Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-30 / 29. szám

1926. január 30. BÄCSMEGYEI NAP,1 5. oldal. Az ellenzék súlyos vádjai Bethlen ellen A baloldali pártok ismét szóvátették a frankbotrányt a magyar nemzetgyűlésen — Farkas István szerint Beik en előre tudott a frankhamisításról • ••• A szociáldemokraták államtanács választását sürgetik Bethlen nem utasította vissza határozottan az ellesse emelt vádat A kormánypárt hűvösen fogadta a miniszterelnök válaszát Viharos izgalmak a kormány felelőssége körűi — Bethlen helyzete tarthatatlan Ä baloldali blokk a kompromittált kormány távozását követeli Budapestről jejeulik: A magyar uem­­zelgyü-'és pénteken megkezdte an i-udem­­oitáti vitát és ezt az alkalmat az ellen­zék meglepetésszerűen kihasználta arra, j hogy a parlamentben szóvátegye a j frenkhemisitás ügyét. A kormány és az ellenzék megegyezése szerint tudvalevő­leg az ellenzék a parlamenti vizsgálóbi­­n (más • működésének befejezéséig le­mondott arról, hogy a frankhamisítás ügyé.' a uemzetgy ülésen szóvátegye, közben azonban olyan jelenségek merül­tek fel,- amelyek az ellenzéket más elha­tározásra bírták. Csütörtök este ugyanis az egységes­párt értekezletet tartott, amelyen Beth­len miniszterelnök nyilatkozott a válság­hírekről, Kijelentette, hogy saját pártjá­tól síin fogad cl utasításokat és olyan kijelentéseket tett, amelyek szórós összefüggésben vannak a vizsgálóbizottságban leiolyt esemé­nyekkel. Bethlen a kormánypártban úgy Ítészéit, mintha a vizsgálóbizottságban már kide­rült volna, hogy a kormányt a frankha­misítás ügyében nem terheli felelősség és úgyszólván bizalmat szavaztatott ma­gának, mielőtt még a politikai vizsgálat véget érne. Az ellenzék erre adott' választ, amikor ugyancsak a parlamenti vizsgálóbizottság eddi­gi megállapításai alapján deklará­ciót tett közzé, amelyben a Both- Jen-kormány lemondását követeli, mert nem tartja alkalmasnak a frankhamisítás kinyomozására. iigj­­beu elhatározta az ellenzék, hogy a frankhamisítás ügyét a vizsgálóbi­zottság munkájától függetlenül a nemzetgyűlésen Is szúváteszi. Ennek eredményeképpen hangzott el a parlament pénteki ülésén a szocialista szónokok első súlyos támadása Bethlen ellen. Az ülés mindvégig viharos tolt és minden tekintetben azt bizoayiíotía, hogy a Bethleu-korrpány napjai ineg vasi­nak számlálva. Bethlen maga sem tudott védekezni az. ülésen elhang­zott vád ellen, hogy ö is tudott j előre a frankhamisításról és nagy­részt ennek íuiajdnitbató, hogy ma- í ga a kormánypárt is hűvös rezer- j váltsággal fogadta Bethlen minisz­terelnök beszédét. Az egységespárton belül mind nagyobb J az a csoport, amely ragaszkodik ahhoz,! hogy Bethlen még genfi útja előtt rekon-1 slruálju kabinetjét, a parlamenti vizs­gálóbizottság adatai azonban ugylátszik Bethlen személyét is súlyosait kompro­mittálják, agy hogy valószínű, hogy az uj kormányt már más politikus fogja megalakítani. A nemzetgyűlés különben az indemni­­i'ási vitát szombaton is folytatja és a bcUoldct’i ellenzék ezen az ülésen is a trankhaniisitási botránnyal kapcsolatban az egységes offenzivát Bethlen kormá­nya ellen. Farkas István: Németországgal együtt próbálkoztak. A német demokrácia azonban megakadályozta az ilyen pucs­­csok érvényesülését. Magyarországon a puccs belpolitikai részét tisztázni kei. A kormányt felelősség terheli■ — Úgy van! ügy vem! — harsogja a baloldal, a jobboldalon élénken tiltakoz­nak. Fülsiketítő lárma. Farkas István: Bizonyos társadalmi egyesületek ebben a puccshan érdekelve vannak. ,1 társadalmi egyesületek mö- i gött a Bethim-kormúny áll. A Bethlen* rendszernek köszönhető, hogy ilyen puccsot szőhettek. Gróf Bethlen István miniszterelnök: Kissé zavaros ez a?, előadás. Az ellenzék nagy lármával fogadja a miniszterelnököt.-— Lemondani! Lemondani! - • -kiált­ják feléje. „Bethlen előre tudott a frankhamisításról1' Ä magyar nemzetgyűlés ülése A. magyar nemzetgyűlés pénteki ülé­sé.' háromnegyed tizenegykor nyitotta tneg Szritovszky Bála elnök. Drehr hű­re előadó terjesztette be az iudemnitási javaslatot, amely szépiát a kormány jú­nius végéig mdemnitást kér. Bad János pénzügyminiszter hosszabb beszédben indokolja meg a javaslatot, amelynek el­fogadását kéri. A vita első szónoka Farkas István szociáldemokrata a következő szavakkal kezdi beszédét: —• Mi szociáldemokraták mindig bizal­matlanok voltunk a kormánnyal szem­berí. A frankhamisítás — ha lehet — még fokozta ezt a bizalmatlanságot, mert a frankhamisítás tipikus esete a BetJücn-kornidny rendszerének. (Ellent­mondások a jobboldalról.) Siófok volt ennek a rendszernek a szülője, a siófoki nádas adja meg ennek a rendszernek a karakterét. A különítmények, a Duna feneke jellemzi ezt a rendszert, amelyben felelőtlen em­berek bűncselekményeket követtek el. A történelem ezt a korszakot *böi­lérbicska«-korszaknak fogja nevezni. Nem a nagy nemzeti szempontokat, nem az alkotmányt és az ország ta'praállitá­­•sát tartották szem előtt e rendszerben, hanem a bosszúálló s szempontját. .4 bosszuállás azután átváltozott üzletté. Felkiáltások a jobboldalon: Szovjet! Szovjet! Malasiis Géza: Az gyerekjáték volt ehhez képest-Farkas István: Ott . láttuk ebben a rendszerben a hazafias egyesületeket, a különböző szervezeteket, a Nemzeti Hi­telintézetet és a Tanitóbankot. A minisz­terelnök ur megígérte annak idején a különítmények megszüntetését és hogy nem niri a puccsokra készülő különböző társadalmi egyesületek működését. Ra­­kovszky belfigyminiszter és maga a r*i­niszterclnök is bizonyos bűncselekmé­nyekkel kapcsolatos megvédett bizonyos társadalmi egyesületeket, mondván, bogy egyesek bűnösök lehetnek, de ezért nem lehet az egész intézményt fe­lelőssé tenni. A kormány illegáüs csele­kedeteit hajtották végre ezek a szerve­zetek. (Óriási zaj a Ház minden oldalán.) Idegen országokba is elnyúlnak a szá­lak. Erzberger gyilkosait itt rejtegették Gömbös villájában és a főkapitány kijelentette, hogy nem tudja megta­lálni a gyilkost. Felkiáltások a baloldalon: Nem volt szabad megtalálni! Farkas István: Bizonyos társadalmi szervezetek révén ülőin puccsot terve­zett. Zsirkay János: Vázsonyi-Weiszfeld lejében. (Nagy zaj a baloldalon.) Fábián Béla: Majd idehozzuk Ulain le­velét, csak sokat beszéljen! 4 miniszter­elnök ur is tud erről a levélről. Egyre fokozódó óriási nagy zaj tölti meg az üléstermet, az elnök teljes erővel rázza a csengőt. Az Albrecht-puccs és a kormány Farkas István: V társadalmi egyesüle­tek külön szövetséget alkottak, amely­nek élére Albrecht főherceget választot­ták kormányzó elnökké. Barla. Szabó József: Azt választanak, akii akarnak. Óriást zaj a Ház minden oldalán. Farkas István: Albrechtét puccs utján akarták ki­rállyá kikiáltani. Idegen Országokba is elnyúltak az ösz­­szeesküvés szálai, Felkiáltások a jobboldalon: Miféle At­­breckt-puccs? (Nagy zaj a Ház minden oldalén.) Farkas István; A frankhamisításra csak azért volt szükség, hogy ezt a puccsol végrehajtsák. Nádossy január 3-ig maradt hivatalában és Rakovszky belügyminiszter Nádossyval, mint a leg­főbb rendőri hatóság, együtt beszélték meg a megteendő lépéseket. — Úgy van! — kiáltják az ellenzéken. A jobboldal iclluiboi odva tiltakozik. Bethlen (Ideges kézlegyintéssel): Ugyan kérem... Farkas István: A kormány a trankha­­misitási ügyben Icmnproinitiálva van. IFülsiketítő lárma a jobboldalon.) A mi­niszterelnök tűrte, hogy Nádossy a he­lyén maradjon és ezért épp olyan fele­lős. mint Nádossy. (Nagy zaj.) A kül­ügyminiszter is kompromittálva van. A Térképészeti Intézetben egyszerű mun­kásokat főhadnagyokká és századosokká neveztek ki, csakhogy résztvegy'enek a frankhamisításban. PodmanicZky Endre báró: Hallatlan disznóság, amit beszél Farkas István: Hallatlan disznóság, amit csinálnak! Ebben a botrányban benne van a kükigynúnisztérium, a rend­őri hatóságok, a Térképészeti Intézet és végül Zadrawctz István tábori püspök, aki megeskette a társaságot. Podmanlczky Endre báró: Ezek haza­fiak! Farkas István: Ebből a kazatiságból az ország nem kér és ezzel a nemzet nem ért egyet. Ezt csak önök védik! Hoyos Miksa gróf: .Mi nem védjük. Farkas István: A vizsgálatból csak annyit hajtott végre a kormány, mi tény­­nyit a franciák ki tudlak verekedni. A miniszterelnöknek távoznia kell a helyé­ről, hogy olyan kormánynak adja át a helyét, amely ebben az ügyben teljesen intakt. (Nagy zaj.) Az egész világ látja és tudja, hogy a kormány felelős, csak az egységes párt néni akarja ezt, észre­venni. Csontos Imre: Majd zsebrcvágunk minden inzultust kigyelmetektől! Farkas István: A miniszterelnök ur mielőtt Génibe utazott, levelet irt báró Percnyi Zsigmondiunk, akit figyelmezte­tett-, hogy hagyják abba az ügyet, mert máskülönben lecsap rájuk. Tehát tény, hogy a miniszterelnök előre tudott a dologról. (Óriási zaj a jobboldalon. A kormány­párt felháborodva tiltakozik.) De tegyük fel, hogy nem tudott róla, akkor sem maradhat a helyén, ha az ö kormánya alatt i'yenek történhetnek. Óriási zaj tör ki erre újból az egysé­gcspárton és a képviselők, felháborodva kiáltják: — Igenis maradhat! Esztergályos János: El kell mennie, akárhogyan tapsolnak! Szabóky Jenő: Maga megörült' Csontos Imre: Szamár beszéd! Az elnök hos-szan csenget és rendre­­tifasitja Csontos Imrét. A szocialisták az államforma végleges rendezését követelik Farkas István: Megértem, hogy az esységespárt ragaszkodik Bethlen sze­mélyéhez, mert nélküle széthullana a kormánypárt. Megérteni, hogy a kor­mánypárt fél a hajáltól, de azért az ilyen viselkedés erkölcsi lehetetlenség. Az a kormány, amely ennyire kompro­mittálva van, egy percig sem maradhat tovább a helyén. Gazdasági körökben máris beszélnek arról, hogy a frank-bot­rány következtében a szanálás máris oda van. Az országban naponkint na­gyobb a gazdasági nyomorúság. Felkiáltások a kormánypártról: Ki tette? Felkiáltások a szociálistáknál: Az önök politikája, a frankhamisítás! Urbanits Kálmán: A példát a fehér­­pénzhamisitással önök adták. Malastts Géza: És önök követték a ió példát! Urbanits Kálmán: Nem mi, csak egyes betyárok! Farkas István:' A munkanélküliség mind elviselhetetlenebbé lesz. A külföld sok vonatkozásban már megszakította az összeköttetést a magyar érdekeltsé­­ckkel. A jelenlegi ideiglenes állapotnak mielőbb véget keil vetni, mert ez a helyzet a felidézóje a különböző puccsoknak. Hol az egyik Habsbur­got hozzák ide ilyen pénzen, hol a másikat másmilyen pénzen. Az ál­lamformát végre rendezni kell. Fo- Indiák -e! A Szós?í f3 ?a­vaslaiot az államtanács megválasz­tására. Óriási zaj fogadja a jobboldalról eze­ket a szavakat.-- Ohó, szovjetet akarnak! — kiáltják a szocialisták felé. Viczián Ftván: Ismét bolsevjzmus kellene! Farkas István: Mi rendet akarunk, hogy a pucesok lehetősége megszűnjön. Felkiáltások a kormánypárton: Káro­lyi Mihályt akarják visszahozni! Farkas István: Bethlen miniszterelnök azt gondolta, hogy az interpellációra válaszolni fog, erre a többség bizalmat szavaz neki és ezzel az üg[y cl lesz in­tézve. Bethlen: Nem leltet ezt az ügyet sza­vazással elintézni! Farkas István: A miniszterelnök in­­január 19-ikén elmondott beszédében nem tárta fel a kormány felelősségének kérdését és még arról sem beszélt, hogy tudott-c a?, ügyről vagy sem. A minisz­terelnöknek beszéde beállításával az volt a célja, hogy a kérdés lényegéi el­palástolja. Felmerül az a gyanú, hogy a kormány azért item hagyja el a helyét, mert bűnös az események felidézésében. (Helyeslés a baloldalon, óriási zaj a kor­mánypárton. Az elnök percekig rázza a csengőt.) Azt mondta a miniszterelnök, hogy hulljon le az álarc. Ennek első­sorban őrá kell vonatkozni, mert a mi­niszterelnök álarcban játszotta végig azt. a komédiát, mintha nem dúdolt volna o"

Next

/
Oldalképek
Tartalom