Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)
1925-12-31 / 348. szám
4; oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. december 31. CIRKUSZ • ® A kaptafa A közeledő új-esztendőre és hidegre való tekintettel körkérdést intéztünk városunk nagyjaihoz, hogy ki milyen fát kíván magának újévre. Elsőnek egy szuboticai köztisztviselőt kerestünk fel, akit megkérdeztünk: mit szói ahhoz a hírhez, hogy le akarják szállítani a fizetését? , 'Zord tekintettel mondta: ■ : — Nem szeretem a tréfát. Elsiettünk és a drámaíróhoz • kopogtattunk be. A drámairó éppen egy »dráma -ra gyújtott és-kedélyesen válaszolt: — Hogy milyen fát akarok? Készülő drámám második felvonása végére szeretnék egy bonyolult katasztrófAT. Ugyanígy válaszolt a költő is, aki újévi verséhez még egy utolsó siróFÁT akart. Útba ejtettük a fiakkerest is, aki rögtön megértette a kérdést. — Az a fő, hogy magas legyen. — A karácsonyfa? — Dehogy. A tari/vt. A börtönöket is meglátogattuk. Amikor meghallotta a kellemetlen kérdést a ki-vai, a halálraitéit kezével legyintett: — Kérem, én szívesen elengedem ... Ezt nevezzük akasztó/a humornak. Utoljára a humoristát 'kerestük fel. — Elkéstek -- mondta örömmel és asztalán heverő humoreszkjére mutatott, melyet, mint rendesen, most is egy kapta,"Mi?A húzott. tette álláspontját. Lepedat Milivoj rövid beszéde után a közgyűlés tudomásul vette a belügyminiszter döntését és megszavazta a nyugdijat Doroszlovacskinak. A közgyüléfe ezután több kisebb ügyet tárgyalt !e; felemelte a polgármester reprezentációs diját huszonnégy ezer dinárra, a helyettes polgármesterét és a főkapitányét pedig hat ezerre. Elfogadták azt az indítványt is, hogy a kofák hat óra előtt is vásárolhatnak a termelőktől. A közgyűlést délben félbeszakították és délután három órakor folytatták. A délutáni ülésen a Sloboda-szálló és a villanygyár közti vitás összeg ügyében jogi bizottságot küldtek ki, melynek véleménye alapján döntenek arról, hogy pert inditson-e a város a Síoboda ellen. A tanács hozzájárult a napidijasok fizetésének felemeléséhez, de elutasította a mozitulajdonosoknak azt a kérését, hogy a városi vigalmi adóból húsz százalékot engedjenek el. A közgyűlés végül foglalkozott az 1925/26 évi költségvetéssel és tudomásul vette, hogy a jövő évben a pótadó 345 százalékról 195 százalékra csökken le. Uj vasútvonal Jugoszlávia és Románia közt Megnyílik a Vrsac—báziási vonal Bunyevácok a szómban kiszélesített tanácsban Szombor város közgyűlése Szomborból jelentik: A város kiszélesített tanácsa szerdán tartotta rendes havi közgyűlését, amelyen több fontos ügyben határoztak. A közgyűlés megnyitása után a kiszélesített tanács uj tagjai letették az esküt, majd a polgármesteri jelentés került sorra. A jelentésben dr. Tomics György polgármester ismertette ?. város pénzügyi, gazdasági és közegészségügyi helyzetét és azt a fontos politikai megegyezést, melyet a szombori bunyevác-sokác párt és a radikális párt kötöttek és melynek alapján a kiszélesített tanácsban harminc uj tag foglal helyet a bunyevácság soraiból. A jelentés felolvasása után Bosnyák Antal, a sornbori bunyevác-sokác párt vezére szólalt fel, aki hosszabb beszédben vázolta a paktum jelentőségét és annak p reményének adott kifejezést, hogy rövidesen a nemzeti kisebbségek vezetői is helyet kapnak a kiszélesített tanácsban. Beszéde végén köszönetét mondott Petrovics Milivoj főispánnak és Tomies György dr. polgármesternek, akiknek nagy érdemeik vannak abban, hogy a bunyevác-sokác part és a radikálisok közti megegyezés létrejött. Az élénk tetszéssel fogadott beszéd uián Vlaics Velirair, Konyovics Zsivko, dr. Nikolics György és Legetics Nikola beszéltek, majd a polgármesteri jelentést a közgyűlés elfogadta. A napirend következő pontja Racics Szima dr. és Maglics Szveto interpellációja volt, amelyre a polgármester nem adott választ, miután az interpellálok már nem tagjai a kiszélesített tanácsnak. Doroszlovacski Dimitrije volt helyettes polgármester nyugdíj kérelme körül hosszabb vita fejlődött ki. A belügyminiszter a volt helyettes polgármester részére évi huszonhatezer dinár nyugdijat állapított meg. Nikolics György dr. kifejtette, hogy a város csak választott tisztviselőnek adhat nyugdijai, kinevezett tisztviselő a várostól nyugdijat nem élvezhet. Tomics György dr. polgármester hangsúlyoz a, hogv a városnak tudomásul kel! venni a belügyminiszter határozatát. Ugyanígy érvelt Vlaics Velimir is, majd ujbó! Nikolics _ György szólalt fel és részletesen kifejJugoszlávia és Románia közt eddig a vasúti forgalmat egy .vonalon a Kikindazsombolya-temesvári fővonalon bonyolították le. Ez év szeptember 21-ikén a két állam megbízottai megegyezést létesítettek, amelynek értelmében az eddig üzemen kívül volt vonalak is megnyílnak. Az uj vasúti vonalakon a közlekedés január 1-én megindul s erre vonatkozólag a szuboticai vasutigazgatóság már rendeletet is adott ki. Megállapították az uj vonalak menetrendjét is, mely a következő: Személyvonatok a Temesvár—Baziás vonalon Vatinán keresztül: A 1/812-es személyvonat Temesvárról indul 4 óra 40 perckor, Vrsacról indul 8 óra 31 perckor, Baziásra érkezik 10 óra 19 perckor. A 3/814-es személyvonat Temesvárról indul 16 óra 12 perckor, Vrsacró] indul 19 óra 9 perckor. Baziásra érkezik 20 ó. 47 perckor. A 2/811-es számú személyvonat Báziásról indul 2 óra 24 perckor. Vrsacról indul 5 óra 30 perckor, Temesvárra érkezik 8 óra 7 perckor. A 4/813-as személyvonat Báziásról indul 13 óra 4 perckor, Vrsacról indul 15 óra 35 perckor, Temesvárra érkezik 18 ó. 3 perckor. A 7931-es számú helyiérdekű vonat Vrsacról indul 9 óra 1 perckor, Vatinra érkezik 9 óra 32 perckor, vissza indul mint 7932-ős számú vonat 9 óra 32 perckor és Vrsacra érkezik 10 óra 25 perckor. A Temesvár —Jasa-Tomibs (Módos)—Szecsány vonalon: Jasa Tomicsról Romániába indul 3 óra 23 perckor és 12 óra 45 perckor. Romániából 11 óra 41 perckor és 18 óra 51 perckor érkezik Jasa Tomicsra. A 7840. számú helyiérdekű vonat Szecsányból iudul 11 óra 25 perckor és Jasa-Tomicsra érkezik 11 óra 45 perckor. Jasa-Tomicsról 12 óra 15 perckor indul vissza Szecsányra, ahová 12 óra 35 perckor érkezik. Ezzel egyidőben a szuboticai vasutigazgatóság megszüntette a következő vonatjáratokat: A 7931/7932 számú vonatot, amely Vrsacról 6 óra 25 perckor indul Vatinra és 7 óra 10 perckor indul vissza. A megszüntetett vonatok helyi vonatok voltak, amelyek a határállomásig közlekedtek. A magyarok loyalis állampolgárok — állapította meg Gyorgyevics Dragoszláv szuboticai főispán Vita a községi választások kiírásáról gármester kijelentette, hogy a tisztviselői létszám csökkentése mát folyamatban van. A polgármester válaszát a közgyűlés tudomásul vette. Majlát István harmadik indítványában a községi választások niegsürgetését kéri a kiszélesített tanácstól. Hasonló értelmű indítványt terjesztett be dr. Rafailovics Milos ügyvéd is. Szubotica város kiszélesített tanácsa szerdán délelőtt Gyorgyevics Dragoszláv főispán elnöklete alatt közgyűlést tartott, amelynek tárgysorozatán többek között különböző bizottságok megválasztása, nyugdíjazások és az autótaxi-szabáíyrendelet letárgyalása szerepelt. Az iilés a legnagyobb rendben folyt le, csupán az indítványok előterjesztése alkalmával fejlődött ki nagyobb vita, amelyet Gyorgyevics főispán hatásos beszéde zárt be. »Lojális állampolgárok a magyarok« A polgármesteri jelentés felolvasása után, az indítványok előterjesztésére került a sor. Négy indítványt terjesztettek a kiszélesített tanács elé: Majlát István elsősorban azt indítványozta, hogy a közgyűlés kérje a belügyminisztertől, hogy dr. Pleszkovics Lukács nemzetgyűlési képviselőt, dr. Lipozencsics Lázárt, dr. Biró Károlyt és dr. Fischer Jákót nevezze ki a kiszélesített tanács tagjaiul. A közgyűlés az indítványt azzal utasította el, hogy a kiszélesített tanács tagjainak a kinevezése egyedül a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik és abba nincs beleszólási foga a közgyűlésnek. Majlát István terjesztette be a második indítványt is, amelyben kéri, hogy a közgyűlés a megfelelő kvalifikációval nem rendelkező tanácstagok felváltása érdekében interveniáljon a belügyminisztériumban és hogy utasítsák a város vezetőségét. nagyobb tisztviselő-redukció végrehajtására. Az indítvány első részéi a közgyűlés elutasította, mis a redukcióra a ffol-Az indítványhoz elsőnek Rafailovics Milos szólt hozzá: — A jelenlegi kiszélesített tanács — mondotta — nem törvényes alapon működő testület, mert nem törvényes alapon választották. Sokan azzal érvelnek, hogy a kiszélesített tanács tagjait azért kell kinevezni, mert nem lehet községi választásokat tartani a mostani viszonyok mellett, mert félő, hogy államellenes elemek kerülnek többségbe. Ez az érve nem állhat fenn, mert mint alkalmunk volt már meggyőződni róla, úgy a ilémetek, mint a magyarok megbékültek sorsukkal és nem folytatnak semmiféle szeparatisztikus politikát. Ha mi igazságosan és lojálisán bánunk a magyarokkal és németekkel, akkor ők is megszeretnek bennünket. Bottal nem lehet senkiből sem ' szerbet, sem horvátot csinálni. Épp ezért semmi ok sincs a községi választások halogatására. Rafailovics beszédére dr. Piskulics Zvonimir válaszolt. Kijelentette, hogy Rafailovics visszaélt azzal a bizalommal, amely a minisztérium részéről azáltal nyilvánult meg. hogy kinevezte a kiszélesített tanács tagjául.-Nekünk — mondotta PiskuÜcs — mindaddig nem lebet jogunk a községi választások kiirását követelni, mig az erre vonatkozó törvényjavaslatot a parlamentben meg nem szavazzák. Mig a törvényjavaslat el nem készül, addig nem lehet választásokat sem tartani. Ha valaki nem tartja helyesnek, hogy a kiszélesitett tanács tagjait nem választják, hanem kinevezik, miért fogadta el a mandátumát. Itt mi, ha kinevezés, ha választás utján kerültünk is ide, a legjobb tudásunk szerint intézzük a közügyeket. (Nagy helyeslés.) Gyorgyevics Dragoszláv főispán is szólásra emelkedett s a következőket mondta: — Az imént elhangzott beszédekre vonatkozólag kötelességemnek tartom az alábbiakat kijelenteni. Mindenesetre jobb, ha a kiszélesített tanács tagjait a nép választja meg és nem a minisztérium nevezi ki. Magam is ezt az elvet vallom. De, hogy ez még eddig miért nem következhetett be, azt az előttem szóló dr. Piskulics már ismertette. Kijelentem, illetékes helyen már lépéseket tettem, hogy a községi választásokat minélelőbb kiírják. — De Rafailovicsnak, mint jogásznak tudnia kellene, hogy a községi választásokat mindaddig nem lehet megejteni, mig a községi választásokról szóló törvényt nem szankcionálják. Kijelentem, hogy a belügyminisztériumban már működik egy szakbizottság, amely a községekről szóló törvénytervezetet kidolgozza. Dr. Rafailovics továbbá azt hangoztatta, hogy a magyarokból, zsidókból és németekből nem kell szerbeket csinálni, hanem igazságos munkálkodással meg kell őket nyernünk. Senki sem kívánja azt, hogy a magyarok és németek szerbekké váljanak, erre nincs is szükség, csupán azt kívánjuk a magyaroktól és a többi nemzetiségektől, hogy lojális polgárai legyenek hazánknak. És ők, ünnepélyesen hangsúlyozhatom, azok is. Ami pedig Rafailovics beszédének azt a részét illeti, hogy a nemszláv állampolgárokkal szemben igazságos bánásmódot kell tanúsítani, csak azt válaszolom, hogy hazánkban mindenkivel úgy bánnak, ahogy megérdemli és nem aszerint, hogy szláv az illető vagy nem. Gyorgyevics főispán' beszédét; a közgyűlés nagy helyesléssel fogadta és elfogadta a tanács javaslatát. Kortesbeszédért elitéit főszolgabíró Flenner képviselő becsületsértési pőre a módost főbíró ellen Veliki-Bccskerekröl jelentik: A becskereld járásbíróság szerdán délelőtt politikai természetű becsületsértési port tárgyalt. A választási! harcok idején ugyanis Serb István módosi főszolgabíró a községben a radikális-párt agitációs népgyülésén kortesbeszédet mondott, amelyben felszólította a lakosságot, hogy ne szavazzon a német pártra, mert a német képviselők nem tudnak eredményt elérni. Beszéde során élesen támadta a német pártot és a német képviselőket és becsületsértö kifejezéseket használt Neuner Vilmos német . párti képviselővel szemben. Nemer képviselő emiatt becsületsértésért feljelentést tett. A szerdai tárgyaláson beigazolást nvert, hogv a főbíró valóban használta az inkriminált sértő kifejezéseket, ezért a biróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a becsületsértésben és ötszáz dinár pénzbüntetésre és a perköltségek megfizetésére ítélte. Serb István főbíró az Ítélet ellen íelebbezett.
