Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-03 / 2. szám
XXVIÍ. évfolyam Szubotica, 1926 VASÁRNAP január 3* 2. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőségi Aleksandrova ni. 4. (Rossía Fonciére-paiota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(l.slbach-pa’.o'a) Az árvíz A szokatlan keménységgel megindult tél ugyancsak szokatlan ellágyulással tavaszba hajlott. Villámlás és mennydörgés között óriási esőtömegek hullottak alá, lehúzták a földről a hótakarót és egész vidékeket viz alá nyomtak. Tavaszi áradások súlyosbítják a tél nyomorúságait — mintha a természet kilépett volna medréből, hogy pusztításaival példázza azt a rombolást, amit a békétlenség szelleme visz végbe tizenegy év óta az emberiség javaiban. Erdélyben megdöbbentő arányokat öltött az árvízkatasztrófa. A Szamos és a Körös egész községeket sodort el, haldoklók nyöszörgése és mindenükből kifosztott hajléktalanok jajkiáitásai szolgáltatták a kísérőzenét a szörnyű tragédiához. A minden korlátot szétzúzó ár átcsapott Magyarországra is, ahol százezer hold földet öntött el. A magyar hatóságok szerint azért nem lehetett idejekorán óvóintézkedéseket foganatosítani és azért érte a partmenti községeket készületlenül r veszedelem, mert Romániából nem érkezett semmiféle értesítés a Körös vízállásáról. Milyen szemléletesen tárulnak fel ebben az egy tényben azok a végzetes következmények, amelyeket a népek együttműködésének hiánya felidézhet. A magyar paraszt, akit földönfutóvá tett az árvíz, végső elemzésben annak az áldozata, hogy a politikusok és diplomaták a béke nyolcadik évében még mindig nem állították helyre a magyar és a román nép között azt a normális szomszédi viszonyt, melyre mindkét országnak égetően szüksége van. A magyar és a román paraszt szívesen fogna össze a közös baj leküzdésére, semmi okuk nincs arra, hogy ellenségként álljanak egymással szemben, de a politika válaszfalakat von közéjük és a Magyarországra átmenő folyók vízállásét úgy titkolják Erdélyben, mintha ezt valami fontos stratégiai érdek parancsolná. Az elemi csapások, amelyek az utóbbi években fokozottan rázzák Európát, mémentót süvöltenek az emberek fülébe, hogy felejtsék él a gyűlölködéstől fertőzött múltat, szabadítsák fel magukat a háború gonosz emlékeinek rabságából és egyesüljenek nemzeti külömbség és országhatárokra való tekintet nélkül a szerződések garanciáin túlmenő béke felépítésének munkájában. Ha az alpesi vidékeken nagy lavinaomlások észlelhetők, Noviszadon már előkészületeket kell tenni az árzdás elleni védekezésre. A hegy- és vízrajzi viszonyok hatása átcsap a politikai demarkációs vonalakon és az elementáris erők kitörései ellen alkalmazható rendszabályokat is függetleníteni kell az egyes népek politikai kapcsolatának esetlegességeitől. Locarnóban a nagy európai népek, a legyőzött Németországot is beleértve, megegyezést hoztak létre, hogy vállvetve fognak dolgozni Európa rekonstrukciójáért. A francia nép mór belátta, hogy a saját boldogulását is kockáztatja, ha a németek gazdasági talpraáih'tása elé a győzelem jogán akadályokat gördít. Ennek a szellemnek kell végre felülkerekednie a Dunamedence államniban is. Ha Franciaország súlyt helyez arra, hogy legyűrt ellenfelével a béke állapotát maradéktalanul restituálja és vele szemben a bizalmatlanság atmoszféráját eloszlassa, az utódállamoknak annál inkább kell kibontakozniok abból a bénító légkörből, amelyben az egymásrautaltság követelményei elsorvadnak. A Duna, a Tisza és mellékfolyóinak áradása egyetlenegy utódállamot sem hagyhat hidegen, mert mindegyiknek a vetéseit elmoshatja és az a körülmény, hogy a Magyarországgal való szomszédi Viszony rendezetlensége gátolja a közös defenzív tennivalókat, a kisantant Locarnójának halaszthatatlanságát domborítja ki. „A kisebbségek elszerbesitése nem államérdek“ Radios beszéde Vukováron — Hírek a kormány újabb rekonstrukciójáról Beogradból jelentik: Az a feszültség, ami a kormány rekonstrukciója alkalmával a kormánykörökben érezhető volt, az utóbbi napokban lényegesen enyhült. A kormányhoz közelálló lapok igen tartózkodóan foglalkoznak a kérdéssel és valós cinünek tartják, hogy a végleges újjáalakítás már a legközelebb megtörténik. A rekonstrukciónak közvetlenül az a célja, hogy a radikális párt belső ellentéteinek elsimulása után bekerüljenek a kormányba mindazoknak a csoportoknak vezetői, akik már régebben a megegyezés politikáját támogatták. Azt hiszik, hogy az uj kormányban he'yet kap Jovanovics Ljuba is, bár egyelőre nehéz megjósolni, hogy a rekonstrukció végrehajtásakor milyen szempontok fognak érvényesülni. A helyzetet komplikálj«, hogy az ellenzék részéről is fölmerültek olyan tendenciák, amelyek arra mutatnak, hogy egyes ellenzéki pártok hajlandók a kormánnyal megegyezni. Spahonak, a muzulmán párt vezérének szarajevói nyilatkozatát is igy magyarázzák politikai körökben. Az adóegységesitésröl szóló törvényjavaslat a minisztertanács előtt A minisztertanács délután ülést tartott, amelyen az adóegységesitésrő!szóló törvényjavaslat 17-27. paragrafusait letárgyalták és elfogadták. A paragrafusok a földadóról sz,ólnak, amelyet a katasztrális jövedelem után fognak kivetni. A javaslat értelmében, ahol nincs kataszter, oda bizottságokat fognak kiküldeni, melyek a katasztrális jövedelmet fel fogják becsülni. A kataszteri felbecsülés a legközelebb megkezdődik és a munkával 1928. év végéig elkészülnek. A kormány vasárnap egész nap foglalkozik a törvényjavaslat tárgyalásával, melyet a pravoszláv újévre előreláthatólag befejeznek. Radics tanácskozása Jovanovics Ljubával és Janjics Vajával Rades István közoktatásügyi miniszter, aki az ünnepeket Zagrebban töltötte, szombaton visszaérkezett Beogradba. A vezető ellenzéki politikusok közül Beogradba érkezett Koiosec, aki szombaton délelőtt hosszabb tárgyalásokat folytatott D ividovics Ljubával. Radics István megérkezése után nyomban érintkezésbe lépett Jovanovics Ljubával és dr. Janjics Voja volt vallásügyi miniszterrel. Radics Janjiccsal a most folyó konkordétumtárgyalások anyagáról tanácskozott. Pasics miniszterelnök a délelőtti órákat a miniszterelnökségen töltötte, ahol előbb Srskics törvényegységesitő és Sitnonovics szociálpolitikai minisztereket fogadta, majd később Dimiirije patriarcha kereste fel. Dimiirije patriarcha ismertette azt az affért, amely a pravoszláv emigránsok templomharangjai körül támadt. Az affér abból támadt, hogy Pasics miniszterelnök felesége a menekült oroszok imaházának harangokat adományozott, amelyek felszerelését és felszentelését a vallásügyi miniszter nem engedélyezte. A minisztérium azzal indokolta eljárását, hogy az oroszok imaháza a Szent Mérk-templom közvetlen közelében van és igy az imaház. ha rangjai zavarólag hatnának a templom látogatóira. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság szombaton folytatta munkáját és a délelőtt i ülésen a szociálpolitikai minisztérium költség vetését tárgyalta. A gyermekvédelmi és statisztikai hivatalok költségvetési tárgyalása alkalmával Pucelj, Setyerov, Kalovec és Demelrovics képviselők szólaltak fel. Az ellenzéki képviselők keveselték az előirányzott összegeket és tiltakoztak a tisztviselőredukció ellen. A képviselők fel - szólölására Szimonovics szociálpolitikai miniszter válaszolt, majd a vitában resztvettek még Pusenyák, Kurbegovics Vuics, Demeter és Popovics Szvetiszláv képviselők is, majd a bizottság a gyermekvédelmi és a statisztikai hivatal költségvetését elfogadta. A délutáni ülésen az állami tisztviselők illetményeiről szóló miniszteri rendeletek érvényességének kérdését vitatták meg. A bizottság megállapította, hogy a tizenketted-törvény csak a régi «za báiy rendelet eket semmisítette meg, az újakat egyáltalán néni érinti, tehát ezekre nézve fenné1! a bizottság illetékessége. Pucelj, Demelrovics és G wrilevics felszólalása után az ülés! bezárták és a vita folytatását vasárnap délelőttre tűzték ki. Radics István vukovári beszéde Radics István újév napján megjelent a vukovári Radics-párt népgyüiésén, amelyen a szuboticai Radics-pártot Toly Ivén titkár képviselte. Radicsot a vukovári állomáson nagy tömeg fogadta és lelkesen ünnepelte. Az állomásról Radics gróf Ele négyesfogatán a Hrvatski Dómba ment, ahol kétezer főnyi tömeg előtt nagy beszédet mondott. Elsősorban a megegyezés politikáját méltatta, majd a dunai államokról beszélve, idézte egy lengyel publicista szavait, hogy a Duna szláv és az nem a Fekete tengerbe, hanem Oroszországba ömlik. Megemlékezett Magyarországról is s azt mondotta, hogy a magyar nép nemsokára le fogja rázni magáról az urak láncait és parasztkoziársaság lesz. Végűi megemlékezett a jugo-. szláviai magyar és német kisebbségekről és kijelentette, hogy az. államnak nem érdeke a kisebbségeket elszerbesiieni. — A magyarok — mondotta — nagyon jó gazdálkodók és valóban értékes segítőtársaink, ezért megérdemlik, hogy igazságosak legyünk velük szemben — fejezte be beszédét Radics István. Sztanojevics Aca elutazott Beogradból Sztanojevics Aca néhány napi baogradi tartózkodás után visszautazott Knyezsevácra. Az ősz politikus a miniszterelnök vendég? volt, akivel tudvalevőleg bizalma tanácskozást folytatott.
