Bácsmegyei Napló, 1926. január (27. évfolyam, 1-30. szám)

1926-01-21 / 20. szám

évfolyam Szubotica, 1926 CSÜTÖRTÖK január 21. 20. megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadibivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 dia. szám Szerkesztőség: Aleksandrov» ui. 4, (Rossia Foaciérc-paloía) Kiadóhivatal: Suboiica, Ateksaná óva ul.1. (Lelbatu-paioSa) m\% dirar . \roááia ■ jtĆT PéStsríai plscesa ? A magyar probléma Az utóda'lamok magyarsága is szóba került a magyar nemzet­gyűlés keddi ülésén, amelyben a írankhamisiiás be'politikai hatása viharos izgalmakban robbant ki. Bethlen, a világ botránynak a kül­földi sajtóban fölvert visszhang­ját ismertetve, rámutatott erre, hogy a magyarság ellen intézett támadások az utódállamok ma­gyar kisebbségét ssm kímélik. A miniszterelnöknek ez a kijelen­tése semmi emóciót nem keltett, mert hiszen a magyar politiku­sok pértkülönbség nplküi a ma guk dolgával vannak elfoglalva és érdeklődésükből nem jut mi­ránk, kisebbségi magyarokra, akik az odaát Örvénylő eseményeket nemzetiségi törekvéseink esélyei szempontjából mérlegeljük. Azt mondta Bethlen, hogy a magyar ellenzéknek hazafias kö­telessége nemzetközi összekötte­tései révén felvílágositani a kül­földet a koncentrált sajtótámadá­sok igazságtalanságáról; Ezt a téte t az ellenzék megfordítja és a kormányzat kötelességévé teszi, hogy olyan közviszonyokat te­remtsen, amelyek az ellenséges indulatu kritikákra a tények ere­jével cáfolnak rá- Ebbe a pörbe vonja bele Bethlen az utódálla­mok magyarságát és úgy tünteti fel, mintha a magyar kisebbsé­geknek előbbrevaló volna a szi­gorú külföldi bírálatok leszere­lése, mint a magyar politikai helyzet végleges szabályozása a béke és demokrácia szellemében. Meg vagyunk róla győződve, hogy az utódállamok magyar­sága, ha módja volna döntö ál lásfoglalásra a magyar demokrá­cia és reakció élethalálharcában, habozás nélkül ahhoz a táborhoz csatlakozna, amely a magyar nép boldogulásának föfeltételét o sza badságjogok helyreállításában és a nyaktörő kalandok lehetőségé­nek megszüntetésében látja. Hr a magyar kisebbségek nem ele­gyedhetnek is bele ebbe a tör­ténelmi párbajba és csak pasz­­sziv szemlélői a viaskodásnak, mégsem zárkózhatnak el ridegen az objektivitás páholyába, amikor a magyarság egyetemének repu tác ója forog kockán. Nem a mi bününk volna, ha a Magyaror­szágon most folyó küzdelemből a reakció kerülne ki győztesen és nem követethetnénk részt a dicsőségből, fia a sokat szenve­dett magyar nép a defnokratikm újjászületés korszakába lépne. Politikai célkitűzéseink nem ter­jednek túl uj hazánk álíamjogi keretein és minden gondunk az, hogy az a faji többség, amely sorsunk felett rendelkezik, hűsé­gűnket bizalommal viszonozza. De épen erre való tekintettel nem Ieliet közömbös nekünk, hogy a magyar népet egy retrograd po­­itikai rendszer exponensei állan­dóan a külföldi közvélemény gyűlöletes megítélése alá hajszol­ják és minden magyar mozgal­mat gyanúba kevernek. Semmi okunk sincs lelkesedni azért a nacionalizmusért, amely minden eszközt, még a bűnt is szente­síti, mert a kisebbségekre ez a vészes mentalitás csak szenvedé­seket zúdíthat. Aki a magyar faj közösségéhez tartozik, az — bármelyik állam polgára — szomorú szívvel veszi tudomásul a külföld lesújtó véle menyét a magyar közállapotok­ról. Nemcsak becsület kérdése, Hanem a magyar népnek és a kisebbségi magyarságnak is ér­deke, hogy a frankhamisítást ne tekintsék egy népfaj eltévelyedé­sének. Ez pedig csal; úgy érhető el, ha a méltatlan vádnak kiszol­gáltatott nép lenyűgözött demo­kratikus erőt kiszabadítják magu­kat a bankóhnmisit.