Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-08 / 299. szám
1025. november 8. Kisebbségi Élet «so Az erdélyi kisebbségi pártok között tárgyalások indultak meg azirányban, hogy a községi választásokon közös feztával vegyenek részt. A tárgyalásokon a magyar párt az úgynevezett technikai paktum tervét vetette fel. ami nem követel mást: a kisebbségek a mandátumok számát ültetőén előzetesen egyezzenek meg egymással és aztán szavazzanak közösen. Az érdekes paktumterv, mely egyelőre még nem került tető alá, minden pártnál kedvező fogadtatásra talált. A zsidó nemzeti szövetség elnöke Fischer József dr. így nyilatkozott róla: »A technikai paktum gondolatát minden tekintetben helyeslem. Le kell szögeznem azonban azt az álláspontomat, hogy nézetem szerint a községi választásokból minden körülmények között ki kellene rekeszteni a politikumot. Egyetlen célnak kellene ítebegni valamennyi párt, tehát nemcsak a nemzeti kisebbségek és a munkáspártok szemei előtt, hanem az uralkodó nemzet fiainak pártjai előtt ts, és pedig annak, hogy a városokban és a községekben kizárólag demokratikus közérdekű községi irányzat érvényesüljön.« Fluerás János, a szocialista munkásíederáció elnöke ezeket mondta: »A romániai szocialista munkásság, — amint azt a közelmúltban Bukarestben megtartott közgyűlésünkön leszögeztük, — természetesen hajlandó a kisebbségi pártokkal egy választási technikai paktum megkötésére. Hangsúlyozom, hogy csakis a választás tartamára kötnők meg ezt a paktumot és leszögezem, hogy elvi és gazdasági programmunkbó'l egyetlen jottát sem engedünk. A munkásság ugyanolyan helyzetben van, mint a népkisebbségi pártok, mert demokratikus mozgási lehetőségei éppen annyira korlátozva vannak és ezért természetszerűleg kénytelen minden demokratikus párt felé gravitálni. S miután az adottságok a jelen pillanatban olyanok, hogy a kisebbségi pártok helyzetüknél. fogva demokratikus programmot vallanak, természetes, hogy a szocialista munkásság szívesen fog velük kezet a választási harcok tartamára, anélkül azonban, hogs^ a jövőben bármire is kötelezné magát e pártokkal szemben vagy pedig, — amint már előzőleg mondottam, — programjából a legcsekélyebbet is engedné.« * Máramarosszigetre a román belügyminisztérium a napokban kirendeltséget fog küldeni, hogy egy páratlanul álló ügyben ejtse meg a vizsgálatot. A város huszonegyezer lakosa közül ugyanis tízezret, tehát majdnem a felét nem vették föl az állampolgárok listájába, mert annak idején elmulasztották a köteles jelentkezést. Előállott tehát az a furcsa helyzet, hogy a város lakosainak fele idegen állampolgár lett, akiket a törvények érteimében a szigurancának keli nyilvántartani. De ez a képtelen állapot nem tartható fenn, mert a sziguranca nem adhat ki ily nagyszámú állandó tartózkodási engedélyt, ezenkívül az idegen állampolgárrá vált máramarosszigeti lakosok minden pillanatban ki lehetnek téve annak a veszélynek, hogy kiutasítják őket az országból. Ennek az ügynek előzményeit vizsgálja felül a belügyminiszteri bizottság, amely valószínűleg lehetővé fogja tenni a könnyelmű máramarosszigetiek utólagos jelentkezését. * A kolozsvári egészségügyi inspektor a következő érdekes rendeletet küldte szét a vidéki körorvosokhoz: »Muresan Septtoiu vármegyei prefektus ur körútja alkalmával több izhen meggyőződött arról, hogy a vidéki körorvos urak betegeiktől magasabb honoráriumot követelnek, mint aminőt az orvosi díjszabás előír számukra. Arról is tudomást szerzett a prefektus ur, hogy a körorvosok nem pártolják érdemük szerint a BÄCSMEGYEI NAPLÓ román kultúrát, sőt lenézik azt az államot, amelynek hivatalos közegei. Kitűnik ez abból, hogy nem fizetnek dő egyetlen román nyelvű napilapra, vagy folyóiratra s nem olvasnak román könyveket. Betegeikkel rendelőjükben, amely egyúttal hivatalos helyiség is, legszívesebben magyarul, németül és héberül beszélnek, de nem használják anmak az államnak a nyelvét, mely őket eltartja. Felhívom tehát figyelmüket arra, hogy ne felejtsék el kötelességüket az állammal és a közzel szemben semmiféle vonatkozásban.« Tehát: a betegekkel sem szabad magyarul beszélni: csak államnyelven. Franciaország nem üríti ki Szíriát Painlevé bejelentette, hogy Sarrail nem tér vissza többé állásába Parisból jelentik: Painlevé miniszterelnök és Briand külügyminiszter a kamara külügyi bizottságának szombati ülésén tájékoztatta a bizottság tagjait a sziriai helyzetről. A miniszterelnök közölte, hogy Szíriában ebben az évben a francia veszteségek kétszáz fehér és hatszáz bennszülött katonát tettek ki. Utalt arra, hogy közelebbi részleteket Sarrail tábornok visszatérése előtt nem mondhat s kérte a bizottságot, hogy várjon Ítéletével, mig a tábornokot meghallgatta. Bejelentette Painlevé, hogy Sarrail tábornok, akinek működését szerinte különben igaztalanul Ítélik meg, nem fog többé visszatérni Szíriába. Bérlőn kommunista képviselő sürgette Sziria kiürítését, mire a miniszterelnök és a külügyminiszter azt válaszolta, hogy Franciaország a Népszövetségtől kapott mandátumot teljesíteni köteles. Ferret és Desjardins képviselők, akik nem tagjai a külügyi bizottságnak, levelet intéztek Painlevéhez, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a miniszterelnök zárt ajtók mögött tárgyaltatja a sziriai kérdéseket és alkotmányellenesnek mondják, hogy Sarrail tábornok személyesen jelenik meg a bizottság előtt, holott a kamarának egyedül a kormány felelős. Painlevé egyébként szombaton, mint pénzügyminiszter pénzügyi expozét is tartott, amelyben kiemelte, hogy a pénzügyi helyzet megoldását törlesztési pénztár létesítésében keresi. A kormány sem gondol inflációra, hanem uj megállapodást akar a kabinet kötni a jegybankkal, hogy az négy-öt milliárddai emelje az előlegeket, amelyek a törlesztési pénztárba folynának be. Ezeknek visszafizetésére az uj adókat fordi tanák, amelyek a jövedelmi adó harminc százalékos emeléséből és a nemzeti válság kivetéséből származnának. Betiltották a beogradi Orjuna olaszellenes tüntetését Az egész országban nagy felháborodást keltett a trieszti gaztett — Az olasz kormány „sajnálkozik“ — Bodrero olasz követ Nincs!esnél Beogradból jelentik: A trieszti szlávellenes tüntetés, valamint az Edinost cimü szlovén lap szerkesztőségének és nyomdájának szétrombolása az S. H. S. királyság területén nagy felháborodást keltett. A lapok éles hangon Ítélik el a trieszti eseményeket és %:»tl követelik a kormánytól, tegyen energikus lépéseket az olaszországi szláv kisebbségek védelme énetekében. Az Orjtma beogradi közDontja elhatározta, hogy a trieszti szlávellenes fasiszta zavargások miatt vasárnap a Terazzián tiltakozó gyűlést tart. a rendőrség azonban a gyűlést szombaton betiltotta. tök között, aminek több sebesültje is van. Az uccai tüntetések délután kiújultak, amikor hire terjedt, hogy a fasiszták Postojna olasz határmenti községben megbecstelenitették Vilhar Miroszláv hires szláv költö márványszobrát. A város fő útvonalán mintegy há romezer ember gyűlt össze, akik hazafias dalokat énekelve este be járták az uccákat és'tüntettek Olaszország ellen. A tömeg egy része megszállta az olasz konzulátus környékét, de az épülethez nem tudott jutni, mert erős rendőr- és csendőrkordon állta útját. A ljubljanai hazafias egyesületek vasárnap Zagrebban, ahol az olaszok szlávellenes terrorja szintén erős felháborodást váltott ki. az egyetemi ifjúság hivott össze vasárnapra tiltakozó gyűlést, melyet a rendőrség engedélyezett. Ljubljanában az egyetemi hallgatók már szombaton délelőtt megtartották tiltakozó gyűlésüket, melynek szónokai követelik a kormánytól, hogy represszáliákat alkalmazzon Olaszországgal szemben. Az egyetemi hallgatók táviratot küldöttek a kormányhoz, amelynek sürgős közbelépését kérik az olaszországi szláv kisebbségek érdekében, A gyűlés után a tüntetők az olasz konzulátus elé akartak vonulni. a rendőrség azonban értesülve a tüntető tömeg szándékáról. elzárta a konzulátushoz vezető útvonalakat. Az erős rendőrkordon csak nagy nehezen tudta feltartóztatni a tömé' get. Több helyen összeütközésre került sor a rendőrség emberei és a tűnte* tartanak a város főterén monstre-gyülést, amelyen minden szlovén egyesület testületileg résztvesz. A trieszti események a beogradi politikai köröket is élénken foglalkoztatják. A Davidovics-párt és a muzulmánok közös interpellációt intéztek a külügyminiszterhez. A Radicspárt parlamenti klubja szombaton összeült és élesen állásfoglalt az olaszok kisebbségellenes terrorja ellen. A klub Kovacsevics Karló vezetésével küldöttséget menesztett Nincslcs külügyminiszterhez, akivel közölte a Radics-párt határozatát. A külügyminiszter a küldöttségnek kijelentette, hogy az olasz kormány nem tekinti a fasiszta kilengéseket a szláv kisebbség ellen irányuló felelőtlen akciónak, hanem a fasiszta tömegek retorziós lépésének Mussolini ellen tervezett merényletért. A külügyminiszter közölte azt is, hogy az olasz kormány hajlandó megtéríteni a károkat és 3. oldal. kiemelte, hogy a trieszti eseményekről legközelebb, valószínűleg már hétfőn be fog számolni a parlamentnek. Bodrero beogradi olasz követ szombaton egyébként felkereste Nincsics külügyminisztert, akivel közölte az olasz kormány álláspontját a trieszti események ügyében. A külügyminisztériumban a diplomáciai kar számos tagja érdeklődött a trieszti események részletei és a kormány álláspontja iránt.-------—— '—■■■■■ m »I ......Izgalmas jelenetek a Daudet-pör főtárgyalásán A hallgatóság két pártra szakadt és összeverekedett Parisból jelentik : A Leon Daudet rágalmazási perének főtárgyalásán oly izgalmas jelenetek játszódtak le, amilyenekre a Dreyfus-pör óta nem volt példa a bűnügyi krónikában. A pör előzménye az, hogy Leon Daudet, aki nem tudott beletörődni egyetlen fia elvesztésébe, nemrégen óriási feltűnést keitő cikksorozatban egész adathalmazt tárt a nyilvánosság elé annak bizonyítására, hogy fiát, akiről aíl biresztejték, hogy anarchistákkal fart fenn összeköttetést, a párisi politikai rendőrség ölte meg. A rendőrség ezért sajtópört indított Daudet ellen. A tárgyaláson, amelyen nagy szerepet játszanak különböző politikai vonatkozások, drámai jelenetek játszódtak le, mert a vizsgálat néhány mozzanata igazolni látszik Daudet gyanúját. A tárgyalás legnagyobb szenzációja Le Flaoutter könyvkereskedő kihallgatása volt, aki esküdözve bizonyította, hogy Daudet fiát nem gyilkolták meg. Erre a kijelentésre a tárgyalóteremben felborult a rend. A közönség két pártra oszolva, reprodukálhatatlan kifejezésekkel szidalmazta egymást, majd a bíróságot is, Daudet sógora pedig keresztültörte magát a rendőrök sorfalán, hogy nekiugorjon a könyvkereskedőnek. Az izgalmas jelenetek Colombo rendőr vallomása közben megismétlődtek, mert ez a rendőr volt az, aki az Action Francaise állítása szerint lelőtte a fiatalembert. Daudetné a rendőr láttára hangosan felsikoltott és ezekkel a szavakkal : Ez az ember a fiam gyilkosa ! — áju'tan összeesett. A közönség soraiban leírhatatlan izgalom támadt a drámai jelenet következtében úgy, hogy a bíróság elnöke kénytelen volt a tárgyalótermet kiürittetni. Sorozatos vasúti rablások Romániában Merényletek a személyvonatok ellen Bukarestből jelentik: Néhány nappal ezelőtt Janca állomás közelében merényletet követtek el a Bukarest—brailaí gyorsvonat eilen. A vonat előtt több helyen felszedték a sineket, a mozdonyvezető ébersége azonban a balesetet megakadályozta. A pályát akkor helyreállították, a múlt éjszaka azonban megismétlődött a merénylet. A vonat érkezése előtt ugyanazon a helyen több helyen felszedték a sineket és igy megállásra kényszeritették, azután több fegyveres ember felhatolt a vonatra és számos kocsit kirabolt. Egy másik merényletet Dedulesti állomás közelében követteke!, ahol szintén meglazítottak több talpfát. A veszedelmet a pályaőr és az áüomásfőnök még idejében észrevette úgy, hogy a vonatot sikerült a veszélyes pont előtt megállítani. A tetteseknek eddig semmi nyoma. Camp állomás közelében egy vonat mozdonya alatt beszakadt a" hid. A mozdony, a podgyászkocsi és egy másodosztályú személykocsi lezuhant. Az árok nem volt mély s igy nagyobb katasztrófa nem történt; azonban a mozdonyvezető, a fütő és a vonatvezető súlyosan megsebesült.
