Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-15 / 306. szám

1925. november 15. BÁCSMEGYEINAPLÖ Szentai vázlatkönyv Szenta a Tiszapanton fekszik. ** Nemcsak fekszik, hanem alszik is. Kereskedői még hetipiac alkalmával is üzleteik előtt sétálgatnak, mert az üz­let. kulcsát akár elhajítsák, senkisem fordítja feléjük az utat. Iparosai egy­más után mondanak le iparukról. Ta­vasz óta már százhatvanan hagyták oda műhelyeiket. A délutáni kaszinói élet vérszegény kártyázásban merül ki. Újságot keveset olvasnak, könyvet Kcurts-Mahlert kivéve — alig vesznek. Este hétkor megszűnik a korzózás. Nyolckor már a kávéházi asztaloknál ülnek a kiskofíer. a nagykoffer. a rídi­­kül, neszeszer és több ilyen ió bőrönd nevű társaságok feketekávé és szeme­zés mellett. »Az anyagilag, erkölcsileg fényesen sikerült műkedvelő előadáso­kon« legtöbbször félig telt ház vesz részt. A hangversenyeken, ha akár Faust adja elő a szenpétervári világ­hírű operatársaság, akár Kernács he­gedűművész muzsikál, akár Svärdström Valborg énekel, egy-kát zenerajongó mindig hortyog az előadók játéka köz­ben. Eddig, ha vége volt a zenének, az alvók felébredtek. Újabban hiába kelte­­getik Pétert, vagy Pált. hiába bizitat­­gatják avval, hogy ébredjenek fel, mert már vége a zenének, az alvók csak to­vább .alusznak. Legutóbb legnagyobb meglepetésemre konstatáltam, hogy elő­adás közben senki sem aludt el a nézők közül. Akkor meg a színpadon aludt el egyik szereplő. •J Szentának nincs vízvezetéke, pe­­dig a tervek már évtizedek óta elkészültek. Nincsen kanálisa, pedig a Tisza közelsége nagyon megkönnyitené a csatornázást. Nincsen tőzsdéje, pedig a Bácska és Bánát határán a Vajdaság egyik legnagyobb gabonatermő és ga­bonakereskedelmi központja. Nincs tör vényszéke, pedig maga Szenta két tör­vényszék számára is elegendő anyagot termel Egy évtizede nincs gőzfürdője, pedig nyáron a Tiszafürdőben sem va­lami sokan fürödnek. Van múzeuma, de ez a kulturdicsőség hamarosan elkerül Novisadra... Van kórháza, de az Ador­jánnak is kicsiny volna. Van főtéri tem­ploma, de azt sem fölépíteni, sem le­építeni nem lehet. Van városházája, de azt egy szép napon még elárverezik. Ez van a mérleg egyik felén. Mit mutat a mérleg másik fele? Hatvanhatezer ka­­tasztrális hold földet, határában. Még néhány évvel ezelőtt tizennégyezer hold príma primissima városi földbirtokot. Erdőket, réteket, kőbányákat. És mind­össze hétszázötvenszázalékos pótadót. 2 Máshol a Klu Klux Klanak vagy a Duk-Duknak vannak felesküdt katonái. Hurráh-val indulnak harcba, a szerdaiaknak egy jelszavuk van: Ovaj, ovaj! Vlasies Trifun, a melegszívű, ál­­dottemlékü plébános egyizben meghitt baráti társaságban annyira belemelege­dett borocska mellett az anekdotázásba, hogy észre sem vette a hajnal hasadá­sát, a napfelköltét. Reggel szaladt érte a templomszolga: plébános ur. tessék mi­sére jönni. Vlasies szivéből ekkor fel­tört a sóhajtás: De jó is a plébánossá?:, ovaj, ovaj, — csak, csak - ez a misé­zés ne volna. Azóta a tanférfiak, ha órára csengetnek, egyhangúlag azt re­­begik: De jó. de jó tanítónak, tanárnak lenni. ovaj. ovaj, -- csak, csak — ez a tanítás ne volna. A bírák tárgyalás előtt felzokognak, de szép méltóság is a bírói tisztség, ovaj, ovaj, — csak, csak — ez a tárgyalás ne volna. Mindenki evvel az ovaj. Ovajjal rohan, vagy cammog a munkába. Egyedül az adófelszólatnlási bizottság nem mondja a munkábamenés előtt az ovaj, ovajt. — nem is megy munkába. A Szenta Szavojai Eugen herceg győzelméről nevezetes. 1697. év szeptember tizennegyedikén néhány óra alatt Jenő herceg úgy szétverte a török sereget, hogy harmincezer török imitt­­amott sem szedte Össze magát. Az ak­15. oldal. kori legfiirgébb lapok, a dán, angol, fran­cia lapok már huszonnyolc nappal ké­sőbb írnak e világhírű győzelemről. Sza­­vojai Jenő szobráról is nevezetes Szen­ta. 1888. évben elhatározták, hogy mo­numentális szobrot emelnek a nagy tö­rökverő emlékére. Nyomban alakultak szobortervező, helymegállapitó, szob­rásszal érintkező, buzdító, pénzgyűjtő, szinjátékiró bizottságok. Strobl Alajos ötvenezer forintért vállait a magára a szobor elkészítését. A terv szerint * a szentai csata kétszáz éves fordulóján leplezték volna le a szobrot. Kilenc évig folyt a Pénz a propagandára, a bálákra, gyűlésekre, sorsjegyekre, emlékbélye­gekre, bankettekre, főispánok, államtit­károk méltó fogadására, albumlapokra, ünnepi ódákra, bankettekre, díszköz­gyűlésekre, meghívókra, bankettekre. — Kész volt az ércszobor. Szegény Strobl jött a pénzért, -kért, könyörgött. elment, visszajött. Pénz nélkül, de azzal a tu­dattal távozott, hogy a vigalmi bizott­ság másodtitkára és a propaganda bi­zottság háznagya meghalt és mindket­ten magukkal vitték az összegyűlt pénzt. Szegény Strobl szobrászon megszána­koztak, megvették a szobrot a budai ki­rályi palota elé készpénzért. De azért Szenta is kapott Eugen szobrot. Valami középkori emlékoszlopot, automatikusan leemelhető sisakkal, páncél-miderrel, karddal. Sisakja a földön hever, tele van nyáron görögdinnye hajjal, télen tökmaggal. A páncél szőrin-szálán el­tűnt. A kard összetörve. A szoborkába vésett »Eugen« név leradirgummizva. A kőalapzatból a közellakó szegény em­berek kemencét raktak... Jenő herceg szerénységből tiltakozott az ellen, hogy Hollandiában, ahol szintén döntően fé nyes győzelmet aratott, szobrot emelje­nek tiszteletére. Talán előre sejtette, mi Lesz szobrával Szentán. Nem is volt ez a tiltakozása szerénység. Az a legenda; hogy a bécsi haditanács a szentai győ­zelem után megfosztotta Jenő herceget a hadvezérségtől Szentán a legendából csináltak történelmet: elvették és ö; szetörték kardját. — Iglaj — Hogy él az orosz emigráció? Jólét és nyomor: udvartartás Sevresben, cipőfoltozás Génuában Ide s tova nyolc éve, hogy az orosz burzsoázia s a cárizmus hívei ide­genbe menekültek a vörös lobogó elől. Az orosz arisztokrácia szét­röppent a világ négy tája felé, csak kevesen voltak, akik megmentve a megmenthetőket. gazdagon mondot­tak búcsút a forradalmak tüzébe ke rült hazának. A legtöbben azonban koldusán, remény nélkül indultak ut nak uj otthont keresni. Ezek örültek annak is, hogy életüket megmenthet ték. Az öröm csak pillanatnyi volt, azután jött a keserű fájdalom, a nyo­mor, a kétségbeesés. Nehéz, komoly küzdelem indult meg a létért, már­ványpaloták. falvak, muzsikok egy­kori urai máról-holnapra cipőtiszti­­tók lettek vagy újságárusok. Nyolc év eltelte után. amikor a szovjet már bekapcsolódott Európa külpolitikájába, amikor már kevés remény van arra, hogy a vörös lo­bogót egyhamar Ismét a cári triko­lór váltsa fel. aktuális az a kérdés mint rendezkedtek be a cári Orosz­ország hatalmasa?. Mint kiderül, az arisztokrácia legnagyobb részének ma sincs rosszabb dolga, talán csak ép a Jégpalota báljai hiányzanak életükből, az udvari levegő, más egyebük minden meg van. Kyrill nagyherceg, aki cárnak proklamálta magát, feleségével, II. Sándor cár unokájával és nyolc esztendős fiá­val Koburgban telepedett le. Mária Fedorovna, az özvegy anyacárnő, aki egy dániai bankbukásnál egész vagyonát elvesztette. Londonban él és az angol király gondoskodik meg­élhetéséről. Mihajlovics Sándor nagy­herceg feleségével. Xénia nagyher­cegnővel és gyermekeivel Koppen­hágában helyezkedett el. Minthogy a nagyhereegnő teljes vagyona fe­lett rendelkezik, gondtalanul élnek. Olga nagyhercegnő. III. Sándor cár leánya már rosszabb sorba jutott. Férjhez ment egy orosz gyalogsági tiszthez, akivel Párisban húzódott meg és nagy szegénységben él. Egyik-másik hercegi sarj szakít­va a hagyományokkal, hozomány­vadásznak csapott fel. András nagy­herceg, Kyrill nagyherceg öccse, egy hires tánccsillagot vezetett ol­tárhoz és ezáltal rendkívül kedvező körülmények közé jutott. Boris nagyherceg szintén hátat fordított az évszázados tradícióknak és egy előkelő párisi divatszalonba háza­sodott be. Az orosz emigráció exo­­tikuma mégis Nikolaievics Niikoláj nagyherceg, a cári hadsereg volt főparancsnoka, aki szintén igényt tart az orosz trónra. Sevresben valóságos udvartartást rendezett be, minden szükséges komforttal. Az orosz hadsereg vezérkarának tagjai félig-meddig már a névtelen­ség homályába tűntek, statisztikát gyártanak, terveket kovácsolnak, szervezik az ellenforradalmat — és -bíznak. Wrangel tábornok Karlócán rendezte be főhadiszállását. Aga­­pejeff tábornok reálisabban gondol­kozik: cipőfoltozó műhelye van Génuában. Borojev tábornok Páris ban álnév alatt egy antikváriusnál szakácskodik. Úrnője nem is sejti, hogy ki készíti asztalára a cotelette­­ket és a tortákat. Eussin tábornok egy párisi zugbank pénzbeszedője, felesége pedig ingeket javít. Igazi munkáséletük van. A hetven eszten­dős Pokrowszky admirális egy di­­namitgyárban dolgozik és mint se­gédmunkás, hétszáz frankot keres havonként. Rendkívül sok orosz tiszt keresi meg kenyerét az autógyárak­nál is. Csak a Citroen-gyár ötezer orosz tisztet foglalkoztat, a Renault­­nái pedig háromezren kaptak mun­kát. Tebisen Hermann, a régi Szent­pétervár gavallérja feleségével együtt a »Houbigant« illatszergyárban dolgozik és ugyanott keresi kenye­rét Swobodin egyetemi tanár is két szép leányával együtt. Obotenszky herceg taxi-soffőr Parisban, Elsztor Jusszup herceg, aki III. Sándor cár unokáját vette el feleségül, ugyan­csak Párisban ruhaszalont nyitott és páholya van az operában. Sten­­ger Vaszilif tábornok Wiesbadenben él és fordításokkal keresi meg ke­nyerét. Nehéz sorba jutott a régi Oroszország egyik leggazdagabb földbirtokosa, Stengel báró is, aki egy párisi szálló