ásíg züllött re­akció styomásn aiól és az ország fejlődését bekapcsolják a nemze­tek együttesének konstruktiv mun­kájába. Az utódállamok magyarsága, amelyet Bethlen aposztrofált, úgy érzi, hogy u külföldi sajtó jóindu­latát nem az informátorok íneg­­puhitásával kell kivívni, hanem magának a bajnak gyökeres or­voslásával. Ha a magyar poli­tikusok szivükön viselik az utód államok, magyarságának sorsát, akkor elsősorban attól a domora Jizálő példaedástól tartózkodjanak, amely a reakciót ránk uszíthatja.----------­A pénzügyi bizottság elfogadta a hadügyi költségvetést Harminc milliót takarítanak rasy \ katonai élelem- tar ruhabeszerzésnéi Beogradból jelentik: A pénz­ügyi bizottság tárgyalásain kívül főleg a kormánypártoknak egyes miniszterek ellen irányuló belső mozgalmai foglalkoztatják a po­étikai köröket. A kormányzó-pár­tok elégedetlensége egyes minisz­terek működésével szemben sok gondot fog adni Posies Nikola minisztere! nőknek hazatérése utón, aki a belső egyetértést legutóbb is csak hetekig tartó munkával tudta helyreállítani. A radikális­­párton belül különösen a távol­levő pénzügyminiszter ellen hal­latszanak hangok ; egyrészt fran­ciaországi tárgyalásai — amelye­ket a francia félhivatalos sajtó nem a legkedvezőbben fogadott - nem keltenek a radikális-párt­ban jó benyomást, másrészt azt kifogásolják, hogy a pénzügyi bizottság ülései elől elutazott Amerikába és ezzel mintegy ki­vonta magát, az elégedetlenek szerint, a személyes felelősség alól. A radikális-párt tagjainak egyrésze azt sem nézi jó szem­mel, hogy maga a költségvetés sem készült el teljesen időre és noha már javábap folyik a pénz­ügyi bizottság vitája, a költség­vetés egyes részlet-kimutatásai még ma sincsenek beterjesztve. Sztojadinovic? Milán pénzügymi­niszter mindezideíg a miniszter elnök legkedveltebb emberei közé tartozott; azok, akik most han­gulatot csinálnak ellene, azt han­goztatják azonban, hogy a parla­mentáris formák figyelmen kívül agyasa Pasicsot is — aki tud­valevőleg rendkívül sokat ad ezek­nek a formáknak a betartására — ellene hangolta-Az uj választások kérdése is kezd mindinkább előtérbe nyo­mulni és hír szerint úgy a radi­kális-párt, mint a Radics-párl igyekszik olyan helyzetet terem­teni, amely az uj választások ki­írását lehetővé teszi. A beavatot­tak szerint már csak akörül van­nak ellentétek, hogy milyen kor­mány vezesse majd a választá­sokat: tiszta radikálisé, vagy a jelenlegi koalició. A radikális­­párt állítólag biztosítékokat kapott abban az irányban, hogyha a koalició a Radics-pän hibájából bomlana tel, tiszta redikális-párti kormány fogja vezetni a válasz­tásokat. Radicsnak a legutóbbi időkben tanúsított viselkedését mór erre vezetik vissza és ezzel magyarázzák azt a cikket is, amelyet a Rndics-párt hivatalos lapja, a Dom irt Makszimovics Bozsó belügyminiszter ellen. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság többségi tagjainak takarékossági konferen ciája után összeült a pénzügyi bizottság és letárgyalta a hadügyi tárca költségvetését. Trifunovics Dusán hadügymi­niszter rövid expozét mondott, amelyben előadta, hogy költség­­vetési javaslata eredetileg három­­milliárd és nyolcszázmillió dinár volt, amelyet azonban a takaró kossági elv szemmeStartásáva! lé­nyegesen leszállított. A hadügyi költségvetés összege most két­­ezernégyszáznegyvenhatniillió, te­hát negyven százalékos redukció történt. A költségvetésben nincs meg mindé i, amire szükség volna, de a maga részéről is elkerülhe­tetlennek tartja a legmesszeb!:­­; menő takarékosságot. Rámutat I arra, hogy a régi Szerbia hadügyi költségvetése aránylag nagyobb volt a mostaninál és n többi állam hadügyi kiadásai is az egész költségvetés nagyobb százalékát teszik ki, mint nálunk. A kiadá­sok csökkentéséhez, nehéz szív­vel bár, de hozzájáruk A hadügymihiszter < xpoiéja után Stcpanovics Stepan radikális képviselő terjesztette elő a taka­rékossági javaslatot, amely sze­met a katonai élelem- és ruhabe­­szarzésekné! harminc millió dinárt takarítanak meg. A hadügymi­nisztérium ugyanis a piaci árak­nál magasabb • árakat fizetett a \ beszerzéseknél. Setyerov Sziávko dr. demokrata I sajnálkozását fejezte ki, hogy a j hadügyminiszter olyan sovány j expozét adott. Kijelentette, hogy ; az ellenzék e nemzetvédelemre ' szükséges kiadások megszavazása elé nem gördít ajidéfályokat, de a 1 locarnói Szellem « katonai fci­­iadások lényeges csökkentését ! tenné szükségessé. • Kifogásolja, hogy a hadügyminisztérium tizen­három millfó dinárért niegvásá­­ro'ía egy bukott bank házát, ho­lott a tengerészeti és aviatikái ki­adásokra nincs elég pénz. Vuics Demeter, Puseiijak és Ka­lo vec felszólalásai után a pénz­ügyi bizottság tizenkilenc szóval öt ellen elfogadta a hadügyi költ­ségvetést. FéhniUiárdot ”akariiott meg « pénzügyi bizottság A pénzügyi bizottság eddigi munkája során « következő re­dukciókat végezte el: a szociál- I politikai minisztériumban meg­szüntettek 276 tisztviselői állást I és töröltek 8,016.859 dinárt, az i építési minisztériumban redukál­­í tak 203 tisztviselőt és 5,574.236 dinárt, az egészségügyi miniszté­riumban 66 i tisztviselőt és 13,803,218 dinárt, u postoügyi t retina! 382 hivatalnokot és 50,714.907 dinárt, n balügyben 561 tisztviselőt és 33,600.025 di­nárt redukáltak. A földművelés­ügyi, agrárreform és hadügyi tár­cákban nem bocsájtoítsk el tiszt­viselőt, de az anyagi kiadósokat a föidmivelésügyiben 4,190.000, az agrárrefoi innál egymillió,, a hadügyi tárcánál pedig harminc­millió dinárral csökkentették. A pénzügyi tárcában 2077 tisztvise-* löt. és 252.381,501 dinár kiadóst töröltek, az erdőügyi miniszté­riumban 167 tisztviselőt és 49,105.146 dinárt, az igazságügy­­miniszieriumban 91 hivatalnokot és 3,346.578 dinárt, n külügymi­nisztérium köitségve.'évében 52 hivatalnokot és 9,852.499 dinár anyagi kiadást redukáltak, igy eddig összesen 4570 h'votalnck elbocsájtásával és 461,553.369 mii-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom