Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-03 / 33. szám

1026. február 3. BÄCSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal ben részesíti azokat a fj#acuszirozási ajánlatokat, amelyek a vízvezeték és csatornázás létesítésének 'ismert akadá­lyait, nevezetesen a költségek igazság- 1 alatt megosztását, az' interkálárls ka­matveszteségeket, a tfiagas kamatterhe­ket és az előre nem-, látható költségeket ■lehetőleg teljesen kibuszöbod, vagy leg­alább is a minimumra redukálja. — Az ajánlatokat legkésőbben április elejéig be kel."ne kérni, hogy a munká­latok még a tavasszal megkezdhetők Jegyeitek. — Alim városi mérnök 1893 óta fi­gyelemmel kísértein a városok fejlődé­sét, és bátran mondhatom, hogy ezalatt az idő alatt a városok , hiteligényeinek kielégítésére sohasem volt elég pens és sohasem voltak a kereseti viszonyok olyan kedvezőek és a közterhek, olyan alacsonyak, hogy a városi lakosság újabb igazságtalan -terheket szívesen! magára vállalt volna. Vagyis a közgáz- \ dasági viszonyok sohasem kedveztek közmüvek létesítésének és alig hiszem, hogy a jövőben meg lesz a közönségben : a- hajlandóság újabb közterhek elválta­­lására mindaddig, inig a város nem sza­kit a finanszírozás és költségmegosztás régi rendszerével. — Ha.a város szakit.a .régi rendszer­rel, és ha a vállalkozók-el fogják vállal­­■ni a müvek Ičtesitčsćt és ha az érdekel­tek is annyit vallóinak a költségekből, amennyit kinek-kinck megér az, ha víz­vezeték van és lia.cz a kis emberre leg­feljebb napi 1—1 dinárt, '.'agy még 1 vesebbet jelent, a kis ember sem fogja mondhatni, hogy ö inkább hord ivóvi zet íz artézi kutból, mosásból v-dá fck z*t a Danától ét a házta.rta1 hív »'ám »őzet ay-udvari kutból, tűri a tacskót V szennyet az udvarában, mint azt az ,1—2 dinárt, amelynek 'ellenében- ItHeart­­heíö a »-izve-zeték. Plavsics .Nikola, a városi mérnöki iri­­vataí ' vezétö-fölftérnöke mondta az egyik városi közgyűlésen, ha csak min­denki naponta cgy-két Vdrdarral keve­sebbet .szív, a noviseadi vízvezeték máris létesíthető. Hódit a numerus clauzus A romániai egyetemi hallgatók is követelik a bevezetését Bukarestből jelentik: Anghelescu közoktatásügyi miniszter a napok­ban felhívást ip.íjézctt az egyetemi diákokhoz, hogy szüntessék be az antiszemita zavargásokat, mert el­­lenkező esetben . kényteln lesz elle­nük szigorú rendszabályokat alkal­mazni. . A felhívásra az egyetemi hallga­tók egy memorandumot; nyújtottak át. Anglieiescunaji. A memorandum­ban a diákok kijelentik, hogy a köz­­oktatásügyi . miniszter: felszólításá­nak mindaddig nem hajlandók ele­get tenni, inig a román egyeteme­ken be nem vezetik a numerus cluu­­zust és ezzel meg nem akadályoz­zák, hogy zsidók korlátlan szám­ban járhassanak a romániai felső iskolákba. A memorandumot Anghelescu a minisztertanács elé fogja terjesz­teni, mely dönteni fog, hogy az an­tiszemita diákok egyre agresszí­vebb fellépését milyen törvényes eszközökkel törjék le. Kicserélték a török-jugosz!áv békeszerződés ratifikációs okmányait Az ünnepélyes aktus a külügyminisztériumban folyt le tornái Dumas valami megható, kerok­­ded mesét rögtönzött, ott ’ a helyszínén Róbert Károlyról, akinek Clémenco ál­lítólag a leánya volt s aki egy francia Lajoshoz ment légyen feleségül, de vé­gül is zárdába vouult... — És ez mind igaz? kérdőm bá­mulva. Dodié a vállát . vonogatta, mintha csak azt mondaná: ugyan, hadd be­széljen. pumas azonban a legkomolyabb arc­cal felelte: — Olyau igaz, mint azok a króni­kák, amikből a tudásomat merítem. — Teremből terembe sétálva. nem ..volt kép. amelyről, Dumas nem tudott volna akármennyit is ' faszéiul. Szándékomnak, liogy Pmnast mi­nél többet beszéltessem, kedvezett Eu­genie restsége is, aki nem nagyon sze­ret járkálni s minduntalan 1 leült. Ilyen­­kór rámutatott valamelyik képre és így szólott: »Eh bien. Dumas. apó, hazudj valamit, de cl ne aludjam mellette. Ké­rem, folytatta hozzám fordulva, kelt­sen fel, amikor-vége lesz.,«! Ezzel bele­tetette magát egy karosszékbe és szép pici lábát < a 'napernyőjével veregetve, úgy tett, mintha ásitöznék, igazában pedig nagy figyelemmel hallgatta Du­­mast, aki viszont azt aiícktáha, hogy Éugeoiet számba sem' veszi. hanem csak nekem beszél.'' S aztán folyt Duuiasbö* a meseszó, Valois' Margitról1. Medici Máriáról, Manóim Máriáról, s a francia históriá­nak annyi más izgató, megkapó nő­alakjáról, akiknek olyan nyugtalanítóan érdekes galériáját festette meg Dumas élete főmüvében, a -tfzéaegykötétes fost-: cr-tríógiában. • • Beogradból jelentik: A belügymi­nisztériumban kedden délelőtt ün­nepélyes formák közt kicserélték a török-jugoszláv . békeszerződés ra­tifikációs okmányait, ' Az ünnepélyes aktus Nincsics kül­ügyminisztérium kabinetirodájában folyt le, ahol megjelent Hikmet bej török követ. Nincsics rövid beszéd kíséretében átnyújtotta neki a ki­rály által aláirt békeokmányt, majd Hikmet bej adta át a török ok­mányt, melyet Kemal pasa török köztársasági elnök irt alá. Az okmányok kicserélése után a külügyminiszter rövid megbeszé lést folytatott Hikmet bej török követtel. Saljapm, a világhírű orosz éaekes április végén Beogradban vendégszerepei Két estéért százhetven ezer dinárt kap . Beogradból jelentik: Sáljapin fo­dor. a vüághitü' orosz operaénekes, tavaszi, európai körútja során, ellá­togat Bcogfadba is, ahol április 24, 2b. és 26-öran; párom nap fog ven­dégszerepelni. A nagyszerű orosz művész, akit nagy érdeklődéssel vár a főváros közönsége, első két este a Vitás­­kon moziban lép föl. mely egyike a legnagyobb < befogadóképességű beogradi koncert-termeknek. A harmadik estére a beogiadi Nem ž'eti' Opera szerződtette le, ahol világhírű szerepét,' a Boris Godu­­nov-ot fogja énekelni. Az első két estéért százhetvenezer dinárt kap Saljapin: a Nemzeti Operától járó tandemje még nincs megállapítva. A világhírű énekes Beograd után valószínűleg Zagrebot és Szaraje­vót is felkeresi, ahol egy-egy es­télyi; ad még a beográdinál is na­gyobb honoráriumokért. Radics István tizenkét uti-beszéde Azt hiszem, közelednek a választások — mondotta a közoktatásügyi miniszter Dubrovnikből jelentik: Radics Ist­ván közoktatásügyi miniszter agi­­tációs kőrútján. kedden Dubrovnik­be érkezett, ahol nagy tömeg ünne­pélyes fogadtatásban részesítette. Radjcso-t a Szarajevótól Dubrovni­kig terjedő utvoöaion igen sok he­veri fogadta a lakosság ünnepélye­sén- és Radics útközben tizenkét he­lyen tartott beszédet. így többek közt-beszélt Radics a mosztari pá­lyaudvaron • is, ahol a következő szavakkal fejezte -be--beszédét: — Azt hiszem közelednek a vá­lasztások, amelyeket mi nem sürge­tünk, de nem is félünk tőlük, ameny­­nyibcii szabadok lesznek. Beszélt még Radics Csaplinán, Gabeláu, Metkovicsban és másutt is. Csapiinai beszédében többek közt a következőket mondotta: — A szerbekből hiányzik a hor­­vát' szellem. A radikális-párt álta­lában egészséges. A, szerb nép be­csületes és békeszerető, de a szerb paraszt még nem hisz az eke hit­vallásában. Nem látta még be, hogy az eke erősebb, mint a kard és a puska és a fonószék hatalmasabb az ágyúnál. Az országban a sza­badságot elértük már, de az igaz­ságot még nem. Mi nem azért kö­töttünk megegyezést a radikálisok­kal, hogy beüljünk a miniszteri bár­sonyszékbe, hanem, uögy a paraszt-; zfizot juttassuk nrakCtmra <i községi önkormányzatoktól kezdve egészen a kormányig. Gabelán megtartott -beszédében Radics István élesen bírálta Stojadi­­novics pénzügyminisztert és a kö­vetkezőkép nyilatkozott: — A pénzügyminiszter csak egy millió dinárt adott az árvízkárosult parasztok segítségére. Az újságok megírták akkor, hogy kikeltem emi­att, de meg is volt rá minden okom. mert ez botrány. A dubrovniki fogadtatás alkalmá­val is nagyobb beszédet mondott Radics és itt a következőket jelen­tette ki: — .4 szerb testvérekkel meg kel­lett egyeznünk, azért, hogy a ten­gert ne veszítsük el. Hangsúlyozni kívánom, hogy két-három millió Radics él az országban. Majd az al­­kotmányrevizió kérdéséről beszelt és kijelentette, hogy ostobaság azt mondani, hogy a decentraiista vagy íöderalista rendszer a helyes, mert csak az jöhet 'számításba, ami a nép­nek megfelel. Én a kormányban — folytatta beszédét -- nemcsak minisz­ter vagyok, hanem a horvát paraszt­ság képviselője és ezért néha kimé­­letleniií lépek fel bizonyos kérdé­sekben, de minden lépésemnél a szerb testvérek iránti szeretet ve­zet. Kedden este a dubrovniki Radics­­oárt bankettet adott; .Radios.. Jsteán. tiszteletére, szerdán pedig, amikor Dubrovnik védszentjének ünnep-.;: Szent Balázs napja van, nagy uép­­gyülés lesz, melyen Dalmácia kü­lönböző részeiből sokan vesznek részt, mert ez az első eset, hogy Radics István Dalmáciában vaa .agi­­tációs utón. Dubrovnikből Radics linotki községbe megy, maid yisz­­szatéröben Bosanski linódban vesz részt pártja nagygyűlésén. Ujságiro-ankéí: a törvényegységesitő minisztériumban Készül az nj ágirók jogviszonyait szabályozó rendelet Beogradból jelentik: A jugoszlá­viai ujságiróegyesület küldöttsége — mint a Bdcsmegyei Napló közöl­te — kedden felkereste Pasics mi­niszterelnököt, akit arra kért, te­gyen lépéseket aziránt, hogy az új­ságírók jogviszonyát és a nyugdíj - kérdést szabályozó rendeletét a kormány mielőbb adja ki. A kihall­gatásnál jelen volt Szrsskics tör­­vényégységesitő miniszter is, aki megígérte, hogy a rendelet ügyé­ben -már kedden aukétra hívja ös;:­­sze az újságírók inegbizöftait. Az ankétot kedden megtartották és a rendelet kiadására irányuló tárgyalások kedvező mederben in­dultuk meg. Az újságírók megbí­zottai Szrsizkics miniszter elé ter­jesztették az egyesület részéről ki­dolgozott rendelet-tervezetét, ame­lyet a miniszter a tárgyalások alapjául el is fogadott. Fönntartott - azímban magának azt a'Togot. hog\ mielőtt a rendelet végleges kidol­gozására sor kerülne, megbeszélé­seket folytasson a lapkiadókkal is. Aniiut ez megtörténik, Szrszkics miniszter újabb aukétra fogja ösz­­sztehivni az újságíró egyesület meg­bízottait. Kommunista röpiratokat terjesztettek Budapesten A rendőrség- négy munkást letartóztatott Budapestről jelentik: A budapesti rendőrség letartóztatott négy pestszent­lőrinci munkást, akiket kommuuista rop­hatok terjesztésével bádolnak. A rendőrség még január elején arról értesült, hogy Sopronon keresztül Moszkvából egy futár érkezik Buda­pestre, ki utasításokat hoz ifjuruuukás­­propagandára vonatkozólag. F.zl az em­bert a detektívek Sopronban személy­­leírás után fölismerték, de nem fogták el, hauem továbbengedték. A futár Kelenföldön leszállt és nem ment be Budapestre, hanem egy környékbeli községben bujt meg. A detektívek meg­állapították, hogy a futár égy körülbe­lül hatvan oldalra terjedő gépírásos iratot hozott magával, amelynek a címe: „A leniuizmus alapeszméi'', amely iratot sorozatos előadások for­májában Stalin, a moszkvai Stverdiov­­egyetem tanára tartott meg. Ezt a röp­­iratot a Vági-pártbau a Rákosi-fcle puccsig igen gyakran szerepelt Hérics Lajos, az ifjúmunkások vezetője, hozta magával Moszkvából és ő adta át Becsben a Vági-párt emberének, aki azt Budapestre hozta. A röpiratot Pest­erzsébeten és Kispesten kezdték lemá­solni és az volt a terv, hogy a füzetet egyelőre négyezer példányban nyomat­ják ki Budapesten és azt a Vági-párt emberei között terjesztik. A rendőrség kinyomozta a sokszoro­sítókat: juhász Jenő, I.ay László, Ke-Kr lesate, kasok személyében t attak, roly és Pap István gyárunun­akiket letart óz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom