Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-21 / 20. szám

1926. január 21. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Bethlen megegyezést kötött az ellenzékkel A miniszterelnök hozzájárult a parlamenti vizsgálóbizottság kiküldéséhez A parlamenti bizottság a frankhamisítás politikai hátterét fogja ki­vizsgálni — Az ellenzék visszavonta interpellációit A z ügyészség kihallgatta Albrecht főherceg udvari titkárát Buda; estről jelentik: A nfruzeLgyülds .szerdai ülését, amelyre tizennogT ellen­zéki interpelláció Volt bejegyezve, rendkívüli érdeklődés előzte meg. A házélnökség megállapította, hogy -..a keddi ülésen .-28 nemzetgyűlési képvi­selő- yéü részt, ami rekord a két nem­zetgyűlés fennállása óta, tekintve, hogy az. eddigi legmagasabb eredmény az .első Károly-puccsot követő ülésén 4~ I9U képviselő megjelenése volt, míg rendes körülmények közt még az úgy­nevezett nagy szenzációk alkalmával sem verődik össze száznál több hon­iatya,. A szerdai ülés azonban elszürkült, mert a kormány váratlanul lepaktálí az ellenzékkel, amelynek. feltételeit vé­gül is kénytelen volt Bethlen elfo­gadni. A kormány attól tartott',, hogy nz inxer­­pé.lláciös napon, ki-tots áradni a csator­nából a frank-ügy egész- szennye és el­önti még a budai Várhegyet iás és ezért jónak látta dcíerálni a szocialisták legmesszebbmenő kívánságai előtt is és beleegyezett a parlamenti! vizsgálóbizottság kiküldésébe. Noha .a? ellenzék ezt; az. eredményt nagy sikernek könyvelheti el aj maga szántára, mégis kétséges, hogy Magyar­­ország szempontjából egészséges volt-e nem kinyomni . azonnal5 a 'gennyes' fe­kélyt és hogy a külföld — elsősorban az érdekelt Franciaország — nem te­kinti- e. majd úgy a kormány és ellen­zék paktumát, hogy az egész magyar közvélemény egységes a írankhamisitási botrány éltüssolásában? Ez a veszély annál is inkább fenyeget, mert — ■mint. at- egyik fajvédő-lap .megjegyzi — Beth­len István ■ nyugodtan megígérheti a legszélsőbb ellenzéki kívánságok teljesí­tését is, mert neki igazán nem kell tar­tania attól, hogy ígéretei beváltásra is kerülnek. Bizonyos, hogy a kormány csak időt akart nyerni az ellenzéki kí­vánságok teljesítésével és sek akadálya lesz annak, Ijogy a ki­­küldendö parlamenti vizsgálóbizott­ság minden melléktekintet nélkül kivizsgálhassa az ügyet és elörán­­eigáíhassa a jótékony homályból azt a tényezőt, aki állami intézeteket átengedett és katonai személyeket kirendelt pénzhamisítás! célokra. Bethlen kártyáiba azonban nehéz bele­látni és az sincsen kizárva, hogy neki — nem is olyan kellemetlen, ha a par­lamenti vizsgálóbizottság eljut a pénz­hamisítók legfőbb protekt óráig. A vihar-ülés után Gróf Bethlen István miniszterelnök a parlament botrányos keddi ülése után mindjárt közeledést keresett az ellen­zékhez és eljtíttatott Vázsonyikoz és Péidt Gyulához egy javaslatot, amely már egyáltalán nem. érintette azt a kér­dést. hogy a parlamenti bizottság mi­kor kezdje meg működését, mikor kér­het be iratokat, mikor hallgathat ki, ta­nukat, az elsőfokú, vagy- csak a harmad- I fokú bírói Ítélet .után. Bethlen ekkor már j belement abbu, hogy a bizottság akár nyomban is megkezdje, működését, de azzal a hatáskörrel, amelyet előzőleg előterjesztett javaslatában körülírt. A javaslat szerint a parlamenti vizsgáló­bizottság tanukat hallgathat' ki, azonban esküt nem vehet ki. A tanúkihallgatások szükségéről a bizottság szótöbbséggel határoz. A bíróságnál levő iratoknak. | hadibbá n letartóztatásoknak átküldését csupa« az tgjjzs^gügy miniszter utján kérheti. , Kötelezettségei vállal a kor­mány arra, hogy a miniszterek és köz­tisztviselők a bizottság előtt megjelen­nek . és a hozzájuk intézett kérdésekre válaszolnak. Az ellenzék ezt a javaslatot nem ta­lálta. kielégítőnek. Ä szocialisták . úgy találták, hogy Bethlen ajánlata . nem nyújt semmi .garaijjcijt arra, hogy a bi­zottság eredményesen kivizsgálhatná a bűnügy politikai hátterét. Tekintve, hegy a bizottságban a kormánypárt erősebben lenne képviselve, csak olyan tanukat hallgathatnának ki, akiknek val­lomása a kormányaik nem kellemetlen, mert más tanuk kihallgatásának elren­delését. a bizottság kormánypárti tagjai bármikor szótöbbséggel leszavazhatják. Nem találták megny ugtíjtónak azt sem, hogy a bíróságtól az iratokat és a le­tartóztatottakat az igazságügyminiszter utján kérheti a bizottság, mert nincs ga­rancia arra, hogy ezeket azután a ha­tóságoktól meg is kapha.iák. A javaslat­ban nincs garancia arra sem, hogy a fáimként kihaílgajtöít,' miniszterek és köztisztviselők minden kérdésre vála­szolni fognak, mert a javaslat hallgat arról, hogy ezaíkalomra feloldanák őket köztisztviselői esküjök alól és különben is a bizottságnak nincs módjában esküt kivenni telük, úgyhogy úgy hazudhatná­nak, ahogy csak jólesik nekik. A megegyezés felé Szerda délelőtt kezdték me.« a békc­­tárg.valásck folytatását.' A szocialisták élesen állást foglaltak Bethlen előző esti javaslata ellen es hangsúlyozták, hogy ezen az alapon : nem jöhet létre megegyezés. ' Az ellenzék ■ vezetői a parlamenti vizs­gálót,izotí’ság kiküldése ügyében délután fél ■ kettőkor újabb tanácskozást tartot­tak, Vdzsonyi. Vilmos 'ismertette a kor­mány újabb tervezetét, • amely— iiir szerint — végeredményben teljesen azonos a szorídldeifpkráfakttak Farkas látván által előterjesztett indítványával. A kormány ajánlatát a polgári ellenzéki pártok Rupert Rezső kivételével elfo­gadták. ■A polgári ellenzék tanácskozása után a ■ szociáldemokrata-párt parlamenti 'frakciója foglalkozott a kormány által ajánlott megoldással és o tanácskozás után az a hír terjedt el a parlament fo­lyosóján. hogy a megegyezés kész a kormány és az ellenzék között. A szo­ciáldemokraták értekezlete után Payer Károly az újságírók kérdéseire csak annyit volt hajlandó kijelenteni, hogy az ellenzéki pártok vezetői délután fél ötkor még egy megbeszélést tartanak Szci­­tovszky Bélával, a parlament elnökével és ezen a tanácsk#|scm dől el végleg, hogy létrejön-e a megegyezés. Délután öt órakor ttezdödöt;. meg a parlament elnöki '[ szobájában az újabb tanácskozás a &orjn«$ny és az ellenzék vezetői között. A tancskozáson leien volt Bethlen miniszterelnök. Szcitovszky Béla házeinök, Pestjiy Pál igazságügy­­miniszter, Vdzsonyi Vilmos, Peiál Gyula és Payer Károly. Atpig az elnöki szobá­ban a tanácskozások folytak, az egész .nap folyamán csendes és népiden par­lamenti 'folyosók megéláHkültek és a képviselők, akik azt hitték, hogy a meg­egyezés