Bácsmegyei Napló, 1925. december (26. évfolyam, 322-348. szám)
1925-12-25 / 344. szám
10. o!đs! BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. december 25. minden osztály uralmat, minden felekezeti különbséget; nem tűr meg nacionálista privilégiumokat, születési előjogokat és nem ismer mást, mint a. szabad embert, akit az egész emberiség nézőpontjából csupán képességei, munkateljesítése és erkölcsi qualiíása szerint osztályoz. Mennél öregebb és így általánosabb a kultúra, annál közelebb vagyunk a demokrácia ideáljához. Ugrásszerű fejlődésről tudunk (De Vrié), de átugrás szerűről nem. A természet kirobbant olykor uj egyedeket, adaequat a társadalomban a meggyorsított fejlődéssel, de kulturfokoknak átugrása megboszulhatlanul nem maradhat. Az orosz bolsevizmus ilyen átugrásszerü -tünet, amely egy lázas állapotnak volt következménye. És látjuk, hogy fokozatosan visszatér arra a pontra, ahol a kulturális fejlődés hullámvonalát átugrotta. A nemzeti demokráciának egész fejlett fokát látjuk egyes európai államokban, (az északi államok, Franciaország, Svájc) A legérdekesebb paradoxszerű képletét adja a demokráciának Anglia. Hazája a kapitalizmusnak, a születési előjogoknak és a konzervativizmusnak. Dacára ennek azt iájuk, hogy a demokrácia fogalmának egyik alkotóeleme, az emberiség milyen nivelláló hatást gyakorolt és milyen kiegyenlítő eredményeket ért el. A kapitalizmusnak sűrűn burjánzó kinövéseit lenyeste, (persze konzervatív óvatossággal), a születési előjogokat kiterjesztette úgy, hogy azok nemcsak a születés által voltak megszerezhetők, tehát az álíanánosirással értéktelenebbé tette. És bár, néha egész a fonákságig ragaszkodik szokásaihoz, ez a konzervativizmusa nem gátolta, hogy az embereknek faj, osztály és születésszerintiségét alá ne rendelje azok szellemi és erkölcsi képesség és munkateljesités szerintiségének. A demokráciának másik alkotó eleme, az emberiség, még csak nyomokban található fel A splendid isolation; wrong or ringht, my countrie; különb vagyok, mint te; még igen erősen tartja magát. Ha az államokat nem fogjuk fel másként, mint az egész. nek egyes részeit, aminthogy nem szabad és nem lehet másként felfogni, akkor tisztán áll előttünk, hogy az emberiség, mint egységes egész, .a demokrácia végcélja. A fejlődés ebben az irányban megindult és baktat előre. A nagy háború előtt egyes államok ügyeibe nem lehetett beavatkozni. A beavatkozás egyenlő volt a háborúval Ez a felfogás kettétört. Lassankint szokássá válik, hogy az egyik a másik dolgába. ha az a dolog az egćšz kárára volna, beleüti az orrát. Nemcsak a győzök a legyőzőitek ügyeibe, hanem kezd ez beleavatkozás általános lenni. És Így hovatovább ki fog alakulni ama még oly erősen elkülönülő nemzeti érzés mellé az emberiség érzése. A nagyobb érdeknek alárendelődik a kisebb. Ez lesz a demokrácia diadala! I A demokratikus nemzeti állapokban, ahol mint mondottuk, az emberiesség a suprenia íex, az antiszemitizmus elveszítette úgy gazdasági, mint társadalmi jelentőségét. Mint atavisztikus utánrezgés nyomokban még kimutatható és főleg még azért is, mert a szomszédállamok antiszemitikus hullámai a határvonalakon csak megtörnek, de meg néni semmisülnek. A nemzeti államokon belüli demokratizálódással ugyanis fokozatosan vészit erejéből a fajelmélet és haloványabba tesz az antiszemitizmus, amely a fajelméletnek európai specialitása. A fajelméletnek sokkal messzevágóbb és gyqtreiiiiesebb fajtái vannak a tengerentúli kontinenseken. A demokrácia is a kultúra kérdése. Ha a kultúra annyira általános lesz, hogy az ember felismeri, hogy az egyes részek az egészért vannak; vagyis, hogy az egyes részek, bánnily fontos szerepet töltenek be külön külön, sokkal harmonikusabban, tökéletesebben, kevesebb erőkifejtéssel, tudnak működni, ha az egészben eevmásratalálnak és egy befogódnak. Ezt az egymásra utaltság! felismerést rá fogja kényszeríteni az emberiségre a természet mostohasága és a gazdasági életnek mindenekét átfogó végtelen finom szálakból álló szövedéke. Európa ennek a felismerésnek már a küszöbén áll. Nyugatról terjed kelet felé. És ha minden ország, bár nemzeti egyediségének megóvása mellett demokratizálódott, meg kell indulnia annak a kul túr folyamatnak is, amely a: különféle színűre festett nemzeti határsorompókat fogja alapjában megtámadni és ha nem is teljesen lerombolni, de halvány jelképekké- átváltoztatni Ekkor fog megszületni az európai demokrácia, amely egyúttal halála lesz az antiszemitizmusnak! Hogyan él őfelsége és a királyi család ? Illetékes helyen szerzett engedély és információ alapján Az SHS királyság fiatal uralkodó- j ja, Aieksandar király, rövid néhány j esztendős uralkodása alatt, népei szer etetőt és megbecsülését vívta ki. Aieksandar király, az uj idők királyai közül való, nem a formák királya, hanem inkább a lényegé. Nehéz időkben, fiatalon vette a kezébe az uj királyság gyeplőit és rövid kormányzása alatt megmutatta, hogy mennyire a szivén fekszik, az ország konszolidációs munkája. S ha eddig nem minden úgy történt, ahogy azt ő szerette volna, lesz Aieksandar királynak gondja rá, hogy az ország még nagyobb lépést tegyen a nyugodt, polgári fejlődés és a demokrácia utjain. Beogradban azt mondják, hogy Aieksandar király: a polgár király. Tény, hogy az udvarnál ritkák a külsöséges ceremóniás ünnepségek. Azt is mondják, hogy őfelségét a ceremóniás ünnepségek módfelett untatják, szívesebben meghallgatja egy falu panaszkodó küldöttségét, hogy rajtuk segíthessen, nagyobb örömmel olvassa a klasszikusok írását, hogy erről népei javára okulást keressen. Családjának, á vitézemlékü Karagyorgyevicsoknak a tradíciói, őfelségét a puritán egyszerűségre, a csendes munkára kötelezik. Vannak köztársasági elnökök, akik nagyobb pompával, fanfáros muzsikára! jelenük be megérkezésüket. Aieksandar király őfelsége bizony sokszor váratlanul érkezik meg a kaszárnyákba, kórházakba, iskolákba, hogy magából az életből állapíthassa meg, hogy az állam funcionáriusal kötelességüknek mindenütt eleget tesznek-c. Mondják, akik Idizcl állnak hozzá, hogy őfelsége ismeri az országban élő magyar nemzeii kisebbség helyzetét s áltáléban a kisebbségi kérdéssel stádiumai során már nagyon sokat és erősen foglalkozott A Vajdaság magyar nyelvű közönsége mindig a legnagyobb tisztelettel és szeretettel emlékezik meg Álekszandar király őfelségéről, valamint a királyi családról. Megpróbáljuk az 'S. Id. S. királyság uralkodójának és a királyi családnak az udvari életét nagyobb vonásokban felvázolni Álekszandar király napi tevékenysége Az elmúlt napokban ülte Alekszandar király a 37-ik születése napját. Tizenhét esztendeje lesz már, hogy az ország üdvére vezeti az állam ügyeit A legszebb fiatalságát az ország .védelmében töltötte és a katonái harci mozdulatai! nemcsak megszemlélte, hanem részt is vett a lövészárkok szenvedéseiben. 