Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-05 / 296. szám
2. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. november 5. nisztériumba ment, ahol Nincsics Momcsillo külügyminiszterrel tanácskozott. Ez alkalommal megállapítást nyert, hogy a két kormányvárt közt teljes az összhang a konkordátum kérdésében. A demokratapárt főbizottsági ülése A demokratapárt főbizottsága Szerdán délután ülést tartott, a melyen elhatározták, hogy a párt statútumainak átdolgozására Timotijevics, Setyerov és Pesics képviselőket küldik ki. A pártlap kérdésében a főbizottság úgy döntött, hogy a napokban újra meginduló Odjek cimü lap lesz a párt hivatalos közlönye és a lap eleinte hetenkint fog megjelenni. Megkezdik a szuboticai városi földadó kivetését A belügyminisztérium jóváhagyta a közgyűlés határozatát A város kiszélesített tanácsa — mint a Bácsmegyei Napló annak idején közölte — a julius 16-án megtartott közgyűlésen elfogadta a földértékadó bevezetéséről szóló tanácsi, javaslatot és az erre vonatkozó közgyűlési határozatot jóváhagyás végett felterjesztették a belügyminisztériumhoz. A minisztérium jóváhagyása kedden érkezett le Suboticára és a tanács szerdai ülésén már foglalkozott a földadó kivetésének kérdésével. A közgyűlés határozata szerint a szántóföld után holdanként negyven, szőlő után holdanként harmincöt, veteményeskert után holdanként harminc, mező és legelő után holdanként huszonöt és erdő után holdanként húsz dinár adót szed a város. A tanácsülésen elhatározták, hogy a földadó kivetését nyomban megkezdik, 1925 január elsejéig visszamenőleg. A városi adóhivatal a napokban már hozzálát az uj adó kivetéséhez, amihek megtörténte ^ után, nyomban következik az adóösszegek 'behajtása is.__________________ Milliós kárt okoz Torontálmegyének a Zadruzsna Banka csődje Kellő biztosíték nélkül helyezték el a megyei alapok és az árvák pénzét — Krsztics alispán jelentése a vármegyei igazgatásról Velikibecskerekröl jelentik: Torontál-Temes-megye képviselőtestülete— mint a Bácsmegyei Napló már jelentette — november 10-én Velilikibecskereken rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatán hatszázötven tárgy szerepel, köztük T orontál-T emes-megye 1926. évi költségvetése és más fontos ügyek. A monstre-tárgysorozat második pontja Krsztics Vásza alispán jelentése a megyei közigazgatás jelenlegi helyzetéről. A jelentésben indokolja meg az alispán a két százalékos ingatlanforgalmi illeték behozatala iránt tett javaslatát. A vármegyei utak ugyanis — mint a jelentés mondja — a háború alatt annyira megromlottak, bogy jókarba hozásukról az útalap rendes kölségvetésének keretei között gondolni sem lehet, annál kevésbbé építhetne a megye uj utakat, mert egy kilométer uj ut építése ma 350—400 ezer dinár. Uj fedezetet kellett keresni erre a célra és igy jutottak arra a gondolatra, hogy minden ingatlan adás-vétel után az eladási ár két százalékát szedjék be a vármegye számára. Az erre vonatkozó javaslat a 10-iki közgyűlés tárgysorozatának külön pontja és a létesítendő uj illeték-alap már elkészített 1926. évi költségvetése szerint a két százalékos illetékből nyolc millió dinár évi jövedelmet várnak. Ebből a nyolc millióból 1926-ban uj utat akarnak épiteni Bavaniste—Kovin (1640000 dinár) és Srpski-Itebej—VeUki-Torak (kétmillió dinár) között, a fenmaradó összegből a Perlez—Titel, Beodra—Dragutinovo és Veliki-Kikinda—Ada közötti útvonalakat rekonstruálják. A jelentés következő része a vármegye legégetőbb problémájáról, a Zadruzsna Banká-ban elhelyezett vármegyei és árvaszéki pénzekről beszél. A titokzatos betétkönyvek — Nincsen kellőképen biztosítva — mondja az alispán jelentése — a vármegyei alapok pénze, sem az árvaszéknél letétben levő pénz. A törvény szerint a megyei és árvaszéki pénzt pénzintézetben kell elhelyezni kamatozásra. A megyei közgyűlés az alispán előterjesztésére minden évben megállapítja, hogy melyik intézetben és milyen feltételek mellett helyezzék el a vármegye pénzét. A pénzről, amelyet egyszer betétbe helyeztek — a törvény téves magyarázata miatt, vagy mulasztás következtében — többé nem gondoskodtak, igy történt meg, hogy a vármegyei alapok még mindig egy föloszt ás alatt álló bankban vannak. — Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy nem kértek írásos garanciát az illető intézet igazgatóságának tagjaitól. Ez a mulasztás káros következménnyel járhat a Zadruzsn'a Bankánál levő betétekre. Elrendeltem, hogy eljárás induljon meg azoknak a betétkönyveknek megsemmisítésére, amelyek nincsenek birtokomban. — Minden anyagi kárért, amelyet a föntebbi mulasztás idéz elő, felelősségre fogom vonni az illetékes felelős tényezőket, ha kell birói1 utón is. Becskerek adóhátraléka Az adóügyek tekintetében megállapítja a jelentés, hogy az adófőkönyvek a legtöbb községiben 3924-ig le vannak zárva, sok községben egész 1925-ig. Néhány község adókönyvei 1922—24-ig még nincsenek lezárva, különösen a módosi és novakanizsai járásban. A városok közül Kikindán és Belacrkván 1923-ig vannak az adófőkönyvek lezárva. Velikibecsketeken csak 1921 végéig. — A községi pótadó nagyságát is részletesen ismerteti a jelentés. Legérdekesebb ebből, hogy Krsztur községben (novakani'zsa járás) egyáltalán nincs községi pótadó, a legtöbb pótadót viszont Kriva-Bara (vrsaci járás) községben fizetik (2350%), a többi községekben a pótadó 73%-tól (Kruscsica) 1549-ig (Bocsár) változik. Becskereken 270 %, Belacrkván 450%, Kikindán 785% a pótadó. A közegészségügy terén sürgős reformokat sürget az alispán. Az októberig előfordult járványokról és más betegségekről részletesen emlékszik meg a jelentés amely főleg a tüdőbaj és a nemibetegségek nagy elterjedését hangsúlyozza. Egyéb járványos betegség nem pusztított nagyobb mértékben, bár szórványosan voltak járványok, igy a belacrkvai járásban 1717 hastífusz (6 halálos) betegedés, a pancsevói járásban 8 sarlach (4 halálos). a becskereki járásban 39 hastífusz (3 halálos), 17 sarlach és 13 difteritisz, 2—2 halálozással. Belacrkván augusztus óta sariachban 25 megbetegedés és 7 halálozás volt. A becskereki állami tüdőbeteg diszpenzértben 1563 beteget kezeltek. Becskereken kilenc hónap alatt 65-en haltak meg tüdőbajban, Kikindán 114-en. 4 kikindai járásban rendkívül nagy a gyermekhalandóság is. A jelentés megemlékezik még a kerületi iskolaszék felállításáról és a i szegényebb községek iskoláinak nyújtott támogatásról is. Az iskolabizottság költségvetése 1,018.600 dinár. A fegyelmi ügyekről a jelentés befejezéseképpen emlékezik meg az alispán. A vármegyei és járási tisztviselők ellen 190 eljárás indult, amelyek közül legtöbb már megszűnt. A büntetések legnagyobb része pénzbírság és hat esetben hivatalvesztés volt. Büntetőföljelentést a bíróságnál két esetben tettek. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker A barátaink önmagukat keresik bennünk, s mi is magunk énjét keressük öbennük. Mentül inkább találjuk föl masunkat egymásban, annál igázabb és melegebb lesz a barátságunk. * A barátságii, valamint a szerelmek is, gyakran támadnak a természetek különbözőségéből, sőt azoknak egyenes ellentéte folytán, de állandóvá mind a két viszonyt csak a jellemek összhangzása teheti. P Egy társaságban a barátságról volt szó, s többen panaszkodtak, hogy mily keserű csalódások érték már őket a barátaik részéről. — Én sohase csalódtam egyben sem! — kiáltotta valaki büszkén. — Valószínűleg nem is voltak barátai! — jegyezte meg gúnyosan egy másik. — Voltak és vannak, — felelte amaz. — De nem tettem okét próbára soha... * Senki se tudja úgy lenézni egymást mint két jóbarát. Főleg, ha már régen ismeri egymást. P Valamikor — és nemcsak a görögöknél — nagyban barátkoztak az emberek. Ez az érzelem, hogy úgy mondjam: divatban volt, s az írók meg a poéták, akik maguk is melegen barátkoztak, melegen és sokat írtak róla. Ma f&ir kevesebben- .éneklik meg s kevesebbet is ápolják. Ez az érzés, úgy látszik, kissé kiment a divatból, s az embereknek talán az idejük is hiányzik hozzá. Meg aztán: a barátság a költői fiatalságnak s a fiatal költőknek az együttérzése, s mostanság bizony korán vénülnek az emberek és nem maradnak sokáig fiatalok a költők. Talán öregeknek is születnek . . . P A jóbarátekat nem kell keresni»- mert esetleg ellenségeket találunk. Úgy kell, hogy ők találjanak miránk. S legszebb, ha egymásra találunk minden gondosabb keresés nélkül. P Jobb az a negatívum, hogy nincsenek ellenségeink, mint az a pozitívum, hogy vannak barátaink. P Kevés olyan meleg barátságot láttam mint amiuő az X. és Y. űré. Évtizedek óta tart és soha egy percre se gyengült. Megkérdeztem egyszer egyiküket, hogy hogyan barátkoztak így össze — Az egyetemen ismerkedtünk meg mintegy harminc éve, — felelte az. — Kölcsönös rokonszenvet éreztünk egymás iránt, ami persze nem volt elegendő a viszonyunk állandóságához. Ami azt fölbonthatatlanná tette, az a megállapodásunk volt, hogy sohase leszünk egymáshoz teljesen őszinték. Azáltal, hogy sohase mondtunk egymásnak kellemetlen igazságokat, a barátságunk minden időkön keresztül zavartalan maradt. Az őszinteség inkább homlá és szakító erő a barátságban sem mint ragasztó és összekötő. Nem egy őszinte barátommal kénytelen voltam szakítani; ezzel, aki nem őszinte, nagyon jól megvagyok. P Ha az ellenségeim tisztességes emberek, akkor nyugodtan alszom, — ha a barátaim nem okosak, rossz éjszakáim vannak. * Egy ellenség százat csinál; egy jóbarát alig képes még egyet szerezni. A barátokból könnyen válnak ellenségek, az ellenségekből nehezen lesznek jóbarátok. P A barátunktól elvárjuk, hogy még a saját érdekeit is áldozza föl érttünk, de sokalljuk, ha ö ennek a;z áldozatnak a tizedrészét kéri tőlünk. P Arra ügyeljünk, hogy a barátaink okos, s az ellenségeink tisztességes emberek legyenek. P Akinek barátai vannak, okvetlenül támadnak ellenségei is. Ám az a körülmény, hogy valakinek ellenségei vannak, nem szerez neki barátokat. * Az ellenségeinket nem mindig és nem okvetlenül gyűlöljük, mert esetleg nem vagyunk az ellenségeik, s a barátainkat olykor nem szeretjük, mert véletlenül nem vagyunk a barátaik. P A barátsághoz is tehetség kell, s még inkább a barátkozáshoz, leginkább pedig a barátok szerzéséhez és azoknak megtartásához. Gazdag embereknek ebből a célból kevesebb tehetségre van szükségük mint a szegényeknek. S ha ez utóbbiak közül valakinek sok a barátja, akkor el lehet mondani róla, hogy tehetséges férfiú. S ha a gazdagnak nincs barátja, akkor róla meg bátran lehet megállapítani, hogy rendkívül tehetségtelen ember. * Gondolj néha arra, hogy a baráti viszonyban, amelyben valakivel állasz, az a másik is számit valamennjüt P Nincs valami természetellenesebb mint a barátság két ember között, akiknek egyike müveit, s a másik műveletlen. Biztos lehatsz arról, ily esetekben az előbbi nagyon szegény vagy az utóbbi nagyon gazdag. P Aki a maga emberségéből, barátok támogatása nélkül tud boldogulni, annak mindig lesznek barátai P Azok az ellenségeink a legveszélyesebbek, akikkel baráti viszonyban vagyunk. P Aki gyorsan köt barátságot, az könynyen is hagyja el a barátait, s azt könynyen is adják föl a barátai. Wie gewonnen, so zerronnen. P A szerelemnek lehet és szabad megszűnni az a természetéből folyik. A barátságnak nem. Amelyik megszűnt, az nem volt igazi barátság.
