Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-03 / 33. szám
# 4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. február 3. Kisebbségi Élet 9 9 © A Német Népszervezet tanácsa a községi választásokra vonatkozólag ülést tartott, amelynek külön érdekességet kölcsönzött Roth Mans Otto dr.oak, a szász parlamenti vezérnek részvétele. A Népszervezeínék a végrehajtóbizottság nevében Muth Gáspár dr. számolt be a községi, megyei, valamint ezzel kapcsolatban az általános választásokra vonatkozó és a különböző pártokká] lefolytatott tárgyalásokról. Az ülés után Muth dr. az újságíróknak a következő nagy-fontosságú politikai kijelentést tette: A Néptanács tudomásul vette és minden tekintetben jóváhagyta a végrehajtóbizottság eddig lefolytatott, tanácskozásait és felhatalmazta, hogy ebben a mederben és irányban folytassa azokat tovább, mert belátta, hogy a politikamentes lista eszméje a számottevő temesvári politikai pártok körében visszautasításratalált és így a községi választások tisztára politikai karaktert nyertek. Másrészt a német Népszervezet mindazon pártokkal szemben, amelyek a gyulafehérvári határozatok alapján áldanak, harcba kíván menni, viszont feltétlen demokratikus alapon akarja, látni az uj községtanácsokat, ennélfogva a nemzeti párttal és az egységes tnunkásszervezet képviselőivel folytatott paktumos tárgyalásainkat és magát a a paktumot, amely elvben már -megkötöttnek tekinthető, ratifikálta. , Egyben fölhatalmazta a Néptanács a vég- i rehajtóbizottságot, hogy nyújtson baráti jobbot úgy a temesvári magyar pártnak, mint a zsidó nemzeti szövetség temesvári csoportjának és szólítsa fel őket a csatlakozásra, annak a kihaagsulyozisival, hogy a jelenlegi kisebbségi sorsban egy kisebbségi frakció sem küzdhet olyan párt ellen, amely a gynlafahérvári határozatokat politikai bázisul jelölte meg. Az erdélyi magyar párt mar-osvásárr helyi tagozata most folytatja körzeti Szervezkedését. A szervezkedés során avatták fel az egyes körzetek úgynevezett főszomszédjait. Marosvásárhelyt ugyanis családi .körzetekre osztották. Egy-cgy ilyen körzetben negyven-ötven j család van, amelyeknek élén főszom- j szedők állanak. Vasárnap délután öt j órakor kezdődött a felavatás ünnepélye. Dr. Bernády György, a marós*vásárhelyi magyar párti tagozat cl- í nőké üdvözölte a megjelentekét, amely- > nek során vázolta , a ' felavatás jelentőségét. Beszédében többek között a i következőket mondotta: — Sem barátság, sem ro-könszefiv, vagy bármiféle üzleti érdek nem tépheti ki szivünkből a fajtánkhoz való közösség érzését. Jöhetnek hízelgéssel, ígéretekkel, fényesebbrtél-fényesebb ajánlatokkal, vagy akár fenyegetésekkel is, hogy bennünket a pártakarat lobogója alól eltéríthessenek, szent meggyőződéssel vallom, hogy ebben a városban nem fog egyetlen egy olyan ember sem akadni, aki hütienül cserbenhagyná a magyar párt zászlóját. Minden zaklatással és üldözéssel meg fog birkózni c szinaiagyaí város magyarsága, De a párt ereje attól függ, hogy milyen tömegek és milyen zárt sorokban állanak mögötte. Az összetart ás csodákat, művelhet. Ennek tudatában már eleve is tiltakozunk az ellen, hogy bárkit mellőzés, vagy akármiféle sérelem érhessen csak azért, mert magyarnak vallja magát. Most (pedig 'barátaim, felszólítom azokat, akik á föszomszédsági tisztet vállalták, lépjenek elő és