Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-05 / 296. szám

2. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. november 5. nisztériumba ment, ahol Nincsics Momcsillo külügyminiszterrel ta­nácskozott. Ez alkalommal megálla­pítást nyert, hogy a két kormány­­várt közt teljes az összhang a kon­kordátum kérdésében. A demokratapárt főbizottsági ülése A demokratapárt főbizottsága Szerdán délután ülést tartott, a melyen elhatározták, hogy a párt statútumainak átdolgozására Ti­­motijevics, Setyerov és Pesics kép­viselőket küldik ki. A pártlap kérdésében a főbizottság úgy dön­tött, hogy a napokban újra meg­induló Odjek cimü lap lesz a párt hivatalos közlönye és a lap eleinte hetenkint fog megjelenni. Megkezdik a szuboticai városi földadó kivetését A belügyminisztérium jóváhagyta a közgyűlés határozatát A város kiszélesített tanácsa — mint a Bácsmegyei Napló annak idején közölte — a julius 16-án meg­tartott közgyűlésen elfogadta a föld­értékadó bevezetéséről szóló taná­csi, javaslatot és az erre vonatkozó közgyűlési határozatot jóváhagyás végett felterjesztették a belügymi­nisztériumhoz. A minisztérium jó­váhagyása kedden érkezett le Su­­boticára és a tanács szerdai ülésén már foglalkozott a földadó kivetésé­nek kérdésével. A közgyűlés határozata szerint a szántóföld után holdanként negyven, szőlő után holdanként harmincöt, ve­teményeskert után holdanként har­minc, mező és legelő után holdan­ként huszonöt és erdő után holdan­ként húsz dinár adót szed a város. A tanácsülésen elhatározták, hogy a földadó kivetését nyomban meg­kezdik, 1925 január elsejéig vissza­menőleg. A városi adóhivatal a na­pokban már hozzálát az uj adó kive­téséhez, amihek megtörténte ^ után, nyomban következik az adóössze­gek 'behajtása is.__________________ Milliós kárt okoz Torontálmegyének a Zadruzsna Banka csődje Kellő biztosíték nélkül helyezték el a megyei alapok és az árvák pénzét — Krsztics alispán jelentése a vármegyei igazgatásról Velikibecskerekröl jelentik: To­­rontál-Temes-megye képviselőtestü­lete— mint a Bácsmegyei Napló már jelentette — november 10-én Veli­­likibecskereken rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatán hatszázötven tárgy szerepel, köztük T orontál-T emes-megye 1926. évi költségvetése és más fontos ügyek. A monstre-tárgysorozat második pontja Krsztics Vásza alispán jelen­tése a megyei közigazgatás jelenlegi helyzetéről. A jelentésben indokolja meg az al­ispán a két százalékos ingatlanfor­galmi illeték behozatala iránt tett ja­vaslatát. A vármegyei utak ugyanis — mint a jelentés mondja — a há­ború alatt annyira megromlottak, bogy jókarba hozásukról az útalap rendes kölségvetésének keretei kö­zött gondolni sem lehet, annál ke­­vésbbé építhetne a megye uj utakat, mert egy kilométer uj ut építése ma 350—400 ezer dinár. Uj fedezetet kellett keresni erre a célra és igy jutottak arra a gondolatra, hogy minden ingatlan adás-vétel után az eladási ár két százalékát szedjék be a vármegye számára. Az erre vonat­kozó javaslat a 10-iki közgyűlés tárgysorozatának külön pontja és a létesítendő uj illeték-alap már elké­szített 1926. évi költségvetése sze­rint a két százalékos illetékből nyolc millió dinár évi jövedelmet várnak. Ebből a nyolc millióból 1926-ban uj utat akarnak épiteni Bavaniste—Ko­­vin (1640000 dinár) és Srpski-Ite­­bej—VeUki-Torak (kétmillió dinár) között, a fenmaradó összegből a Perlez—Titel, Beodra—Dragutinovo és Veliki-Kikinda—Ada közötti útvo­nalakat rekonstruálják. A jelentés következő része a vár­megye legégetőbb problémájáról, a Zadruzsna Banká-ban elhelyezett vármegyei és árvaszéki pénzekről beszél. A titokzatos betétkönyvek — Nincsen kellőképen biztosítva — mondja az alispán jelentése — a vármegyei alapok pénze, sem az ár­vaszéknél letétben levő pénz. A tör­vény szerint a megyei és árvaszéki pénzt pénzintézetben kell elhelyezni kamatozásra. A megyei közgyűlés az alispán előterjesztésére minden évben megállapítja, hogy melyik in­tézetben és milyen feltételek mellett helyezzék el a vármegye pénzét. A pénzről, amelyet egyszer betét­be helyeztek — a törvény téves ma­gyarázata miatt, vagy mulasztás következtében — többé nem gondos­kodtak, igy történt meg, hogy a vármegyei alapok még mindig egy föloszt ás alatt álló bankban van­nak. — Súlyosbítja a helyzetet az a kö­rülmény, hogy nem kértek írásos ga­ranciát az illető intézet igazgatósá­gának tagjaitól. Ez a mulasztás ká­ros következménnyel járhat a Zad­­ruzsn'a Bankánál levő betétekre. Elrendeltem, hogy eljárás induljon meg azoknak a betétkönyveknek megsemmisítésére, amelyek nincse­nek birtokomban. — Minden anyagi kárért, amelyet a föntebbi mulasztás idéz elő, fele­lősségre fogom vonni az illetékes fe­lelős tényezőket, ha kell birói1 utón is. Becskerek adóhátraléka Az adóügyek tekintetében meg­állapítja a jelentés, hogy az adó­főkönyvek a legtöbb községiben 3924-ig le vannak zárva, sok köz­ségben egész 1925-ig. Néhány köz­ség adókönyvei 1922—24-ig még nincsenek lezárva, különösen a mó­­dosi és novakanizsai járásban. A városok közül Kikindán és Belacrk­­ván 1923-ig vannak az adófőkönyvek lezárva. Velikibecsketeken csak 1921 végéig. — A községi pótadó nagyságát is részletesen ismerteti a jelentés. Legérdekesebb ebből, hogy Krsztur községben (novakani'zsa járás) egyáltalán nincs községi pótadó, a legtöbb pótadót viszont Kriva-Bara (vrsaci járás) községben fizetik (2350%), a többi községekben a pótadó 73%-tól (Kruscsica) 1549-ig (Bocsár) változik. Becskereken 270 %, Belacrkván 450%, Kikindán 785% a pótadó. A közegészségügy terén sürgős reformokat sürget az alispán. Az októberig előfordult jár­ványokról és más betegségekről részletesen emlékszik meg a jelentés amely főleg a tüdőbaj és a nemibe­tegségek nagy elterjedését hangsú­lyozza. Egyéb járványos betegség nem pusztított nagyobb mértékben, bár szórványosan voltak járványok, igy a belacrkvai járásban 1717 has­tífusz (6 halálos) betegedés, a pan­­csevói járásban 8 sarlach (4 halá­los). a becskereki járásban 39 has­tífusz (3 halálos), 17 sarlach és 13 difteritisz, 2—2 halálozással. Bela­crkván augusztus óta sariachban 25 megbetegedés és 7 halálozás volt. A becskereki állami tüdőbeteg disz­­penzértben 1563 beteget kezeltek. Becskereken kilenc hónap alatt 65-en haltak meg tüdőbajban, Kikindán 114-en. 4 kikindai járásban rendkí­vül nagy a gyermekhalandóság is. A jelentés megemlékezik még a kerületi iskolaszék felállításáról és a i szegényebb községek iskoláinak nyújtott támogatásról is. Az iskola­­bizottság költségvetése 1,018.600 di­nár. A fegyelmi ügyekről a jelentés be­fejezéseképpen emlékezik meg az alispán. A vármegyei és járási tiszt­viselők ellen 190 eljárás indult, ame­lyek közül legtöbb már megszűnt. A büntetések legnagyobb része pénz­bírság és hat esetben hivatalvesztés volt. Büntetőföljelentést a bíróság­nál két esetben tettek. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker A barátaink önmagukat keresik ben­nünk, s mi is magunk énjét keressük öbennük. Mentül inkább találjuk föl ma­sunkat egymásban, annál igázabb és melegebb lesz a barátságunk. * A barátságii, valamint a szerelmek is, gyakran támadnak a természetek különbözőségéből, sőt azoknak egye­nes ellentéte folytán, de állandóvá mind a két viszonyt csak a jellemek össz­hangzása teheti. P Egy társaságban a barátságról volt szó, s többen panaszkodtak, hogy mily keserű csalódások érték már őket a barátaik részéről. — Én sohase csalódtam egyben sem! — kiáltotta valaki büszkén. — Valószínűleg nem is voltak ba­rátai! — jegyezte meg gúnyosan egy másik. — Voltak és vannak, — felelte amaz. — De nem tettem okét próbára soha... * Senki se tudja úgy lenézni egymást mint két jóbarát. Főleg, ha már régen ismeri egymást. P Valamikor — és nemcsak a görö­göknél — nagyban barátkoztak az emberek. Ez az érzelem, hogy úgy mondjam: divatban volt, s az írók meg a poéták, akik maguk is melegen barátkoztak, melegen és sokat írtak róla. Ma f&ir kevesebben- .éneklik meg s kevesebbet is ápolják. Ez az ér­zés, úgy látszik, kissé kiment a divat­ból, s az embereknek talán az idejük is hiányzik hozzá. Meg aztán: a ba­rátság a költői fiatalságnak s a fiatal költőknek az együttérzése, s mostanság bizony korán vénülnek az emberek és nem maradnak sokáig fiatalok a költők. Talán öregeknek is szület­nek . . . P A jóbarátekat nem kell keresni»- mert esetleg ellenségeket találunk. Úgy kell, hogy ők találjanak miránk. S legszebb, ha egymásra találunk minden gondo­sabb keresés nélkül. P Jobb az a negatívum, hogy nin­csenek ellenségeink, mint az a pozi­tívum, hogy vannak barátaink. P Kevés olyan meleg barátságot lát­tam mint amiuő az X. és Y. űré. Év­tizedek óta tart és soha egy percre se gyengült. Megkérdeztem egyszer egyi­küket, hogy hogyan barátkoztak így össze — Az egyetemen ismerkedtünk meg mintegy harminc éve, — felelte az. — Kölcsönös rokonszenvet éreztünk egy­más iránt, ami persze nem volt ele­gendő a viszonyunk állandóságához. Ami azt fölbonthatatlanná tette, az a megállapodásunk volt, hogy sohase le­szünk egymáshoz teljesen őszinték. Azáltal, hogy sohase mondtunk egy­másnak kellemetlen igazságokat, a ba­rátságunk minden időkön keresztül za­vartalan maradt. Az őszinteség inkább homlá és szakító erő a barátságban sem mint ragasztó és összekötő. Nem egy őszinte barátommal kénytelen voltam szakítani; ezzel, aki nem őszinte, na­gyon jól megvagyok. P Ha az ellenségeim tisztességes em­berek, akkor nyugodtan alszom, — ha a barátaim nem okosak, rossz éjsza­káim vannak. * Egy ellenség százat csinál; egy jó­barát alig képes még egyet szerezni. A barátokból könnyen válnak ellensé­gek, az ellenségekből nehezen lesznek jóbarátok. P A barátunktól elvárjuk, hogy még a saját érdekeit is áldozza föl érttünk, de sokalljuk, ha ö ennek a;z áldozatnak a tizedrészét kéri tőlünk. P Arra ügyeljünk, hogy a barátaink okos, s az ellenségeink tisztességes em­berek legyenek. P Akinek barátai vannak, okvetlenül tá­madnak ellenségei is. Ám az a körül­mény, hogy valakinek ellenségei van­nak, nem szerez neki barátokat. * Az ellenségeinket nem mindig és nem okvetlenül gyűlöljük, mert esetleg nem vagyunk az ellenségeik, s a barátainkat olykor nem szeretjük, mert véletlenül nem vagyunk a barátaik. P A barátsághoz is tehetség kell, s még inkább a barátkozáshoz, leginkább pe­dig a barátok szerzéséhez és azoknak megtartásához. Gazdag embereknek eb­ből a célból kevesebb tehetségre van szükségük mint a szegényeknek. S ha ez utóbbiak közül valakinek sok a ba­rátja, akkor el lehet mondani róla, hogy tehetséges férfiú. S ha a gazdagnak nincs barátja, akkor róla meg bátran le­het megállapítani, hogy rendkívül tehet­ségtelen ember. * Gondolj néha arra, hogy a baráti vi­szonyban, amelyben valakivel állasz, az a másik is számit valamennjüt P Nincs valami természetellenesebb mint a barátság két ember között, akiknek egyike müveit, s a másik műveletlen. Biztos lehatsz arról, ily esetekben az előbbi nagyon szegény vagy az utóbbi nagyon gazdag. P Aki a maga emberségéből, barátok tá­mogatása nélkül tud boldogulni, annak mindig lesznek barátai P Azok az ellenségeink a legveszélye­sebbek, akikkel baráti viszonyban va­gyunk. P Aki gyorsan köt barátságot, az köny­­nyen is hagyja el a barátait, s azt köny­­nyen is adják föl a barátai. Wie gewon­nen, so zerronnen. P A szerelemnek lehet és szabad meg­szűnni az a természetéből folyik. A ba­rátságnak nem. Amelyik megszűnt, az nem volt igazi barátság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom