Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-10 / 301. szám
1925. november 10. BÁ0SME6YE! KAPLÖ Ciankáii és szerelem Sámson Mária operaénekesnél hugána k tragédiája N ewyorkban Newyorkból jelentik: Megrázó körülmények közt vált meg az élettől Sámson Mária amerikai magyar operaénekesnő huszonhátornéves húga, Sámson Berta, aki ciankálival megmérgezte magát. A feltűnően szép fiatal leány a ciankálit, amit a Flower Hospital laboratóriumából szerzett — itt dolgozott mint bakteriológus — egy Lux Jenő nevű mérnök lakása előtt a W. 95. ucca 145. számú ház kapujában vette be. Tudta, hogy pár perc kérdése a ha* Iái, gyorsan becsöngetett és egy aszszonynak, aki ajtót nyitott, Lux Jenőhöz címzett levelet adott út. Az asszony azonban azt felelte, hogy ő nem cseléd, vigye fel a levelet maga. Sámson Berta erőt vett a rettenetes fájdalmakon, amelyek már tépni kezdték belülről és megindult a lépcsőn felfelé. Nem tudott Lux Jenő lakásáig feljutni! Egy emelettel lejebb megtántorodolt és öszszeesett. A zuhanást meghallotta Lux Jenő és bátyjával, dr. Lux Árpáddal, a Montefiore kórház orvosával, aki épp látogatóban volt nála, kirohant. Az orvos azonban már nem segíthetett. Dr. Lux Árpád csak a halált tudta konstatálni. Az öngyilkos leány két gyászkeretes levelet szorongatott a kezében. Az egyik Lux Jenőnek, a másik Sámson Máriának szólott. Hogy mi volt a Lux Jenőhöz címzett levélben, arról a nyilvánosság nem szerzett tudomást. A nővérének címzett levélben végrendelkezett Sámson Berta és meghagyta, hogy égessék el holttestét. A tragikus eset a newyorki magyarság körében osztatlan részvétet keltett. Két havi fogház a leventék kritizálásáért Fényes László nemzetgyalázási pőre a pécsi törvényszéken Pécsről jelentik: Érdekes sajtópert tárgyalt hétfőn a pécsi törvényszék. Egy évvel ezelőtt Baranyában a falvak népe, különösen pedig a bányamunkások zaklatásoknak voltak kitéve, amiért egyesek nem akarták fiaikat az úgynevezett Levente-egyesületbe beíratni. A panaszok ügyében Fényes László annak idején nyomozott a baranyai községekben és ezév elején cikket irt a Népszavá-ba a lánycsoki levente-ügyről A ciMt szerint a baranyamegyei községben súlyos zaklatással kényszerítik a helyi hatóságok a nagyrészt szegónysorsu szülőket arra, hogy a levente-gyakorlatokra küldjék fiaikat és akik ezt nem teszik, azokat pénzbüntetésekkel súgják és azokat oly kíméletlenül hajtják be, hogy némely családnak még a párnáit is elviszik. Kifejezést adott Fényes László annak ai meggyőződésének, hogy a Levente-egyesületet, amely miatt most á szegény lakosságnál foglalásokat végeznek, Karrafiáth Jenő képviselő, a Testnevelési Tanács elnöke valószínűleg csak azért alapította, hogy magának és néhány jóemberének állást biztosítson. Az ügyet annak idején Esztergályos János a parlamentben is szóvátette. A cikk tartalma miatt a pécsi ügyészség nemzetgyalázás büntette címén eljárást indított Fényes László ellen, a cikkben föiemlitett Karrafiáth Jenő, valamint a lánycsóki tanító, jegyző, községi báró és végrehajtó pedig fölhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége címén jeierffettók föl. A pécsi törvényszék hétfőn tárgyalta az ügyet. Fényes László kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a cikket közérdekből irta. Védője dr. Vámbéry Rusztem kérte a bíróságtól a valódiság bizonyításának elrendelését és számos lánycsókí polgárt jelentettek be tanukép a Parisból jelentik: A Painlevé-kormány pénzügyi javaslatainak hétfőre tervezett kamarai tárgyalását az utolsó percben elhalasztották, mert bár a pénzügyi bizottság elfogadta a javaslatokat, mégis azokon igen sok módosítást eszközölt és ezekkel a módozatokkal nem tudtak hétfő délutánig elkészülni. Painlevé pénzügyi javaslatait egyébként minden párt elfogadhatatlanoknak tartja, mert azok átmenetileg inflációt idéznének elő. A nemzetvédelmi' bizottság egyébként hétfőn elfogadta Paul Boncíkkben foglaltak igazolásárat A bíróság elutasította a valódiság bizonyítására vonatkozó indítványt és Fényes Lászlót két havi fogházra, valamint két millió korona pénzbüntetésre Ítélte. Úgy Fényes László, mint az ügyész felebbezett az ítélet ellen. . v courtnák a leszerelés kérdésében benyújtott javaslatát, melyet a Népszövetség elé fognak terjeszteni. A javaslat rámutat arra, hogy nem elég a tényleges szárazföldi és tengeri haderőket csökkenteni, hanem le kell szállítani a műszaki csapatok, a tüzérség létszámát is, sőt a muníció és hadianyaggyártást is lényegesen csökkenteni kell. A javaslat szükségesnek tartja, hogy a Népszövetség erős hadsereg fölött rendelkezzék, hogy ezzel határozatainak mindenkivel szemben érvényt tudjon szerezni. zott arra, hogy a cikkben rágaímazS tényállítás egyáltalában nincs. — Azt elismerem — mondotta — hogy a cikk hangja nem hízelgő a fijmagánvádlóra, de viszont büntetendő becsületsértés nem foglaltatik a cikkben. A vádlott felmentését kérem, bűnösség kimondása esetén pedig enyhe büntetést. Pavlovics István elnök hosszabb tanácskozás után kihirdette a törvényszék ítéletét, amely ifi. Dietrich Miidós röföskereskedőt dr. Dettre János sérelmére sajtó utján elkövetett becsületsértés vétségében bűnösnek mondta ki és ezért tizennégynapi fogházra Ítélte és kötelezte kétezerötszáz dinár költség megfizetésére. A bíróság az Ítélet indokolásában kifejti, hogy a cikk tartalma a sajtótörvény szerint büntetendő rágalmazás tényálladékát nem meríti ki, ezért a bíróság csak becsületsértést állapított meg. A bíróság a büntetés kiszabásánál súlyosbító körülménynek vette a sértések halmazatát és a cikk durva hangját. Az ítélet ellen dr. Kalmár Eleméi- felebbezést jelentett be a minősítés miatt, továbbá a büntetés súlyosbításáért és azért, mert a bíróság nem állapította meg a lapkiadó és nyomda felelősségét a bűnügyi költségekre nézve. A vádlott és védője szintén felebbeztek az Ítélet ellen a bűnösség megállapítása és a büntetés nagysága miatt. Az éjjeli menedékhely halottja A szuboticai Mátyás király-hotel gyásza A Bedekker-könyvek, ha ugyan egyáltalán megemlékeznek Szuboticáról, a szállodák felsorolásánál mellőzik a Mátyás király-szá.lloda megemlítését. Ez a hotel ugyanis előkelő hangzású elnevezése ellenére sem ambicionálja túlságosan, hogy vagyonos külföldiek találjanak benne átmenetileg otthont. A Mátyás király-hotel egy egészen primitív hely, sem villanyvilágítása, sem fürdőszobája, sem liftje, még csak szobalánya sincs. Vendége is csak hat van mindössze, úgynevezett stabil-vendégeit, mondhatnánk azt is, hogy éves előfizetők. A hotel a szerb-temető alaki, á szőlők végében emelkedik, nappal rombadülő csőszkunyhónak látszik, rozogá ajtóval, kis szeleiő nyílásokkal, éjjel azonban magáTa ölti a szállók minden ismertető jelét: a környékén megelevenedik az élet, amikor a hajt, nyugovóra térő vendég feltűnik a láthatáron. Kertelés nélkiíl: uecakerülők, munkanélküli csavargók éjszakai menedékhelye a Hotel Mátyás király, ahol éjszakánként mindössze három dinárt kell fizetni a fekvőhelyért. Ezzel szemben akár hatan is alkatnak egy szobában, azaz csakis egy szobában és csakis hatan, azonkívül nincs hatósági ellenőrzés sem. Tehát a szálló-palota sok mindenféle előnnyel rendelkezik. A Mátyás király-szállóban vasárnap éjszaka nagyobb forgalom volt a szokottnál, sőt a kelletténél, mert a) rendőrség is látogatást tett ott, ami eddig talán még soha sem fordult elő. A különös eseménynek az az oka, hogy a menedékhelyen, a szalmán, a másik öt szendergő vendég között meghalt a hatodik, névszerint Szedldk Antal ötvenéves szuboticai csavargó. A halálesetet természetesen rögtön bejelentették a rendőrségnek, ahonnan kiszálltak és megindították a nyomozást. Az orvosi vizsgálat alkalmával megállapították, hogy Szedlák vasárnap több pálinkát ivott, mint amennyit kibirt és alkoholmérgezésben halt meg. Holttestét a mentők kiszállították a hullaházba. Ez történt vasárnap éjjel a szuboticai Hotel Mátyás király-ban, ahol ezek után megürült egy vendégszoba: a harmadik és ötödik számú vendég között a negyedik számú fekvőhely,... A feketicsi rőfos sajtópere Két heti fogházra Ítélte a szuboticai törvényszék dr. Dettre János rágalmazóját A szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa hétfőn tárgyalta ifj. Dietrich Miklós feketicsi rőföskereskedő bűnügyét, aki ellen dr. Dettre János, a Bácsmegyei Napló volt szerkesztője emelt vádat sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt. A feketicsi röfös néhány hónappal ezelőtt többizben hozzászólt az aktuális politikai problémákhoz a Hírlap című szuboticai napilapban. A politikus röfös elmefuttatásait a Bácsmegyei Napló egyik vezércikke dadogásnak minősítette, mire if j. Dietrich Miklós a Hírlap szeptember 12-iki számában nyilatkozatot tett közzé, amelyben durva támadást intézett dr. Dettre János ellen. A nyilatkozat miatt dr. Dettre János a vádattak padjára ültette ifj. Dietrich Miklós röföskereskedőt. A hétfői főtárgyaíáson Pavlovics István törvényszéki elnök elnökölt, a tanács tagjai voltak Sztarcsevics Mátó és Gavrics Mifán törvényszéki bírák. Dr. Dettre János főmagánvádlót Kalmár Elemér dr. ügyvéd, képviselte, míg a feketicsi röfös védelmét dr. Streliczky Dénes ügyvéd, a Hírlap főszerkesztője látta ej. A fötárgyalás megnyitása után Pavlovics István elnök ismertette a vádiratot, majd dr. Streliczky Dénes védő kifogásolta a cikk szerb nyelvű fordítását. Idézett a fordításból több mondatot, a melyek szerinte nem adják vissza híven az eredeti szöveg finom nüanszaii. Kérte, hogy a tárgyalást halasszák el és szerezzenek be megfelelőbb fordítást. A bíróság nem adott helyt a védő halogatási indítványának, hanem dr. Ognyanov Szvetozár ügyvédet kirendelte tolmácsként. Az elnök ezután megkezdte ifj. Dietrich Miklós vádlott kihallgatását, aki előadta, hogy feketicsi lakos, rőföskereskedö és büntetlen előéletű. Az elnök: Ön irta a cikket? A vádlott: Én írtam. Az elnök: Mit tud felhozni védelmére? A vádlott: Kérem, a szerb szövegben lényeges eltérés van az eredeti magyar •szöveggel szemben. Az elnök: Tud ön szerbül? I A vádlott: Nem. Az elnök: Milyen eltérések vannak a I fordításban? I A vádlott: A legutolsó mondatban az letedeti dkkben az a szó, hogy, »dadogni«, idézőjelek közé van foglalva, míg a fordításban hiányzanak az idézőjelek. Az elnök: Jól van, majd mi is idézőjelek közé tesszük. A vádlott: Egyébként azt sem tudom, hogy mivel vagyok vádolva. Az elnök: Vád alá van helyezve az egész cikk sértő tartalma miatt. A vádlott: Kérem szépen én dr. Dérire János urat nem akartam sérteni. Az egész cikk polémiának volt szánva. Az elnök felolvasta ezután az egész cikket és sorra vette a sértő kitételeket, amelyeket Dietrich igyekezett kimagyarázni. Dr. Kalmár Elemér, a főmagánvádló képviselője indítványozta, hogy hallgassa ki a bíróság Fischer Mórt, a Fischer és Krausz-nyomda tulajdonosát arra vonatkozólag, hogy ki a Hírlap tulajdonosa. A biróság helyt adott az indítványnak és kihallgatta Fischert, aki az elnök kérdésére kijelentette, hogy ő csak nyomtatja a Hírlap-ot, de hogy ki a lap kiadója, azt nem tudja. Az elnök: Kitől kapja ön a pénzt a lap nyomásáért. Fischer: A kiadóhivatali tisztviselőktől kapom, de soha se kérdeztem, hogy kiknek a nevében fizetnek. A főmagánvádló képviselője erre azt indítványozta, hogy hallgassa meg a biróság erre a körülményre vonatkozólag dr. Streliczky Dénes védőt, aki a kiadótársaságnak egyik tagja. A biróság elrendelte dr. Streliczky Dénes ügyvéd kihallgatását, aki előadta, hogy a Hírlap egy társaság tulajdona, amelynek ő egyik tagja. Ezután az elnök a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította. Dr. Kalmár Elemér, a főmagánvádló képviselője hivatkozott vádbeszédében arra, hogy a vádlott beismerte, hogy a cikket ö irta, ennélfogva a bűnösség kérdése tisztázva van. Kérte a vádlott példás megbüntetését, mert a cikk egész tartalma a durva és indokolatlan sértések halmazata és a vádlott úgy a tárgyalás, mint aiz azt megelőző eljárás során nemcsak mentő, de még enyhítő körülményre se tudott hivatkozni. Utalt arra, hogy ez a sajtótámadás egyik öszszetevöje annak a hajszának, amelyet dr. Dettre János ellen alacsony szándékból vezettek és amely azt eredményezte, hogy Dettrét újságírói ténykedései miatt az országból kiutasították. Dr, Streliczky D értés védő hivatkö-Elfogadhatatlanok Painlevé pénzügyi javaslatai A francia nemzetvédelmi bizottság- a leszerelésért