1915. után Álekszandar királynak ember fölötti nagy érdemei vannak Szerbia katonai sikereinek a megterem-Őfelsége Alekszandar király tésóben. Külföldi diplomaták azt állítják róla, hogy a Balkán békéjének ő a legfáradhatatlanabb munkása. Uralkodói készsége belement immár az európai közvélemény öntudatába, áldozatkészsége^ pedig mindenkit meggyőzött arról, hogy országa ideáljait szolgálja. Alekszandar király élete, a szorgos munkás élete, nála nincs megállás a munkában, ezért napjai mindig derűsek és ennek következtében a boldog megelégedettség az osztályrésze. Őfelsége nagyon korán kel. A beogradi villamosok csengése már nem zavarja éjszakai nyugalmát, mert az uralkodó akkor már régen az Íróasztalánál foglalatoskodik. Nyolc órára már az adjutánsok átnyújtják a napi jelentéseket, de ilyenkor már megkapta az aznapi postáját is. Teljes két óra hosszat foglalkozik postájának az elintézésével A posta elolvasása után kerül sor a reggeli napilapok átnézésére is. őfelsége a reggeli sajtó információs munka után már megkezdi a hivatalos fogadásokat. Egymásután járulnak eléje a kihallgatásra jelentkező miniszterek, a vezérkar főnöke, a beogradi térparancsnok, a csendőrség parancsnokai, valamint őfelsége katonai és polgári irodáinak a vezetői. Ez a fogadás délelőtt tíz órától eltart tizenkettőig, sokszor egy óráig, A különféle miniszterek, magasrangu álfami funkcionáriusok délelőtti előterjesztéseinek a meghallgatása után kezdődik őfelsége tulajdonképpeni családi élete. Délben egy órakor találkozik először Mária királynővel, ekkor van az advari ebéd, amelyen a királyi páron kívül jelen vannak a palota ügyeletes gárdatisztjei is. Az ebéd két óráig tart, amely titán őfelsége négy óráig pihenni szokott. Alekszandar király pihenése auíókirándulásból, néha lovaglásból, esetleg gyalogséíából vagy pedig tenniszjátékból szokott állni Különösen a tenniszjátékot űzi őfelsége nagyi passzióval. A tennisznél partnere rendszerint csak Mária királyné őfensége. Délután négy órakor ismét munkához lát Alekszandar király. Négy óra után járulnak elé a különféle delegációk, amikor is a nép legegyszerűbb gyermekei fordulnak meg az udvarban. A délutáni órákban nagyon sok népies kosztümöt látni a királyi palotában. Különösen az ország belsejéből: Uzsicéböl. Sumádiából, Boszniából és a Vajdaságból jönnek a polgárok, hogy őfelségénél segítséget, támogatást keressenek és találjanak, őfelsége ezekkel á küldöttségekkel, nagyon hoszszasan szokott tárgyalni, amikor a‘ falu életének a legegyszerűbb óhajtásai felöl is érdeklődik. Ha szabálytalanságot, rendetlenséget lát őfelsége, akkor az illető resszortminiszter előtt azonnal szóváteszi az ügyet és sürgős jelentést kér a kérdés reparálásáról. Őfelsége este hét órakor végzi a munkáját, amely után rendszerint séta következik. Alekszandar királyt nagyon gyakran látni a városban, amikor a korzózó közönséggel együtt az accá forgatagát kívánja megpillantani Az udvar szokásai szerint este nyolc órakor van a vacsora. A vacsorához nagyon sokszor vendégek is hivatalosak. Vacsora után valamelyes szórakoztató játék következik, amely a legtöbbször sakkjáték, vagy bridgepartie. Őfelsége és környezete azonban vacsora után a szalonban nem szokott féltizenegy óráinál tovább tartózkodni. Szórakozás után őfelsége visszavonul appartementjába, ahol körülbelül éjfélutáni. egy óráig szokott foglalatoskodni. Ezt. az időt mondhatja őfelsége leginkább a magáénak, mert ekkor szedi le a könyvespolcokról kedveli olvasmányait, ekkor intézi el családi és politikai levelezéseit, sége apparteuien íjának abla a melyek a külügyminisztériumra nab. éjfél után sokáig fényesek* jeléül annak, hogy még mindig talált
