Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-29 / 320. szám
1925. november 29. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 17. oldal A római szent Jeromos intézet problémája A mostani nagy politikai szélcsendben a beográdi sajtót és a politikai köröket nagyon élénken foglalkoztatja az a háborúság, ámely a Vatikán és a római jugoszláv követség között heteken át tartott. A háborúságnak, az előzményei a következők voltak: A Vatikán elrendelte, hogy a szent Jeromos-intézet eddigi rektora, Biasiati és vicerektora, Butkovics azonnal hagyják el helyeiket és az intézet vezetését adják át a szentszék által kinevezett igazgatónak. A Vatikán mellé akkreditált jugoszláv követ azonban Moskotello követség} titkár utján azt követelte a szentszéktől, hogy mivel a rektor és a vicerektor elmozdítása nem a vatikáni követség beleegyezésével történt, a Vatikán azonnal adja ki az intézet kulcsait, ellenkező esetben a követség kénytelen lesz a Quirinäl és a római kormány segítségét kérni. A jugoszláv követségnek ez az erélyes fellépése nagy feltűnést keltett Rómában és a Vatikán szokásához híven, az erélyes nyomás ellenére sem volt hajlandó álláspontjából engedni és az elmozdított rektort és vicerektort nem akarta állásukba visszahelyezni. A Vatikán álláspontja a szent Jeromos-intézet kérdésében a következő: A szent Jeromos-intézetet V. Miklós pápa alapította Piri Hdelium votis cimü 1453-ban kelt bullájával. Az alapitó-tagok között nagy adománynyal szerepelt egy Jerolim nevezetű szlovén is, aki a Campus Martiuson templomot emelt, amelyet ma is szent Mária-templomának neveznek. Jerolim a templom mellé menhelyet i!s épített, amelynek az volt I a célja, hogy a Rónuíba járó délj szláv zarándokoknak legyen hol \ megpihenniük. Ebből a menhelyből alakult ki azután a szent Jeromosintézet, ahol ma jugoszláv papnövendékek nyernek kiképzést. Különösen VI. Pius pápa fejlesztette ezt az intézetet abban az irányban, hogy ez a délszláv papnövendékek római theológiája legyen. Az intézetet közben többször bezárták, amíg 1901-ben XIII. Leó pápa Slavonum gentium nevű bullájával véglegesen a kiváló délszláv papnövendékek otthonává és nevelőintézetévé tette. A bulla értelmében az intézet feletti íőfelügyeleti jogot a pápa személyesen látja el, a közvetlenebb ellenőrzés céljából a pápa egy kardinálist állít az intézet élére. A kardinális a bulla szerint nem lehet akadálya annak, hogy az intézetet vezesse. Mussolini 1924 január 17-üki levelében is. amelyet a jugoszláv kormányhoz intézett, igy fogalmazza meg a szent Jeromos-intézet működését. s ezen levél a jugoszláv kormánynak ugyanazokat a tiszteletbeli jogokat biztosítja, mint amelyeket az osztrák-magyar monarchia gyakorolt annak ideién. Smodlaka jugoszláv követ ezzel szemben azt az álláspontot képviselte. hogy az intézet rektorának kinevezésénél, meg kell kérdezni az SHS-kormány vatikáni képviselőiéi is. A viszály legközvetlenebb oka az volt, hogy Bidsioti rektor négy horvát növendéket kicsapott az intézetből, akiket azonban a pápa a püspökök intervenciójára újra felvett az intézetbe. Ezzel Biasioti számára a helyzet lehetetlenné vált s a pápa a rektort azonnal felmentette. A marokkói Ai. J. francia légionárus második cikke. II. Konstantinápolyban A Madonna már jól beúszott az éjszakába. amikor Dán Márk barátommal elhagytuk a fedélzetet és levonultunk közös hálófülkénkbe, amelynek berendezését főképp burgonyás zsákok képezték. Társaink már mélyen aludtak, mire mi is lefeküdtünk, azonban órákig nem jött álom szememre. Hat óra lehetett, amikor a hajósziréna éles sikoltozása felvert szendergésemből. A többiek már mind talpon voltak. Amikor a fedélzetre értünk, csodás panoráma nyílt elénk, magunk előtt találtuk a Balkán kapuját: Konstantinápolyi, piszkos házaival, magasba nyúló minaretjeivel, ősi császári palotájával, amelynek kupolája vakítóan verte viszsza a kelő nap aranysugarait. Néhány perccel később hajónk horgonyt vetett Európa legpiszkosabb kikötőjében. Elsőknek értünk te a partra, de nem kellett azon töprengenünk, hogy mivel töltsük el az időt a hajó indulásáig, mert amint mögöttünk hagytuk a hajóhidat, kiderült, hogy már nem is vagyunk a magunk urai. Szuronyos feketék vártak bennünket, akik kísérőnk intésére körülfogtak bennünket és betereltek a francia különítmény laktanyájába. Mocskos, bűzös uccákon kanyarogtunk félórán keresztül inig célhoz értünk. Megérkezésünk után ismét leigazoltatnak valamennyiünket és apróra kikérdeztek családi viszonyaink, vagyoni állapotaink, volt foglalkozásunk felől. Csak ekkor tudtam meg, hogy társaságomat Dán Márk barátomon kívül egy volt miniszteri titkár, egy leszerelt román főhadnagy, két hentessegéd. két orvostanhallgató, egy kőmiveslegény és egv kéményseprő képezte. Amikor a laktanya-parancsnok kellően tájékozódott kilétünk felől, átkiséríek bennünket egy másik terembe, halálmezőkön ahol tiz percnyi időt kaptunk, hogy végkép elbúcsúzzunk polgári szabadságunktól. Mire leérhettünk a laktanyaudvarba. már egyenruha feszüli rajtunk. A laktanyából szöknünk kellett, hogy körülnézhessünk a városban. A kapuban fekete őr állt, aki nyomban fegyveréhez kapott, amint feléje tartottunk. Még sem adtuk fel tervünket. Átmásztunk a kőfalon és minden cél nélkül indultunk el a keskeny uccán. Szennycsatornákon. szemétdombokon keresztül kijutottunk a tengerpartra, amely legforgalmasabb része az egykori török fővárosnak. A rakodómunkások ezrei nyüzsögnek a kikötőben, a lármától nem értettük egymás szavát. Egy fiatal gyerek vonta magára figyelmünket: felső testével kinyúlt a víz felé és botjával a vizben úszó hulladékokat próbálta kihalászni. Csak a parti oszlophoz erősített vékony spárga tartotta. amely mélyen belevágott a derekába. Percekig úszott a levegőben, inig sikerült egy darab víztől szétázott kenyeret elkapnia. — Adjunk neki egy frankot. — ajánlottam társaimnak, mire a gyerek legnagyobb meglepetésünkre magyarul válaszolt: — Bizony, jó lenne dinnyére! Magyar gyerek volt Erdélyből, apjával került ki hazájából, de apja a nyáron meghalt és igy minden támasz nélkül magára maradt az idegen metropolisban. — Ezért kell nekem halásznom, — mutatott nevetve . kampós botjára, amikor elmesélte élete szomorú történetét. Összenéztem Dán Márkkal. Ötven frank volt minden vagyonunk. Fetet odaadtuk ennek a tizenkét éves szerencsétlennek. aki nyár óta maga keresi. _halássza kenyerét. Késő délutánig csavarogtunk. majd visszatértünk a laktanyába, hogy megtegyük előkészületünket utunk folytatására. Este hétkor elindult a Madonna. A fedélzet tömve utasokkal. Ének, zene, tánc. az egyik matróz a kötélhágcsóra kapaszkodva francia kuplék'kal szórakoztatta hallgatóit. Mi fáradtan lebujtunk fekvőhelyünkre és mire felébredtünk. Afrika partjai már feltűntek a láthatáron. III. A iiizvonal mögött Casablankában szálltunk partra. A város tökéletes háborús képet nyújtott. Mindenfelé katonaság, a kövezeten hatalmas társzekerek csikorogtak, megpakkolva lőszeres ládákkal, máshelyen öszvérekkel ágyukat vontattak, fáradságtól kimerült katonák lődörögtek, tépett, bemocskolt ruhájuk elárulta, hogy Marokkóban nem valami pompás élet a katona élet. Távolról fegyverropogás hallatszott, újoncok gyakorlatoztak. Mi az nap pihenhettünk. Másnap korán reggel azután fegyvert kaptunk és kivezényeltek bennünket is a hegyek alá. Nyolc napig tartott a kiképzés és nyolc napig egyebet sem csináltunk, csak lőttünk. Sörösüvegekre kellett céloznunk: mesterlövészek váltak belőlünk. Minden légionárus egy Teli Vilmos. Káplár volt a kiképzőnk. Valamikor fegyenc lehetett, bagnó-szökevény. csuklóján még látszott a vörösstráí. amit a biöncsvas rajzolt rá. Kíméletlenül hajszolt bennünket. A negyedik napon már azt hittem, leszakad a vállam. szemeim kidülledtek, a fejem állandóan zúgott, beteget akartam jelenteni. A káplár kiröhögött: ~ Mit akarsz? Hogyan lehetsz beteg, amikor a fejed még helyén van? Majd ha lehullt a nyakadról elhiszem, hogy beteg vagy... Az idegen légió a társadalom söpredéke, a szennycsatornáia. Kalandorok. gonosztevők alkotják a zömét, az a kevés kalandvágyó. az élettel még könnyelműen bánó fiatalember, aki idecsöppen csak úgy tud felszínen maradni. ha alkalmazkodik a tömeghez, ha eltitkolja becsületét, üt csak az tud érvényesülni, csak az számíthat barátságos bánásmódra, aki legalább is háromszoros apagyilkossággal dicsekszik. A tisztek persze mások, de viszont nem törődnek a legénységgel, azt rábízzák az altisztekre, akiknek legnagyobb része azzal érdemelte ki előléptetését, hogy kegyetlenségben, durvaságban túltett társain. Az kap kitüntetést, aki fogával tépi ki a berber-fogoly tóikat. nMHSnjSBBSnBMBiKiSBBBSBaBBnna KÖNYVEK Pajzán históriák Egybengyüjtötte nemes Balzac H. ar Balzac ur, aki ezen jeles munkátskát szerzetté, tűnődő és tündöklő elméjű férfiú vala. Életét jobbára alant töltötte. mint valami búvár, ama rettenetes mélységű tengernek fenekén, amelyet minden halandó kebelében hordoz. Az léleknek vala ö búvára, meg ama másik csillagos égboltozatnak, amelv a lélek tengerének tükörén visszaverődik. Sokáig kereste titkát ama haszontalan és örök időtől imádott lénynek, amelyre az íérjfiu minden idealizmusát rápazarolja s amely tsak egyetlen állapotában tud szent maradni: az anya állapotában. És megvilágosita sok bonyodalmakat ős bele láta sók asszonyi állatnak az leikébe boldogult Balzac ur. Igen nagy mester vala Balzac ur s hozzá hasonlatos stilusbéíi mester vajmi ritkán születik. Trufái és pakotsai olyan tsemege. amelyet tsak az fog igazán megbecsülni, aki jobban szereti az szép mondatokat .az világ minden marháinál. A Dante-vállalat köl'tségin száz irott képek ékesítik ezt a könyvet. amely 65 dinárokat kóstál. (g.) * Jagues Bainviüe: Franciaország története. A francia könyvpiacon néhány hét alatt százezernél több példányban fogyott el ez a munka, amelv szigorúan tudományos mü létére érdekesebb olvasmány minden, regénynél. Bainviüe, akinek könyvét az Athenaeum adja most ki magvar nyelven, egyike a francia politika legismertebb publicistáinak és tárgyilagosságát talán az jellemzi leginkább, hogy könyvét a francia radikális sajtó elismerése avatta egészen szokatlan méretű könyvsikerré. Az ötszáz oldalas kötet ára 94 dinár. * Dumas-sorozat. Dumas regényeire nem kell a nagyközönség figyelmét külön felhívni, hisz valamennyi a legkeresettebb olvasmányok közé tartozik. A Dante-könyvkiadóvállalatot ez indította arra. hogy a francia romantikus regény nagymesterének legjelentősebb müveit sorozatos kiadásban bocsássa az olvasók rendelkezésére. Egyszerre négy Dumas-regény jelent meg most a könyvpiacon. A régens leánya szövevényes meséiü történelmi regény, amely a francia reneszánsz ideiében játszódik le. A iávai orvos egyike a legkitűnőbb kalandor-regényeknek, amely érdekes meseszövésével mindvégig lebilincseli az olvasó figyelmét. Ára 53 dinár. Éva cimü regényében Dumas a francia forradalom hőseit szerepelteti bámulatosan éles megrajzolásban. Mind-, végig történelmi adatokra támaszkodik, amelyek közé izgalmasan szép mesét szőtt. A könyv 47 dinárba kerül. A királyné futárja cimü regény zárja be a sorozatot, ez a hires Dumas-regény, amely A három testőr-rel tart szoros rokonságot. 56 dinár. Koppányi Tivadar: A biológia modern problémái. Az »Élet és Tudomány« kitűnő kötetei között, amelyek a modern tudomány legérdekesebb kérdéseivel ismertetik meg a magyar olvasóközönséget, most jelentmeg Koppányi Tivadarnak, a szemátültetési kísérletei révén világhírű és jelenleg a, chikagói egyetemen kísérletező fiatal tudósnak munkája A biológia modern problémái elmen. Nincs még egy tudomány, amelynek annyi uj, meglepő és még még nagyobb meglepetéseket 'tartogató problémája lenne, mint az élettudománynak, amely testi mivoltunkkal s általában az élők világával foglalkozván. ügyesen adja elő az élettudo mányhan legújabban felvetődött vagy megérlelődött kérdéseket: az átöröklés, megújulás, átültetés, a szervezet öregedése és halála, az állatlélektan, a szexuális étót problémáit. A magyar közönség igen jó felvilágosításokat szerezhet belőle a modern biológia fontos eseményeiről ¥ Verona: Yvelise. Guido da Verona szenvedélyes és merész regényeit jól ismeri a magyar olvasóközönség. Az Yvelise, amely most jelent meg az Athenaeumnál Éber László fordításában, méltón csatlakozik az eddig hozzánk jutott Verona-regényekhez. Ismét egy izgalmasan és eredetien fölépített történet ad alkalmat az írónak arra, hogy a fojtottan parázsló és mindig kitörésre váró szerelem mozgóképsorozatát lepergesse előttünk s néhány különös és szenvedélyes ember testi és lelki szerelmén át bevilágítson a vér és a lélek legrejtettebb titkaiba. A merészen kiélezett és végsőkig feszült helyzetekkel senki sem tud káprázatosabban játszani, mint Verona, de nemcsak játék ez, hanem az élet fölfokozott igazsága és komoly művészet. A külsőleg is igen szép kötet ára Jugoszláviában 58 dinár. fanden könyvujdonság és bárhol hirdetett könyv kapható a „Literaria“ Mavro Heumann könyv- és hírlapterjesztő vállalatnál, Subotica, Karadjordjev trg 12, postafiók 76 „LITERARIA“ „ mmúm árusítójánál! Kérjen könyvjegyzéket!