éjjeli portása lett. Jugoszlávia lakosságának több mint fele analfabéta A Vajdaságban négy ember közül csak három tud irni-olvasni — Legtöbb az analfabéta Délszerbiában, legkevesebb Szlovéniában A modern Európában a kultúra fokmérője már régóta az irni-olvas­ni tudás. Az északi államokban: Skandináviában, Németországban és Hollandiában, ahol az analfabetizmus már teljesen kiveszett, a statisztiku­sok már a szappanfogyasztás meny­­nyiségével, könyvek példányszámai­val igyekeznek népük haladását bi­zonyítani, az analfabetizmus ott már nem fokmérő, •" ~ Nálunk Jugoszláviában az analfa­betizmus a legkezdetlegesebb fokmé­rője a kultúrának s ez is kedvezőtlen mérleget mutat. A legszomorubb, hogy az analfa­betizmus elleni radikális küzdelem minálunk magántevékenységre szo­rítkozik s ennek tudható be, hogy az SHS királyságban a legutóbbi, 1921. évi népszámlálás szerint a hat évnél idősebb lakosság 51.5 száza­léka nem tud irni-olvasni. w«,». Sajnos, a beográdl központi sta­tisztikai hivatal oly nehézkes az utolsó népszámlálás anyagának fel­dolgozásával, hogy az összefoglaló adatok valószínűleg még csak a kö­vetkező népszámlálás után kerülnek nyilvánosságra. Nem tökéletes, de a fáradtság méltatásával annál elisme­­reméltóbb tehát Herceg Rudolf volt képviselőnek, a zagrebt »Dom« szer­kesztőjének fáradozása, aki talán az egyetlen ember Jugoszláviában, aki egész élete munkáját az analfabetiz­mus leküzdésének szentelte. Huszon­öt éve küzd, prédikál és szervez ő, természetesen eddig csak Horvátor­szágban. de ennek meg i!s látszik a gyümölcse. 1900-ban Horvátország­ban még 52 százalékban analfabéta volt a lakosság, 1910-ben 47 száza­lék és 1921-ben már csak 32 száza­lék. Az ő munkájának köszönhető, hogy tiz év alatt 15 százalékkal csökkent az analfabéták száma Hor­vátországban. Herceg Rudolf most tárgyaláso­­rületére akarja kiterjeszteni agitá­­cióiát. munkáját és szervezetét, erre pedig égető szükség van. Az ő általa magánúton beszerzett adatok sze­rint Jugoszlávia egyes tartományai­ban az irni-olvasni tudók arányszá­ma körülbelül a következő: Macedóniában 83.87 százalék Boszniában 80.55 » Montenegróban 66.91 » Szerbiában 65.44 » Dalmáciában 49.47 » Horvátországban 32.10 » Vajdaságban 23.23 » Szlovéniában 8.86 » Száz ember közül tehát irni-ol-HÁZHELYEK ELADÓK. — Érdeklődni lehat dr. Matijevié közjegyzőnél. <539-, vasni tud: Macedóniában 16, Bosz­niában 19, Montenegróban 23, Szer­biában 25, Dalmáciában 51. Horvát­országban 68, a Vajdaságban 77 és Szlovéniában 91. Herceg Rudolf msot tárgyaláso­kat folytat dr. Krnjevics Juraj szo­ciálpolitikai miniszteri államtitkárral egy erélyes, az egész országra ki­terjedő analfabetizmus elleni akció szervezésére. A jóakarat megvan, s ha a mozgalom vezetőinek inten­ciói szerint sikerül ez az ügy, ak­kor néhány hónap múlva mér min­den községben lesz ingyenes anal­fabéta-tanfolyam. VÉDJEGY: VÖRÖS LÓTUSZVIRÁG A? ETIKETTRE RAG ASZÍV A y Az előkelő és müveit világ c»ak és kizárólag 'ate úté (Oefbane a/ ÍX gyártmányt használ fy KAPHATÓ EREDETI GY ÁRI ÁRON MINDEN ELŐKELŐBB ÜZLETBEN VÉDJEGY: VÖRÖS LÓTUSZVIRÁG AZ ETIKETTRE RAGASZTVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom