Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)
1926-01-21 / 20. szám
5, «Wal BÄCSMEGYE) napú 192g január ?l Ptíkóts József végül bejelentette, hogy sünién eltekint interpellációja elmondásától, mire az ülés este nyolc óra után véget ért, Peidl Gyulát két napra kizárták a parlament üléseiről A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága szerda délben foglalkozott Peidl Gyula mentelmi ügyével', akit tudvalévőén a keddi ülésen utasítottak a mentelmi bizottság elé, mért Bethlen miniszterelnököt »szemtelen rágaimazóc-nak nevezte. A mentelmi bizottság úgy határozott, hogy Peidl Gyulának a nemzetgyűlés üléseiről két napra való kizárását fogja javasolni a parlamentnek, amivel együtt jár a képviselő félhavi Illetményeinek levonása. Györki Imre dr. a határozat ellen kisebbségi indítványt fog előterjeszteni, amelyben Peidlaek jegyzőkönyvi'-1 megrovásban részesítését javasolja. A mentelmi bizottság javaslatával a nemzetgyűlés a csütörtöki ülésen fog foglalkozni. Az ügyészség tovább folytatja a nyomozást Az ügyészség a frankhamisitási ügyben tovább folytatja a nyomozást. Kedd-n Sztrache Gusztáv főügyész kiiisügaíía a Jankovich Arisztid ezredes napiéiban szereplő U. asszonyt; Erényi UIlmán n Káro'ynét, aki azt vallotta, hogy ismerte ugyan Jankovichot, de a frankhamisításról nem tudott. At ügyészség véleménye szerint egyébként a nyomozás oly széles alapon és mindenre kiterjeszkedő módon történt, hogy ebben az ügyben a vádhatóság nem is terjeszt elő vizsgálati indítványt, hanem a nyomozás befejezése után nyomban elkészíti a frankhamisitási bünpör vádiratát. Igaz ugyan, hogy a pénzhamisítás bűntettére a biiníetőtörvényicöny.v oly a a súlyos büntetéseket Ír elő, hogy rendes körülmények között a pénzfeanmiiási ügyekben el kell rendelni a vizsgálatot, de kivételt képeznek az olyan esetek, amikor a vádlottak fénybe’i beismerésben vannak, akkor a bűnvádi perrendtartás szerint mindig mellőzhető a vizsgá'at. Az ügyészségi kihallgatások alkalmával Windischoraeiz herceg, Nádossy Imre országos főkapitány és a többi érdekelt terheltek a ténybeli adatokra vonatkozóan tejesen beismerő vallomást lettek, úgyhogy ezen- az alapon az ügyész lég <r frankhamisitási ügyben mellőzi a vizsgá at indítványozását. Ki szerezte Marsovszkyék román útlevelét? Az ügyészségen Windischgraetz L.ajos herceg kedd esti tizedszeri kihallgatása alapján és a Banque de France képviselőjével való tanácskozások eredményekép uj irányba terelődött szerdán reggel a munka. Eddig még mindig kiderítetlen az, hogyan jutott Marsovszky György és Mankovics György azokhoz a román útlevelekhez, amelyekkel háborittatlanul hagyhatták el az országot. A szerda reggel megindított nyomozás azt van hivatva kideríteni, hogy kik segítették Marsovszkyékai a román útlevelekhez, kiknek az utasítására adták ki ezeket a román útleveleket és hogy az, aki a román útleveleket kiadta nekik, tudta-e, hogy miért van szükségük a hamis útlevelekre. Hetényifokapit 'ryh rlyettes ajánlotta be a fi cnk’tamisiiákat a francia követségnek A nyomozás folyamán megállapították, hogy Jankovich Arisztid, Schweiz Tibor, továbbá Járay és Radó útlevelét Hetényi Imre főkapitány helyettes ajánlotta a francia követségnek vizunlozásra. Erre való tekintettel szerdán Lakatos Sándor rendőrkapitány vizsgálatot tartott az utiévélosztályon. Kiderült, hogy Schwatz útlevelét senkt sem, Jau- Uovichéí Nádossy, Radóét Windi-schgr-aetz ajánlotta és ez ajánlás alapján épett közbe Hetényi főkapitányhelyettes a francia vizűm megszerzése érdekében. A főkapitány-helyettes arra hivatkozik, hogy ilyen magas állású urak ajánlólevelét figyelembe kellett vennie. Kiterjesztették a nyomozást vidékre A frankhamisitási ügy nyomozásának szálai újabban vidékre vezetnek, mert a rendőrségnek tudomására jutott, hogy vidéken több olyan fiatalember tartózkodik, akik Marsovszltyékka! együtt futárszolgálatot teljesítettek és hamis frankokat szállítottak külföldre. Egy ilyen fiatalembert szerdán Pécsetr letartóztattak és Budapestre szállítottak, ahol megkezdték kihallgatását. Az illetőt Sttíz Jánosnak hívják, vegyészmérnök és tiz hónapja lakik Pécsett özvegy édesanyjánál. Kihallgatása alkalmává! beismerte, hogy őt is beavatják a frankhamisitásba. fel is hívták a részvételre, de azt állítja, hogy ő elzárkózott a felhívás elől. A rendőrség azí' reméli, hogy Siitz által uj adatoknak jut a birtokába. K haílgatták Albrecht főherceg udvari titkárát A rendőrség szerint a franciák által produkált uj adatok nem olyan nagyjelentős égitek, mint azt egyesek hiszik. Benoíst és Douce francia kiküldöttek ezzel szemben fontosnak tartják újabb adataikat és ezeknek felhasználásáról szerdán eleiben ismét egy óra hosszat tanácskoztak Sztrache Guáztáv föügyészszek A tanácskozás után Sztrache főügyész kihallgatta Mayer Jánost, Albrecht főherceg udvari titkárát A kiiigatás után Mayer kije!eníetíe*az újságíróknak, hogy előadta vallomásába!), hogy ismerte Jankovich Arisztid ezredest, akivel társaságban többször találkozott, azonban nem tudott semmit a frankhamisítás tervéről, még Levésbe annak keresztülviteléről. A műit nyáron volt a frankot -nisitás főpróbája A nyomozás adatai szerint Jankovich Arisztid, Schweiz Tibor, Járay és Radó a múlt év júniusában és júliusában jártak Franciaországban, ahol a hamis ezerfrankosok próbanyomatainak elhelyezésével kísérleteztek. Ezek a hamisítványok azonban olyan kezdetlegesek voltak, hogy csak néhány példányt sikerüli belőlük értékesíteni és a hamisítók sietve odébb á&ak, hogy a rendőrség kezére tie kerüljenek. A francia jegybank a hamisítványokat bizalmas jelentéssel átadta a rendőrségnek, amely aztán megkezdte a nyomozást a hamisítók után. Kéíségtelen, hogy a frankharrtisitók összeköttetésben állottak párisi magyarokkal. A francia rendőrség ebben az irányban" már régóta nyomoz és lefoglaát Budapestről érkezett leveleket, amelyek révén értékes adatoka! szerzett Stitz János pécsi vegyészmérnök a rendőrség véleménye szerint igen jelentéktelen szerepet játszhatott a frankhamisításban, de miuftin az előkészületekbe be volt avatva, súlyt helyeznek további kihallgatására és azt hiszik, iiogy vallomásával eddig még ismeretlen körülményekre is világosságot fog deríteni. Ahány város annyiféle munka szünet A szentai kereskedők kártérítési port indítanak a város ellen Kanizsán a kártyára is menkaszünet van A jugoszláviai kereskedelemnek és iparnak régi súlyos panasza, hogy a sok ünnep és a gyakori munkaszünet megbénítja a gazdasági életét. Bár az alkotmány világosan úgy rendelkezik, hogy senki sem kötelezhető arra, hogy bármelyik vallás ünnepét ntégülje s a kormány is több ízben úgy rendelkezel4, hogy a vasárnapokon és a nemzeti ünnepeken kívül munkaszünetet a helyi hatóságok nem rendelhetnek el, a Vajdaságban mindenütt egymásra licitálnak a helyi hatóságok abban, hogy melyik tud több munkaszünetet elrendelni. Ilyen körülmények közt meg leltet érteni a szentai* kereskedőket, akik elhatározták, hogy a bírósághoz fordulnak annak megáüapiidsa végett, hogy «1 szentai rendőrség túllépte hivatalos hatáskörét, amikor január 19-ikén munkaszünetet rendelt el. Ha a bíróság — a mint ez kétségtelennek látszik — a hivatalos hatalommal való visszaélést megállapítja - — a szentaiak kártérítési pori indítanak a város ellen. A szentai kereskedők határozatának érdekes előzményei vaunak: ■ Hétfőn délelőtt a. városi tanács dobszó utján közhírré tétette, hogy kedden. a pravoszláv vizkereszt napján egész nap általános munkaszünetet keil tartani, az üzletek zárva hagyandók: s az ipari munka szünetel. A kereskedők ezt a rendelkezést sérelmesnek találták s a szentai kereskedelmi egyesület nevében dr. Zagörioa Iván közjegyző, az egylet elnöke és Fischer Ármin áléinak megjelentek dr. Knezscvics Milos polgármesternél s kérték, hogy engedje, meg, hogy az üzletek csak a körmenet tartama alatt maradjanak zárva. A polgármester belátta a kereskedők kérésének törvényes voltát és méltányosságát s szívesen járult hozzá a kérelemhez. Annál meglepőbben hatott, hogy délután öt órakor újabb tíobszö adta hírül, hogy kedden egész nap szünetelni kell a munkának s azok számára, a kik ezt megszegik, szigorú büntetést helyezett küétdsba. A szigorú rendelet következtében a kereskedők