Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-03 / 2. szám

1926. január 3. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 5. oldal A frankhamisitási ügyben Wisidischgratz hercegre terelődött a gyanú A volt közélelmezési miniszter lakásán házkutatást tartottak — Paranciőríisztje volt a Hágában letartóztatott Jankovich ezredesnek — Őrizetbe vették a krumpliherceg titkárát is — A hágai magyar kövei bizalmas beszélgetése az egyik letartóztatott pénzhamisítóval — Miért ment szabadságra Csáky honvédelmi miniszter ? Az albrechtisia-puccs céljaira hamisították az ezerfrankosokat Közhely, hogy a budapesti rendőrség az európai fővárosok rendőrségei között egyike a legjobbaknak és ezért annál sú­lyosabb az a különben is szokatlanul éles kritika, amelyben a ípankharmsitásí­­ügy kapcsán ezt a hivatása magaslatán álló testületet a hágai rendőrfőnök része­sítette, amikor a budapesti A~ F.st .tudó­­sitóia előtt kijelentette, hogy a budapesti rendőrség a frankhami­sítás! ügyben közönyösen folytatja a nyomozást és inkább arra törekszik, hogy a hamisítók budapesti bűntár­sai még véletlenül se kerüljenek kézre. Ezt a; lesújtó bírálatot a budapesti rend­őrség nem érdemelte meg, illetőeg nem a budapesti rendőrség érdemelte meg. A budapesti rendőrség minden olyan ügy­ben, amelybe nincs politika belekeverve, hibátlanul nyomoz, viszont minden alka­lommal holtpontra kerül a nyomozása, mihelyt a szóbanforgó bűnügynek politi­kai vonatkozásai vannak. A politika te­ltet arról, hogy a frankhamisitási ügyben inár a nyemezás megkezdése előtt holt­pontot tett minden beavatott a nyomo­zás végére, amikor kiderült, hogy a Há­gában letartóztatott három pénzhamisító közül az egyik Gömbös Gyula személyi titkára, a másik pedig gróf Csáky Károly jelenlegi magyar honvédelmi miniszter­nek a sógora. Valószínű, hogy' a honvé­delmi miniszternek semmi köze sincs a frankhamisításhoz és sógorának, Janko­vich Arisztid vezérkari ezredesnek tizei­méihez és az, hogy gróf Csáky Károly honvédelmi mi­nisztert december 29-ikétöl váratla­nul és fdtünést-keltöen szabadságol­ták, nem azért történt, mintha neki aktiv ré­sze lenne a frankhamisításban. Éppen ilyen valószínű azonban, hogy a hollandi magyar követ nem foly­tatott volna négyszemközti bizalmas megbeszélést a hágai rendőrség en­gedélye alapján egy letartóztatott pénzhamisítóval, ha a pénzhamisitási ügynek nem lenne politikai háttere. A hágai rendőrség fogdájában ülő három magyar pénzhamisító kétségtelenül na­gyon megtört, amikor ráeszmélt arra, íiogy róluk már maga az Úristen se ve­szd le a háromról kilenc évig terjedhető börtönt, ami a hollandi büntetőtörvény­­könyv szerint pénzhamisításért jár. Ha magyar hatóságok előtt védekeztek vol­na azzal, hogy a pénzhamisítást politikai okokból követték el, akkor még csak fel­tehető lenne, hogy ez üres kifogás. Az ébredők három nap előtt csekkhaonisifás miatt letartóztatott főpénztárosa, dr. Nagy Dezső is ezzel védekezett, álltig meg nem tört és beismerő vallomást nem tett. Az ébredők, horogkeresztesek, fa­siszták és egyéb fajvédők közt mindig divat volt a bűncselekményeket hazafias felbuzdulásból elkövetni. De Jankovich Arisztid nagyon jól tudta, hogy a hágai rendőrség az ő pénzhamisítással egybe­kötött honfiúi érzelmeiket vajmi kevéssé fogja