Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-29 / 320. szám
E 28 OLDAL * ÁRA 3 DINAR Poštarina plaćena! XXVI. évfolyam Szubotica, VASÁRNAP 1925 november 29. 320. szám Siet jelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadéhivataí 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 3CSSXB Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciére-paiota) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l. (Lelbach-paíota) Süppedő szőnyeget térit a hó a gond nehéz léptei alá. Betört a tél és a nyomorúság hadtestei riadtan keresnek fedezéket a legkegyetlenebb ellenség támadása elöl. Az éhes gyomor hangosabban korog fü teilen szobában és a szegénység rongyainak komor árnyéka sötétebben rajzolódik ki a havas táj idillikus fehérségéből. Ki tud nyugodtan lakmározni, amikor a terített asztal koplalástól kidülledt szemek lázas tekintetének tüze alatt ál! ? Ki tud derűsen ringa tózni a kényelem hintaszékében a iólét kandallójának felszított melegénél, amikor annyian kóborolnak hajléktalanul a könnyet sajtoló hidegben, szabad prédájául a bűnt szükséggé avató ősz tűnőknek? Beatus i’Ie . . . Boldog az, akit nem marcangolnak problémák. Boldog az, akinek • nyugalmát csak annyira fodrozzák a társadalom nagy kérdései, ahogy a foiyó tükörlapját, néhány pillanatra játékos körökkel recé/.i a belédobott kő. De ez a boldogság az erdők fenevadjának a zsákmány elfogyasztása közben érzett önelégültsége. Az állati egykedvűség paradicsomából kiűzte az embert a kultúra, amely az ősi indulatokat az öntudat fegyelmező vesszeje alá kényszeritette, az értelem törvényeit a szeretet fogalmazásában szövegezte meg és az ész világosságát a szív belső megindulásának sugárzásával tette fényesebbé. Irgalom unszol a szenvedések enyhítésére, de a társadalomnak létérdeke is küzdeni a nyomor ellen, mert a tömegek nélkülözéséből fakadt keserűség a szerencsésen szerzett javak fölött őrködő rend bástyáit fenyegeti. Segítsünk a megszorultakon, nyúljunk a hóna alá a sors megalázódéinak, hogy a panaszok jajkiáltisai romboló viharrá ne sűrűsödjenek. Va'ójáDan ez a megfontolás a medre a részvét és nagylelkűség megáradásának, a melyet a könyörületesség nevében megindított jótékonysági akciók táplálnak. A szocializmus szerint a jótékonyság nem gyógyít, csak flastromot tapaszt azokra a sebekre, amelyeket a termelés hibái és a javak megoszlásának aránytalansarai ütnek. Minden dolgozni tudó embernek módot kell adni arra, hogy munkával tartsa fenn magát s intézményesen keil gondoskodni a rokkantakról és aggokról. O, milyen messze vagyunk attól, hogy a valóság borsóján térdelő ideológusoknak ez az állomképe testet öltsön. A kísérletezések mennyi gyötreimes vergődésén kell még az emberiségnek keresztülmennie, amig odáig jutunk, hogy a kormányzatok legfontosabb és az államháztartási kiad isok túlnyomó részét lefoglaló feladata lesz a szociálpotitikai kötelességek teljesítése. Egyelőre minden jövedelem, ami a maximális erővel megcsavart adóprés alól kicsurog, k> vés az állam szükségleteinek hiánytalan fedezésére. Minden országban a bel ügy, külügy és hadügy, az állam 'iatalmi pozíciójának ez a hármas vámrendszere emészti fel a bevételek nagy részét és az adózók nemcsak az elviselhetetlen terheket, hanem az állami ellenszo -Beogradbó! jelentik: A parlament szombaton délelőtt folytatta a költségvetési tizenketted vitáját. Az első felszólaló Setyerov Szlavko volt, aki közel egy órás beszéd ben fejtette ki álláspontját. Helytelennek mondotta, bogy a kormány még mindig tizenketteddel dolgozik és a költségvetést csak most terjesztette a parlament elé. Rttérve a költségvetés bírálatára, hangsúlyozta, hogy túlságosan nagyok a kiadások és mindenáron arra kell törekedni, hogy az egész vonalon a takarékosság elve érvényesüljön. A takarékosság érdekében tisztviselő-redukciót kell végrehajtani, még pedig bocsássák el lehetőleg tiz százalékút az állami hivatalnokoknak, azonkívül szüntessenek meg hat olyan minisztériumot, amelyek fölöslegesek. A kormánynak általában redukálni kell a személyi kiad isokat, mert négy milliárd dinár, amit ilyen cimen állítottak be a költségvetésbe, túlságosan sok, különösen ha meggondoljuk, hogy két évvel ezelőtt a személyi kiadások csupán két milliárdra rúgtak. A személyi kiadások csökkentése végett meg kell szüntetni néh íny államtitkári állást és a főispánok számát is le kell szállítani. Ha a kormány nem fogja keresztülvinni a legszigorúbb takarékosságot, az ország pénzügyi helyzete kritikussá válik, tekinteitei arra, hogy több adót már nem lehet kisajtolni az adófizetőkből. A Vajdaság több terhet elviselni nem tud ; ezt belátta maga a pénzügymi niszter is, aki a költségvetési lizenkettedbe könnyítéseket vett fel. A könnyítések tekintetében kivá natosnak tartaná, ha a pénzügy miniszter világosan szabályozná gáltatások fogyatékosságát is panaszolják. Az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közoktatás és igazságszolgáltatás terén rengeteg tennivaló ha mozódott fel, ami nélkül hézagos marad a konszolidáció és omit mégis folytonosan halogatni kell, mert az állam nem rendelkezik a megfelelő anyagi eszközökkel. Hány telet kell méu a nyomornak átdideregnie, mig királylánnyá lép elő a népjóléti politika szegény, szomorú hamupipőkéje ? Visszhangos az ország a polgárság sirámaitól. A kibírhatatlan adók nemcsak a munka jövedelmét dézsmálták meg, hanem csál ányütésekként koppannak a vagyon alapzatán. Jó annak, akit nem nyomasztás adófizetés gondja — sóhajtunk fel az adók keresztje alatt görnyedve. Gondoljunk azonban arra, hogy az adómentesség a nyomor előjoga és a nyomor ajtaján most zörget a legs^örnyübb végrehajtó: a tél. Nem ehetünk annyira elfoglalva a magunk bajával, hogy ne szánnánk egy dtsrab kenyeret az.éhezők jóllaketására és egy szál tüzelőiét a fagyoskodók felmelegítésére. A tél adókivetését a megsarcolt szegénység csuk a társadalom jótékonyságához felebbez- Sieti meg. Radics István első parlamenti beszéde A közoktatásügyi miniszter másfélórás beszéde nagy sikert aratott — „Amit ön előadott, azt az egész nemzet átérzi“ — mondotta Pastes — Radies heves vitája Pribicseviccsei Hogy került Radics a börtönből a miniszteri székbe? azokat az engedményeket, amelyeket a V jdiság részére a javaslatba iktattak. Maga is szeretné tudni, hogy a vagyonadót csak az 1925. évre szüntetik-e meg és mi lesz azokkal az összegekkel, amelyeket egyes cégek az év folyamán már befizettek az ál amkincstárnak vagyonadó címén. Végül kérdi, ho jy a vagyonadót a jövő évben újra ki fogják-e vetni a Vajdaságban ? Slojadinovics pénzügyminiszter: Véglegesen eltörültük 1 Százezer dinár jövedelem után százhúszezer dinár adó Setyerov: Mért csak a Vajdaságban eszközöltek adóvégrehajtásokat és a többi országrészekkel szemben miért kezelték olyan mostohán adóügyekben a vajdaságiakat? A bánáti és bácskai kereskedők és gyárosok legutóbbi kongresszusa határozatot hozott, amely a Vajdaság gazdasági helyzetét kalasztrófilisnak tünteti fel. Nem mond újat, amikor kijelenti, hogy a: Vajdaság mar az utolsó ponton van. Megtörténik, hogy a leglojálisabb polgároknál végrehajtanak. Az, ami könnyítést a pénzügyminiszter adott, nagyon kevés, sokkal többet kellett volna adni: el kell engedni a hatvan százalékos Radics beszéde A délutáni ülést nagy érdeklődés előzte meg, mert hire terjedt, hogy Radics István fog beszélni. A képviselők valamennyien megjelentek ; a padsorok zsuffolva voltak és a karzatokon is sok érdeklődő helyezkedett el. Az ülésen résztvett Pssics miniszterei nőkkel az élén az egész kormány. A horvát parasztpárt vezére az ülés megnyitása után nyomban megkezdte beszédét, amely másfél óráig tartott. A beszédnek nagy sikere volt, fő'eg a radikálisokra tett jó hatást, akik több ízben zajosan megtapsolták Radicsot. Nagy feltűnést keltett, hogy Radics beszéde közben Pastes mihadi pótadót, a harminc százalékos jövedelmi adópótlékol és meg kell szüntetni a kórházi ápolási pótadót. A vajdasági adózásra jellemző példa, hogy ha egy kereskedőnek százezer dinár a jövedelme, akkor kiüömböző adókban százhúszezer din irt kell neki befizetni. A legfőbb ideje, hogy a Vajdaságban megszüntessék a magyar adótörvényeket. Tűrhetetlen, hogy az állampolgárok jövedelmének ötven százalékát állami és önkormányzati adók fizetésére fordítsák. A vajdasági agrárreform Setyerov ezután a vajdasági agrárreform végrehajtása körüli hibákat tette szóvá. Az agrárreforrn miniszter legutóbb megengedte a fakultativ földeladásokat, ami egyáltalán nem volt helyes. A miniszter rendeletének az lesz a következménye, hogy az összes vajdasági földek a bankok kezére kerülnek. A kormánynak a legrövidebb időn belül ki kell végre írni a községi választásokat a Vajd rságban, hogy a közigazgatás bajai megszűnjenek. A javaslatot nem fogadja el. Setyerov beszéde után az elnök az ülést berekesztette és a vita folytatását délután öt órára tűzte ki.
