Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)

1925-12-03 / 323. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. december 3. CIRKUSZ • B9 latsásros, ha eljösz, okvetlenül meg kell Érdekes: Rózsi azért nem vágatja le a Özv, dr, Kovácsné négy levelet kapott özv. dr. Kovácsnénak — a vidéki visszavonultságban élő uriasszonynak— egyszerre négy levelet hozott a postás. A leveleket a lányai Írták. , /. levél. Drága jó Anyuskám! Leveledből örömmel értesültem, hogy jól érzed magadat, egészségileg mi is megva­gyunk. Sándornak rengeteg dolga van a Bankban, đe a vezérigazgató éppen tegnap mondta, hogy igazgatói kine­vezése néhány héten belül meglesz, aminek nagyon örülök, már csak a gyöngysor miatt is. Egyébként ez a tőzsdei pangás rémes, el se tudod kép­zelni, hogy milyen cégek mentek tönk­re. így az Angol-Bur-Bank és a Vogul­­. Osztják .Takarékpénztár is. utóbbinál borzasztóan sajnálom az igazgatót, na­gyon helyes fiatalember és jó táncos, két nap óta a Markóuccában. szegény. Lényeges újság nincs, a szakácsnőm mégse mondott fel, Sándor viszorít el akar válni tőlem, mert Gizi biztatására levágattam a hajamat bubira, borzasztó botrány veit. mert Sándor elvi ellensége a borotvált nyaknak, de nekem ízen íól áll. egyhangú vélemény szerint, zárom levelemet, mert Sándor megint üvölt; mint egy sakál, pedig szegénykém még wem is sejti, hogy a jövő héten tovább vágatom etonra. Addig is szeretettel csókolia kezedet ,, hü lányod t Aranka. 2. levél. Édes jó Anyuskám! Bocsáss meg. hogy régebben nem Írtam, de a gazda­ságban rengeteg dolgom volt, átvettük ugyanis az uj bérletet meglehetősen előnyös felételek mellett, képzelheted, hogy Oszkárnak mennyi gondja és baja volt. Ehhez járult, hogy négy lovunk megbetegedett, azonkívül a tehenek sinfsenek a legjobb kondícióban, arról nem beszélve, hogy az egyik drága faj­­sertésünk tegnap óta kissé bágyadtnak látszik, ami retenetes gondot okoz Osz­kárnak. aki különben is ideges, mert a múlt héten, amikor Zagrebben voltam, levágattam rövidre a hajamat. Borzasz­tó jelenet volt. Oszkár a vadászíegyve­­réyel le akart lőni. utóbb megelégedett azzal. hogy a parádéskocsis't pofonvág­ta. velem azonban nem áll szóba. de ismérv«, őt. tudom, hogy két napnál to­vább nem bírja, pláne télen, mikor hosz­­szabbak az éjszakák és mégis kevesebb a dolog gazdaságban. Sok befőttet és uborkát tettem télire, küldök három nyulaít. mert Oszkár dühében egész nap nincs otthon, hanem vadászai jár, jövő héten az alispánék lesznek itt va­csorára. még nem tudom, hogy mi le­gyen az előétel. Tegnap is vendégeink voltak, mind azt mondták, hogy a bubi nagyon jól áll. Kezedet csókolja szeretettel lányod Sári. 3. levél. Kedves Mama. Párisból irom e képeslapot, a városból még nem láttam semmit csak a borbély­nál voltam, levágattam a hajamat. Ri­­kárd úgy üvöltött, hogy a szállodából ki akartak tenni. Kezedet csókolja Vilma. 4. levél. . Szeretett Anyuskám. remélem, fövő héten ellátogatsz hozzánk Becsbe, mert mióta Gézám befejezte a színdarabját, már mégse olyan a mi házunk, mint egy őrültek háza. bár inég elég dolga van. mert két egy-felvonásos és egy kis re gényt is kell írnia, de nincs kedve dől sózni inkább veszekszik velem, mert levágattam a hajamat, most, mikor már minden nő túl van ezen, mert ez jellem­ző Gézára, otthon ő a legkonzervativebb ember és csak a darabjaiban szerepeltet olyan feleségeket, akik démonok, de láttád vcána. hogy mi volt, mikor levá­gattam. Még szerencse, hogy mindenki azt mondja, hogy jól tettem. Itt egyéb­ként sok érdekes újság van. ma voltain főpróbán, hiába, az a Shaw Bernát az egy író. amint hallom, a feleségének megengedte, hogy levágassa a haját, de a darabja igazán nagyon szén és mu­nézned. Ez egy slágerdarab. Zsánerem. Addig is kezedet csókolja Piroska. U. i. Rózsinkkal együtt jöttünk ki Parisba. haját, mert a férje nagyon szeretné. Azt mondja igy nincs abszolút semmi örö­me belőle. Kezedet csókolom. Szenes ember. Mussolini magyar kitüntetése Támadás a magyar parlamentben az olasz miniszterelnök ellen Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés ellenzéki köreiben óriási izgalmat kelt Mussolini olasz miniszterelnök kitünte­tése. A magyar kormányzó a legmaga­sabb kitüntetésben, az elsőosztályu pol­gári érdemkeresztben részesítette Musso­linit. Ellenzéki körök a nemzetgyűlés szerdai ülésén élénken“ tárgyaltak erről a meglepő kitüntetésről, amelyet a ma­gyar kormány eddig nem hozott nyil­vánosságra és rámutattak arra, hogy ugyanakkor, amikor a nyugati államok nem is álltak szóba a fasiszta diktátor­ral, ez a magyar részről jövő kitüntetés demonstrációszámba megy. Az ellenzék álláspontjáról Horváth Zoltán nemzetgyűlési képviselő a kö­vetkezőket mondotta: — Mindenesetre ismernünk keli azo­kat a rugókat, amelyek a kormányt rá­bírták ennek a lépésnek a megtevésére. A mostani időkben ugyanis, amikor Locarnó szellemét szeretnek mindenfelé diadalmaskodni látni, a reakció prototí­pusának kitüntetését nem tartjuk sze­rencsésnek. Peidl Gyula Mussolini kitüntetésével kapcsolatban újságírók előtt a követ­kező kijelentést tette : — Fel vagyok háborodva, hogy Mus­solinit a legnagyobb magyar kitüntetés­ben részesítették. Most újra bebizonyo­sodott, hogy a rokonlelkek mégis csak találkoznak. Pakots József kijelentette, hogy a ki­tüntetésnek az a látszata, mintha tün­tetés volna. A locarnói szerződés alá­írása után a magyár kormány nagyon rossz szolgálatot tesz az országnak ilyen orientációval. Walko Lajos helyettes külügyminiszter az újságírók előtt megerősítette azt a hírt, hogy a kormány előterjesztésére Horthy kormányzó csakugyan kitüntette Mussolinit az elsőosztályu érdemkereszt­tel és azt, hogy a kitüntetés nem jeleni meg a hivatalos lapban, azzal indokolta, hogy a külföldi kitüntetéseket sohasem szokták ilyen formában nyilvánosságra hozni. A parlament szerdai ülésén Várnai Dániel szociáldemokrata élesen támadta Mussolinit, aki Olaszországban a zsar­nokság uralmát megteremtette. Kijeién-, tette Várnai, hogy a magyar nemzet utálattal és megvetéssel fordul el az olasz diktátortól. A jobboldal erre éljenezte Mussolinit. Peidl: Most éljenzik, de lesz még idő, amikor átkozni fogják. Felfüggesztették a szuboticai ipartestület vezetőségét Az elnök megtagadta a közgyűlés összehívását A rendőrfökapitányság szerdán dél­előtt Milekics Jocó iparhatósági biztos előterjesztésére 28332—1925. S2ámu végzésével feljüggesztette a szuboticai ipartestület előjáróságát és a testület ideiglenes vezetésével Milekics Jocó iparnatósági biztost bízta meg. Az elöl­járóság felfüggesztése még azoknak az ellentéteknek a következménye, ame­lyek már több mint egy éve gátolják az ipartestület rendes működését. Egy évvel ezelőtt távozásra kényszeritették Sefcsics Lajost, az ipartestület elnökét s az ipartestület választmányát. Az ipartestület tagjainak többsége sem a Sefcsicsék helyébe lépett uj vezetőség­gel, sem azzal a móddal nem volt meg­elégedve, ahogyan a vezetőséget az ipartestület élére állították s ez az elé­gedetlenség sorozatos botrányok kiin­duló pontjává lett. A szuboticai ipartestület — mint a Bácsmegyei Napló megírta — november 8-án közgyűlést tartott, amelynek napi­rendjén szerepelt az ipartestületi köny­vek felülvizsgálására kiküldött bizottság jelentése és az ellenzéki iparosok bizal­matlansági indítványa a vezetőség ellen. A közgyűlés megnyitása után óriási vihar tőrt ki, mire Milekics Jocó ipar­testületi biztos, hogy a további botrá­nyoknak elejét vegye, előterjesztést tett, hogy a közgyűlést három hétre halasz' szák el, vagy pedig a vizsgálóbizottság jelentését vegyék le a napirendről, an­nál is inkább, mert a jelentés még el sem készült. A közgyűlés Milekics in­dítványára a vizsgálóbizottság jelentését le is vette a napirendről, azonban a közgyűlést még sem lehetett megtar­tani. A bizalmatlansági indítvány tár­gyalásáig el sem jutottak, mert az idő­közben támadt és majdnem tettlegessé­­gig fajuló botrány miatt a rend­őrség szétoszlatta a közgyűlést. Három nappal később Milekics Jocó íparhatósági biztosnak Zvekán István ipartestületi elnök aláírás végett egy jegyzőkönyvet küldött meg, amelyben a vezetőség elhatározza, hogy mellőzve a könyveket fe'ülvizsgáló bizottság je­lentését, megteszi a törvényes lépéseket Sefcsics Lajos volt ipartestületi elnök és a volt vezetőség többi tagjai ellen, aki­ket a jelenlegi elöljáróság hűtlen vagyon­kezeléssel vádol. Mint annak idején kö­zöltük, az ipartestület kebelében erős pártharcok indultak meg. A régi veze­tőség ellenzéke puccsszerűen eltávolít­tatta Sefcsics Lajost az ipartestület el­nöki székéből, majd a hatóság utasítása alapján rendkívüli közgyűlést hivott össze uj vezetőség megválasztására. A választási harc során az egyes pártok kíméletlen eszközökkel operáltak és többek között az ellenzék, hogy Sefcsics pártját lehetetlenné tegye, hűtlen va­gyonkezeléssel vádolta meg Sefcsics ipartestületi elnököt és az elöljáróság tagjait. Mielőtt bírói útra terelték volna az ügyet, úgy határoztak, hogy előbb bizottságot küldenek ki a könyvek át­vizsgálására és a bizottság jelentésétől teszik függővé a további lépéseket. Zvekán elnök most ennek a határo­zatnak a megkerülésével akarta a volt vezetőség efieni vádakat az ügyészség tudomására hozni. Milekics Jocó ipar­hatósági biztos azonban az erre vonat­kozó jegyzőkönyv aláírását megtagadta és kérte, hogy november hó 24-ére hív­ják össze a választmányt és a választ­mányi ülésen a volt vezetőség a szám­vizsgálóbizottság vallomása alapján pró­bálja tisztázni azt a kérdést, hogy a Zvekán-párt vádjainak van-e komoly alapja, A választmányi ülésen, amelyen azon­­ban Zvekán elnök nem vett részt, elhatá" rozták, hogy december 6-ára rendkívüli közgyűlést hívnak össze, hogy azon a könyvek felülvizsgálására kiküldött bi­zottság megtehesse jelentését. Novem­ber 25-én azonban Zvekán István ipar­testületi elnök felkereste Milekics Jócót, hogy a közgyűlést nem hajlandó össze­hívni, mert — mint mondotta — még elképzelni is lehetetlen, hogy a vezető­ség akkor, amikor as ipartestület tagjai az a'apszabályokban előirt számban nem követelik, oly közgyűlést hívjon össze, amelynek napirendjén bizalmatlansági indítvány is szerepel a vezetőség ellen. Milekics iparhatósági biztos erre nyomban jelentést tett a rendőrfőkapi­tányságnak, amely az 1884-iki ipartör­vény 139. szakasza, valamint az ipar­testületi alapszabályok 11. pontja alap­ján az ipartestület vezetőségét felfüg­gesztette. Milekics Jocó, aki ideiglene­sen átvette a testület vezetését, decem­ber 13*ára hívta össze a közgyűlést, amelyen most már uj vezetőséget is vá­lasztani fognak. Tilos olcsón utazni Visszavonták a noviszádi autóbusz koncesszióját Noviszadról jelentik : A noviszádi vá­rosi tanács néhány nappal ezelőtt kon­cessziót adott egy autóbusztulajdonos­nak, hogy a vasútállomás és a város között autóbuszjáratot létesitsen a vá­ros és a vasútállomás között. Az autó­busz meg is indult és a várostól meg­lehetősen távoleső állomásra igyekvő utasok szívesen tették meg az utat a gyors és olcsó közlekedési eszközön, mert az autóbuszon három dinárba ke­rült az ut a vonatig. A kellemetlen konkurrencia sehogy sem tetszett a bérkocsisoknak és a vil* iamostársaságnak és a bérkocsi egyesü­let elnöksége a villamostársaság igaz­gatóságával egyetértve beadványban til­takozott a városi tanácsnál a koncesszió kiadása miatt. A villamostársaság hivat­kozott a várossal kötött szerződésére, amely szerint azokon a vonalakon, ahol a villamos jár más társaskocsi nem köz­­lekedhetik. A városi tanács szerdai ülésén fog­lalkozott a beadvánnyal és visszavonta az autóbusz koncesszióját. Noviszad közönsége tegnap délután kellemetlen meglepetéssel vette tudo­másul, hogy a paragrafusok és városi szerződések jóvoltából nem szabad ol­csón kimenni a vasútállomáshoz. Az autóbusz-társaság azonban nem veszi ilyen egyszerűen tudomásul a tanács határozatát, hanem kártérítési pert indít a város ellen, mert a koncesszió alapján nagy beruházásokat eszközölt. A legdrágább ország A szociálpolitikai minisztérium uj akciója a drágaság ellen Beogradból jelentik: A szociálpoli­tikai miniszieriumban konferenciát tar­tanak a drágaság kérdéséről. A konferen­ciát Szimonovics szociálpolitikai minisz­ter hivta össze, hogy a szakkörökkel megbeszélje tervbe vett akcióját a köz­szükségleti cikkek árának leszállítására nézve. A miniszter ennek a tervnek ke­resztülvitelére a közigazgatási hatóságo­kat szándékozik igénybevenni olyanfor­mán, hogy a közszükségleti cikkek árait a drágaság letöréséről szóló törvény alapján a közigazgatási hatóságok álla­pítsák meg, s szigorúan ügyeljenek arra, hogy a kereskedők és iparosok a rendes polgári keresetnél nagyobb hasznot ne igyekezzenek elérni, különösen a hús, zsir, kenyér és ruházati cikkek eladá­sánál. A szociálpolitikai minisztériumban most dolgozzák ki azt a statisztikát, amellyel a konferencián ki akarják mu­tatni, hogy a közszükségleti cikkek Jugo­szláviában lényegesen drágábbak, mint akármelyik más európai államban és igy a hatósági beleavatkozás múlhatat­lanul szükséges. A szociálpolitikai mi­nisztériumban egyébként azt tervezik, hogy a drágaság letöréséről szóló tör­vény végrehajtási jogát teljesen átruház­zák a belügyminisztériumra. Mó-avetz, Rózsavöl-’yi, Bárd és Nádor zerieaiüaibumok a legnagyobb engedménnyel kaphatók 10116 Eugen Vas Novisad, Futoški put 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom