Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)
1925-12-29 / 346. szám
t i etési irodája XXVI. évfolyam Szubotica, 1925 KEDD december 29. Poštarina plaéena! m OLDAL * ARA#/2 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben t # Szerkesztőségj Aleksandrova uk 4L (Rossia Fonclére-palota) Telefon: Kiadóhivatal 3—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din» Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lslbach-palo.a) KoZBESZÓCfiS Három napos ünnep után, a ránk következő ünnepek előtt ma kissé nehezen fanyalodnak munkára az izfnok. Három napon át ünnepi csöndbe és áhitatba feledkezve nem akartunk tudomást venni arról, hogy törtetni, harcolni, vérezni kell a jogért, kenyérért és életért. Most azonban, a mikor az ünnepi számvetést kell elvégeznünk, meg lehet állapítani, hogy hiába kívántunk boldog ünnepeket, önáltatás volna azt mondani, hogy boldog volt a karácsony. A gazdasági válság, amelynek szele végig sodor mindenen, nem tartott ünnepi szünetet. A piacokat újabb fizetésképtelenségek hire rázta meg s az összeomlás veszedelme még sok vállalat felett ott lebeg. A komor, szürke decemberi égbolt meg komorabbá teszi a lelkeket s soha nem volt a megeny'nülés iránti vágy olyan általános, mint most. Milyen nagy szükség volna a szóra, a varázslatos talizmánra, a mely enyhülést ad. Enyhülést a léleknek, enyhülést a szívnek s nem utolsó sorban : enyhülést a sanyargatott, a válsággal küzdő' hazai közgazdasági életnek. * A karácsonyok eseménye: az újságok karácsonyi száma. Az ország nem minden lakosa s nem minden újsága ünnepel egy időben. A beogradi lapok csak majd a jövő hónap hetedik napján ünnepük a karácsonyt s igy amikor seregszemlét tartunk a karácsonyi lapszámok fölött, csak az ország sajtójának egy részét és a külföldről bejövő lapokat vehetjük számba. A magyar olvasókat első sorban a magyar lapok érdeklik és anélkül, hogy itt a magunk teljesítményének akarnánk felesleges reklámot csapni, meg kell állapítani, hogy a jugoszláviai magyarság minden rétegében osztatlan örömet keltett a Bácsmegyei Napló gazdag karácsonyi tartalma, amelynek minden sora a megbékülést, a szerb és magyar barátkozás gondolatát szolgálta. Az ország magyar népe, amikor meg akarja őrizni nyelvét és kultúráját, becsületes törekvéssel igyekszik megérteni a szerb lelket és igyekszik visszaállítani azokat a régi baráti kapcsolatokat, a melyek szerbek és magyarok közt voltak a múltban s amelyek a valóságban soha sem senyvedtek el, mert a két nép a múltban is, ma is baráti rckonszenvet érez egymás iránt. Az irodalom már régen felismerte azt az igazságot, hogy a néphez, a népiélekhez kell visszatérni az írónak. Mikor ismeri már. fel a politika tudománya azt, hogy,, az. ű jó politikus, aki a nép érzését igyekszik megismerni s a nép akaratát megvalósítani és nem meghamisítani akarja? * Mindig imponál előttünk az, ha egy-egy politikusnak bátorsága van az igazság, az elnyomottak és szenvedők igazsága érdekében szót emelni. A radikális párt fénykorát juttatja emlékünkbe az a bátor és igazságos beszéd, amelyet a radikális párt egyik képviselő tagja karácsony vasárnapján Bitoljban elmondott. Csirkovics képviselő arra mutatott rá, hogy igazságos ember és igazságos politikus nem tűrhet igazságtalanságot. Jó politika pedig csak az lehet, amelynek az igazságosság az alapja. Fel kell tehát hangzani a tiltakozó szónak az ellen, hogy Görögországban elnyomják a szerbeket, akik nem használhatják anyanyelvűket iskolában, közigazgatásban s akiknek nem szabad magukat szerbeknek nevezni. A közeljövő problémái közt a szó ciális problémákon kivül a kisebbségi problémák kerülnek előtérbe. Az SHS. királyság presztízsét minden időkre emelni fogja, hogy a kisebbségek jogainak bátor szószólója. Természetesen még tökéletesebb mértékben szolgálja az ország érdekét és presztízsét, ha a kormány igyekszik meghallgatni s orvosolni a saját kisebbségeinek panaszait. Féihivatalos nyilatkozat ajugoszláv-magyarperszonál-uöiótervérof Beogradból jelentik: Beogradi politikai körökben óriási feltűnést keltett a Bácsmegyei Napló karácsonyi számának az a cikke, amely szerint Magyarországon mozgalom indult meg annak érdekében, hogy Alekszandar király uralkodása alatt Magyarországot és Jugoszláviát perszonál-unióbau egy estisék. Az érdekes kombinációval részletesen foglalkozik az egész beogradi sajtó és a politikai közvélemény. Az ügygyei kapcsolatban mértékadó radikálispárti helyről a következő félhivatalos nyilatkozatot adták a Bácsmegyei Napló beogradi munkatársának: — Az egész ügy szándékosan világgá röpített kombinációnak látszik. amely csak azt bizonyltja, hogy Magyarországon a dolgok nincsenek rendben és valamely változásnak kell bekövetkezni. Egyébként Magyarországnak két trónkövetelője van: Ottó és Albrecht és item igetj. hihető, hogy a magyarok szláv királyt akarnának. Ml Magyarorszfjiggal békében akaruhk élni és ez perszonális unió nélkül is lehetséges, ha ők békében maradnak. Mi rá vagyunk utalva Budapestre, mert ez a legközelebbi világváros és mi Magyarországgal hajlandók vagyunk a legjobb viszonyt megteremteni, ha a magyarok lemondanak revans-álmaikról. Radics védekezni akar a szellemi tulprodukció ellen A minisztertanács megszavazta a kikindai postapalota építését Beogradból jelentik: A politikai életben hétfőn semmi jelentősebb esemény nem történt. A képviselők egyrésze, különösen a parlamenti bizottságok tagjai ugyan visszaérkeztek már hétfőn Beogradba és visszatértek a fővárosba Za -grebből Radics Pavle és Nikics Niko miniszterek is. Radics István továbbra is Zagrebban maradt, ahol az egyetemek kérdésében folytát pártja vezetőivel tanácskozásokat. Pasics miniszterelnök hétfőn délelőtt fogadta Miletics Krszta közlekedésügyi, dr. Jovanovics Vásza. földmivelésügyi és Srskics Milán törvényegységesitő minisztereket, akik reszszort-ügyekről referáltak. A minisztertanács ülése A minisztertanács délután ülést tartott. Az ülésen elhatározták, hogy a Gospodarski Drustvonak a szociálpolitikai rnimisztériummal szemben fennálló tartozását az államnak a banktól felvett hiteleivel kompenzálják. Kimondották, hogy a közel jövőben rendkívüli üéseken fogják letárgyalni az adóegységesitésről szóló javaslatot, majd a postaügyi minisztérium részére hitelt szavaztak meg, hogy Kikindán uj postapalotát vásároljon és uj telefonpóznákat szerezhessen be. A minisztertanács végül elhatározta, hogy a boszniai dobrovoljácokat Sumski vidékén fogják letelepíteni. A bányaalkalmazottak fizetésrendezése A pénzügyi bizottság délután ülést tartott, amelyen az állami bánya-alkalmazottak fizetésének kérdésével foglalkoztak. Hosszú vita után elhatározták, hogy a régi szabályrendelet február 1-ig érvényben marad és addig az erdőügyi miniszter uj javaslatot fog a bizottság elé terjeszteni. Novakovics radikális képviselő indítványára foglalkoztak az állami vállalatok magánkézbe adásának kérdésével. Miután a kérdés több miniszter resszortját érinti, elhatározták, hogy meghívják a keddi; ülésre a minisztereket és csak azok. előterjesztése után kezdik meg az érdemleges tárgyalást. A keddi ülésen a bizottság foglalkozni fog a, költségvetéssel, elsősorban a külügyi tárca büdzséjével. Megkezdődött az egyetemi delegátusok konferenciája Zagr ebből jelentik: A zagrebi egyetem tanácstermében hétfőn délelőtt tiz órakor kezdték meg Radics István közoktatásügyi miniszter elnöklete alatt az ország összes egyetemeinek és főiskoláinak delegátusai konferenciájukat, hogy indítványaikkal és hozzászólásaikkal állást foglaljanak a készülő uj egyetemi törvénytervezet ügyében. A konferencián, amely a közoktatásügyi miniszter kívánságára ült össze, tizenkilenc delegátus vett részt és pedig minden főiskola minden fakultása részéről egy-egy képviselő. A zagrebi egyetemet dr. Koszirtó.csics. jogi, dr. Zimmermann teológiai, dr. Mikulfcsics orvos. dr. "ívcsics bölcsész, dr. Ulmanszki erdészeti, dr. Brodauvszki állatorvosi, dr. Ladoviics kereskedelmi főiskolai és dr. Belobrad műegyetemi tanárok képviselték. A beogradi egyetem részéről dr. Arangyelovics jogtanár - egyúttal a szubotfcai jogakadémla képviseletében. — dr. Gavrilovics technikai, dr. Csorovics bölcsész, dr. Jovánoviícs orvos és dr. Dimitnjevics teológiai tanárok jelentek meg. A ljubljanai egyetem dr. Kudcsics bölcsész, dr. Dollen jogi, dr. Se&k; orvos, dr. Supancsics technikai és dr. Griven teológiai tanárokat licité ki a konferenciára. A konferenciát Radics István közoktatásügyi miniszter nyitotta meg. aki üdvözölte a konferencián egybe gyűlt delegátusokat és kétórás nagy beszédben indokolta meg az uj egyetemi törvénytervezet szükségessé gét. Élesen kritizálta a mai egyetemi szervezetet és tanrendet, amely tovább már nem tartható fenn, annál kevésbé, mert az állam háztartásának igen súlyos és érzékeny terheket jelent. Ezenkívül szellemi túl-. produkciót is jelent, mert veszedelmesen szaporodik a szellem! proletáriátus, ami legkevésbé kívánatos elem az ország zavartalan és nyugodt fejlődése szempontjából. A miniszter ezután részletesen ismertette a törvénytervezet egyes pontjait és felkérte a megjelenteket, hogy minden aggályukat és szakvéleményüket adják tudtára, hegy azokat figyelembe vehesse. A kongresszus résztvevői nyolc tiz napig maradnak együtt és javaslataikat január tizenötödikéig terjesztik elő. . Megnyitották a Nis— prokupljei vasútvonala Beogradból jelentik: . Vasárnap ; nyitották meg ünnepélyesen a Nisprokupljei vasútvonalát. Beogradból különvonat merit Nisbc, amelyet' Uzunovics építésügyi miniszter és Jovanovics Vásza földniivelésügyi miniszter vezetésivel a közlekedésügyi és egyéb hatóságok képviselői foglaltak helyet. Az ünnepélyes aktusnál a királyt Kosztics tábornok képviselte. A különvonat '"ti ti-: zen agy órakor érkezett ;>rokupijeba, ahol óriási tömi:;, a az érkezőket. Prokupljeban i. unovics építésügyi miniszter nagy beszédben vázolta az uj vonal jelentőségét. A különvonat az első vonatként indult el az uj vonalon. f
