Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-08 / 299. szám
24 OLDAL » ARA 3 DINAR Poštarina plattnál BAGSMEGYEI XXVL évfolyam Sznhotica, VASÁRNAP 1925 november 8. 299. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—53 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova uh 4. (Rossia Fonciére-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l. (Lslbach-fialota) Törvény és politika A zagrebi törvényszék ítéletet mondott Pribicsevics iskolapolitikájáról. Egy újságíró sajtópörében megállapította a oiróság, hogy Pribicsevics közoktatásügyi minisztersége alatt a horvát tanítóságot valóban üldözték és a vádlottnak sikerült bebizonyítania azokat az állításait, amelyekkel a tanügyi kormányzatnak ezt a jogtalan rendszerét kritika tárgyává tette. Mi, akik szakadatlanul küzdünk a magyar kisebbség iskolázási sérelmeinek orvoslásáért és ebben az alkotmányosság kereteit soha íul nem lépő harcban a bajok forrásául következetesen a pribicsevicsi iskolapolitikát jelöltük meg, elégtétellel vesszük tudomásul, hogy tárgyilagos érveink fegyvertára bírói ítélettel gyarapodott. A zagrebi Ítéletben a horvát tanítókat ért injuriákrói van ugyan szó és a magyar nemzetiségű állampolgárok a valóságban nem esnek az államalkotó fajhoz tartozókkal hiánytalanul egyenlő elbánás alá. Ám a bírói igazságszolgáltatás megdönthetetlen alapelve : quod uni iustum, alteri aequum és a jugoszláv bíróság annyiszor adta tanujelét a politika hullámai fölött ragyogó fenkölt pártatlanságának, hogy a zagrebi igazmondást bízvást vonatkoztathatjuk a magyar nemzetiség hasonló panaszaira is. Nem célunk ebből az alkalomból ismételten kihangsúlyozni a pribicsevicsi iskolapolitika nacionalista türelmetlenségét és pártpolitikai kíméletlenségét, amelynek a horvátokra nehezedet tnyomását a bíróság bebizonyított tényként fogadta el. Csak azt a megnyugvást akarjuk kiemelni, amit a nemzeti kisebbségekben az a tudat kelt, hogy a politika ostora elöl bátorságosan menekülhetnek a törvény oltalma alá. A politika igazoló formulát talál minden jogtalan eljárásra, de a törvény a jog állandó őre, az igazság megingathatatlan palládiuma. A politikában panta rei, minden hullámzik és változik, de a törvény az állam rendjének századokra szóló biztositéka. A politika ma államellenesnek, veszedelmes felforgatónak bélyegez meg egy pártot, holnap mint igen értékes konstruktiv tényezőt keblére öleli, a törvény azonban fix pont az események kavargásában, az igazság fárosza, amely a vihartól hányatott hajónak utat mutat a vak sötétségben. Politikai kilengések okozhatnak szenvedést egyéneknek és tömegeknek, a gyűlölködés erupciói elpusztíthatnak köz- és magánjavakat, a pártok mérkőzésében keletkezhetnek helyzetek, amelyekben a jog bizonytalanná válik és az igazság megsebesül, de a fegyverzaj elmúltával a dolgok visszaterelődnek normális medrükbe és a fejlődés szelleme gondoskodik róla, hogy a romboló csaták éveit az épitő munka korszaka váltsa fel. Átn ha a politika felcsapó szenvedélyeinek nem vetne korlátot a törvény uralma, ha az igazságszolgáltatás nem tudna megmaradni azon a magas piedeszíálon, amelyre hivatása emeli, akkor az állam múlhatatlanul az anorkia martalékául esne. Különösen nekünk, magyar kisebbségnek vigasztaló és reményt gerjesztő, hogy bizalmatlanságtól körülvéve, alaptalan vádaknak kitéve, legtisztább szándékunkban meggyanúsítva, mindenkor számíthatunk az igazságszolgáltatás föltétien objektivitáséra. Amit a megvádolt horvát újságíró Pribicsevics iskolapolitikájáról irt, azt mi személyi animózitás nélkül, szigorúan a tényékhez kapcsolódó bírálat alakjában éveken át hangoztattuk. Ezért, továbbá minden olyan felszólalásunkért, amellyel az cillam, a haza iránt érzett loyalitás határai között a magyar kisebbség érdekeit képviseljük, az áilamellenesség, az ilioyáiitás, a titkos irredentizmus vádját szórják ránk a túlzó soviniszták. Ez alól a vöd alól a zagrebi Ítélet, amely Pribicsevics iskolapolitikáját törvénybeütközőnek minősiti, minket is felment. Valahányszor a magyar kisebbségnek, amelyet a politika elmarasztal, alkalma van a törvény előtt tanúsítani a maga igazát, a törvény mindannyiszor rácáfol a politikára. Kerülni a politikát és mégis mindig beleütközni: kisebbségi sors, amelynek terhét a törvénybe vetett bizalom tesz könnyebben elviselhetőbbé. A szociálpolitikai miniszter módosította a rokkanttörvényjavaslatot Pribicsevics nyilatkozata a zagrebi Ítéletről Beogradból jelentik : A parlament szombati ülését délelőtt tiz órakor nyitotta meg Trifkovics Marko elnök, aki napirend előtt elparentélta Manics Nikola volt kruseváci radikális képviselőt, aki már régebben visszavonult a politikától. Ezután Radosavljevics demokrata képviselő kérdést intézett az elnökhöz, hogy a stragari községi választáson történt* visszaélések ügye mikor kerül a parlament elé. Trifkovics elnök kijelentette, hogy a kérdést a parlament csütörtöki ülésének napirendjére tűzi. Ezután folytatták a napirenden levő rokkanttörvény részletes vitáját. Sterzin Jován szlovén néppárti képviselő a törvényjavaslat második fejezetét kritizálta és azt követelte, hogy a nemzeti rokkantalapot ötven millió dinárra emeljék. Kifogásolta, hogy a községeket arra kötelezik, hogy rokkantakat alkalmazzanak, holott erre az állam lenne köteles. Utána Mulabdzsics muzulmán követelt észszerű rokkant-politikát. Simonovics szociálpolitikai miniszter ezután néhány fontos módosítást terjesztett be. Az egyik módositás szerint a mozi- és vendéglői engedélyek kiadásánál a rokkantbizottságok . véleményét meg fogják hallgatni. Egy másik módositás szerint azoknak a száz százalékos rokkantaknak hozzátartozói, akik harminc dinárnál kevesebb egyenesadót fizetnek, valamint a hadiárvák ingyenes orvosi kezelésben részesülnek. A szociálpolitikai minisztérium a községeknek és tartományi bizottságoknak előírhatja, hogy mennyi rokkantat tartoznak alkalmazni’ Végül kötelezik azokat a közlekedési vállalatokat, amelyek állami szubvenciót kapnak, hogy a rokkantakat ugyanolyan utazási kedvezményben részesítsék, mint az államvasutak. Az elnök ezután berekesztetta az ülést. A rokkanttörvény részletes vitáját hétfőn folytatják. Hírek Trifunovics hadügyminiszter lemondásáról A Novosti jelentése szerint 777- funovics Dusán hadügyminiszter a kormány néhány tagjával bizonyos kérdésekben ellentétbe került és ezért a pénteki minisztertanács után beadta a királynak lemondását. Az ellenzéki lap hirét más oldalról még nem erősítették meg. Pribicsevics - a zagrebi ítéletről Pribicsevics Szvetozár újságíróknak nyilatkozott a zagrebi bíróság ítéletéről, mely meglepő élességgel bélyegezte meg a független demokraták vezérének iskolapolitikáját. Pribicsevics kijelentette, hogy a bíróság nem illetékes a minisztérium működésének elbírálására, erre egyedül a parlamentnek van joga. A biróság tanúvallomásokra támaszkodott és nem — ami itt egyedül jöhet számba — a minisztérium irattárára. Az ítélet kimondásában a bíróságot nyilvánvalóan politikai intenciók vezették, pedig ettől a bíróságnak távol kellene állnia. Minisztersége alatt nem történt meg, hogy tanítók azért nem kaptak magasabb fizetési beosztást, mert horvátok. Két szerb tanítónőről tud csak, akik ettől elestek, de ezek is azért,, mert nem voltak rendben bizonyítványaik. Azt viszont nem tagadja, hogy minden esetben eljártak azok ellen a tanítók vagy tanárok ellen, akik a független, semleges, pacifista Horvátországot propagálták. De éppúgy eljárt volna szerb tanitók ellen is a tisztviselőtörvény alapján, ha a független szerb köztársaságot hirdetik. A tisztviselőtörvény értelmében nyugdíjazott egyetemi tanárokat és a nyugdíjazásokat az államtanács helybenhagyta. Végleges véleményt a biróság Ítéletéről egyelőre nem mondhat, ha majd megkapja az Ítélet teljes szövegét, akkor fog rá bővebben válaszolni. A hadügyminiszter és a földmivelésügyi miniszter a királynál A király szombaton délután kihallgatáson fogadta Miletics Krsta földművelésügyi minisztert, aki ismertette az uralkodóval a vizierők kihasználásáról szóló törvényjavaslatot, mit őfelsége aláirt. Utána Trifunovics Dusán hadügyminiszter jelent meg a királynál kihallgatáson, amely után megcáfolta a lemondásáról elterjedi híreket. A pénzügyminiszter nyilatkozata az ország pénzügyi helyzetéről btojadinovics Milán pénzügyminiszter egy francia újságírónak nyilatkozatot adott pénzügyi politikájáról. A nyilatkozatban Stojadinovics pénzügyminiszter többek közt a következőket mondotta : — Pénzügyi politikám célja, hogy! három kérdést oldjak meg: a pénzügyi szanálást, a költségvetés egyensulybahozását és a háborús tartozások likvidálását. Az eddig elért eredmények megnyugtatók és reményt adnak arra, hogy mindhárom kérdés megoldása . sikerülni fog. Jelenleg az 1926—27. évi költségvetést állítjuk össze, amely 1926 április 1-én lép életbe. Addig mér* két költségvetési tizenjsetteddel kelj dolgoznunk. Az utolsó hónapokban valutapolitikánk a dinár-hossz meglassitásában nyilvánult meg, azonban fokozatosan még javítani fogjuk a dinárt. Bankjegyforgalmunk túllépte már a hat milliárd dinárt, azonban inflációról nem lehet beszélni. Dinár-politikánk arra kényszerűéit bennünket, hogy sok külföldi devizát vásároljunk, azonban ezeket bármelyik pillanatban rear» zálhatjuk. Egyik legfőbb gondun* most háborús tartozásaink rendezése. Ebben az ügyben egyizben voW már künn egy bizottságunk Amerikában és legközelebb újabb bizottság megy Amerikába, amely már végleges tervei visz magával a háborús adósságok rendezésére.
