Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-18 / 309. szám

1925. november 18. bíróság nem hoz döntést, Sztipits indít­ványával nem foglalkozik. A városi takarékpénztár ellenőrzése Jovics György indítványozta, hogy a városi takarékpénztár működésének el­lenőrzésére állandó bizottságot válás,z­­szanak. A közgyűlés az indítványt elfogadta és úgy határozott, hogy a jelenlegi fel­ügyelő bizottságba delegálja Rajcsics Sándor alpolgármestert és dr. Szavics Jován egyetemi tanárt, azzal, hogy a ta­karékpénztár működéséről negyedéven­ként tegyenek jelentést a közgyűlésnek. Malláth György indítványozta, hogy azoknak a nyugdíjasoknak részére, aki­ket 1925 január elseje után nyugdíjaz­tak, a háborús éveket duplán számítsák be és ne csak három, hanem minden családtag után fizessen a város családi pótlékot. Az indítványt a közgyűlés etiitasi­­totta. Juries Márkó képviselő indítványozta, hogy reprezentációs költség címén, a jö­vőben, 1925 julius 1-íg visszamenőleg..havi háromezer dinárt folyósítson a város Gyorgyevics Dragosz'áv főispán ré­szére. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Juries Márkó ezután azt indítványoz­ta, hogy a városi tanács a Szegeđi-uton jelöljön ki házépítés céljára négyszáz négyszögöles parcellákat a szegényebb lakosság részére. Az indítványt elfogadták, Rajcsics Antal indítványozta, hogy a városi tanács dolgozzon ki szabályren­deletet az autó-taxik viteldijáról. Az indítványt a közgyűlés elfogadta és utasította a tanácsot, hogy dolgozza ki a szabályrendelet tervezetét. Mit ér a Milkó-könyvtár? A tárgysorozat következő pontja dr. Milkó Izidor iró kérése volt. Dr. Milkó Izidor ugyanis kérte a várost, hogy a könyvtár vételárából még ki nem fize­tett harmincezer koronát valorizált ér­tékben folyósítsa számára. A tanács ja­vasolta a közgyűlésnek, hogy a hátra­lékos vételár fejében ötvenezer dinárt szavazzon meg dr. Milkó Izidor részére. A javaslathoz elsősorban dr. PiskuUcs Zvonímir szólt hozzá. Kijelentette, hogy szerinte a város már annak idején drá­gán vásárolta meg a könyvtárt és a vá­ros most, amikor olyan nehéz anyagi helyzetbe került, nem fizethet újabb ősz­­szegeket a könyvtárért. Dr. Ognyanov Szvetozár felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy ha a könyvtár értékét vennék alapul, legalább félmillió dinárt kellene fizetni dr. Milkónak. Az ötvenezer dinár megszavazását java­solta. Mitekics JocÓ bankigazgató felszóla­lásában kijelentette, hogy a tanács ré­széről javasolt ötvenezer dinár igen kis összeg, kéri, hogy legalább százezer di­nárt folyósítson a közgyűlés a hátralé­kos vételár fejében. Juries Márkó is hasonló értelemben szólalt fel, miire a közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. Ugyancsak ötvenezer dinárt szavazott meg a közgyűlés az »Alekszandar Ki­rály« lovaregylet részére is. Szubotica város tiltakozása Vukics Ferenc városi főjegyző ezután határozati javaslatot olvasott fel, amely­ben Szubotica város tiltakozik Ausztriá­nak Németországhoz való csatlakozása ellen. A javaslatot elfogadták és elhatároz­ták, hogy a tiltakozó határozatot felter­jesztik a külügyminisztériumhoz. Nyugdíjazások A közgyűlés ezután Skala Simon tüz­­oltóőrparancsnokot, Vanjur István és Angeli Mihály tűzoltókat nyugdíjazta. Nagyobb vita fejlődött ki Piukovics István árvaszéki elnök nyugdíjazása kö­rül. A tanács azt javasolta, hogy Piuko­­vicsot, akinek . harminchárom és félévi szolgálata van, nyugdíjazzák. A köz­BACSMEGYEI napló gyűlés Crnkovics Iván felszólalására el­vetette a tanács javaslatát. A békovai plébánia földje A tanács ezután javasolta, hogy Bert­­ron Ferenc békovai plébános részére negyvennyolc lánc földet adjon a város. A javaslatot Crnkovics Iván, Juries Márkó és dr. Sztipics Károly főügyész felszólalásai után elfogadták. Megkezdik a színház építését Végül kisebb ügyek elintézése után Petrovics Koszta főmérnök bejelentette, Prágából jelentik: A régi kormány­­koalíció, amely a cseh szociáldemokra­ta, cseh agrárius, cseh nemzeti demo­krata és cseh klerikális néppártból ál­lott, a mostani választásokon összesen 3,185.801 szavazatot kapott, mig a többi pártokra együttesen 3,474.138 szavazat esett, vagyis a koalíciós pártok 388.337 szavazat­tal kevesebbet kaptak, mint a többi párt és éppen azok a pártok gyarapodtak szavazatokban, amelyek a koalíció kebe­lében s azon kivül a legnagyobb táma­dásoknak voltak kitéve: a klerikálisok és kommunisták. A koaliciós pártok veresége azonban nem azt jelenti, hogy a kormánykoalíció megszűnt, vagy nem vállalkozhatik ka­­binetalakitásra, éppen ellenkezőleg áll a dolog. Svehla miniszterelnök és vele együtt az egész minisztérium benyújtot­ta ugyan lemondását, mint ahogy az al­kotmány előírja, de ideiglenesen tovább vezeti az ügyeket s majd az uj parla­ment pártjainak végleges kialakulásakor iparkodni fog a kormánykoalíciót egy vagy két párttal kibővíteni, hogy ennek a többségnek támogatásával álljon is­mét a kormány élére. Az általános választások legfeltűnőbb jelensége a szociáldemokrata-párí hát­­térbeszoriíása, a másik szembeszökő eredmény, hogy a klerikálisok, akiknek a régi par­lamentben 21 mandátumuk volt, most 39 mandátumot szereztek és a kommunisták 19 mandátum helyett hogy a város megkezdi a színház fel­építését. A város erre a célra jelenleg 1,478.000 dinárral rendelkezik és ez az összeg elégséges arra, hogy egyelőre az eredeti tervrajz alapján felépítsék a színház nézőterét és színpadát. A terv szerint jövő év márciusában már elő­adásokat lehet tartani a színházban, mig szeptemberre az egész építkezés be fog fejeződni. A közgyüiés a bejelentést tudomásul vette, mire Gyorgyevics főispán egy órakor berekesztette az ülést. 42 mandátummal vonulnak be a tör­vényhozás házába. Jelentékenyen meg fognak erősödni különösen a koalícióban egyesült pártok utólagosan azokkal a szavazatokkal, ame­lyekre nem jut mandátum. Ide kell szá­mítani a zsidó nemzeti párt 99,000 sza­vazatát, a zsidó gazdasági párt 16.000, Stransz'ki pártjának 98.000 és a Prasek­­párt 38.000 szavazatát. Ezek a kisebb pártok az uj választási tör­vénynek tulajdoníthatják, hogy noha egynegyedmillió szavazatot kaptak, mandátum nélkül maradtak és ez a negyedmillió szavazat a koaliciós pártok mandátumait fogja szaporí­tani. Már kezd kialakulni az uj törvényho­zás összetételének pontos képe. A cseh agráriusok 43 szavazattal lesznek képvi­selve (az eddigi 40 mandátum helyett), a kommunisták 42 mandátummal vonul­nak be (19), a cseh klerikális néppárt 32 mandátummal rendelkezik (21), a cseh nemzeti szocialisták 29 mandátumot kaptak (24), a cseh szociáldemokraták lefogytak 29 mandátumra (52), a cseh nemzeti demokraták 13 (22) és a cseh iparospárt 13 (6) mandátummal jut be a parlamentbe. A német pártok mandátumai igy osz­lanak meg: 17—18 mandátum jut a né­met szociáldemokratáknak (31 helyett), a német agráriusok és iparosok pártja 18 (11), a német keresztényszocialisták 10 (12), a német nemzeti szocialisták 7 (3) mandátumot mondhatnak maguké­nak' A szlovák pártok közül a Hlinka-párt 20 mandátumot kapott (12), a magyar pártok fölszaporodtak 15 mandátumra1 (11 helyett) és ide kell számítani mint a kormány' ellenzékét a 4 lengyel és ru­tén mandátumot. A cseh táborban feltűnő az elkanya­­rodás balfelé, a német pártok olda­lán pedig jobbfelé tolódott el az eredmény, Váratlan és kellemetlen meglepetés a kommunisták választási győzelme. A pártnak ez a megnövekedése nem jeletiíi a bolsevista eszmék térfoglalását, ha­nem a koaliciós kormány autokratikus kormányzati rendszerének következmé­nye, amely a széles néprétegekben mél­tán kelteti elégedetlenséget. A felvidéki magyar pártok közül a kormány támogató köztársasági Párt. a magyar kisgazdák pártja és dr. Lelley keresztény szocialista hí­vei nagy vereséget szenvedtek. Ezzel szemben a Szentiványi-féle ma­gyar nemzeti párt az érsekujvári vá­lasztókerületben 2 és a kassai kerületben 1 mandátumhoz jutott, úgy, hogy Fiissy Kálmán és Hoiota János érsekujvári pol­gármester máris megválasztottnak te­kinthető. A magyar keresztényszocialis­ta párt már az első menetben 1 mandá­tumhoz jutott Érsekújváron (Sziiilő Gé­za) és 1 mandátumhoz Kassán (Fedor Miklós). Korláth is megválasztottnak te­kinthető az ungvári kerületben. A második menetben a magyar ke­resztényszocialisták és a magyar nem­zeti pártiak Kassán és Érsekújváron 1—1 további mandátumhoz jutottak, te­hát az uj parlamentben valószínűleg 9 magyar képviselő fog helyet foglalni. Buza Barnát felmen-ették a nemzetgyalázás vádja alól A budapesti törvényszék kimondta« hogy szabad szidni a kormányt Budapestről jelentik: A budapesti büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa ked­den tárgyalta Buza Barnának, a Károlyi­kormány volt földmivelésügyi miniszte­rének bünpörét. Buza Barnát azzal vá­dolta az ügyészség, hogy az 1922-ős választások alkalmával nemzetgyalázást követett el, mert programbeszédében azt mondotta: „Magyarországon a gyilko­sok és panamisták szabadon járnak, de a becsületes embereket csendörszuronyok­­kal zavarják szét“. Az elnök kérdésére Buza Barna ki­jelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Kerületében, ahol a választók nagyrésze az ő hive, a csendőrök öl megbilin­cselték, választóit szétzavsrták. Mikor a választói gyűlést csendőrszuronyokkal zavarták szét, ő csakugyan elítélően nyilatkozott a kormányról, azt is mon­dotta, hogy a Bethlen-kormány nem mer eljárni a gyilkosok és panamisták ellen, de van csendőre a becsületes emberek megfélemlítésére. A törvényszék kihallgatta a beidézett tanukat, akiknek nagyrésze azt vallotta, hogy Buza Barna csak a kormányt szidta. A törvényszék rövid tanácskozás után meghozta Ítéletét, amely szerint Buza Barnát felmenti a nemzetgyalázás vádja alól. Az Ítélet indokolása szerint a kihallgatott tanuk vallomása igazolja, hogy a vádlott a kormány ellen hasz­nált erős kifejezéseket, a kormányt szidni azonban még nem nemzetgyalázás. Az ügyész az ítélet ellen íelebbezett MAI HENRIK ás FIA orvosi szakkönyvkereskedő ás könyvkiadó BUDAPEST,IV, MUZEUM KÖRUT35c. Most megjelent orvosi könyv­­jegyzékét szakemberek részére bérmentve megküldi. 9180 Halálra ítélték a becskereki méregkeverot Férje és mostohafia meggyilkolásában mondották ki bűnösnek Rélicsméi Bfcskerekről jelentik: A bccskereki törvényszék nagy érdeklődés mellett kedden reggel nyolc órakor hirdette ki az Ítéletet a méregkeverő bec kereki asszony bünperében. Az itélctkihirdc­­!ésrc a bírósági terem zsúfolásig meg­telt bal'gatósággal, főleg asszonyokkal, akik az égés: tárgyalás iránt nagy ér­deklődést tanúsítottak. A tanács bevo­nulása után két börtönfír elővezette R. - Hcsnét, aki feltűnően sápadt volt az iz­­gaiomtó!. Halálos csöndben pontosan nyolc órakor kezdte meg dr. Bírnia Ivó elnök az Ítélet felolvasását. A bíró­ság az Ítéletben Rélicsnét két rendbeli előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkos­ság bűntettében mondotta ki bűnösnek és ezért a 278. parag­rafus alapján köféláltali halálra Ítélte. A bíróság az it Jetben kifejtette, hogy a harmadik : Relics Zsófia megmérge­­zésének esetében Rélics Júliát kényte­len volt felmenteni, miután a vádat be­igazolni nem sikerűit: sem a tanúvallo­mások, sem a zagrebi vegytani intézet nem tudták bizonyítani, hogy a vádlott asszony édesleányát is méreggel pusz­tította el. Az ítélet indokolása szerint a zagrebi vegytani intézet, me'ynek megbízható­ságához semmi kétség nem férhet Rélics Nikola és Rélics Milivoj esetében, megdönthetetlenül megállapítot­ta, hogy mérgezés forog fenn. A vegytani intézet s:akériői vélemé­nyén kivel azonban orvosszakértök és a tanúvallomások is alátámasztották, sőt részben igazolták-, hogy Rélicsné előre megfontolt szán­dékkal mérgezte meg az urát és mostohafiát Az ítélet kihirdetését Rélicsné nyu­godtan fogadta és amikor az elnök megkérdezle, hogy van-e valami mon­dani valója, cinikusan igy válaszo’t: — Nincs. Nekem már mindegy ! — Ké­sőbb azonban idegei felmondták a szol­gálatot és átkozódni kezdett: — Verje meg az isten az ellenségei­met, akik idejuttattak. Az államügyész tudomásul vette a halálos Ítéletet, de a harmadik vád el­ejtése miatt felebbezését jelentette be. Dr. Osztovics Zlatko védő hasonlóan felcbbezéssel élt az Ítélet ellen, mivel — mint kijelentette — a biróság kizárólag a zagrebi vegytani intézet jelentésére támaszkodva mondotta ki a halálos Ítéletet. Vörösek és fehérek A csehek balra, a németek jobbra tolódtak a csehszlovákiai választásokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom