Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-31 / 30. szám

1Q?6. január 31. BÄCSME6YEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élet . &&& A községi választások előtt a.z erdé­lyi magyarságot elbájoló nyilatkozatok­ká! csalogatják a kormánypárt zászlaja alá a különböző prefektusok. Arad vá­ros főispánja ilyeneket ígért: — A rní célunk az, .hogy. végre érez­zék magukat otthon u kisebbségek vá­rosaikban és községeikben! Hulljon a fe­ledés fátyla a múltra és q romáu-ma­­'gyar testvériesüfés .alappillérein napsü­tésben felépülő, boldog, egyensúlyozott á.'lamépüleító magasztosuljon a mi bi­rodalmunk. Nyugodt, deriis életet és mi­nél kevesebb politikát. A városházán uracsén he "ye a politikának. Ezekben a kövestül etekben keservesein kínosan, körömszakadtuly kell dolgozni a lakos­ság kollektiv értékeinek .fejlesztéséért és nem olcsó demagógiát űzni a nép kárá­ra. Bízzuk a politikát a politikusokra és a harcokat a városházáról és a megye­házáról száműzzük vissza rendeltetési helyére, a már ebbei nagyobb rutinnal rendelkező parlamentbe. A.liberális párt teltekkel fogja bebizonyítani, hogy ke­resi a kisebbségekké! való megegyezést és békék, mely egyedül adhat alapot a konszolidációs munkának. # A nagykárolyi járásbíróságot a tue­­gyerendezésseí a zilahi törvényszék te­rületéhez csatolták. A bíróság vezetője szabályszerűen beküldte a vezetése alatt .dió bíróság fizetési kimutatását a /'iá­in törvényszékhez, hogy a januári' fize­tést Kiutalják. A napokban telefonért > sites érkezett a zilahi iörvéuys/ekt}’}^ hogy a kimutatásban szereplő négy gát a törvényszék igen soknak talüljá'­­liárom éppen elegendő- és ezért bpcsást sáriak e! azonnal egy magyar szolgái végkieiógirés nélkül. Azután készítsenek uj fizetés; kimutatást és küldjék be jó­váhagyás végett. Minthogy pedig az :dö mar nagyon eltelt,- az/' egész járásbíró­ság, személyzete januári, ftóelését csak a februárival együtt fogig megkapni, féltévé, ha az újabb kimutatásban néni talál valami kifogásolni valót a törvény­szék. Hogy egy- teljes hónapon át hogy éljenek a bírák, jegyzők és-alantas kö­zegek egy fillér fizetés, nélkül, azt- feles­legesnek tartotta • közölni- a törvényszék elnöke. * Végre : orvostolták- egy iskolapanaszát az erdélyi magyaroknak. A nagyváradi inspektor intézkedésére a szatmári zár­dái leánylíceum román szekciója pár hónappal ezelőtt kénytelen, volt az is­­ko'a első osztályából eltávolítani a nem karholikus tanulókat. A zárdát és az ér­dekelt szülőket kínosan lepte meg a ren­delet, amelyet az ‘ uj iskolatörvényre való hivatkozással adtak ki. \ rendelet folytán ötven nem római katholikus gyermeknek kellett a tanév közepén az iskolát ekagyni. A zárda vezetősége or­voslást keresett a sérelmes rendelet el­len, melyét végre a • közoktatásügyi mi­niszter megváltoztatott.- belátván, hogy a zárdái líceum román.szekciójának tan­terve teljesen azonos az ái'ami isko'áé­­val .és megengedte, hogy a kizárt űö? vondékek továbbra- is járhassanak a zár­da .iskolájába. A tanulásában megza­vart . ötven magyar gyermek már bol­dogan visszatért az iskolába. A Korocli-Lalz volt erdélyi szász képvi­selő. akit eddig egyáltalában nem ne­vezhettünk magyarbarátnak, sőt aki 19!$ után Romániában áTfamtitkárságot is vállalt, de aki később Románia szász'­­cílenes magatartása következtében Ro­mániát elhagyta és most Berlinben éí, a Preussischc Jahrbücher' januári szá­mában hosszú cikkben ismerteti a nem­zeti kisebbségek októberi genfi koogre&z­­s-zusát és méltatja annak jelentőségét.' A cikk elismeréssel adózik a kongresszus v ezetői,ve! szemben és.' kü’öitöseu kiemeli ez elnököknek, Wiitazmak, Bzüilö Gézá­nak és Scbiemannak érdemeit. SzüílÖ T= Géza megnyitó beszédet; a következők­ben kommentálja: - Ä helyettes . elnök, SjfuUö Géza (Csehszlovákia) a- magyar csoport köréből került ki, aki a kisebb­ségekről mint a --.világ kitagadottjai, -ró! beszélt s -aid egy soka (mondó vallomást tett: »Mi összegyűltünk‘ Qettfbeu ne,m valami csodálatraméltó szenvedélytől hajtva, nem egy problematikus feladat miatt, nem azért, hogy -másoknak • kelle­metlenek legyünk, hanem, hogy bebizo­nyítsuk azt, hogy néni',feledkeztünk meg a múltúnkról és a jővöjt&rőíl« Aki ismeri a magyar történelmet és a magyar. jel­iemet, zz tudja, mit jelent ez .a szerény megállapítás. A .csöndes dfp’omatikus utalás arra >a veszélyre, amely a nagyot 'halló államokra amiatt. hárulhat, hogy a boisevizmus a kisebbségek jogait el­ismeri, gondolkozóba ejthetné a háború utáni, nagyzási hóbortban szenvedő ha­talmasokat.* Ä loearnői egyezményt az angol domíniumok is ratifikálják Birodalmi konferenciát hív össze az angol kormány Londonból jelentik : Herzog dél­­afrikai miniszter elnök tegnap a parlamentben nyilatkozott Locar­­nórúl és kifejtette, hogy n brit kormány a legközelebbi birodalmi konferencián fel akarja vetni a domíniumok képviselni e'őtt azt a kérdést, hogy egyöntetű megálla­podásra lehessen jutni afelől, vájjon a birodalmi domíniumok is bectkkelyczzék-e a Icarnói szerző­déseket ? A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények közölt nem volna helyes a dolgoknak elébe vágni és meg kell várni a brit birodalmi konferencia hatá­rozatát. A szuboticai föispánné kihallgatása Mária királynénál Gyorgyevics Dragoszlávné átnyújtotta a királynénak a vajdasági népviseletek albumát — A királyné megígérte, hogy legközelebb meglátogatja Szuboticát Gyorgyevics TJragószIáv szübotj­­cui főispán, felesége szombaton; este? érkezett meg Beogrudból. ahol ki­hallgatáson vetít Mária királynéiéi.'­Amint a Bácstnegyd Napló jelen­tette. néhány nappal ezelőtt távirati értesítés érkezeit az udvarból Ciyor­­gyeVics Drágoszláv főispán nejéhez, hogy Mária királyné pénteken dél­ben külön kihallgatáson fogadja. Gyorgyevics Dragoszlávné a táv­irati értesítés alapján csütörtökön délben özvegy dr. Szndárevics - be­lenőné kíséretében utazott cl Beo­­gradba. Pénteken negyed tizenkettőkor ér­kezeit az udvarhoz Gyorgyevics fő­ispánná. Előbb Dungyerszki asszony uúvarhölgyné! jelentették be. majd pontosan déli tizenkét órakor az ud­­varhölgy Mária királyné sárga sza­lonjába vezette. A felséges asszony barátságosan üdvözölte Gyorgye­vics. Dragűszlávnét és mosolyogva hellyel kjíálta meg. A főispánná szerb nyelven üdvözölte u királynét és átnyújtotta neki Geréb Klára szu­­boticai festőművésznél albumát,' a melyben a vajdasági népviseletek vannak művészi rajzokban megörö­kítve. A királyné szívesen fogadta az ajándékot, azonnal.forgatni/kezd­te az albumot és elragadtatással nyi­latkozott- a ■ rajzok művészi értékéről és a vajdasági népviseletek szépsé­géről. Különösen a bunyevác és ma­gyar népviseletek nyerték meg a felséges asszony 'tetszését-' és • amikor a főispánná elmondotta, hogy Szu­­botića népe boldog volna, ha a való­ságban ■ is bemutathatná a királyné­nak népviseletét. Mária királyné ki­jelentette, hogy Bukarestbe utazva, gyakran utazott már keresztül Szu­­boticán és mindannyiszor szívesen töltött volna ott néhány órát. hogy a várost és lakosságát megismerje, de másirányű elfoglaltsága miatt ez so hasem állott módjában. Megígérte azonban, hogy . rövidesen mégis mód­ját'fogja eiteni, hogy 'meglátogathas­sa Szuboticát; a -bunyevácokat' és_ a magyarokat, akik Iránt külön is ér­deklődött a királyné és látható,meg­elégedéssel vette tudomásul, hogy a születésnapja alkalmából, a Szubóti­­cán rendezett . bajon nagyszámban vettek részt'magyarok js. Őszintén sajnálta a királyné,', hogy nem mutathatta meg vendégé-j nek büszkeségét a kis Petár tróp- i örökösi, a kis herceg azonban ilyen­kor alszik. Délben háromnegyed ti­zenkettőkor ebédel ős ebéd után két: óráig pihen. A kihallgatáson Mária királynén cs a főispánnén kívül senki sein volt a sárga szalonban, amely- a királyné legkedvesebb magán-szalonja és fogadások alkalmával csak a legrit­kább esetekben , szokta odavezetni vendégeit. A felséges asszony, aki pezsgőszinü, egyszerű, de mégis rendkívül elegáns és kitünően sza­bott rhhában volt, félórahosszat a legnagyobb közvetlenséggel angol nyelven beszélgetett Gyorgyevics Dragoszlávnéval és az audiencia be­fejezése előtt újból , kezébe véve az albumot, megemlítette, hogy igen örülne, ha neki is volna egy igazi bunyevác nemzeti ruhája. Gyorgye­vics föispánné természetesen öröm­mel jelentette ki, hogy a felség óhajtását parancsnak tekinti és a legrövidebb időn'belül a legszebb bunyevác ruhát küldi el a királyné­nak. Megköszönte meg a királyné a föispánnénak. hogy valahányszor keresztülutazott Szuboticári, mindig oly szép. virágokkal • kedveskedtek neki. Amikor az audiencia véget ért, új­ból megjelent Dungy erszki asszony udvarhöjgy. A királyné a szoba aj­tajáig kisérte ki Qyorgyevics Dra­­göszlávnét, aki még rövid ideig az udvarhölggyel beszélgetett. Dun­­gyerszki asszony többek között egy kedves epizódott mondott el a kis trónörökösről. Mária királyné legutóbbi romániai útjáról visszatérve,' kisfiának egy ponilovat hozott, amelyet Petár trón­örökös nagyanyja, Mária román ki­rályné küldött unokájának. A trón­örökös1 elégedetlenül fogadta az ajándékot, mert a lovat kicsinek ta­lálta és azt mondotta, hogy ő csak igazi nagy katonaiéra - akar felülni. Gyorgyevics föispánné több mint egy óra hosszat tartózkodott az ud­varnál, ahonnan háromnegyed egy órákor tért vissza. * Sofcesics József Chamberlain a német leszerelésről Lengyelország is tagja lesz a népszövetségi tanácsnak Párásból jelentik: .Mint ^ Havas­iroda értesül, Briand francia minisz­terelnök és Chamberlain brit kül­­ügymiifiszter tárgyalásainak főtár­gya Németország leszerelésének kérdése volt. Mindkét miniszternek az a nézete, hogy a német kormány­nak a leszerelésre vonatkozó min­den kötelezettségét teljésen végre, kel! hajtania. A szövetségesek en­nek megtörténte után elismerik Né­metország jó szándékát és önként leszállítják a rajnai megszálló csa­pátok létszámát, amely jelenleg 75.000 főre rúg és amelyet 60.000 főre lehet lecsökkenteni, anélkül, hogy a csapatok biztonsága veszé­lyeztetve volna. Mind a két miniszternek az a vé­leménye, hogy Németországnak a Nemzetek Szövetségébe való belé­pése és az a körülmény, hogy Né­metország a népszövetségi tanács­ban képviselteiéihez jut. Lengyel­­országot minden bizonnyal arra fog­ja indítani, hogy a népszövetségi tanácsban állandó helyet igényel­jen. • Franciaország Lengyelországot c követelésével Európa keletén el­foglalt földrajzi helyzeténél fogva ;i locartiói szerződések körül kifej telt közreműködésénél fogva támogatja. ügy látszik, hogy Nagybritannia nem jog ennél a kérdésnél konok ci ienzéki álláspontra helyezkedne A párisi lapok jelentése szerin!, amikor, az angol újságírók niogu­­lentek Chamberlain ejp-ti. .ifibb' k között azt a kérdést intézték az an­gol külügyminiszterhez, vájjon Né­metország minden lehetségest rneg­­tesz-e, hogy leszerelést kötelezett­ségeinek eleget tegyen. — Igen, mindent megtesz vála­szolta az újságírók kérdésére Cham­berlain, aki Párisban általában több olyan kijelentést tett. amely azt bi­­zonyitja, hogy az angol 'kormány teljesen meg van elégedve Német­országnak a leszerelés érdekében tett eddigi intézkedéseivel. A fasizmus békéje — szuronyerdő Mussolini beszéde az olasz hadsereg reformjáról Rómából jelentik:. A kamara elfo­gadta a hadseregreformról szóló törvényjavaslatot. Gavalléré tábor­nok, a hadügyminisztérium helyettes államtitkára vezette be a vitát, a melynek sorún Mussolini rövid be­szédet mondott. —■ Az előterjesztett hét törvény­javaslat. elfogadása után az olasz hadseregnek —- szinte úgy mond­hatnám — statútumai lesznek. Azt akarjuk, hogy a nemzet minden fegyveres ereje felszerelés tekinte­tében* ős'erkölcsi szempontból a leg­magasabb színvonalon tegyen. Bé­két akarunk. Lovaméban voltam és visszatértek oda, de mig mindenütt, ameddig a szemhatár ér, a béke szózatától visszhangzik a horizont, ki kell mondanom, hogy az ég min­den tájéka a legcsodálatosabb re­pülőgépektől hemzseg és u tenger egyre több és több gyilkos szerszá­mot hord a hátán. Tűnődnöm kell rajta és fel kell vetnem a kérdést' hogy milyen isteni hatalmasság fog­ja a mi békénket megoltalmazni, ha nem állunk a szaronyerdök árnyé-­­kábán. A fasiszták q szónoklat után nagy ovációban részesítették Mus­solinit

Next

/
Oldalképek
Tartalom