kedden egész nap zárva: tartották üzleteiket, de rögtönzött értekezletet tartó ttak, amelyen elhatározták, hogy rendkívüli közgyűlést hívnak öszsze s büntető feljelentést tesznek a hatóság ellen. A rögtönzött mimkaszünet Szeműn nagy bonyodalmakat keltett s megtörtént, hogy az iskolákban, hivaitalokbau javában folyt a munka, amikor az üzleteket zárva kellett tartan!. Nagy hiba az, hogy ahány vári*, a hány rendőrkapitány — annyi jogforrás. A rendőrségek munkaszüneteket rendelnek el s olyan bűncselekményeket s kihágásokat kreálnak, amineket a törvény nem ismer. így például Sztarakanfzsán a r^pdőrség kihirdette, hogy va-. sárnap délelőtt tilos kártyázni s aki kártyázik, azt megbüntetik. Mindenesetre helyes, ha a vasárnap megünneplésére intézkedéseket tesznek, azonban ilyen kártyatilalmat a törvényhozás, vagy a kormány ad-at ki s nem a sztarakanlizáai rendőrség. Jugoszlávia a frankhamisítás miatt egyelőre nem köt egyezményt Magyarországgal Fontos kérdések rendezése szenved halasztást II aíists I i »H®* *sW| A «cot megszépíteni, « »»épsége* megtartani, ápolni, legnagyobb miivísiet® nCeóUk. A modern kcmeukáa.u remeit» a is mns MftRBlí-üRtM amelytől ar arc üile, ruganyos, hatmatos. 7r„s le« A ráncok elsimulnak, srepm^ májionok eltűnnek. Újból mindenütt kopható. Ára »draár. Vererkepv.sele-HELLER, VEUKA-KIKINDA A frankhamisitási hivatalosan és félhivatalosan közönséges bűnügynek akarják feltüntetni, amelyérf a bűnösökön kívül senki más nem felelős. Ha ez helytálló is, a gyakorlatban nem disztingválnak ennyire s a páratlan bünügy hatását megérzi egész Magyarország, amely iránt a nemzetközi életben megcsappant a bizalom. Sőt nemcsak Magyarország szenvedi meg, hogy főnemesei és főhivatalnokai közül egyesek bele vannak keverve a boíránypörbe, hanem megszenvedi ezt az utódállamok polgársága is — nemzetiségi különbség nélkül. Az S. H. S. királyság és Magyarország között a múlt éviben tárgyalások indultak meg több igen fontos egyezmény megkötésére. Tárgyaltak többek közt a két állam polgárainak egymás közti követelésének elszámolásáról, a nyugdijakról, a telekkönyvek rendezéséről, a bírósági iratok kicserélésétől. Ezek a tárgyalások, amelyek a megegyezés reményével kecsegtettek , decemberben az ünnepek miatt abbamaradtak s januárban kellett volna folytatni azokat. A tárgyalásoknak azonban egyelőre nem lesz folytatása. Beogradban az a felfogás, ! hogy amíg nem tisztázódik Magyarországon a helyzet, az S. H. S. királyság semmiféle egyezményt nem köt a magyar kormánynyal. Hivatalosan ezt bizonyára a diplomáciai szótár udvariasságával j mondják meg s nem a frankhamisij tási üggyel indokolják, azonban bizonyos, iiogy a jugoszláv delegáció. amely decemberben azzal bu- I csukott el a magyar küldöttektől, : iiogy a tárgyalásokat januárban folytatják, egyelőre nem tér vissza Budapestre. Abból, hogy a függőben lévő egyezményeket nem kötik meg, első sorban jugoszláv állampolgárokra származik igen nagy károsodás. Azok a nyugdíjasok, akiknek igényét az S. H. S. királyság kormánya nem ismeri el, ezután sem kapnak nyugdijat. Súlyos sérelem ez az elhatározás azokra nézve, akiknek Jugoszláviában van ingatlanuk, azonban az ingatlanra vonatkozó telekkönyvi feljegyzések Magyarországon vannak. Ezek inár óvek óta nem rendelkezhetnek birtokaikkal. Azokat is érinti, akiknek peres iratai a szegedi táblánál, vagy a budapesti kúriánál vannak. Ezek amiatt nem képesek rendezni ügyeiket, mert az iratokhoz nem tudnak hozzájutni. Minthogy ezeknél a függő ügyeknél elsősorban jugoszláv állampolgárok vannak érdekelve, remélhető, hogy a kormány revízió alá veszi elhatározását s a frankhamisítással nem törődve, igyekezni fog sürgősen megkötni az egyezményeket. Semmiképpen sem volna igazságos, hogy a horgosi, vagy ridjicai szerb, magvar vagy német polgár szenvedje meg azt, hogy Windischvraetz és Nádossy jónak látták frankot fabrikálni. ÜTŐ’Só PÁRISI DIVAT: „CSNDRE »E ROSE — ROUGK MANDARINE“ 110)0 BOtrajOlS — PAS1S # MŐLÁBáK. MÜ APÓK EGYENEST’Rtó PÖ'ÖX, BETEGTOIÓ 8 CK ECYFDŰ1I KÉSZÍTŐJE SCHŐWBRl'N 3 V SUBÖHCA, P*JB KCiVXD&MUi UUU )k w9Ll # LALAT I LTCA 90. 1
