Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)

1925-11-08 / 299. szám

16. oldal RÁCSMEGYEI NAPLÖ !ó?5„ november A lakásberendezés Baedekerje 1000 ötlet amüiiészi lakásberendezéshez Érdekes könyv ident meg a napok­ban Dannstadtban. »1000 ötlet a művé­szi lakásberendezéshez« a díszesen ki­­áüitofit és művészi Elírsztrációkban bő­velkedő könyv cinie, amelynek szerzője dr. Koch Alexander. A könyv valósá­gos Baedekerja a lakásberendezés mű­vészetének és szórakoztató módon ad képet arról, hogy miképpen kell a lakás különböző helyiségeit ízlésesen, hangu­latosan és a művészi szempontok fi­­yweäembe vételével berendezni. ' Az érdekes könyv figyelmes áfltanul­­mányozása után látja csak az ember, hogy mennyire fontos, hogy lakása, amelyben életét leéli, ne ötletszerűen berakott bútorok raktára, hanem esztéti­kai szempontból is kifogástalanul ható, lakályos és kellemes legyen. Nemcsak uj és nagyértékü butorokkaL hanem egyszerűbb polgári berendezéssel is le­het ízléses lakást produkálni, csak ép­pen nem mindegy, hogy hová állítunk egy barosszéköt nem közömbös, hogy a különböző rendeltetésű szobákban mi­lyen szín dominál és fontos, hogy a kü­lönböző világítási effektusokat hogyan tudjuk kihasználni. Ezekhez a kérdésekhez és a művészi lakásberendezés problémájához vallóban ezernyi finom és praktikus ötletet ad az uj érdekes könyv, amely húsz arany­­márkáért minden nagyobb könyvkeres­kedés utján megrendelhető. Ötórai tea a Hotel Claridge-ban Páris, november hó A Champs-Élysées óriási autóforgalma délután öt óra felé megkétszereződik. Egymásután, a lehetőség szerinti leg­nagyobb sebességgel száguldanak az elegáns »Minerva«, »Voisin«, »Farman« autók és röpülik utasaikat az ötórai teá­hoz vagy a nagy szalonokba ruhapró­­bára. Közben néhányan útjukat meg­szakítva, megáinak pár percre Gucr­­leen előtt, hogy szükséges illat és szé­­pitőszereiket beszerezzék, de sietve folytatják útjukat, hogy még elég időt tölthessenek Jenny-nél, Drecoiuál és ha a ruhaválasztás vágj' próba csak rö­vid egy-két óráig tart, esetleg még tán­colhassanak is egy kicsit a diner előtt. Nagy izgalommal!, karcsatt vagy gyü­­rü-óráját nézve üt kocsijában a párisi hölgy, ha a rendőr pár pillanatra feltar­tóztatja az autók végnélküli tömegét, hogy a szegény gyalogjárók egyik Öl­­dalról a másikra mehessenek és teljes sebességgel igyekszik késését behozni. A Claridge-nek három-négy portása nem győzi a kocsik ajtaját nyitogatni. Kocsijától drága, egyenes, bő bundáját harangszabásu bársony vagy ' velour­­szövet köpenyét összefogva, siet kísérő­je karján a dáma, hogy minél jobb asz­talhoz jusson és teáját gyorsan elfo­gyasztva táncolhasson. Benn a terem­ben a valódi és hamis ékszerek soka­sága csillog versenyt a csillárokkal. Ze­ne szól. Öreg, fiatal táncol A legszebb ruhát egy öszhaju hölgy viselte. Magas, nyúlánk alakja ősz Eton­­frizuras feje, finoman, nagy művészet­tel festett arca, elegáns, graciózus tánca feltűnt még itt is. Ruhája degradált kék harang crepe georgette, sötétkék bár­­sonyvirág és ezüstlamee levél appliká­cióval. Elől magas nyak, hátul mély, keskeny, hegyben végződő kivágással. Testszinü harisnya, ezüst bőrcipő. Állandóan egy magas, alig huszonöt évesnek látszó fiatalemberrel táncolt. A ni ellettem levő asztalnál ülő társaság hosszas tanakodás után elhatározta, hogy a »fia« volt Az érdekes öszhaju hölgy Métát nem sikerült megtudnom. Félhat felé feltűnt a párisink kedvenc spanyol táncosnőjének, Argentínának gyönyörű alakja. Fekete bársony ru­hájában a fekete hajú spanyol szépség talán még szebb volt, mint ahogy eddig srinpadon láttam, ahoi mindig színes stüruhákban táncolja a modem spanyol táncokat. A ruha fazonja: fdül sima, magas nyakkal, csípő alatt haraagtunikával, amely elől a ruha hosszával megegyező, hátul elkeskenyedik. Hátul középen mintegy nyolc centiméter távolságra, végig két keskeny aranybőr passepoit cközött a ruha, mbit egy cipő, arany­­bőr fűzővel van összefűzve. A bőrfüző a nyaknál csokorra kötve végződik. Hosszú ujj, mely könyökig szűk, ormán lefelé bő és axairybőrreá béléit. Test­szinü harisnyát, fekete selyemcipőt viselt a művésznő, akt épp oty szépen táncolja a tangót, mint a spanyol tán­cokat. A sok nagyszerű ruhamodeil között egy érdekes vörös, úgynevezett tapo­sott eper szimi veíourchiffon ruha ragad­ta még meg különösebben figyelmemet. Elől teljesen sima. Hátul körülbelül tíz aaUtfeuéterrel hosszabb és csipővonaíban sűrűn húzott, magas nyak. kis fekete faffcjzaílag csokorral, bosszú, válltól kö­nyökig körül sűrűn húzott, fekete ere pc satíimai bä «át bő ujjakkal. Harisnya testszinü, cipő a ruha színével meg' egyező. Hét órakor a közönség sietve távo­zott vacsorázni, hogy utána színház­ba, hangversenyre vagy más szórakozó helyre mehessen. Bruck Imre Különféle L Krónikás történetek — XIII. Lajos gyakran kifakadt államtit­kára, Desnoyers előtt Richelieu ellen. Mikor ezek a szavak átcsaptak a szen­vedély, olykor a meggondolatlanság határán is, Desnoyers nem szólt egy szót sem, csak megrándult a válla. Kényes helyzetben volt. A királynak nem mondhatott ellent, viszont a kardi­nálist sem vehette védelmébe. Ezért mondta róla Lajos: — Olyan államtitkárom van, aki a nyelvét a vállán hordja. XIV. Lajos mondása: — Szívesebben közvetítem a békét két elkeseredett, ellenséges állam, mint két haragos asszony között. * XI. Lajos súlyos betegségben sinlődött s megparancsolta, hogy Írjanak egy imát, amelyben a hívők a felgyógyulásáért esedeznek. A tervezetet hamar bemu­tatták neki s akkor azt mondta: — Ezt a mondatoit, amely aj lelkem üdvösségéért könyörög az Istennek, ki­törölnöm. Mégsem illik egyszerre olyan sokat kérni. * XVIII. Lajos, minden Bourbonok ezen legtehetségesebbje, rendkívül érdekesen jellemezte a maga súlyos helyzetét. — Nem kell irigyelni az uralkodók sorsát, mert nem elég, ha csak a maguk számára van eszük, kénytelenek bizony szegények mások helyet is gondolkozni. Mikor XVI. Lajos azon al ponton, volt, hogy csapatokat küld le Afrikába, a francia követ azzal rémítgeüe a török régenst, hogy a király bombáztatni fogja Algírt A régens, (Dey-nek hívták), azt kérdi a követtől: — Meggondolták-e njz urak, mennyi pénzükbe kerül ez a hadi kirándulás? — Mindenesetre néhány millióba. — Ez valóban sok, felelte Dey.Azon­ban mondja meg urának, hogy én a fe­léért is halomra lövetem Algirt. XI. Lajos megszólította egyik kuktá­ját, akit addig még nem látott. — Mát te ki vagy, mi vagy? — Beryből származom, István a ne­vem, itt működöm király konyháján s annyi a jövedelmem, mint a királyé. — Mennyi a király jövedelme?. — Annyi, amennyire szüksége van. Lajosnak annyira megtetszett az ötle­tes fiú, hogy berendelte magához belső komornyiknak. * Egy túlzottan büszke udvaronctól azt kérdezte XIV. Lajos: — Beszél ön spanyolul? — Most gyakorolom magam benne, felelte a kis nemes, abban az ábrándban ringatva magát, hogy a király spanyol­­országi missziót szánt neki. Dehogy is gyakorolta, dehogy. Csak most feküdt »elei & nyelvnek, éjjei-aap.­pal tanulta, mig végre hónapok múltával odaállt a király elé — Sire, jobban értem a spanyol nyel­vet, mint akármelyik született spanyol. — Örüljön neki, ielelte a király, mert nagy gyönyörűsége lesz, ha eredetiben elolvashatja Don Quichotte-ot. * XI. Lajos nagyon meg volt döbben­ve. mikor egy csillagász megjósolta, hogy szerelmese nyolc nap határán be­lül meghal. Azaz, hogy a megdöbbené­se csak akkor tűnt ki, mikor az asz­­szemy a mondott időre csakugyan örök­re lehunyta a szemét. Maga elé parancsolta a csillagászt, de kitanitotta udvaroncait is, hogy mi­alatt ő beszélget a tudóssal, adott jelre ragadják meg és hajítsák k3 az abla­kon. — Nagyon okos ember vagy, — szó­lította meg a király a csillagászt, — el vagyok ragadtatva az eszedtől. Ha azonban a jövőbe látsz, mondd meg azt is, hogy mikor halsz meg te? — Három nappal felséged halála előtt, — felelte a szorongatott ember, Lajos erre a feleletre óvakodott meg­adni a végzetes jelet, sőt ettől kezdve ő vigyázott a legjobban rá, hogy a tu­dós férfiúnak a hajaszála se görbüljön meg. * XIII. Lajö-s kedves barátjának hivta Cinq-Marsí, szeretetreméltóságának szá­mos jelével kitüntette, mégis, mikor a szerencsétlen ember belekeveredett a Richelieu ellem merényletbe (ami pe­dig a király érdekeit szolgálta), s az összeesküvés fc-lfedezése után halálra ítélték, — nem kegyelmezett meg neki. Abban az órában, amikor a vérpadra vitték, hogy végrehajtsák rajta az Ítéle­tet, Lajos előhúzta zsebóráját s moso­lyogva jegyezte meg: — Istenem, milyen furcsa grimászt vág ebben a pillanatban a kedves ba­rátom! * XIV. Lajos, aki szeretett elkalandozni a költészet birodalmában, azt mondja egyszer Boiteaunak: — Mit szól ezekhez a rossz versek­hez, amiket ma írtam? — Fenség, — felelte Boilean, — rég­óta meg vagyok győződve, hogy a ki­rályok nem ismerik a tehetetlent. Fen­séged is rossz verset akart írni s rme sikerült a szándéka. * XV. Lajos nagyszabású áiaTCOs bá­lát adott egy farsangon. Ragyogó és pompás volt minden, de különösen a buffet okozott szenzációs feltűnést vá­logatott harapnivalóival, messze-hires italaival. Valakinek feltűnt egy sárga dominó, aki ugyancsak jó étvággyal rendelke­zett Úgy esett neki a hideg sülteknek, meg a pástétomoknak, mintha három napja nem evett volna, aztán egymás­után hajtogatta fel a poharakat A szemlélő herceg kiszaladt a terem­ből egy jóbarátjáért. — Jöjjön csak, olyasmit lát, amit még soha. Mire azonban visszaérkezett, a domi­nó eltűnt. — Kásr, mondta fceSlette-nül a herceg, de csakhamar felvidult. — Ott jön, ai. CsakHgyan jött a dominó s ha kattan mennyiséget falatozott tovább. Nean tö­rődött senkivel, csak evett, aztán el­tűnt, — hogy nemsokára megint vissza­kerüljön. Akkor már egész csoport nézte, gyö­nyörködött benne, köztük a király is, aki csodálkozva kérdezte. — Hány gyomra lehet ennek asz em­bernek. vájjon ki 6? Hamarosan megtudták. A száz svájci gárdista ugyanis csináltatott közösen egy sárga dominót s aban mentek egy­másután lakmározni a buffetbe. Talán a tizedik lakott már jól, mikor leleplez­ték őket * A lábmosás fejedelmi penltendáját IX. Lajos is maga végezte minden nagycsü­törtökön. A szegény aggastyánokat ak­kor is úgy válogatták össze a legeleset­tebbek közül, nem csoda hát hogy az egyik koldus, aki halálos komolyan vet­te az aktust és nem értette a ceremónia jelentőségét indulatba jött. — Szép kis lábmosás ez is, mond­hatom. — Mi nem tetszik? — kérdezte a ki­rály. — Az, hogy fektetésen végezte, az ujjaimat meg se tisztogatta. A király erre újból letérdelt a koldus elé és tökéletessé tette a kívánságát. * Szent Lajos idejében annyira ment az erkölcs védelme, — természetesen, csz­­szekötve a kellemest a hasznossal, — hogy az uj házasok csak a házasságkö­tés harmadik napján tölthették együtt az éjszakát. Hát biz ez elég kellemetlen szokás volt s a történetírók, a krónikások so­káig elveszekedtek rajta, hogy ki ha­ragudott érte jobban: az újdonsült férj-e vagy a friss menyecske. Azonban törvény és szabály minden időben arra való vott. hogy meg tehes­sen kerülni. Itt is volt kibúvó, még pe­dig abban a formában, bogy a kerületi püspök megadhatta a {eloldozást, ha megfizették érte a stólát. Erre mondta Montesquieu: — Az intézkedésben az volt a légből,­­csebb, hogy a tilalom épp erre a két első éjszakára vonatkozott. Mert a töb­biért járó fizetségnél ugyancsak felko­pott v-ol-na a püspökök álla. Stigma «R» oö-ÍDRÓTKOTELEKET5 § szigetelt és csupasz rézhiszalokat, a « zsigiímpazslnörokat, arrtenadrdto-nt, dfomkfi- 4 be’ekftt el*r,renda fflinB égben, fán vas áron a 6 szállít a NovUadl SábelrySr (ßadniika uL 2.) 9 6 Te efons 1«. 44.03 • « «.>■«*«-»«- »*« Ä legszebb női bundák és ssSrmo dolgok legolcsóbbe» beszerezhetők Návay István ésKopifoviís Balázsnál Subotica, Somboraid put 2 Mikódó kabátok bélelése 550 dinár­tól feljebb 8S8S ELHÍZÁS ellem egyedöli biztos szer a szakembere'« is elsőrangú szaktekintélyek által teljesen ártalmakat! és biztos hatásúnak elismert „ViLFA i-TEÄ" Teljesen Ártalmatlan! Számtalan elismerés Kapható az Összes gyógyszer­­tárakban és dro áriákban. Előállító í Mr.O. VILFAH GYÓGYSZERESE Gyógyszervegyészeti Laboratórium ZAGREB, ILXCA 204 169

Next

/
Oldalképek
Tartalom