Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-04 / 324. szám

1925 december 4. BÄCSMEGYEI NAPLÖ Kisebbségi Élet Az erdélyi zsidó nemzeti szövetség most tartotta országos konferenciáját, rnely a leghatározottabban állást fog­lalt a kisebbségi politika mellett. A szövetség uj vezetőségének megválasz­tása viharos jelenetek közt folyt le. A többség elnöknek dr. Fischer Józsefet, alelnöknek pedig Nussbaum Sámuelt, Rothbart Jakabot és Deutsch Mórt je­lölte, akiket a konferencia meg is vá­lasztott. A szavazás után Giszkalay Já­nos a kisebbség nevében bejelentette, hogy a választást nem fogadják cl, bár továbbra is köteességüknek tartják a cionista tnunkábm való részvételt. * A magyar kisebbség és az antl~ szemitak címmel hosszabb Cilikét irt a bukaresti Lupta. »Az az agitációs tevé­kenység, amelyet Cuza Kolozsvárott és szinte Erdély egész területén kifejtett a budapesti magyrr fajvédőkkel meg­kötött barátság után — irta a lap — ugyanolyan. eredményt ért el, mint álta­lában elért a jassii antiszemitái vezér negyvenéves működése óta. A magyar párt tagjai több mint száz népgyülésen elutasítottak minden kapcsolatot azok­kal, akik Budapestre mentek, hegy a bukaresti kormányt megfenyegethessék: ha nem adtok nekünk egy képviselői mandátumot, meg fogjuk mi azt sze­rezni az erdélyi magyar kisebbség se­gítségével! .. Ám az erdélyi magyarok politikailag valamennyivel érettebbek, j mint a jassii professzor, ök elsősorban kisebbségi jogaikat akarják és tudják, i hogy nem védelmezhetik meg saját | jogaikat, ha megtagadják ezt a -jogot I a zsidóktól. És ez fontosabb nekik minden Habsburg detronizálási kísérlet­nél és fontosabb Cuza barátságánál«. # Pitesti város református papját, Gyenge Áront egy rendőrtiszt felelős­ségre vonta, hogy rendőri engedély nél­kül gyűlést tartott. Amikor a lelkipász­tortól azt ai jogos választ kapta, hogy egyházi gyülekezetről lévén szó, ehez a törvény értelmében rendőrségi enge­dély nem kell, a szubkomisszár fölpo­fozta a papot. A tettlegesség ügyében küldöttségek mentek a megyei prefek­tushoz és interveniálni fognak a kor­mánynál is. Sándor József, aki interpel­lálni is fog az ügyben egy újságírónak a következőképen nyilatkozott a felhábo­rító esetről — Arra talán meg lehet a reményünk, hogy a brutális rendőrtisztet megbün­tetik cselekedete miatt. Ez azonban ma már nem elég. Ha becsületesen akarják a kisebbségi szerződés végrehajtását, meg kell mielőbb fékezni szokat is, akik hazafias cselekedeteket vélnek elkövet­ni akkor, midőn brutalizálják az ország más nyelvű lakosait. * Macfarland, a keresztény egyházak amerikai szövetségének vezériitkára, aki a múlt évben tanulmányúton volt Erdélyben, hosszabb cikkben számolt be nemrégiben tanulmányútja eredményé­ről. »A román kormány hibája — írja az amerikai — nem annyira abban van, amit tenni akr.r, hanem az alkalmazott módszerben. Az a törekvés, hegy külön­böző nyelvű, szokásu és tradicióju népe­ket máról-holnapra egyformákká tegyen, egyidejűleg jogtalanság és hiba, külö­nösen ha kényszereszközöket alkalmaz­nak. Románia egyik képviselője a nép­liga ülése alatt azt mondotta egy ameri­kai képviselőnek, hogy a liga különös kiváltságokat kíván a vallási kisebbsé­geknek. A képviselőnek ez az ellenve­tése mutatta a hibás álláspontot, ame­lyet a román kormány elfoglal, mert ilyen kiváltságok időszerű követelmé­nyek, amelyeket a szerződés szelleme maga után von és amelyek hivatottak lennének a mai helyzetet megjavítani. Romániának alkalma van ezúttal, hogy részvét, türelem, okosság, igazsá­gosság és erkölcsös diplomácia ut­ján egy uj rendet bevezessen. De ezt az alkalmat nem használja ki, hanem egy nagy népcsoportot, amelynek gond­viselését a trianoni szerződés rábízta, erőszakkal romanizálni akar, holott türelmes, meggyőző eljárás, amely a népek vérmérsékletének és tradícióinak megfelelne egész más helyzetet jelent­hetne. Minden megfigyelő tisztában van Triesztből jelentik: Az olasz mi­nisztertanács felhatalmazására Fe­­dersoni belügyminiszter Triesztben személyesen folytatta le a vizsgá­latot az Edinost szlovén nyomda­épület lerombolása ügyében. A vizsgálat folyamán a belügy­miniszter megállapította, hogy Aío­­roriio trieszti prefektust terheli a fe­lelősség azért, hogy a városban a Parisból jelentik: A kamara több mint húsz óra hosszat ülésezett egyfolytában, mert a kormány ra­gaszkodott hozzá, hogy a pénzügyi javaslatokat még csütörtökön rész­leteiben is tárgyalja le a kamara. Az ülés. amely csütörtökön déli fél tizenkettőkor ért véget, diadalt ho­zott Briandnak, miután a kamara megszavazta a kor­mány pénzügyi javaslatát Az éjszakai ülésen a programnyi­latkozatot és Loucheur előterjeszté­sét élénk általános vita követte, a mely eltartott reggeli 4 óra 30 per­cig, amikor Herríot kamaraelnök elrendelte a szavazást. 298 szóval 113 ellen kimondta a többség, hogy áttér a részletes tárgyalásra. Briand miniszterelnök kétizben is felvetette a bizalmi kérdést A kormány ellen szavaztak a szo­cialisták és a kommunisták, mig a jobboldali pártok tömegesen vonul­tak ki a teremből a szavazás elől. Bokanovszki az ellenzékről azt a közvetítő indítványt vetette föl, hogy a kormány elégedjék meg há­rom milliárd frank bankjegykibo­csátással s efölött ismét szavazni kellett. A többség 262 szavazattal 1S6 ellenében elvetette ezt az indít­ványt. Itt is felvetette a bizalmi kérdést a miniszterelnök. Az egész éjszakai ülés tulajdonképpen szónoki párvia­dal volt Bokanovszki. Briand és Lou 'heur között. Bokanovszki. aki Poincaré kormányzásának ideiében a kamara pénzügyi bizottságának előadója volt, azt kifogásolta Lou­cheur pénzügyi tervében, hogy nem számol a gazdasági élet követelmé­nyeivel és egyáltalán nem szilárdít­ja meg a francia közvélemény és a világ bizalmát az ország pénzügyi ereiében, ami pediig a közvetlen adók fölemelését illeti, ezzel az uj pénzügyminiszter megdönti a va­gyont, holott a kormány elsőrangú kötelessége a tőkeképződést előse­gíteni. Nagy hatást keltett Briand vála­sza. amelyben többek közt a követ­kezőket mondotta: — Ha valamely kormány maga mond le javaslatainak bizonyos ré­széről. akkor már megindult a lej­tőn. Akkor joggal mondhatnák ne­azzai, hogy ha a mai politikát tovább folytatják, úgy azoknak, akik követik, valamint az egész világnak, nagy bajt fognak szerezni«. A cikk azután rámu­tat arra, hogy a kisebbségeknek jogai közé kell hogy tartozzék a Népligához való közvetlen apelláiás és azt a remé­nyét fejezi ki, hogy a Népligának lesz annyi morális ereje, hogy a vallási ki­sebbségeket mindenütt megvédelmezze. fasiszta tüntetések annyira elfajul­tak és ő volt az oka annak is, hogy a fasiszták a város szlovén kisebb­ségeit a legkegyetlenebb módon bántalmazták. Federsoni belügyminiszter a vizs­gálat után nyomban felfüggesztette állásától Moronio prefektust, aki még a pénteki nap folyamán el­hagyta Triesztet. sómat, hiszen nem voltam egy véle­ményen kormányom többi tagjával. Inkább azt akarom, hogy már ma kívánják tőlem, hogy mondjak le. Loucheur pénzügyminiszter azt fejtegette, hogy a kényszerítő kö­rülmények hatása alatt dolgozta ki javaslatát. Ha a kamara azt nem fogadja el, abból súlyos következ­mények származhatnak az országra nézve. Feltétlenül szükség van bét és fél milliárd bankjegykibocsátás­ra, hogy a pénzügyi kormány teljesíthesse kötelezettségeit. Ez a bankj egykibocsátás azonban nem közönséges infláció, hiszen uj adókban meg van rá a fedezet. A kamara ezután szakaszonkint tárgyalta le a javaslatot. A negye­dik fejezet tárgyalásánál, amely a hét és fél milliárdos inflációra ad fel­hatalmazást a kormánynak, Briand magasszámyalásu nagy beszéd után tudott csak sikert elérni. Beszédében a miniszterelnök kérve-kérte a ka­marát, hogy vegye figyelembe az ország súlyos helyzetét és fogadja el a javaslatot és egyben újra fel­vetette a bizalmi kérdést. Briand beszédének nagy hatása volt. Herriot elnök ezután szavazásra tette fel az inflácós szakaszt, ame­lyet a kamara 245 szóval 239 ellené­ben, tehát csak hat szótöbbség­gel megszavazott. A szocialistákon kívül, akik a sza­vazást megelőzően 34 szóval 29 el­lenében elhatározták, hogy a kor­mány ellen szavaznak, még a kom­munisták és a jobboldali ellenzék szavazott a kormány ellen. A szavazás után Briand meghatva mondott köszönetét azoknak, akik a kormányt támogatták. Csalódást érez azonban — mondotta — hogy csak ilyen csekély szótöbbséget ka­pott, de ennek ellenére is meg van elégedve, mert egv szavazat-több­séget is elegendőnek tartana, hogy végrehajtsa politikáját.' Ez a csekély szavazattöbbség azonban megnehezíti a kor­mány munkáját és ha újabb kormányválságra kerin­gne sor, ez nagyon súlyosbítaná az Felfüggesztették a trieszti prefektust az Edinosí-uyomda lerombolása miatt Az olasz kormány elégtételt adott Jugoszláviának A kamara megszavazta a Briaad-kormáuy pénzügyi javaslatait A húsz őrás ülésen háromszor szavaztak bizalmat Briandnak ! kém később, hogy hagyjam el állá-3. oldal ország helyzetét. Az ellenzék nevében Bokanovsztil kjelentette ezután, hogy az ellenzék hajlandó támogatni Briaad politikáját, az esetben, ha az aj politika a megegyezés politikája fesz és ebben az eset­ben a mai hat szótöbbség két­százra emelkedhetni. Végül a kamara 257 szavazattal 229 ellenében teljes terjedelmében elfogadta a javaslatot. Az óriási jelentőségű, nem min­dennapi lefolyású húsz órás ülés a I déli órákban ért véget. A szenátus i délután tárgyalta a kormány pénz­ügyi javaslatát. Két csendőrt megöltek - a délszerbiai rablók Huszonötéi er dinár vérdijat tűztek ki Armisics rablővezér fejére Beogradból jelentik: Az uzsicei fog­házból még szeptember eiső napjaiban megszökött Anusics Josip, aki rabláso­kért huszesztendei börtönre volt ítélve. A csendőtség széleskörű nyomozást in­dított a szökevény kézrekeritésére, aki a közeli erdőkben rejtőzött e!, a nyo­mozás azonban nem járt eredménnyel. Az elmúlt éjjel följelentés érkezett a novibazáW rendőrséghez, hogy Anu­sics két rablótársával az egyik külvárosi házban tartózkodik. A rendőrség na­gyobb rendőrkészűltséget küldött ki a megjelölt helyre, ahol valóban rá is akadtak a rabiókra. A rendőrök és a rablók között tűzharc fejlődött ki, melynek során két rendőrt : Andrics jövőt és Tinevics Josipofc a kétségbe­esetten védekező rablók golyói megöl­itek. Két órai puskaharc után a rablók­nak sikerült a sötétben elmenekülni. A hatóság huszonötezer dinár vér­dijat tűzött ki Anusics fejére. A nyo­mozást tovább folytatják. Két bét alatt harmincöt dinárral lett drágább a Eliza Általános hosz a világpiacon — Braila és Olaszország keresik a jugoszláv gabonát A vajdasági munkásszervezetek köré­ben néhány nettel ezelőtt mozgalom in­­du't meg a drágaság elleni küzdelem újbóli megszervezésére. A mozgalom kezdeményezői abból az elvből indultak ki, hogy a búza és a többi gabona­nemnek ára az utolsó hónapokban szinte katasztrofálisan esett, a többi közszük­ségleti cikk ára ezzel szemben alig csökkent tiz-husz százalékkal. Amikorra a munkásság akciója odáig jutott, bogy kitűzhették első nyilvános tiltakozó gyűlésüket —- december hato­dikára és VeÜkibecskerekre — és mire az egyre fokozottabb mértékben nyil­vánuló elégedetlenség a kormányt is arra kényszeríti, bogy újból napirendre tűzze a hatósági ármegállapítás problé­máját; akkorra a helyzet megváltozott: a búza ára kezd újra jolfelé haladni, a többi közszükségleti cikk nivója felé. Az áremelkedés már néhány héttel ezelőtt kezdődött természetesen szoros összefüggésben a chikágói tőzsdén meg­nyilatkozó szilárdulássai, de a szilárd irányzatból nemsokára Chikágóban is hosz kerekedet, amelynek nagyobb hul­­iámrezgése a legutolsó napokban érke­zett meg Jugoszláviába. Az őszi besz pánik u’án a belföldi tőzsdéken körül­belül 235 dináron állapodott meg a búza és a noviszadi terménytőzsde még november 17-én is 235 dinárt jegyzett; Chikágóban ugyanekkor 155-25 dollárt fizettek a búzáért. Az emelkedés fokozatosan ettől szá­mítható: november 20-án 240, 24-én 259 50, 28-án 257'50—260 volt a tőzsdei jegyzés Noviszadon, Chikágóban pedig ezalatt 165‘25 dollárra emelkedett a búza, A következő vasárnap és az ál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom