Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)
1925-12-25 / 344. szám
40. oWaT. BÁCSMEGYEI NAPI ft 1Q?5 december 25. székelő zsűrinek. (A legtöbb piktor az államvasutak állományából került ki.) • A zsűri feladata magaslatán áflva" a legszigorúbb bírálat alá vette nemcsak a képeket, hanem a piktorok polgári foglalkozását is. Azok a festők, akiknek nem .volt más'foglalkozásuk, csak a festés és akik igy mégis közelebbi kapcsolatban állottak a művészettel, nem vehettek részt a tárlaton. Eredeti képet csak egyet bocsátottak közszemlére, mert maga az akkori vasutügazgató fia festette. Még azt is megengedték neki, hogy a kiállításon a kép aiá odarajzolhassa: Eredet}. Oláh Sándort azonban kíméletlenül visszautasították. — Hol a levelezőlap? — kérdezték tőle ridegen, amikor a zsűri elé vitte egyik képét. — Melyik? — döbbent meg. Oláh a váratlan kérdéstől. — Hát amelyikről készült. — mutattak rá a piktor hóna alatt meghúzódó csendéletre. — mert ha nem hasonlít akkor nem fogadhatjuk el. £s. Oláhnak továbbra is meg kellett elégednie a Hoffniann-butorkereskedés kirakatával... Ma már eltűntek a városról ezek a tíz év előtti piktorok. Még csak a nevük sem maradt meg, csupán műalkotásaik. amelyek közül talán minden második házban található egy-kettő. Az éji bútorozott szobámban, ts van néhány. Szolgáljon mentségemül, magam festettem őket... Emlékeztető vajdasági események ' Összeállította: Erödi Jenő Január t. 1839. A közigazgatási jegyzököny- j. vekben ezentúl Szabadka eine- j ve zés szerepet Mária The re sió-j polis helyett, I. 1882. Megjelent Kikindán az első helyi magyar újság »Kikindai :> Közlöny« cimnfel. Szerkesztette: Erdödi Dániel és Koós István. 6. 1894. Jókai-ünnepély a mai Vajdaságban a költőfejedelem 50 éves jubileuma alkalmából. 10. 1780 Szabadka PiukoviCs Antal másodalispán jelenlétében megkezdődött a birtokbevezetés (staturio) ünnepélyes aktusa. 14. 1810. Beregszói Vukovics Sebő a noviszadi szerb gimnázium alapját megveti 20.000 írttal. 18. 1771. Szabadka város tanácsa a pipátokat évi 25 dénárral adóztatta meg. 21. 1844. Szabadkán, tisztujitás volt. Főbíró lett: Szárics József, polgármester: Jósits Boldizsár, i főkapitány: Kuluntsits István (Szabadkai Naptár, 1847.) 32. 1779. Szabadka városát a királyi városok sorába emc'ték. Ugyanakkor Mária Terézia meghagyja, hegy egy birót válasszanak és 12 tanácsost. 26. 1748. Újvidék város uj elnevezése e napra esik. (Elnevezve a latin Neoplanta-ból. Németül = Neysatz.) i Február 1. 1748. Újvidék városa szab. kir. városi rangot nyert. t. 1762. Bácsbodrog vm. a vármegyei házipéntár javára évenkitit 5.39 frtnyi »dcmestika-adó«-t vet ki Szabadka városára. 5. 1794. Első Ferenc király Pancscvót önálló várossá (Freie Contmunität) emelte. Március 1. 1893. Szántán megjelenik á Ttcntsi Hidap első száma. 7. 18-14. Bittér mami Károy nyomdász Bécsben kelt szabadalomlevelet nyert a királytól, hogy Szabadkán nyomdát nyithasson és cenzúráit iratokat nyomhasson. II. 1915. Leégett a szabadkai színház. 13. 1787. A Rajna vidékéről több szá2 családot telepítettek le a Bánságba. ■ 19. 1889. Szabadkának az c napon megejtett felmérése alapján összes köz - földbirtokának kataszteri becsétéke 4,389.004 frt, annak ÖásZes évi földadója 43.890 frt 04 kr. I 21. 1747. Mária Terézia Zombor városát sz. kir. várossá emelte. 27. 1845. Szabadka város engedéyt nyert a városi címer latin köriratának magyar fordítására és a régi »Szabadka« név használatára. Április 1. 