Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-30 / 29. szám
) 6. oldat. agyról ćs mintha erélyes intézkedéseket tett volna a nyomozás érdekében. A miniszterelnök ur már évek óta komédiát játszott, amikor Genfben a demokráciát hirdette és ugyanakkor Magyarországon a közszabadságok ellen harcolt és csak a titkos szervezeteket engedte működni. A kormányzatnak távozni kell, mert ha egyes kimagasló tagjai benne voltak a frankhamisításban, nem lehet kétséges, hogy a hamisítás likvidálása ezernyi akadályba ütközik. Kétségtelen az összefüggés a frankhamisítás és szokolhamisitás között. A szó-Bethlen István Amikor ezután gróf Bethlen István miniszterelnök áll lei, az ellenzék nem engedi szóhozjutni, hanem kórusban kiáltja feléje: — Lemondani! Mondjon le! A lárma percekig tart, Beik cn idegesen rágcsája a bajuszát; az e'nök megkisérli csengőjével tulharangozni a fülsiketítő zajt, de teljesen eredménytelenül. Amikor végre a>: ellenzéki képviselők belefáradnak a lármába, sikerül csendet teremteni és Bethlen megkezdheti beszédét : — Nem tudom megérteni — mondja — hogy amikor az egyik o'dalon parlamenti bizottság összehívását kérték és ebbe a kormány be eraent, akkor ugyanerről az oldalró! most nyilvánosan perlraktálják az ügy részleteit. (Fülsiketítő zaj.) Rothenstein Mór: Ne tartsák titokban a parlamenti bizottság munkáját 1 Hegy megi-Kiss Pál (Bethlen felé):' Ne tetszett volna tegnap az ellenzékbe belem ni 1 Baross János: A miniszterelnök szegte meg a paktumot, amikor az egységes párt tegnapi értekezletén szóvátette az ügyet. A kormánypárti képviselők egy része Baross felé kiabál valamit, mirt Bethlen ingerülten rászól c háta mögött ülő egységespártiakra : — Ne lármázzatok ! Közbekiáltás; Lemondani! Bethlen : En egyszerűen lemondok arról, hogy Baross Jánossal vitába szálljak és . . . Baross János: A miniszterelnökségről mondjon le ! Az ellenzék ismét nagy lármában tört ki. Bethlen szótlanul tűri a közbeszólások özönét és az elnök csak nagynehezen tudja helyreállítani a rendet. Bethlen : A miniszterek megjelennek a bizottság előtt és részletes felvilágositásokat nyújtanak. Ugyanakkor a nemzetgyűlésen szóvá tenni az ügyet, mielőtt a vizsgálóbizottság jelentése ide kerül, ez mégis csak . . . A miniszterelnök további szavai nem hallhatók az óriási lárma miatt. Felkiáltások az ellenzéken: — Maguknak szabad pártértekezleten foglalkoznia frank-üggyel? Azegys-ges pártnak szabad, a nemzetgyűlésnek nem. Bethlen: Az a tény, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság jelentése a nemzetgyűlés elé fog kerülni, felment engem attól, hogy az ügy részleteivel most foglalkozzam. Farkas képviselő ur jónak látta az én személyemet aposztrofálni és azt mondta, hogy én tudtam a frankhamisításról. Figyelmeztetem, hogy jóhiszeműen csak úgy beszé het a dologról, ka mindent elmond, amit tad. Odadobni azt a vádat, bogy a minisztrelnök tudott a frankhamisítás előkészületeiről és nem mondani el, hogy milyen lépéseket tett a miniszterelnök ebben az ügyben, rosszhiszemű eljárás. A kormánypárt egy része tapsol a mintszterelnőknek ezekre a szavaira. Felkiáltások az ellenzéken: — Gyenge taps ez. miniszterelnök ur! Rothenstein Mór: Tudott a frankhamisításról, vagy nem tudott ? Erre feleljen. Bethlen : A parlamenti bizottság előtt részletesen nyilatkoztam erről és azt kértem, hogy a jelentésnek erre vonatkozó 8ÄCSMEGYEI NAPLÓ 1926. január 30. kolhamisitók ma is szabadon járnak és a szokoihamisttásban olyan intézmények vannak kompromittálva, amelyek ellen nem butítottak vizsgálatot. Ezt a rendszert végre likvidálni kell. Kuna P. András: Kár volt ezeknek megadni a parlamenti bizottságot, ezekkel csak vasvesszövel lehet tárgyalni. farkas István: A kormánynak le kell vonni az ügy politikai konzekvenciáit. Hiába minden erőlködés, nem maradhat meg tovább ez az atmoszféra, amely I más puccsokra és gazságokra vezetne. l'Az indenrnitást nem fogadja el. kitér© válasza j részét terjesszék a nemzetgyűlés elé. Vázsonyi: Vagu mindent, vagy semj mit. (Nagy zaj a Ház minden oldalán) Bethlen : Még egy kérdést akarok itt szóvátenní. Tudtommal a szokolhamisitás és a frankhamisítás közöli semmi összef ogés nincs. Vázsonyi: Igenis van ! Peyer: Biztosan tudjuk, hogy van. Bethlen: Ha a képviselő uraknak adataik vannak, terjesszek azokat a parlamenti bizottság elé. Farkas István : Megtesszük a feljelentést. Bethlen : Felszólítom a képviselő urakat, hogy adataikat közöljék az illetékes tényezőkkel és ne itr.putá'janak nekem olyan kijelentéseket, amelyeket nem tettem meg. A miniszterelnök ezután dühösen lecsapja a ceruzáját és leült. Á kormánypárt tapsol, az ellenzék kórusban kiáltja: — Gyenge taps ! „Bethlen parlament nélkül akar kormányozni Propper Sándor az indemnitás következő szónoka áll föl szólásra. Bethlen miniszterelnök közben elhagyja a helyét és kisiet a teremből. Az egységespárt tagjainak egyrésze követi a miniszterelnököt, nehányan bentmaradnak és eles szóváltást fo ytatnak az ellenzéki képviselőkkel. A lárma csak percek múlva ül el és Propper megkezdheti beszédét. Elcsen támadja a kormányt és a minisztereiüököt, hogy a parlamenti-bizottság tárgyalásairól informálta az egységes pártot. A frank-ügy részleteit előadva követeli, hogy a kormány mondjon !e és Nádossynak négy éven át tett intézkedéseit vizsgálják felül. Megállapítja, hogy a kormánynak rejtett célja van azzal, hogy az indemnitást az utolsó pillanatban kéri. Az a véleménye, hogy Bethlen szét akarja küldeni a parlamentet, hogy aztán parlament nélkül kormányozzon. Propper beszéde után az elnök szünetet rendelt el Szünet után Rainptecht Antal szólal fel és kijelenti, hogy nem kívánja szóba hozni a frankhamisítás ügyét, csak az indemnitáshoz szól hozzá. A kormány intézkedéseit bírálja. Baross János beszéde uián az elnök az ülést este hat órakor berekesztette. A kormány helyzete válságos Bethlen miniszterelnök nyomban beszéde befejezése után visszavonult szobájába és egymás után fogadta a kormány jelenlévő tagjainak látogatását. Előbb Csáky Károly gróf hadügyminiszter, aztán Valkó Lajos külügyminiszter, majd Pesthy Pál igazságügyminiszter, végül Vass József népjóléti miniszter jelentek meg a miniszterelnöknél, akivel beható tanácskozást folytattak. Pesthy igazságügy miniszter, amint Bethlen szobájából távozott, kijelentette az újságíróknak, hogy a frankhamisitási ügyben a vádirat még pénteken, de legkésőbb szombaton a törvényszékre kerül. Bethlen később Szcitovszky Béla házelnökkel folytatott hosszú megbeszélést. Ezalatt a parlament folyosóin izgatott csoportok tárgyalták az eseményeket és általános volt az a vélemény, hogy a politikai helyzet vá'súgos és a kormány már csak igen rövid ideig maradhat a helyén. Társadalmi akció a sombor! kereskedelmi iskola új épületének felépítésére Ä Lloyd igazgatósági illése Szoniborbói jelentik: A szombori Lloyd igazgatósága pénteken délután ülés-t tartort. Az ülés tárgysorozatán a szombori kereskedelmi iskola uj épületének ügye és a vámraktárak kérdése szerepelt. A kereskedelmi iskola uj épü'etének felépítésére a vármegye tudvalevőleg ki'eno százezer dinárt szavazott meg, ez az összeg azonban nem elegendő az építkezésre, ezért a szombori kereskedők és gyárosok között* mozgalom indult meg, hogy az uj iskolaépület felépítését társadalmi akció utján tegyék lehetővé. A L!oyd igazgatósága elhatározta, hogy élére áll a társadalmi akciónak és ötragu bizottságot választ az akció irányítására. A bizottság tagjai lettek: Prokopy Inrre. a gazdasági szövetkezet elnöke, Lepedőt Mikrs bankigazgató, dr. Racics Szima orvos, Matarics István kekeskedő és Krisztoforoxács István tisztviselő. Elhatározták még, hogy fölkérik Petrovlcs Milivoj bácskai főispánt és dr. Tárnics György szombori polgármestert, hogy vezessenek deputációt dr. Krajacs kereskedem: miniszterhez, akitől a kormány hozzájárulását kérjék az építkezéshez. Tárgya’ta még az igazgatóság a szombori vámhivatal ügyét. A vámhivatalnak tudvalevőleg .nincs megfelelő raktárhelyisége és ez annyira megbénítja a hivatal munkáját, hogy félni lehet, hogy a kormány a most folyó redukció során megszünteti a szombori vámhivatalt. A Lloyd igazgatósága e’batározta, hogy a szubo ticai vasutigazgatósághoz fordul azzal a kéréssel, hogy a szombori pályaudvar mellett egy vasúti raktárhelyiséget bocsásson a vámhivatal rendelkezésére. egy bűnszövetkezet két évig gyilkolta az indiánokat Előkelő személyek a gyilkosok között Newyorkból jelentik: 1922 eleién az Oklahama állambeli Osage Countryban, ahol jobbára gazdag indiánok laknak, meggyilkolva találták Anna Brown fiatal, dúsgazdag indián asszonyt. A nyomozás megállapította, hogy az asszony halálát revolvergoTyó okozta, a tettest azonban nem sikerült kézrekerftení. Ettől a naptól kezdve egymást érték a gyíkosságok. Osage Country terű'etén a gyors egymásutánban következő gyilkosságok óriási pánikot keltettek. A békés, civilizált indiánok nem mertek az itccán mutatkozni. A hatóság állandóan nyomozott, de hiába. Ha esetleg valaki érdemesebb vallomást tett, azt néhány nap múlva halva találták meg a preriketi. Már úgy látszott, hogy az okfahamai sorozatos gyilkosságok titka Örökre titok marad. Néhány nappal ezelőtt .azonban a bűnügyben szenzációs fordulat történt. A napokban ugyanis rendőrkézre került egy Lew son nevű ember, aki vallomása során elmondotta, hogy az indiánokat Boyd helyettes sheriff vezetésével egy kereskedőkből, bankigazgatókból és gazdag farmerekből összeverődött bűnszövetkezet irtotta. A fegyenc szenzációs vallomása után jelentkezett a rendőrségen Cornett állami képviselő, aki olyan nyomokat adott a rendőrhatóság kezébe, melynek alapján tizenhét előkelő személy ellen adtak ki elfogató parancsot. Az újabb adatok alapján megáHapüást nyert, hogy a bűnszövetkezet* tagjai azért irtották az indiánokat, hogy a birtokukban levő olajforrásokat megszerezzék. A kormány rendeletére a gyilkosságok színhelyét katonai osztagok szállották meg és kihirdették az ostromállapotot. A szövetségi Grand Juri a vizsgálat során eddig tiz embert letartóztatott. A letartóztatottak között van U. K. Halc. a vidék leggazdagabb birtokosa, aki a legújabban elhangzott' vallomások szerint egyik irányítója volt az mdiánirtó bűnszövetségnek. Halere rábizonyították többek között azt, hogy ö robbantotta fel Smith vagyonos indián házát. A robbanás alkalmával1 négy család elpusztult. Megállapították azt is, hogy a bűnszövetség egyik tagja Mohét indián birtokos leányát* vette feleségül, csakhogy a zárkózott természetű indiánok bizalmába férkőzhessen. A rendőrség eddig százötven tanút hallgatott ki. Öngyilkos lett: mer! nem mehetett Párisba Világhírre vágyott egy staribecseji mészáros Sztari-Becsérő! jelentik: Dzsigurszki Szávó huszonegyéves sztaribecsei mészárossegéd, öngyilkossági szándékból apja vadászfegyverével hasbalötte magát. A fiata ember tettét afeletti elkeseredésében követte el, mert szülei nem akarták Párisba tervezett utazásának költségeit fedezni, Dzsigurszki Szávó nemrégen tért haza a katonaságtól, ahol megkedvelte a sportolást és ezért hazaérkezése után, hogy tovább sportolhasson, beiratkozott a sztaribecsei Sokol-egyesületbe. Azt ambicionálta, hogy világhírű sportférfiu egyen belőle s ezért elhatározta, hogy Párisba megy ki, hogy ott trenírozzon s magára vonja a sportkörök figye’mét. Kiszámította, hogy összesen 12.000 dinárra van szüksége s ha ez a pénz meglesz, a világhír nem maradhat el. Dzsigurszki az apjától akarta ezt a pénzt megszerezni, szülei azonban megtagadták kérését. Dzsigurszki emiatt, úgy elkeseredett, hogy apja vadászfegyverével öngyilkosságot követett el. Amikor hozzátartozói a fegyverdörrenés haflalára berohantak a szobába, borzalmas látvány tárult eléjük. A szerencsétlen fiatalember a földön fetrengett és a' felszakitott hasfalon kifordult -beleit marcangolta. Nyomban orvost hívtak, azonban Dzsigurszkin már nem lehetett segíteni. Percek múlva belehalt sérülésébe. A görög-bolgár konfliktus végleges elintézése Görögország megfizeti a bolgároknak megítélt kártérítést Szófiából jelentik: A berlini bolgár és görög követek Stockholmba utaznak, ahol találkoznak a Népszövetség delegátusaival és azután a svéd kormány közbenjöttévd svéd tiszteket választanak ki, akiík a bolgár határra mennek a görögbolgár ha-társzolgálat rendezése és pártatlan felügyelete végett- Ezeket a tiszteket két évre fogják szerződtetni. A görög kormány megkezdte a megerősített őrségek visszavonását a görög—bolgár határról. A határ mindkét oldalán semleges attasé fog működni, aki a helyzetről az illető kormányokat állandóan tájékoztatni fogja. A külügyminiszter az Elefteron Vima athéni tudósítójának kijelentette, hogy a görög kormány megfizeti a bolgár kormánynak a demirkapui incidensből folyó megítélt kártérítést. A Szófia és Athén között fennállott feszültségenyhüiés máskülönben is tapasztalható. Hír ' szerint a görög kormány- rövid időn belül Szófiába a diplomáciai ügyek intézésére, amelyekkel eddig ügyvivő volt megbízva, meghatalmazott minisztert küld. I UTÓ’SÓ PÁRíSt DIVAT: CENDRE de RO"E — ROUGT MANDARINÉ" T 10)0 BOÜEJOIS — PÄEIS jh