méltányolni és mégis azt vallotta, hogy egy magyar fasiszta egyesület megbízásából hozták forgalomba a hamis ezerfrankosokat. Amikor Jankovics, Mar­­sovszky és Mankovits egybehangzóan ezt a vallomást tették, már túl voltak az első ijedtségen, amikor a rajtakapott he­­tet-havat összehazudik, már megtört és részletes vallomást tettek, amelynek pUpján a Budapesten nyomozó francia [ detektív eknek sikerült is eredményt pro- I dukálni Windischgraetz herceg komor­­■ nyikjának letartóztatásával. Ha Jankovich í hazudni akar és éppen csak egy politikai i irányzat exponenséül akarta volna ma­liit feltüntetni, akkor említhette volna az. I ébredőket, vagy a fajvédőket, de nem I kellett volna éppen a íasiszákat megnő- i vcznic, amikor csak egyetlen fasiszta alakulat működik Magyarországon, a Magyar Szittyák Tábora (—a »fasiszta« szót a bel- I ügyminiszter töröte a elméből —) és annak Jankovich másik sógora, gróf Csáky Gábor az alelnöke. I Noha gróf Csáky Gábor sokat mutatko- I zott egyidöbéti a letartóztatott Mar- I sovszkyval és noha a budapesti reiidőr­­j ség nyomoz »egy gróf« után, aki a fíel­­, városi Kúvéház-bun gyanús tárgyaláso­­: kát folytatott Marsovszkyva-1 hollandiai utazása előtt, még nem bizonyos, hogy ! az -egy gróf« és gróf Csáky Károly azo­nosak. Kétségtelen azonban, hegy a Bu­dapestre küldött francia detektívek már nyomoznak ilyen irányban. A két párisi detektív egyébként nagy­szerűen dolgozott és nem a budapesti rendőrség, hanem a francia detektívek állapították meg, hogy október közepén az Árvái és Salzer-cégnél Windischgraetz herceg komornyikja sütött el egy hamis ezerírankost. A budapesti rendőrség már november közepén értesült arról, hogy hamis ezer­frankost találtak az Árvái és Salzer-cég­­nél, de az ügyet ad akta tették és ak­kor sem vették elő, amikor ezt a hágai eset aktuálissá tette. Annyira nem vet­ték elő, hogy amikor a hágai rendőrség átirata alapján megindult budapesti nyo­mozás az első napokban nem vezetett eredményre, a budapesti rendőrség azt hivatalos kommünikéjében azzal mente­gette, hogy semmiféle kiindulópontja és adata nem volt a frahkhamisitók buda­pesti bűntársainak kinyomozására. Az Árvái és Salzer-féle ezerfrankost a bu­dapesti endőrség nem tekintette kiindu­lópontnak, a francia detektívek azonban annak tekintették és azon elindulva min­den terepismeret és helyi összekötteté­sek nélkül, két nap alatt kinyomozták azt a gazdaküksejü embert, — Windisch­graetz komornyikját, Kovács Gáspárt — aki a hamis bankjegyet Budapesten el­helyezte. Amikor a budapesti rendőrség megtudta, hogy a két párisi detektív a gazdakülsejü embert éppen Sárospatakon — Windischgraetz herceg birtokán — keresi, nyomban előkerült uz Árvái és Salzer-féle akta és amikor a franciák je­lentkeztek a budapesti főkapitányságon azzal, hogy megvan a nyom, azzal fo­gadták őket:- Már tudjuk! Amilyen indiszkrét és kiváncsi népség a francia, a két detektív rögtön érdeklő­dött. .aziránt, hogy a budapesti főkapi­tányság miért nem közölte már novem1 j bér közepén a nyilvánossággal, hogy he > mis ezerfrankosok vannak forgalomban Budapesten? A rendőrség erre vonatko-. zólag azt a felvilágosítást adta, hogy »ezzel a riasztó hírrel nem akarta az amúgy is zuhanó frank további esését elősegíteni«. A párisi detektívek megkö­szönték a búd a pesti főkapitányságnak ezt az előzékenységét és. egyesült erő­vel letartóztatták Kovács Gáspár ke­­mornyikot, Errol az uraság! inasról gazdája, herceg Windischgraetz Lajos yoU miniszter teljes három oldalt irt »Vom roten /um sebwartzen Prinzen« című me­moár-kötetében. i Soha még szolgának olyan szobrot nem ; állított a gazdája, mint Windischgraetz I ebben a könyvében Kovács Gáspárnak, I aki öt tizenhét év óta soha el nem hagy- I tu, akit magával vitt a harctérre is és I aki megmentette a harctéren Windiseh­­j graeíz életéi. Amikor .Windischgraetz ; még IV. Károlynak volt a híve, Kovács I Gáspár gyakran tette meg az utal íojt­­\ Los megbízatásokban Magyarország ' 'és I a száműzetésben élő ex-király svájci I kastélya között, sőt amikor még az első I király-puccs előtt Beniczky Ödön volt belügyminiszter hamis útlevelet állítta­tott ki Habsburg Károlynak, a hamis út­levél Kovács Gáspárnak, Windischgraetz inasának nevére szólt és Kovács okmá­nyai alapján kérték a svájci követségtől a beutazási engedélyt. Kovács Gáspár egészen letartóztatása napjáig Win­dischgraetz szolgalmában állott. Hz a bizalmas és szinte baráti összeköttetés teszi érthetővé, hogy -a francia detektí­vek kívánságára herceg Wiíidischgraetz Lajost is be­idézték a rendőrségre, kihallgatták és Szilveszter éjjelén házkutatást tartottak Országház-ucca 2. számú budapesti házában. A herceg kihallgatása a legnagyobb diszkréció mellett ment végbe és Mari­­novich Jenő főkapitány ezzel kapcsolat­ban felkérte a francia defektiveket, hogy a budapesti sajtónak ne adjanak közléseket. Mégis kiszivárgott a vallo­másnak egy részlete — amelyet azóta ellenőriztek — hogy herceg Windischgraetz Lajos a há­ború alatt mint parancsörtlszt a Há­gában letartóztatott Jankovich Arisz­tid mellé volt beosztva, akivel azóta is szoros barátságot tar­tott fenn. A házkutatásról először azt jelentette be a hivatalos kommüniké, hogy ered­ménytelen maradt. Ezzel a jelentéssel Szemben kiderült most, hogy a hercegi palotában tartott házkuta­táson fontos iratokat foglaltak le Rá­ba Rezső titkár íróasztalában és ez­zel kapcsolatban Windischgraetz tit­kárát szombaton szintén letartóztat­ták, egyben pedig Kovácsot, aki odáig csak előzetes letartóztatásban volt, végleg letartóztatták. Az őrizetbevett Rába Rezső szintén nem közönséges alkalmazott, hanem meghitt barátja herceg Windischgraetz Lajosnak A háború alatt együtt szolgáit véle és amikor Witídisehgraetz 1917-ben közélelmezési miniszter lett, fölmenttette Rába Rezső főhadnagyot a katonai szolgálat alól és magával vitte a mi­nisztériumba személyi titkárának. A burgcnyadara-pa.namát Windisch­graetz megbízásából Rába Rezső csinálta a kommunista kémkedés mi­att legutóbb letartóztatott Marich Jenő miniszteri tanácsossal. Amikor Windischgraetz megvált a köz­­élelmezési minisztérium vezetésétől, Rába Rezsőt megtette magántitkárává és Rába — Kovács Gáspárral felváltva —gyakran járt Habsburg Károlynál mint a legitimisták futára Svájcban. Rába Rezső Budapesten nem lakóit a j hercegnéi, hanem ;i Váci-uccu 59. szá­mú házban van kétszobás lakása. . De­cember ,10-ikán éjjé., közxcílcniii az után, hogy u rendőrség Kovács Gáspárt j letartóztatta, hajnal tájban megállt egy I automobil a Váci-uccu ,59-es kapu előtt, i kiugrott belőle egy magas, elegáns ur j és csöngetni, i".ij;l dörömbölni kezdeti a kapun. A házmester fölismerte az izgatott or at: herceg Wiadifchgraetz fajos volt. I aki egészen magánkívül rohant a lép­csőn Rába lakásáré, felkeltette titkárai ; akivel azután együtt távoztak autón. i Másnap volt a házkutatás, amely után I a. titkár nem -ment haza aludni, hanem a hercegi palotában töltötte az éjszakát, j Rába letartóztatása után. a francia detektívek befejezettnek látták misszió­jukat és hazautaztak Parisba; helyet­­ütök- az időközben megérkezett l>. Doni­­j cet párisi rendőrkapitány maradt vissza I a budapesti rendőrség- nyomozásának i figyelésére. Minthogy a budapesti főkn­­! pitányság érthetetlen módon titkolózik I az ügyben, az újságírók i francia rend­­j örtisztvisevihöz fordultak, aki ezzel a ! sokatmondó kijelentéssel tért ki a nyi- I latkozás elől:- Megígértem a budapesti rendőr­ségnek, hogy nem nyilatkozom. Ha Parisban lennénk, ekkor volna inon­­j danivulóm az urak számára, igen kit- I !<inős és érdekes, dolgok ... A frankhamisitási üggyel kapcsolat- i ban a bécsi Arbeiter Zeitung azt írja. I hogy a frankhamisitók az Albrecht-puces és a diktatúra előkészítésének költ­ségeire akartak pénzt- szerezni. I Ezt az értesülést nem csak az támogat- 1 ja, hogy a Hágában letartóztatott Mar­­í sovszky, Jankovics és Mankovits az at­­brechtista-tábor egyik vezérének, Göm- I bős Gyulának legszűkebb környezetéhez tartoznak, hanem az is, hogy herceg Windischgraetz Lajos, aki környezete révén a frankhamisitási ügy központjába került, újabban állítólag szintén Albrecht hívei közé szegődött. Az orthodox legi­timisták börtönben ülő egyik vezére Beniczky Ödön, -mielőtt büntetése ki­töltését megkezdte — mint emlékeze­­j tes - — egy nyilatkozatában élesen I nekitámadt Windischgraetznek, akit I megvádolt azzal, hogy a királykérdés­­\ ben gyanúsan taktikázik és a krumpliher­­j cég rejtélyes orientációja ugylátszik az j albrechtizmus volt. ! Az alhrechtisták felé vezet az a nyom I is, amelyen a budapesti rendőrség nyo­­j mozása elindult. A pénzhamisítás tech­­\ nikai kivitelével ugyanis — a legkevés­­j bé sem alaptalanul — kezdettől fogva j dr. Mészáros Gyula volt egyetemi ta­nárt, Friedrich István sógorát gyanúsít­ják, aki egyizben már hamisított az éb­redők megbízásából pénzt, mégpedig csehszlovák koronákat. A hágai rendőr­főnök részéről alaposan lekritizált bu­dapesti rendőrség megállapította', hogy dr. Mészáros Gyula —• aki most a török nemzeti muzeum igazgatója Angorábau — öt hónap óta nem járt Budapesten. Ezzel szemben Mészáros magyarorszá­gi kollégája, dr. Hómann Bálint, a bu­dapesti Nemzeti Muzeum igazgatója egy újságíró előtt elszólta magát, hogy Mészárost alig pár hete látta gróf Kle­­belsberg Kuno közoktatásügyi minisz­ternél, akit politikai körökben az al­­brechtisták szellemi vezérének tekintő nek. A budapesti rendőrségnek az eddigi letartóztatások után nem lenne nehéz a nagyszabású pénzhamisitási ügy értel­mi szerzőihez és felbujtóihoz eljutni. Windischgraetz herceget titkára és i komornyikja letartóztatása után mndenesetre súlyos gyanú terheli, azonban nagyon valószínű, hogy sem titkára, sem pedig Kovács Gáspár nem lógnak vallani még csak egy szót sem ellene. Talán könnyebb lesz ipegszólal­* A í

Next

/
Oldalképek
Tartalom