meghiúsulása esetén az esti ülés az ■ interpellációk alatt ismét rgen viharos lesz, nagy számban gyülekeztek a parlamentben. A folyosókon, politiku­sok csoportokban izgatottan tárgyalták az eshetőségeket, az ‘ ülésterem külső kepe pedig ugyanolyan volt, mini ked­den. a karzatok zsiífojva voltak érdek­lődőkké}. akik izgatottan várták a fejle­ményeket. Hat óra után .néhány perccel jötték ki az elnöki szobából az ellenzéki vezérek és- Bethlen miniszterelnök és percek alatt elterjedt a hír, hogy a megegyezés végleg létrejött. Ekkor már mindenki tudta, hogy a bejegyzett interpellációk elmondására nem kerül sor, hogy Eck­­kardi Tibor, aki nyolc interpellációt jegyzett be a szerdai ülésre, ragaszko­dik interpelláldóinak elmondásához. Mi­vel ezeknek az interpellációknak csak­nem kivétel nélkül a baloldali sajtó elle­ni támadás volt a tárgyuk, a demokrati­kus ellenzék elhatározta, hogy Eckhardt után Pakofs József is elmondja a jobb­oldali sajtó magatartása és a fajvédők szerepe ügyében bejegyzett interpellá­cióját. A parlament esti ülése Közben megszólaltak az ülésterem csengői és Szcitovszky Béla elnök meg­nyitotta az ülést. Azonnal megtette a csütörtöki ülésre napirend! indítványát, amihez elsőnek Farkas István szociálde­mokrata szólt hozzá- Elfogadta az elnök napirendi indítványát és kérte, hogy an­nak második poirtjául a nemzetgyűlés fogadja ej a következő, indítványt: Huszonötiagu parlamenti bizottság küldessék ki abból a célból, hogy a Írankhamisitási bűnügy politikai vo­­natkozáseit megvizsgálja. E célból a bizottságnak joga van meghívni mind­azokat, akiknek . felvilágosításaira a bizottságnak feladata teljesítése céklá­ból • szüksége van. A miniszterek kész­séggel hajlandók. • .felvilágosításokat adni, a hatóságok a, szükséges irate­­kat. rendelkezéstől' {<j$iák bocsátani .és a szükséges felvilágosításokat a tör­vény keretein bejjjj Vjieg fogják adni. Az .esetleges titoktartás alóli felmen­téseké’ a kormány az ügy érdekében előzékenyen fogja- kezeim.. Amennyi­ben a bizottság a'letartóztatottaktól •kíván felvilágositóst szerezni' é<. őket ki akarja hallgatói, vagy a bírósági iratokba betekinteni, illetőleg ezekről másolatokat venni kjván, eziránt az igazságügyminiszter utján a bíróság­hoz fordul, amely a megkeresést a törvény keretén bélül teljesíti. A bi­zottság ülései zártak és azokon még a parlamentnek' azok a tagjai sem ve­hetnek részt, akik, nem tagjai a bi­zottságnak. — A javaslat indokolásául leszöge­zem a szociáldemokrata-pártnak azt az .álláspontját — folytatta Farkas István bőgj' az ügy politikai hátterének ki­vizsgálására csak parlamenti bizottság tehet illetékes, mert azzál a bíróság nem foglalkozik. Az, hogy a frunkhamisitási ügynek politikai háttere van, nyilván­való. Elég rámutatni arra, hogy a kül­ügyminisztériumban futárigazolványt ál­lítottak ki a írankhamisííók részére és hogy az országos főkapitánynak is fon­tos szerepe van az ügyben. Éppen ezért meg keli vizsgálni, hogy az állami, szer­vek mennyiben hozhatók összefüggésbe az üggyel Meg kell vizsgáira, hogy a rnirdszterelnök. a belügyminiszter és~o. pénzügyminiszter felelőssége milyen j mérvű és ki kell vizsgálni, hogy milyen ■ politikai erők tettéh lehetővé a pacasok­­ra és botrányokra való készülődést. I Mindezt kivizsgálni a parlamenti bízott j ságnak 'lesz a feladata. Végűi inég hang­súlyozni kívánom a megegyezés létré= jötte ellenére is, hogy a szociáldemokra­ta-párt fent (inra álláspontját és bizal­matlan tt kormánnyal szenében. ... Bethlen és a nemzetgyűlés hozzájárul a javaslatkoz Bethlen István gróf •" minisztereinek emelkedett ezután szólásra és kijelents í­­fe, hogy hozzájárul Farkas István indít ványához. Ismertette a megegyezés előzményeit és o#. arra vonatkozó tár­gyalásokat. Hangsúlyozni kiválton] - folytatta Bethlen — hogy én, akt elvi ellensége vagyok a parlamenti bizottsá­goknak, ebben az esetben kivétett te­szek, aminek az oka az a politikai meg­fontolás, hogy az ügy felderítésére szol­gál. A jövőre nézve azonban ez nem szolgálhat precedensül. Peidl Gyula: Remélem a jövőben nem hamisítanak frankot! Bethlen ezután ismertette a parlamenti bizottság jogkörét, majd a francia par-, lament életéből vei.' példákkal igyekezett bizauyiíani, hogy a kormánynak az az elhatározása, hogy hozzájárul a parlá- Trtemi . bizottság kiküldéséhez, a kor­mány messzemenő előzékenységét bizo­nyítja. Az (Iniik ezután szavazásra tette fel .a kérdést és « parlament egyhangúlag elfogadta .az cipők és Farkas István na­pirendi javaslatát, amely szerint, a ki­­küldendő parlamenti bizottságot u csü­törtöki üléseit fogják megválasztani. A parlamenti vizsgáló­bizottság tagjai . A • parlamenti vizsgálóbizottság tagjai pártközi megállapodás értelmében a kö­vetkezők lesznek: Áz egységespártból: Zsitvay Tibor- Alniássy László, Berky Gyula, Besse­­nyey Zénó, Erdélyi Aladár. Erdödi-Har­­rach Tivadar, Hajós Kálmán, Nemes Bertalan, Örffy Imre, Piatliy György, Herczeg Béla, Szapáry Lajos gróf, Sza­bó'Sándor, Rubinek István. A keresztény gazdasági pártból: Wolff Károly és Varga Gábor. A szocialistapártból: Györki Imre és Peyer Károly. A pártonkivtiliekböl: őrgróf Pallavi­­cini György és Rassay Károly. .4 fajvédők részéről: Eckhardt Tibor. A kispolgárok vártjából: Hegvmegi- Kiss Pál. i .4 demokratapártból: dr. Yázsonyi Vilmos. ,4 Kossuth-pártból: Rupert Rezső. A keresztény szocialista-pártból: Mal­ier István. Az elmaradt interpellációk Amíg Farkas István és Bethlen fel­szólalását meglehetős csendben hallgat­ta végig a nemzetgyűlés, a viharos köz­­beszólások özöne zudul: Bénárd Ágos­ton felé, aki személyi kérdésben szólalt fel Rlárik Ferenc válasza után fiegy­­megi-Kiss Pál, Rupert Rezső és Vdzso­nyi Vilmos bejelentették, hogy a frank­­hamisitási üggyel kapcsolatban bejegy­zett interpellációik előterjesztését elha­lasztják. Eckhard! Tibor jelentkezett ezután szólásra és Beszédét azzal kezdte, hogy a frankhamisítás ügyének jogi elbírálá­sát a bíróságnál jó kezekben látja. Esztergályos János: Akkor ellengözt jobbról kiiujni! Ez a közbeszólás viharos derültséget keltett. Kémesük a. képviselők és a kar­zatok közönsége, hanem a kormány tag­iéi is hangosan nevettek cs az elnök a csengővel a kezében maga sem tudta él-, fojtani nevetését. Eckhardt azután ebiven a mindvégig kedélyes hangulatban- indokolta meg, hogy közérdekből, azonban nem a balol­dal iránti előzékenységből ö is vissza­vonja i nterpettácvójdi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom