Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-03 / 323. szám

1925 december 3. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 5. oldal. A kereskedelem és ipar jövedelme nyolcvan-száz százalékát fizeti adóba Mit jelentenek az adókönnyítések a Vajdaiéban? Az adókönnyítés, amelyet Sztojadi­­novics Milán dr. pénzügyminiszter a vajdasági adózóknak kilátásba helye­zett, ha nem is jelenti az összes sérel­mek orvoslását, de az első jelentős lé­pés az adózási igazságtalanságok repa­rálása felé. Koszics Mirkó dr. egyetemi tanár, a noviszadi kereskedelmi és iparkamara főtitkára, a következő nyilatkozatot tette a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt a közgazdasági köröknek az adó­­enyhiíésekkel szemben elfoglalt állás­pontjáról: , — Kezdetnek mindenesetre örvende­tes, hogy a jég megtört és a pénzügy­­miniszter is belátja, hogy igy tovább nem mehet. A Vajdaság roskad az adó­terhek alatt. Ugyanaz a vállalat ugyan­olyan anyagi viszonyok közt a Vajda­ságban négyszer annyi adót fizet, mint amennyit Szerbiában fizetnek. Ez oda vezet, hogy a Vajdaságban az egész tőkét lecsapolják és a vége az lesz, hogy ipari és kereskedelmi vállalataink egész alaptőkéje elmegy adóba. — Mig Szerbiában 15 hektár (27 hold) föld után az összes adó 420 dinár, a szerbiai kiskereskedő 1170 dinár adót fizet. A szerbiai kereskedelmi érdekelt­ségek felzudultak ez ellen az aránytalan megadóztatás ellen. Pedig a Vajdaság­ban a kiskereskedők átlag 7—8Ö00 di­nár adót fizetnek, ami természetesén el­viselhettem Egy temerini kis bádogos­mestert, akinek üzlethelyiségében csak hat kanna és pár tábla pléh van, vagy­is annyi, amennyit a hátán könnyűszer­rel elvihetne, 10.000 dinár adóval súj­tottak, noha az adókivetőbizottság meg­­álapitása szerint a kiadások levonása útin összjövedelmét évi 12.000 dinárra becsülték. — A pénzügyminiszter legutóbb egyik beszédében ismertette az 7923 közepe óta befolyt adóbevételeket és megálla­pította, hogy Szerbia azóta több adót fizet, mint a Vajdaság. De miért nem beszélt a pénzügyminiszter arról, hogy 1919—1923 közepéig mennyi adó folyt be és mennyi adó jutott ebből a Vajda­ságra. Most Is csak annyit árult el a pénzügyminiszter, hogy 1923 közepe óta Szerbia több adót fizet. Ez igy van rendjén, mert hisz Szerbiában 4.800.000 lakos van, mig a Vajdaságban 1.380.000. — Ami dr. Sztojadínovics pénzügy­­miniszter legutóbbi beszédében bejelen­tett adókönnyítéseket illeti, a vagyon­adó és a vele összefüggő adópótlékok törlése a földbirtoknál 20—25%-os könnyítést jelent, mig az ipar és keres­kedelemnél ez a könnyítés csak 3—5 %-os, úgy, hogy az ipar és kereskede­lem szempontjából alig van jelentőség­gel. A kereskedelem és ipar főleg sok jövedelmi, forgalmi és keresett adót fi­zet és az utóbbi adónemmel kapcso'a­­tos pótlékokat. Ma, a vagyonadó tör­lése után is, a kereskedők és nagyipa­rosok jövedelmük 100%-dt, az iparosok 80%-át adóba fizetik. — Az ipar eddig is aránytalanul meg volt adóztatva. Szerbiában a közvetlen adórendszer nem volt terhes, hanem vámokat, illetékeket és fogyasztási adót szedtek be, mig Magyarországon a köz­vetlen adók voltak a súlyosak. A Vaj­daságban érvényben vannak a magyar pénzügyi törvények és igy a terhes ma­gyar közvetlen adók sújtják a vajda­sági lakosságot, amely még ezenfelül a szerbiai közvetett adóterheket is vi­selni tartozik. — A földbirtok a valuta devalvációja révén is erős könnyítéshez jutott. Béké­ben a földbirtok 1200—1500% adót fi­zetett. most 600% az összadója, vagyis a földbirtok ma a békebeli adóterhek felét viseli aranyvalutában. Ezzel szem­ben az ipar a szerbiai Közvetett adó­rendszerrel súlyosított magyar közvet­len adórendszer mellett háromszor any­­nyi adót fizet, mint fizetett békében. — Az ipart a vámtarifa sem támogat­ja a megérdemelt mértékben. A vajda­sági iparnak a feldolgozáshoz szüksé­ges nyersanyagok után behozatali vá­mot kell fizétniök és amikor a készárut exportálják, a beviteli ország újabb be­hozatali vámot szed és igy a hazai ipar kétszeres vámmal van sújtva, ami ver­senyképességét erősen megbénítja. A vámtarifa 11. §-a ugyan elismeri, hogy ilyen esetekben, amikor a behozatali vámma! sújtott nyersanyagot exportá­landó készáruvá dolgozzák fel, a keres­kedelmi miniszter egyetértésben a pénz­ügyminiszterrel, a behozott nyersanyag behozatali vámját visszatérítheti. A mi iparunk nem is kér visszatérítést, ha­nem beéri, hogy a javára írják és ké­sőbbi nyersanyagszállitásöknái kerüljön levonásra. Dehát nálunk ez a jóváírás nem történik meg. Ugyanolyan a hely­zet a fánál. A tiszamenti fűrésztelepek: Szentán. Becsejen, Kanizsán stb., tula­jon hozhatnak fát Csehszlovákiából és ez a fa hosszabbméretü is lehet, mert vizen jön. De a mi vámtarifánk a cseh­szlovák fát erős behozatali vámmal ter­heli, ellenben a szlovéniai fának nagy vasúti kedvezményeket ad. Pedig reex­ports dolgozhatnánk, hisz annyi alkal­mas piacunk volna, de nekünk a szlové­niai fát keli feldolgoznunk, ho’ott annak megfelelő és bőséges exportpiaca van. — Ezeken a bajokon kellene segíteni — fejezte be nyilatkozatát Koszics Mir­kó dr. Merénylettől fél Albrecht Udvarmestere följelentést tett a budapesti főkapitányságon A főherceg elutazott Budapestről — Az albrechtisták elhalasztották a királypuccsot 1930-ig Apponyi: „A Habsburg-ház sem ingünk, sem gallérunk“ Budapestről jelentik: A főkapi­tányság központi ügyeletén kedden este a legnagyobb titokban megje­lent báró Pírét de Bikain Gyula, Habsburg Albrecht udvarmestere és bejelentete az ügyeletes rendőr­­tisztviselőnek, hogy biztos tudomása szerint me­rénylet készül Albrecht főher­ceg ellen. Az udvarmester bejelentését az ügyeletes rendőrkapitány telefonon közölte a politikai nyomozófőcso­port egyik vezető tisztviselőjével. A két rendőrtisztviselő telefonbeszél­getése után a főherceg udvarmeste­re fölment a főkapitányság Béla­­uccai frontjának első emeletén lévő helyiségbe, ahonnan is rövid ott tar­tózkodás után a politikai nyomozó­főcsoport egyik vezetőjével, lovag Blaloskursky Géza de­­tektivfelügyelövel, aki még a régi monarchia idejében az ud­var körül teljesített bizalmi szolgálatot együtt távozott el. A főkapitányság Zriiyi-uccai kapuja előtt autóba ül­tek, de hogy hova mentek, azt nem lehetett megállapitani. A politikai csoport helyiségét az esti órákban két detektív őrizte és oda bejutni sem lehetett. A detektívek szigorú utasítást kaptak, hogy újságírót a csoport helyiségeibe be ne enged­jenek. A rendőrség titkolózása foly­tán semmi közelebbit erről az ügy­ről megtudni nem lehetett, csak annyi bizonyos, hogy . Albrecht főherceg még kedden este elutazott a fővárosból ismeretlen helyre. Megegyezés Albrecht és a legitimisták között Az Albrecht-üggyel kapcsolatban újabb híradások arról számolnak be, hogy a főherceg és a legitimis­ták egyik csoportja közt közeledés jött létre. A legitimisták egyik ré­sze, az úgynevezett katakomba-le­gitimisták, akik csöndes, földalatti munkával és a jelenlegi kormány segítségével akarják a Habsburg­­restaurációt keresztülvinni, tárgva­­lásókat kezdett Albrechttel és állí­tólag megállapodásokat is létesítet­tek vele. Ez a legitimista-frakció sárvári zászlóbontása óta — mint a Bácsmegyei Napló annakidején be­számolt róla — teljesen szeparálta magát a harcos legitimisták cso­portjától, amely gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert veze­tésével azt hirdeti, hogy csak a je­lenlegi rezsim megbuktatásával le­het Habsburg Ottót a trónra ültetni. A kormánypárti legitimisták nevé­ben á legutóbbi napokban gróf Mi­kes János szombathelyi püspök tár­gyalásokat kezdett Sárvárott, a ba­jor Wittelsbach-család kastélyában Albrecht főherceggel és ezeken a megbeszéléseken Rupprecht bajor extrónörökös megbízásából Ferenc bajor herceg is résztvett. A tárgya­ló-felek megállapodtak abban, hogy Albrecht 1930-ig, Habsburg Ottó nagykorúságáig nem tesz kísérletet a magyar korona erőszakos meg­szerzésére, ennek fejében ha addig nem hárulnak el Ottó trónralépésé­­nek külpolitikai akadályai, akkor a legitimisták is Albrecht mellé fognak állni és hozzásegítik a koronához. A megegyezés nem érinti Rupprecht és Albrecht régebbi megállapodását, amelyet Ottó — ha időközben trón­ra kerül — átvehet Albrechttól a bajor támogatás fejében. A harcos legitimisták a megegyezésről Pallanivicini György őrgróf, An­­drássy veje, a megegyezéssel kap­csolatban kijelentette, hogy ilyen megállapodást létesíteni legitimista részről közönséges árulás lenne. Apponyi Albert gróf annak a né­zetének adott kifejezést, bogy er­kölcsi lehetetlenség a legitimisták részére Albrechttel kiegyezni. — A legitimizmus abszolút félre­értéséből származik műiden olyan feltevés — folytatta Apponyi — hogy ha Ottó nem léphet trónra, ak­kor beérhetjük egy másik Habs­burggal. Mindenki bitorló, aki a magvar trónt Ottó helyett elfoglal­ja. Még súlyosbítaná a cselekményt, ha ezt ugyanannak a háznak egy tagja követné el, amely háznak Ottó a feje. A legitimizmus nem egy családból származik. Nekünk sem­mi közünk a Habsburg-cs'aládhoz. A mi felfogásunk a Habsburg-család­­dal mindössze annyiban van össze­függésben, hogy a mi’ törvényes ki­­rályunk véletlenül ebből a családból származik. Abrecht főhercegnek a legitimista felfogás szellemében egy hajszállal sincs több joga a trónra, mint bármely más embernek. Ez az egész dolog sületlenség. A Habs­burg-ház nekünk se ingünk, se gal­lérunk. Mikes püspök cáfol Gróf Mikes János szombathelyi püspök nyilatkozatot adott ki, a mely szerint folytatott ugyan tár­gyalásokat Sárvárait Ferenc bajor herceggel, de — egyházi ügyekben. Bécsi tárgyalások Albrecht érdekében Nagy feltűnést kelt politikai kö­rökben a bécsi lapoknak az ,a jelen­tése, amely szerint a napokban Becsben Albrecht érdekében Brnlay ezredes, a Ludovika-Akadérnia ta­nára, Gömbösek bizalmi embere tárgyalásokat folytatott. Buday ez­redes bécsi legitimista körökben ál­lítólag nyíltan kijelentette, hogy Al­brechtét a magyar fajvédők puccsal akarják a trónra juttatni és ezt a puccsot fasiszta-eszközökkel fogják keresztülvinni. Buday ezredes elis­merte azt is, hogy Albrecht anyja, Izabella főhercegnő az olasz királyi családdal olaszországi tartózkodá­sa alatt megbeszélte Albrechtnek az olasz király egyik lányával való házasságkötését és megnyerte Mus­solini támogatását is az albrechtista mozgalom számára. Jugoszláviában — a bécsi lapok közlése szerint— most folyik a puhatolózás arra néz­ve, hogy miképpen fogadnák Al­brecht trónrajutásdt. A szövetséges nagyhatalmak közül Albrecht hivef Anglia támogatására számítanak, mert azt hiszik, hogy Angliának Ínyére lesz az erősen baloldali Cseh­szlovákia szomszédságában a fa­siszta Magyarország. Nem taMlják a beográdi tébolyda szökevényeit Az elmegyógyintézet igazgatója a zendülésről Beogradból jelentik: A beográdi elme­­gydgymtézetből, mint a Bácsmegyei Nap'ó megírta, két ápolt megszökött és a rendőrség a mai napig Sem tudta kézre keríteni őket. Sztojimirovics Milán dr., a beográdi elmegyógyintézet igazgatója — nyilat­kozott a sajtó képviselőinek és kijelen­tette, hogy mind a két szökevény köz­­veszélyes őrült és nem állja meg a he­lyét az a feltevés, hogy csak színlelték az őrültséget. Sztojimirovics dr. kijelentése szerint az egyik szökevény, Mehity Satyir állan­dóan feljelentésekkel zaklatta az orvo­sokat. Feljelentéseiben a rossz bánás­mód miatt panaszkodott. Soha semmi­vel nem volt megelégedve. Többször megírta azt is, hogy le fog számolni ápolóival, akik őt meg akarják ölni. Né­hány héttel ezelőtt egy este megleste az egyik ápolót, hátulról ráugrott és !e­­teperte a földre, de a többi ápolók megfékezték. Azóta mindig csendesen viselkedett, de semmi remény sem volt fölgyógyulására. A beográdi rendőrség detektiveket küldött ki a szomszédos községekbe a megszökött őrültek felkutatására, mert azt hiszik, hogy a szökevények Beográd környékén bujkálnak. r íBEssGaisssaisaí-SHöm óbb Üzletáthelyezés miatt ■ I B0N-TQN cipők 1 Beszállított áron I kaphatók mig a készlet tart! Bőzfürdő-épület | J

Next

/
Oldalképek
Tartalom