kézszoritássái erősítsék meg, hogy minden körülmények között válaíjá'k a reájuk rótt munkát s a magyar párt' szolgálatában és fajtánk érdekében sennn.ifé’e áldozattól sem riadnak vissza. Bernű'.lynák é szavaira régi haragosai közül többen Kiálltak, és liozzídépvc átölelték; és I könnyes szemmel békükek ki vele. i Pc nemcsak Bernády ollonfcltfi béküf(tek meg egymással, hanem mások is, akik azelőtt ellenfelek voltak, most sírva fogtak kezet vagy ölelték át egymást és elfeledve a régi haragot, barátságot kötöttek. Ezután megkezdődött a főszomszédok felavatása. Körülbelül 250 ember erősítette meg kézfogással, hogy minden kötelességet, amely a magyarság kulturális és gazdasági érdekeit szolgálja, igaz szívvel és örömmel válla! magára. * Az olaszországi nemzeti kisebbségek körében felvetődött a terv, hogy panaszaikkal a legközelebbi népszövetségi üléshez fordulnak. Olaszországban ■ e megmozdulást is szenvtelen közönyei nézik: és azt mondják: ez csak a német --kisebbségeknek« lessz rossz, mert a Népszövetség a limine e! fogja utasítani a panaszt, mondván, hogy Németország nem írt alá semmiféle kisebbségi szerződést és Olaszországban I ezek szerint a kisebbségek egyetemes S védelméről nem lehet olyan értelemben I beszélni, mint például az utódállamokj ban. A történelemnek rendkívüli eilon- 1 mondásai vannak. Az irredenta kiíeje. zés olasz származású és mielőtt e szó meghódította volna a világháború előtti Európát, a leghatékonyabb gyújtóanyagra az ausztriai és németországi olaszoknál talált. Jellemző, hogy-. Európa leghevesebb irredentái, akikről meg vau irva, hogy ha egy.' osztrák tiszt betette a lábát abba a kávéházba, ahol olasz polgárok ültek, az olaszok felállottak és kimentek akkor, amikor a saját többségük uj irredentáival találják magukat szembe, távol áll *őllik a meggondolás, hogy respektálják azokat a~ kisebbségi önvédelemre vonatkozó lépéseket, amelyek jogosultságában egyldőben ők is szentül meg voltak győződve és hajlamosságot mutatnak ezzel szemben a régi monarchia kisebbségét elnyomó intézkedéseit még fokozottabb mértékben követni. Az olasz kormány legutóbb kimondotta. hogy Olaszországban nincsenek kisebbségek. Mindenki csak olaszul Írhatja a nevét és büntetendő cselekmény, aki már megltonosođott német nevét és nemességét a köz előtt használni meri. Az iskolai oktatás az alsótiroi! iskolákban kizárólagosan olasz. Mussolini kormánya nemcsak az ólasz ellenzéki lapok megjelenését tette tehetetlenné, de beszüntette a déltiroii kisebbségi lapokat, így legutóbb a Merar.cr Zeitung sorsát pecsételte meg. Az első szerb nemzeti dráma százéves jubileuma Stefanovics Síevan-emlékünnep Noviszadon A beogradi irodalmi és színházi kö rök e napokban ünnepelték meg az slsö szerb nemzeti dráma centennáriumát, melyet a szerzőnek: Stefanovics Sztevánnak szülővárosa, Novisad szerdán ünnepe! meg díszes keretek közt. Stefanovics Szteván drámáját, V. Uros cár halálát, száz év előtt adták elő elsőizben Novisadon. V. Uras cár halá'a tragédia, amelyet Stefanovics Szteván mint fiatal diák irt. Ez a tragédia az első szerb nemzeti dráma, ame’y a Vajdaságban, tehát abban a tartományban került bemutatóra, amely a modern szerh-horvát irodalom bölcsője volt. A Vajdaságban van egy még régibb szerb nemzeti dráma, amely Lázárnak, az utolsó szerb cárnak életét vitte a színpadra. Ezt a drámát egy Kozacsinszki Emanuel nevű orosz tanító irta, egyike azoknak a tanítóknak, akik ’a tizennyolcadik század első felében a karlócai metropolita-patrjárcha felhívására jöttek ide a Vajdaságba, hogy a görögkeleti szerb papokat és tanítókat továbbképezzék. A drámát Rajics Jovan, a híres szerb történetíró átdolgozta, de olyan kevés sikerrel, hogy azt nem is tekintik a szerb nemzed dráma első termékéül. Stefanovics Szteván drámája: V. Uros cár halála igen jelentős eseménye a szerb iroda'omtörténetnek, noha csak egész fiatal diák munkája, aki fiatalon halt meg és igy a szerb irodalomban nem tudott magának jelentősebb helyet kivívni. Stefanovics Szteván Novisadon születeti. A novisadí görögkeleti szerb egyházközség levéltárának nagy része 1848-ban. amikor Újvidéket bombázták, a tűz áldozata lett és igy hiányzanak hiteles feljegyzések arról, vájjon Stefanovics Szteván 180ó-ban vagy 1807-ben született-e. Szintúgy nincsenek egész pontos feljegyzések arról sem, hogy 1826 végén, vagy 1827 elején balt-e me?’ Sziefanovics Nikola — a drámaíró atyja — a régi Kenyér (Miletics) uccában lakott és szücsmester volt. Fiát beíratta az újvidéki szerb gimnáziumba, ahol a fiú hat osztályt elvégzett, majd a szegedi filozófiára — hetedik és nyolcadik osztályba —■ iratkozott, azután pedig egy évre az egri jog akadémiám kerüli és két évig volt a pesti egyetem hal'gatója. Halála pár nappal azután következett be, hogy drámáját a szerb műkedvelők Újvidéken nagy sikerrel bemutatták, A novisadí Uszpenszka-templom udvarában temették el. Az V. Uros cár halála című drámának érdekes története van, A dráma kéziratát az a veszély fenyegette, hogy megsemmisítik. Már javában folytak Újvidéken a próbák a drámából, amikor Stratimirovics Szteván, az akkori karlócai érsekpatriárka a kéziratot elkéretlé azzal, hogy azt meg akarja cenzúrázni. Sztefanovies gondolni sem mert volna arra, hogy megtagadja a pátriárka kívánságát és már azon volt, hogy Kar* lócára megy és átadja a kéziratot, ami kor az érsekpatriárka fiatal. diakónusa éjnek idején gyalogszerrel Karlócáról Újvidékre jött és figyelmeztette a nagytehetségű drámaírót, hogy ne adja oda a kéziratot, mert a pátriárka azt ei akarja égetni, minthogy a dráma több jelenete a szerzetesekkel, a papságnak nem tetsző módon foglalkozik. így Sztefanovics Szteván nem is adta óda a kéziratot. Sztratinairovics Szteván pátriárkának ennek ellenére sikerült keresztülvinni, hogy a politikai hatóságok a darab elő• adását betiltották. A fiatal szerző barátai és tisztelői erősebb befolyésuak voltak a pátriárkánál és kieszközölték, hogy a drámát 1823-beu mégis előadják. Dr. Petrovics Milán noviszádi tanár, a szerb irodalomtörténet egyik legalaposabb ismerője mondta ci ezeket az adatokat. M. J. * A centennáriumi ünnepség alkalmából február 3-án. szerdán délelőtt tizéhegy órakar az Uspenska-templomban gyászmise lesz, amelyet Miroszavlyevks Veljko görög-keleti esperes celebrál. A gyászmise után a Miietics-uccs 27. szám alatti házban, Sztefanovies szülőházában, leleplezik a Matica Szrpszka által állított emléktáblát. A leleplezési ünnepélyen dr. Petrovics Milán főgimnázium! igazgató tart ünnepi szónoklatot; Este nyolc órakór a beogradi Nemzeti Színház drámai együttese Predics igazgató, dr. Gaválla drámai igazgató és Iszajlovics rendező vezetésével a noviszádi színházban előadta az- „V. Uros cár halálá“-t. BUTÓR-SZCMSÉGLETÉ-T . legocsótiban szsr zlr ti be 11013 Hagy Varjas & *5 k ti s. asztalosmesternél, Suboöca, VI. Vukoviéeva 3 Sok. a mirafcaszünet A szuboticai Lloyd beadványa a városi tanácshoz A szuboticai Lloyd vezetősége beadványt intézett a városi tanácshoz az ünnepi munkaszünetek ügyében. A munkaszünetek kérdése ugyanis nincs egységesen rendezve az országban, ez az utóbbi évek jogszokása szerint tisztán a helyi rendőrhatóságokon múlik, hogy mikor rendelnek el munkaszünetet. A pravoszláv és a katholikus ünnepek megtartása azt eredményezi, hogy a termelőmunka folytonossága nagyon gyakran megszakad és a gazdasági élet kárt szenved, a kérdés rendezetlensége pedig főként a váltóovafolási határidő tekintetében okozhat nagy bonyodalmakat. A Vajdaságban érvényes magyar váltó törvény szerint ugyanis a kezesekkel szemben a lejárattól számított harmadik napon kell a váltót megovatolni. A három napos határidőbe nem számítódnak bele az ünnepnapok és megtörtéül már az az eset is, hogy egy pravoszláv ünnepnapon a szuboticai királyi közjegyző nem fogadta ei a váltóovatolást, mert ünnepet tartott, viszont a peres eljárás során a zagrebi törvényszék ezt a napot munkanapnak nyilvánította és az alperes kezes kiesett az obi igéből azzal az indokolással, hogy a kibocsájtó elmulasztotta a három napos ovatolási terminust. Ezt a bizonytalan helyzetet kívánja * megszüntetni a szuboticai kereskedők ; és Gyárosok Egyesülete, amikor arra I kéri a városi tanácsot, kogy a munkaszüneti napok törvényes rendezéséig úgy intézkedjék, hogy Szuboticán csak a négy állami ünnepen: Gril-Metod napján, május hó 24-én, Vidovdankor, június 28-án, az államegyesülés ünnepén, december 1-én és a király születésnapján, december 17-én, továbbá á görögkeleti és katholikus karácsony első napján és végű! minden vasárnap legyen mui’.kaszünei. A kereskedők remélik, hogy a városi tanács teljesíteni fogja kívánságukat s akkor ez a rendelkezés lesz az irányadó a váltó óvásoknál. A Kereskedelmi Egyesület azt is kéri, hogy célszerűségi és takarékossági szempontból a városi tanács vagy a rendőrség minél ritkábban rendeljen el kivilágítást. Apró bűnügyek Tárgyalások a noviszádi felebbviteli bíróságon A szuboticai kerületi törvényszék múlt ‘évi május 23-ikéu orgazdaságért egy évi börtönre Ítélte Csepregi János szuboticai lakost mert Szabó Józseftől egy- forrasztógép* és ruhanemüeket vásárolt, noha tudta, hogy azok lopásból származnak. A noviszádi felebbviteli biróság most helybenhagyta az Ítéletet. * Mtkorics Gyula szuboticai vasutast a szuboticai kerületi törvényszék 1925 január 23-áa 300 dinár pénzbírságra ítélte, mert Mikovics a mosáshoz-használt zsirszódát az udvarban, könnyen megközelíthető helyen hagyta, úgy. hogy három éves Száva nevű kisfia a szódát kiitta & belső sebesüléseibe l> léhalt. A felebbviteli bíróság most helybenhagyta az ítéletet, mely jogerőssé vált. * A szuboticai kerületi törvényszék Fertő Ignác horgósi - napszámost mat évi április: 16-ikáti két évi- börtönre Ítélte, íriert 1922 december 30-ikán Sztár jkarúzsán Körmöczi Jánost verekedésből kifolyólag háthaszurta és 1925 február 17-ikén Kovács István. és Varga István sztarákanrzsai gazdákat meglopta. A felebbviteli biróság, helybenhagyta az keletet. A védő semmiség! panaszt jelenteti .be.
