Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-04 / 324. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI napló 1925. december 4. Polgári diktatúra váltotta fel a spanyol katonai diktatúrát Primo de Rivera megalakította az uj kormányt lami ünnep a belföldi piacon szünetet hozott, de mire a mostani hét közepén az üzlet megkezdődött, a jugoszláv tőzs­dék 270 dináros árfolyammal voltak kény­telenek respektálni Chikágó 170‘75-ös emelkedését. A vojvodinai kereskedelemben már a 270-es árfolyam is túlhaladott állás­pont. Szuboticnn tegnap még ezen a kurzuson keresték az árut, de a kínálat teljesen tartózkodó; mert mindenki újabb áremelkedést vár. Tisza-melléki búzát — Szenta paritás — 290-ért akartak venni, a kínálat azonban Szén­­tán, Sztaribecsén és Becskereken is már csak 300 dinárért akart eladni. Ezt az árat a vásárlók egyelőre nem tartották, de a kínálat nem engedett annál Is in­kább, mert a chikágói paritáson felül a vámmentesség és a braiiai és olaszor­szági szállítások a bősz irányzatnak látszanak kedvezni. Braila valójában soha sem szűnt meg vásárolni, most azonban, a viziut közeli elvesztésétől való félelmükben fokozottabb mérték­ben dolgoznak a braiiai kereskedők beogradi ügynökei, mig az olasz keres­kedők csak a legutóbbi napokban kezd­ték meg a vásárt a Vajdaságban, ter­mészetesen kizárólag vagonáruban. Szakkörök véleménye szerint a hosz­­mozgalom nem lehet hosszuéletü, mert a hideg idő járás miatt a legnagyobb export útja befagy. A termelők ezzel szemben további emelkedést várnak és épen ezért csaknem teljesen tartózkod­nak az eladástól. Tengeriben, különö­sen tavaszi szállításra, az irányzat szin­tén szilárd. Súlyos visszaélések a Gospodarsko Drustvonál Az egyesület kimondta a likvidálást Zagrebbő! jelentik: A Gospodarsko Drtístvo, a horvát-szlavon mezőgazdák egyesülete — amelynek likvidálása legutóbb a parlamentet is élénken fog­lalkoztatta — csütörtök délelőtt tartotta utolsó közgyűlését, amelyen hetven vidéki fiók képviselője vett részt. A közgyű­lésen dr. Korenics kanonok, az egyesü­let alelnöke elnökölt és a kormányt dr. Csimics, a hétszeméiyes tábla bírája kép­viselte. Az 1924—25. évi jelentést és a mér­leget dr. Miskulin ügyvéd ismertette. Megállapította, hogy az egyesület, amely éveken keresztül a Pribicsevics-párt ke­zelése alatt állt, ügyetlen kezelés és kü­lönböző visszaélések folytán hét millió dinár veszteséget szenvedett. A szövet­kezet vezetősége dr. Pa jak Iván igaz* gfató működése idején — mondotta dr. Miskulin — a legle’aeteücnebb üzlete­ket kötötte, amelyekre sorban ráfizetett, így például egy :nillié etináres veszte­­séggel járt egy rosseal sikerült pezsgő­­üzlet és másfél millió dinárt vesztett az egyesület egy olaszországi szénaszállitá­­són. Az egyesület tisztmsa’őkara is meg­bízhatatlan volt és többen súlyos vissza­éléseket is e'követtek. Jellemző, hogy amikor dr. Cumicsel az egyesülethez kormánybiztosi minőségben kinevezték, az irattárból eltűnt egy csomag akta, amely egyesekre súlyosan kompromittáló adatokat tartalmazott. Az előadó javasolta, hogy az egyesü­let mondja ki a csendes likvidálást, amit az Első Horvát Takarékpénztár fog végrehajtani. Egyben oszlassák fel az egyesület alapításait: a Ratar, Pluk, Crna és Zadruzsna Banka elnevezésű intézeteket. Az Első Horvát Takarék­pénzt. ír azonnal a likvidálás befejezése után vissza fogja fizetni az összes be­téteket. A közgyűlés ezután elhatározta a Gospodarsko Drustvo likvidálását és felhatalmazást adott az ideiglenes ve­zetőségnek, hogy azok ellen a tisztvi­selők ellen, akik visszaélést követtek el, bűnvádi feljelentést tegyen. Végül egy hattagú likvidáló-bizottságot válasz­tottak, amelynek öt tagját az Első Horvát Takarékpénztár jelölte, hatodi­kul pedig dr. Korenics alelnököt vá­­asztották meg. Madridból jelentik: A spanyol ka­tonai direktórium, amely több mint két éy óta tartotta a kezében a ha­talmat, szerdán éjszaka lemondott és helyét polgári kormány foglalta el. A direktórium elnöke Primo de Rivera tábornok 1923 szeptemberé­ben Dato miniszterelnök meggyilko­lása és a marokkói zavarok követ­kezményeként katonai puccs segít­ségével magához ragadta a hatal­mat és a parlamentet feloszlatta. Két évi diktatúra után most ugyan­csak a marokkói zavarok késztet­ték Primo de Riverát arra, hogy le­mondjon és a katonai diktatúrát —­­polgári diktatúrával váltsa fel. A direktórium lemondása után Alfonz király ujiból Primo de Rive­rát bízta meg polgári kormány ala­kításával és az uj kabinet csütörtö­kön már meg is alakult. Az uj kor­mánynak újból Primo de Rivera az elnöke, tagjai között pedig egy tá­bornok, egy tengernagy és öt pol-A vajdasági nép adónyomorusá­­gának, amint ez előrelátható volt, akadnak vámszedői, akik kihasznál­ják azt a kéíségbéesést, amely a lakosságot elfogta, meg akarják zsa­rolni azokat az elkeseredett embe­reket, akiket a nagy adó tönkre ju­tással fenyeget s akik ebben a hely­zetben minden eszközt szívesen vesznek, amiről azt remélik, hogy rettenetes helyzetükben segítséget hoz. Nem újság, hogy a Vajdaságban minden alkalommal jelentkeznek azok a rejtélyes és titokzatos egyé­nek, akik rejtélyes és titokzatos beogradi összeköttetésekre hivat­koznak s jó pénzért kijárásokra vál­lalkoznak, A vajdasági lakosság helyzetét legjobban megvilágítja az, hogy az ilyen önkéntes mentők, a kik minden alkalommal busás ára­kat szabnak összeköttetésük hasz­nosításáért, majdnem minden eset­ben teli erszénnyel mennek innen d. A pénzért, amit felvesznek, a leg­több esetben semmit sem tesznek. Ha azután véletlenül mégis kedve­zőéin intéződik el az igazságos ügy, megjelennek, inkasszálják a hono­ráriumnak azt a részét, amit nem kaptak meg előre. Ha pedig, ami szintén gyakori eset, az ügy, amely­nek elintézésére válalkoztak, rosz­­szui dől el, a pénzt akkor sem kel! visszaadniok, mert akkor is van agy argumentumok. Az argumen­tum a fenyegetés. Azzal fenyege­tőznek, hogy az igaza és a pénze után futkosó szegény embert, mint irredentát, vagy mint hazaámlót, be­csukják, kméksitják. A topolai járás egyes, főleg ma­gyarok és németek lakta községei­ben a községi bíró a községi alkal­mazottakkal cédulákat küld szét, a mellyel a nagyobb adófizetőket be­hívja a községházára. Itt bizalmasan, titoktartás terhe mellett tudtukra adja, hogy ajánlatot kapott arra, hogy va­laki az adófelebbezéseket ked­vezően intéztet! el. A falusiak reménykedve hallgatják a biró szavait. A falunak minden gondja és baja az adó. Módos gaz­dákat fenyeget az a .veszedelem, gdri miniszter van. A kormány tag­jai közül egyik se régi politikus. Az uj kormány megalakulása után Prinw de Rivera magához kérette a sajtó képviselőit, akik előtt egy órás előadásban fejtette ki lemondása okait és az uj kormány programját ' miniszterelnök elmondta, hoey Marokkóból visszatérve nyugtalan, sőt forrongó hangulatot talált Mad­ridban, miért is azonnal a király­hoz sietett és kérte a kormány fel­mentését. A király ezt el is fogadta és újból őt bízta meg olyan kor­mány alakításával, amely a katonai diktatúra munkáját folytassa. A ka­tonai diktatúra tehát megszűnt — mondotta Primo de Rivera és he­lyette polgári diktatúra log kö­vetkezni. Az uj kormány csütörtökön tette lé az esküt, de Primo de Rivera nyi­latkozata szerint az uj kormányfor­­rfiia a diktatúra eddigi politikájában nem hoz semmi változást. hogy koldusbotra jutnak. Hogyne keltene tehát örömet a hir, hogy van mód az igazság érvényesítésé­re, van mód á segítségre. A biró ezután vázolja azt, hogy az illető, a ki hajlandó a falu népe érdekében eljárni Beogradban nagyszerű ösz­­szeköttetésekkel rendelkezik. A re­ménység még általánosabb, a han­gulat még inkább bizakodó s ezt nem rontja le az sem, hogy a köz­ségi biró tudtuladja, hogy a megfelebbezett adó összegé­­• nek három százalékát előre !e kell fizetni a közbenjáró részé­re. A bíró ezzel szemben kijelenti, hogy a közbenjáró garantálja a megállapított adó harminc száza­lékának elengedését. Az, akinek százezer dinárt kellene fizetni, szí­vesen ad háromezer dinárt, hogy harmincezer dinár elengedést érjen el, annál is inkább, mert reményke­dik, hogy elolvassák a felebbezé­­sét, belátják, hogy igaza van s ak­kor sokkal nagyobb összegű adóle­engedésre is van kilátás. Minthogy egyes falvakra vagyon- és jövedelemadó fejében tiz-tizen­­két millió dinár van kivetve, egy­­egy falu átlag 300.000 dinárt fizet az ismeretien és titokzatos kijáró részére. A három százalékos dijat a községházám, a biró kezeihez kell lefizetni. Van is a községházákon olyan bucsujárás, mint aminő csak akkor volt, amikor hadisegélyeket osztogattak. A legjobb meggyőződésünk sze­rint azok a községi bírák, akik ilyen módon a kijáró részére közvetítik ezt a három százalékos üzletet, min­den anyagi előny nélkül cseleksze­nek. Nekik nem jut a 300.000 diná­rokból. Segíteni akarnak falujuk né­pén, amelynek igazságtalan meg­adóztatását maguk is nagyon jól is­merik és csak annyiban hibásak, hogy felültek valami ravasz és egé­szen nagystílű szélhámosnak. Az ügyre egyébként felhívtuk dr. Radpnics Jovánnak, a pénzügyi bi­zottság elnökének figyelmét, aki mint a szuboticai választókerület­nek — amelybf-z a topolai járás is tartozik — listavezetője, készséggel vállalta, hogy mindent el fog követ­ni a vakmerő adócsalás elkövetői­nek leleplezésére. Radonics az ügy­ről a következőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának: — Nagy csodálkozással értesülök ezekről a dolgokról. A magam ré­széről erélyes vizsgálatot fogok kö­vetelni és felelni fognak azok, akik ilyen hazug híresztelésekkel vezetik félre a népet. Általában semmiféle három százalékos adófizetésről nem lehet szó, akik ilyent követelnek, azok büntető utón is felelni fognak, Hovy milyen engedményeket kap­nak a hátralékos adófizetők, arra nézve már a törvény intézkedik a Vajdaságban. Erről már megfelelő módon informálta a sajtó a közön­séget. A törvény pedig folyománva a vajdasági radikális képviselők folytatólagos küzdelmének, amely­ből valamennyi radikális képviselő kivette a részét. Agyonverték tévedésből Az elmebeteg tragédiája A szuboticai városi közkórházban csütörtökön délelőtt boncolták fel Nagy István ludasi gazdálkodót, akit szerdán reggel szállítottak be halátós sérülései­vel Szuboticára. Nagy István halálát tragikus körülmények idézték elő: szom­szédai — tévedésből agyonverték. N hány nappal ezelőtt a fiatal, egész­ségesnek látszó Nagy Istvánon az elme­baj tünetei mutatkoztak. Családja azon­ban nem fordult orvoshoz. Kedden éj­jel.a beteg felriadt álmából és dühön­­geni kezdett. Hozzátartozói elmenekül­tek a közelből, mire Nagy kifutott az uccára, átszaladt a szomszédban lakó Márki Sándor gazdálkodó házához, amelynek beverte egyik ablakát. Az üvegcsörömpölésre Márki felébredt és abban a hiszemben, hogy valaki be akar törni hozzájuk, felkapott egy fadarabot s azzal az ablakhoz ment. Nagy épp ekkor akart bemászni az ablakon, mire Márki, aki a sötétben nem ismerte fel szomszédját, többször fejbeverte a sze­rencsétlen embert. Nagy az ütések kö­vetkeztében nyomban összeeesett, fejét ellepte a vér és pár perccel később el­vesztette eszméletét is. Ekkor ért oda Nagy felesége, aki látva a történteket, elszaladt a csendőrségre, ahol jelen­tést tett. A csendőrségen megindították a nyo­mozást, kiszálltak a helyszínre, ahonnan a súlyosan megsebesült embert még az éjszaka folyamán kocsira tették és be­szállították a szuboticai közkórházba. Azonban már nem lehetett rajta segí­teni, Nagy István szerdán éjjel belehalt sérüléseibe. A nyomozás folyamán a csendőrség rncgállapi otta, hogy Márkit Nagy haláláért nem lehet felelősségre vonni és ellene be is szüntette a további eljárást. A tragikus véget éri gazdálkodót csütörtökön délután temették el a köz­kórházból.-------— —. ---------­Az 500 dináros rejtély A Bácsmegyei Napló csütörtöki pél­dányai közt két olyan lappéldány volt. amelyben a hatodik oldalon Lesker utolérte Bogoíjubovot cimil cikk a kővetkező címváltozással jelent meg: Bogo jubov utolérte Laskerl Akinek bármelyik ilyen példány birto­kába kerül és azt nyolc napon belül a kiadóhivatalnak beszolgáltatja, 500 dinár jutalmat kap. A mai lappéldányok közt szintén van két olyan lap, ami eltér a többitől. Aki a Bácsmegyei Naplóra előfizet, részt vesz a márciusi sorsolásban, ame­lyen öt ven értékes tárgy és 50, 200, 4000, 10.000 és 30.000 dináros nyeremé­nyek kerülnek kisorsolásra. Vakmerő adészélhámosok garázdálkodnak a topolai járásban Félrevezetett községi bírák segítségéve! a kivetett adó három százalékát hajtják be a gardáktól

Next

/
Oldalképek
Tartalom