1751. A hatóság a Sajkáskerűietben Titel, Lók, Mosorin, Gard.uonác* Villcva ós Zsablya községeket jelölte ki’ hogy a sajkások ott megtelepüljenek. 2. 1784. Kikinda országos vásár tartására engedélyt nyert. 4. 1872. Megjelent Becskereken az első délvidéki magyar lap a »Torontálit. 7, 1748. Kinevezik az első szabadkai rendőrkapitányt. 15. 1734. Egy szerbnyeivü városi nyugtatványen Szabadka város neve iSubotica« néven szerepel. 10. 1158. A bácsi káptalan létezéséről e naptói fogva van biztos tudomásunk, amikor is II. Géza szabadalomlevelet állított ki a káptalanról. 2?. 1779. Királyi szabadalom Torontál vármegyét életbe lépteti. 24. 1743. A Bánságban letelepedett szerbek kiváltságait megerősítették. 27. 1749. Szabadkán e naptól kezdve az esküdt polgárok élén szószóló (tribunos plebis) áll. 30. 1864. A Matlca Szrpska Pestről Novisadra költözik Május ' 1. 1802. A bácskai Ferenc-csatornát átadják a forgalomnak. 1. 1809. Szabadka városa a Nemzed Muzeum részére 2212 frt 50 krt ajánlt fel. 1. 1832. Határozatba ment, hogy a vármegyei könyörgő levelek magyarul irtsanak. 1. 1846. Szabadkán a postahivatal rendszeres működése megkezdődik. 3. 1781. A Magyar Hírmondó jelenti, hogy Somborban »a Deák Oskolának« fundcimentom — köve megvettetett.« 7. 1743. Szabadka város a katonai hatóság alól felszabadul és kamarai mezővárossá lett. 14. 1879. A zombori színház felépítésére részvényaláirási ivet hoztak forgalomba. 22. 1881. A becskereki Révai-kör alakuló gyűlése. 30. 1848. A Kikindán tartott bizottmányi ülés a megyét 15 részre osztja fel. . Junlus 1. 1852. Szabadkán ezentúl magyárul vezetik a jegyzőkönyveket. 6. 1769. Mária Terézi Becskereket mezővárossá emeli. 24. 1884. Dr. Margalics Ede a * Bácska« hasábjain cikket irt »A megyei rnuzeum érdekében«. 25. 1739. Újvidéken megkezdődött á szerbek letelepítése. 28. 1751. Mária Terézia Zenta városát önálló szabadalmazott tiszai kamarakerületté tette, Julius 1. 1745. Palánka község megszűnt katonai sánc lenni, királyi rendeletre polgárosiitatott és Bácsboörog vármegyéhez csatolták. 2, 1893. Megjelent a Zombori Hírlap el* ső száma. 4. 1813. A király engedélyt ad az újvidéki szerb gimnázium felállítására. (A gimnázium nyelve szerb, jellege görög-keleti.) 5. 1796. Szabadkán a biró melié polgármestert választanak. 10. 1840. Első szia «előadás iagrebban. 15. 1892. Szabadkán c napon kezdi meg működését a távbeszélő hivatal. 16. 1851. Ferenc József király látogatása a mai Vajdaságban. 16. 19Ö3. A Bdcsmegyei Napló jelenti, hegy Bogdanövics István szuboticai lakes 50.000 K-t hagyott egy szeretetház létesítésére és 25.000 K-t Iparossegédek ösztöndíjára. 19. 1903. A Bácsmcgyel Napló jelenti, hogy Zomborban kuíturpalota építését tervezik. (Azóta is tervezik.) 22. 1884. Szerb nők nemzeti kézimunka kiállítása Újvidéken. 23. 1861. Megnyílt az újvidéki Dungyerszki- színház. 26. 1836. Szabadkáit sokan meghaltak kolerában. 27. 1730. Potrovics Mózes karlócai érsek halála, AMgUSZfUS 18. 1794. A szabadkai Szent Teréz-íemplorn alapkőietételí ünnepe. 18. 1851. Az eddig Pesten működő szcib Matica Novisad székhellyel jelöltetett ki. 18. 1881. A »Torontál«: »Honnan származik a Kikinda helynév?« dinen ezeket írja: »Dura, darínda az oroszoknál bolond, nagy bo. lond kika a déli szlávoknál cop1, Kikinda tehát tő és alak szerint alapjelentésében nagy copf, mi azonban helynévnél nem valószínű jelentés. Az ^orosznál a kukorica mint copfos búza, ki ki- nek neveztetik; a Kikinda szó tehát mint helynév: nagy kukorica, illetőleg nagy kukoricás, kukoricaföld, Maisföld«. 21. 1690. Lipót király a hazai szeibeknek szabad valiásgyakorlatöt engedélyez. 29. 1699. A határőrvidék szervezése megkezdődött. 30. 1807. Rettenetes tűzvész pusztította el Becskereket. A kárt 5 millió forintra becsülték. 31. 1845. A szerb olvasókör (Citaonica) megalakult Újvidéken. Szeptember 8. 1722. Első szerb vallásügji kongreszszus Újvidéken. 30. 1781. Szabadka város tárnoki várossá lett. Október 1. 1849. Az újvidéki szerb négy osztályú algimnázium (leégése utón) újra megnyílt. 4. 1896. Megjelent a Bácskai Napló első száma. Fd. szerk.: dr. Csillag Károly.) 8. 1777. Temetési zavargás Újvidéken. (Az eddigi szokást, hogy t. i. a szerb hatottat nyitott koporsóban vitték a temetőbe, a helytartótanács megszüntetni rendelte el, de a nép fellázadt e rendelet ellen. A felbujtókat a hatóság kényszermunkára és 25. botbüntetésre Ítélte.) 24. 1850. A kormányzóság értesíti Újvidék hatóságát, hogy a pénzügyminiszter a város újjáépítése céljából 800 ezer irtot kiutalványozott 19. 1893. A Zentai Hírlap írja, hogy Szabadka területén az összes tanítók kivétel nélkül mindannyim tudják a magyar nyelvet tanítani, ha nem is tudnak mindnyájan magyarul. 24. 1833. Újvidéken született Jovanovió Jován szerb köitö, ki szerb nyelvre fordította Petőfi életrajzát. 24. 1892. Először telefonálnak Újvidéken. December 1. 1874. Megnyílt az újvidéki szerb felsőicányiskola. 11. 1875. Az újvidéki szerb olvasókor alapszabályait jóváhagyták. 13. 1885. Szabadkán megalakult a Református Egyház. 31. 1870. Szabadkán a megejtett népszámlálás szerint 56.323 lelket Írtak össze. 31. 1890. Ugyanott a város lakossága 12.683 lelket - számlál. Egy kritikus albumából A zseni ellensége a jelennek s a saját korának, a kora pedig ellensége őneki. Az ő barátja: az a kor, amely jönni fog. Ö a Bürger Derer, welche kommen werden. Egy irót, akinek az Írásai teljesen értéktelenek voltak, azzal védelmezett valaki, hogy neki épp úgy van joga rosszal imi. m'nt ahogy egy szabónak szabad rosszul varrni. Amire egy másvalaki megjegyezte: — Kérdés: van-e joga a szabónak rosszul varrni? * Egy jó könyv többet ér egy közönséges embernél. De egy bölcs embernek a társasága többet ér egy könyvtárnál. * Csodaképp mutogattak egy héthónapra meglett koraszülöttet, a mely teljesen ki volt fejlődve s a normális testsúlya se hiányzott. Nagy volt az ámulat, s a város végéről is eljöttek megbámulni a csudát. A Két hónappal született csak előbb, mint várták és mily bámulatot keltett! S a zsenit, akt kétszáz évvel előbb születik? Azt nem csodálták meg. azt nem értik meg. s esetleg üldözik is. Haragnsznak reá — hogy' merészelt ilyen korán jönni? Hívta valaki? Nem tudta az idejét kivárni? * Az é'etben való boldoguláshoz némi okosság többet ér egy nagy porció genialitásnál, — halhatatlansághoz a zseni egy szikrája többet ér tengernyi okosságnál. ★ A zseni a legtöbb esetben mártír. Még a családjában is. # Valószínű, hogy amióta áll a világ, több zseni és talentum pusztult el mint amennyi érvényesülhetett. * A költő és az iró nem azért ir, hogy tanítson és morált hirdessen. Mégis: tulajdonképpen ő a kornak lelkiismerete, s igy a morálnak a képviselője — nem a saját kora moráljának (amely olykor mqrő amoralitás, vagy épp lmmoralitás), hanem az abszolút .morálnak. Igy hát a költő annál mordlisabb. mennél erkölcstelenebb a korszak, amelyben él. ö az élő tiltakozás, a nagy és eröshangu Vető a kora romlottsága ellen. Igy kell olvasni a költőket. De igy is keli dalolni a költőknek.