Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-24 / 23. szám
20 OLDAL * ARA 3 DINAR PoštAiins fcüaéeaaí GSMEGYEI NAPLÓ XXVI?. évfolyam Szufeo'tica, 1926 VASÁRNAP ? ami ár 24, 23. szám ivitíjelenik síindea regjei, ünnep cián és hétfőn délben Talefon: Kiad 3nivátal 3—58 Szerieszíő-sg 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ol. 4. (Rossia Fonciére-paiota) Kiadóhivatal: Sabolica, Aleksandrova ni. 1.(Lcibach-caiota) Útkeresés Seb-’ktci boriivá, a nagy vér-! veszti s ;gtől ájultén várja Europe j a cscdadokíort, aki a csődöt mon- J dotí • régi terápiák helyett uj j gytögy-nódct tálul a r.onc oló bak- j tériumok ejpusztiö sira. Evek óla j ti rianaíc a világ legelső orvosai koflziiiumot konzílium után, hogy eredményes gyógykezelést áiie- j pltsanar meg, de a betegét to*! vábbra is magas iáz gyötri, o beadott orvosságok csak .csillapiiószersknek bizonyu llak, a baj gyökerét azonban érintetlenül hagyják. A háború alatt az volt a jelszó, hogy a tengernyi szenvedésért a b kp napsüiéséiöl ven fényes uj élet lesz az emberiség jutalma. A népeknek a vérontásban megtnegcsukló kitartását a legszebb jövő ig rétévé! sarkalták hősies erőfeszítésekre. Demokrácia, pacifizmus, a nemzetek testvéri ősz-1 szeölelkezése lebegett hívogató I délibábként a halálba vonuló! milliók sz nne előtt. Airrkor aztán | a harcmezökröl hazeözönlött íö-1 megek várakozásának magasra szított lángjai belekaptak a régi rend tet’zetebe, az európai politika minden energiája a forradalmi tüzek eloltására összpontosult. Az egész világot felgyújtó revolució veszélyének lekü désére a deniokr* cia erőtlennek mutatkozott és ismét a háború szülője, n reakció ült nyeregbe. A bébe, ami u án « háború véres esztendei a att áhítoztunk, nem valósította meg axokat a reményekéi, amelyek teljesedésének hitében verettünk. Az élet talán biztosabb lett, mert elhmséges golyó nem fenyeget, de nem lett jobb, nem lett nyugodtabb s nem lett emberibb. De nem valósították meg az j igazak álmát azok a forradalmak j sem, amelyek a legyőzött országokon végigsepertek. Es Oroszország, ahonnan sokan az ui Messiást várták, csak éhséget, nyomort s a zsarnokságnak egy más, az eddiginél sokkai kegyetlenebb formáját hozta. A háború után mindannyian azt vártuk, hogy jönni fog az ui élet, amely felszabadulást hoz az egyénnek s boldogságot az emberiségnek. S háború, béke és forradalmak után jött Európa minden országában a reá c ó. A reakció szelleme mindenütt ugyanaz, csak az elnevezések és a jelszavak különbözők országok szerint. A ku’tura, amelyre mi olyan büszkék vagyunk, még sokká1 fiatalabb, semhogy az emberi gon doH od st át tudná formálni s meg tudná értetni, hogy minden ember testvér, ha nyelv, gazdasági érdek és cszíálytagozódás egyik ember-A kultúrának ez . a gyöngesége, unely nem tudja legyőzni az emberi lélek önzését, a reakció létalapja, fegyvere és fenntartója. Mennyit kel még tanulnia s mennyi szenvedés vár még az emberiségre, amíg a kultúra anynyira általános és erős lesz, hogy egybe tudja kapcsolni azpket, akiket hazugság, előítélet elválaszt egymástól. A gbnoíz idő, amelyben élünk, még sok rejtelmet iejt méhében. Akik ma élünk, alig érünk rá a agy problémákkal: reakcióval és liberalizmussal, kultúrával, népek tesívéresülésével törődni. A nyomor és az elszegényedés problé mája izgat ma mindenkit, mert ez vág bele legjobban hu-unkha és vérünkbe. Az európai reakciónak szerencséje Európa elszegényedése s egyre általánosabb gazdasági züllése. A koldus szervezete eigyöngül, nem tud véde !--ezni s nincs benne ellenálló erő. Európa pedig egyre jobban halod lefelé az elproletáriasod is lejtőjén. A sok nyomorgó, máról-holiapra élő, reménység-kosztra szorított ember szabad prédája a Beogrsdból jelentik: A politikai élet lassan kezd meg lénkü'ni és a képviselők nagyszámban érkeznek már vissza a fővárosba, bár a parlament csak január 29-én ül össze. Pasics miniszterelnök visszatéréséről még nincs pontos ! ir, azonban valószínűnek tartják, hogy a miniszterelnök már kedden visszaérkezik Beogradba. Vannak olyan hírek is, amelyek szerint Pasics csak január 3I-én tér vissza Montecarlóból. Politikai körökben még mindig élénk kombinációk vannak forgalomban Slatiojevics Aca beogradi tartózkodásának céljáról. Nagy feltűnést keltett, hogy il király szombaton hosszú :(leig tarló kihallgatáson fogadta Stanojevics Acitt. A „Vecserni Vreme* értesülése szerint ez a kihallgatás nemcsak a radikális párt egyes vezetői közi felmerült ellentétek elsimításával van összefüggésben, hanem dili tólag arról is sző van, hogy ki nek fogja Pasics miniszterelnök átadni a helyét. A „Vecserni Vreme“ szerint ellenzéki körökben az a feltevés, hogy Trifkovács Marko, a parlament elnöke va *y Nincsics Momcsillo dr. I ülügyminíszter lesz Pasics utóda. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság szombat délelőtti ülése előtt a bizottság reakciónak, amelynek jelszavaitól reméli a megváltást. Tudatlanság és szegénység a? a két alap, amelyre az európa reakció felépül. A tudatlanság I- öde lassan őszük s a szegénység rohamosan nő, a njyomor tábora egyre nagyobb leí'z. Lehet-e tehát hinni a megváltásban s abban^ hogy n dolgok mostani rendje megváltozik ? A messze jövő, gyermekeink és unokáink sorsa... Ki tud ma erre gondolni, mikor a holnapun nem biztos, mikor aggódva kell félni, hogy egy rossz termés, vagy egy rossz politikai lépés még azoktól is elveszi a sovány darab kenyeret, akiknek még ez megvan. A jonboldalt a baloldali szélsőségtől való félelem tartja, a baio'dal létjogát a reakció kilengéseinek hatása adja meg. A két véglet közt támolyog Európa és q népek szorongva kérdik, mikor váltja fel az útkeresés tragikus bizonytalanságát, a világnézietek meg-megújuló összecsapását az alkotó munka és a nemzetek békés együttműködésének termékeny korszaka. többségi tagjai ülést tartottak, a melyen a kereskedelmi- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésében eszközlendö takarékossági intézkedéseket beszélték meg. A bizottság a kereskedelmi minisztérium költségvetését tárgyalta és dr. Kr.ijacs kereskedelmi miniszter rövid expozéjában bejelentette, hogy tárcájának költségvetése az idén három millió dinárral kevesebb, .mint a múlt évben és összesen 95.817.000 dinárt tesz ki. A legfontosabb bevételi tételek : az állami jelzá'og-intézetből 9.793.493 és az állami selyem feldolgozó-gyárakból 24 millió dinár, és ehhez járulnak a többi állami ipari üzemek és kereskedelmi vállalatok jövedelmei. A kereskedelmi minisztérium költségvetési vitájához először Pusenjak klerikális szólt hozzá. Szerinte a kormány nem ford t elég gondot a kereskedelem és ipar fejlesztésére. A kereskedelmi minisztérium költségvetése kisebb, mint más kevésbbé fontos tárcáké. A diszpozíciós alap maga nagyobb, * int az egész kereskedelmi költ ségvetés. A kormány nem kot a ü földdel kereskedelmi szerződéseket és emiatt a világpiacról kiszorulunk. Követeli, hogy az ipari és kereskedelmi szakoktatást a kereskedelmi minisztérium felügyelete alá helyezzék. Sumenkovics demokrata szerint a kereskedelmi minisztériumnak nincs semmi hatásköre. A külügyminisztérium intézi a kereskedelmi szerződéseket, a szociálpolitikai miniszterhez tartozik a munkáskérdés, ü szakiskolák pedig a közoktatási minisztériumnak vannak alárendelve. A kereskedelmi minisztériumnak, amelynek az adóalanyokét kellene nevelni, semmi tennivalója nem marad. Véleménye Síérint még a közlekedési tarifa-politikát is a kereskedelmi minisztériumnak kellene irányítania. Titnoiievics Koszta demokrata a minisztérium működésében megnyilvánuló pártpolitikai szellemről beszélt. Moszkovljevics földmivespárti szerint a közvetítő kereskedelmet teljesen meg kellene szüntetni, a írtig azonban ez nem lehetséges, gondoskodni kell arról, hogy a kereskedelem az állam érdekeit szolgálja. Agatonovics demokrata az ipar kríziséről ítészéit és szóvátetie, hogy a minisztérium bankosztálya r.em fújt ki megfelelő ellenőrzést. Nemrégiben egy bank négymillió aktívával csődbe ment és a bank igazgatói Svájcban mégis nagyszerűen élnek. Kapetanovics muzulmán kifogásolta, hogy a kereskedelmi minisztériumnak igen szűk a hatásköre. A kormány mindenáron takarékoskodni akar az iparon és kereskedelmen és ugyanakkor úgyszólván kidobja a pénzt egészen jelentéktelen dolgokra. Beszélt a boszniai állapotokról és követelte, hogy Boszniát és fjet' cegovinát ne kezeljék úgy, mint egy gyarmatot. Ku'ovec klerikális újabb felszólalásában tiltakozott a minisztér um tisztviselőinek redukálása ellen és hangsúlyozta, hogy inkább ki kell egészíteni a minisztérium adminisztrációját. Szóvátette, hogy a kormány helytelen iparpolitikát üz és kevés hitelt nyújt az ipari és kereskedelmi vállalatoknak. Krojacs kereskedelmi miniszter szólalt fel ezután. Megköszönte az ellenzéki szónokoknak, hogy objektivsti birditdk a költségvetést. A kifogásokat illetőleg kijelentette, hogy neki is az a véleménye, hogy a minisztériumnak kicsi a hatásköre, reméli azonban, hogy a központi igazgatásról szóló törvény nagyobb hatáskört biztosít a keres-edelmi tárcának. A szűk keretben js igen eredményes működést fejtettek ki: az ország kereskedelmi mérlege a múlt évben aktiv volt. A maga részéről helyesli a gazdasági ts-Stasiojevics Aca kihallgatáson volt a királynál B’zaímas tárgyalások a lappangó válság megoldásáról
