Bácsmegyei Napló, 1925. november (26. évfolyam, 292-321. szám)
1925-11-08 / 299. szám
16. oldal RÁCSMEGYEI NAPLÖ !ó?5„ november A lakásberendezés Baedekerje 1000 ötlet amüiiészi lakásberendezéshez Érdekes könyv ident meg a napokban Dannstadtban. »1000 ötlet a művészi lakásberendezéshez« a díszesen kiáüitofit és művészi Elírsztrációkban bővelkedő könyv cinie, amelynek szerzője dr. Koch Alexander. A könyv valóságos Baedekerja a lakásberendezés művészetének és szórakoztató módon ad képet arról, hogy miképpen kell a lakás különböző helyiségeit ízlésesen, hangulatosan és a művészi szempontok fiyweäembe vételével berendezni. ' Az érdekes könyv figyelmes áfltanulmányozása után látja csak az ember, hogy mennyire fontos, hogy lakása, amelyben életét leéli, ne ötletszerűen berakott bútorok raktára, hanem esztétikai szempontból is kifogástalanul ható, lakályos és kellemes legyen. Nemcsak uj és nagyértékü butorokkaL hanem egyszerűbb polgári berendezéssel is lehet ízléses lakást produkálni, csak éppen nem mindegy, hogy hová állítunk egy barosszéköt nem közömbös, hogy a különböző rendeltetésű szobákban milyen szín dominál és fontos, hogy a különböző világítási effektusokat hogyan tudjuk kihasználni. Ezekhez a kérdésekhez és a művészi lakásberendezés problémájához vallóban ezernyi finom és praktikus ötletet ad az uj érdekes könyv, amely húsz aranymárkáért minden nagyobb könyvkereskedés utján megrendelhető. Ötórai tea a Hotel Claridge-ban Páris, november hó A Champs-Élysées óriási autóforgalma délután öt óra felé megkétszereződik. Egymásután, a lehetőség szerinti legnagyobb sebességgel száguldanak az elegáns »Minerva«, »Voisin«, »Farman« autók és röpülik utasaikat az ötórai teához vagy a nagy szalonokba ruhapróbára. Közben néhányan útjukat megszakítva, megáinak pár percre Gucrleen előtt, hogy szükséges illat és szépitőszereiket beszerezzék, de sietve folytatják útjukat, hogy még elég időt tölthessenek Jenny-nél, Drecoiuál és ha a ruhaválasztás vágj' próba csak rövid egy-két óráig tart, esetleg még táncolhassanak is egy kicsit a diner előtt. Nagy izgalommal!, karcsatt vagy gyürü-óráját nézve üt kocsijában a párisi hölgy, ha a rendőr pár pillanatra feltartóztatja az autók végnélküli tömegét, hogy a szegény gyalogjárók egyik Öldalról a másikra mehessenek és teljes sebességgel igyekszik késését behozni. A Claridge-nek három-négy portása nem győzi a kocsik ajtaját nyitogatni. Kocsijától drága, egyenes, bő bundáját harangszabásu bársony vagy ' velourszövet köpenyét összefogva, siet kísérője karján a dáma, hogy minél jobb asztalhoz jusson és teáját gyorsan elfogyasztva táncolhasson. Benn a teremben a valódi és hamis ékszerek sokasága csillog versenyt a csillárokkal. Zene szól. Öreg, fiatal táncol A legszebb ruhát egy öszhaju hölgy viselte. Magas, nyúlánk alakja ősz Etonfrizuras feje, finoman, nagy művészettel festett arca, elegáns, graciózus tánca feltűnt még itt is. Ruhája degradált kék harang crepe georgette, sötétkék bársonyvirág és ezüstlamee levél applikációval. Elől magas nyak, hátul mély, keskeny, hegyben végződő kivágással. Testszinü harisnya, ezüst bőrcipő. Állandóan egy magas, alig huszonöt évesnek látszó fiatalemberrel táncolt. A ni ellettem levő asztalnál ülő társaság hosszas tanakodás után elhatározta, hogy a »fia« volt Az érdekes öszhaju hölgy Métát nem sikerült megtudnom. Félhat felé feltűnt a párisink kedvenc spanyol táncosnőjének, Argentínának gyönyörű alakja. Fekete bársony ruhájában a fekete hajú spanyol szépség talán még szebb volt, mint ahogy eddig srinpadon láttam, ahoi mindig színes stüruhákban táncolja a modem spanyol táncokat. A ruha fazonja: fdül sima, magas nyakkal, csípő alatt haraagtunikával, amely elől a ruha hosszával megegyező, hátul elkeskenyedik. Hátul középen mintegy nyolc centiméter távolságra, végig két keskeny aranybőr passepoit cközött a ruha, mbit egy cipő, aranybőr fűzővel van összefűzve. A bőrfüző a nyaknál csokorra kötve végződik. Hosszú ujj, mely könyökig szűk, ormán lefelé bő és axairybőrreá béléit. Testszinü harisnyát, fekete selyemcipőt viselt a művésznő, akt épp oty szépen táncolja a tangót, mint a spanyol táncokat. A sok nagyszerű ruhamodeil között egy érdekes vörös, úgynevezett taposott eper szimi veíourchiffon ruha ragadta még meg különösebben figyelmemet. Elől teljesen sima. Hátul körülbelül tíz aaUtfeuéterrel hosszabb és csipővonaíban sűrűn húzott, magas nyak. kis fekete faffcjzaílag csokorral, bosszú, válltól könyökig körül sűrűn húzott, fekete ere pc satíimai bä «át bő ujjakkal. Harisnya testszinü, cipő a ruha színével meg' egyező. Hét órakor a közönség sietve távozott vacsorázni, hogy utána színházba, hangversenyre vagy más szórakozó helyre mehessen. Bruck Imre Különféle L Krónikás történetek — XIII. Lajos gyakran kifakadt államtitkára, Desnoyers előtt Richelieu ellen. Mikor ezek a szavak átcsaptak a szenvedély, olykor a meggondolatlanság határán is, Desnoyers nem szólt egy szót sem, csak megrándult a válla. Kényes helyzetben volt. A királynak nem mondhatott ellent, viszont a kardinálist sem vehette védelmébe. Ezért mondta róla Lajos: — Olyan államtitkárom van, aki a nyelvét a vállán hordja. XIV. Lajos mondása: — Szívesebben közvetítem a békét két elkeseredett, ellenséges állam, mint két haragos asszony között. * XI. Lajos súlyos betegségben sinlődött s megparancsolta, hogy Írjanak egy imát, amelyben a hívők a felgyógyulásáért esedeznek. A tervezetet hamar bemutatták neki s akkor azt mondta: — Ezt a mondatoit, amely aj lelkem üdvösségéért könyörög az Istennek, kitörölnöm. Mégsem illik egyszerre olyan sokat kérni. * XVIII. Lajos, minden Bourbonok ezen legtehetségesebbje, rendkívül érdekesen jellemezte a maga súlyos helyzetét. — Nem kell irigyelni az uralkodók sorsát, mert nem elég, ha csak a maguk számára van eszük, kénytelenek bizony szegények mások helyet is gondolkozni. Mikor XVI. Lajos azon al ponton, volt, hogy csapatokat küld le Afrikába, a francia követ azzal rémítgeüe a török régenst, hogy a király bombáztatni fogja Algírt A régens, (Dey-nek hívták), azt kérdi a követtől: — Meggondolták-e njz urak, mennyi pénzükbe kerül ez a hadi kirándulás? — Mindenesetre néhány millióba. — Ez valóban sok, felelte Dey.Azonban mondja meg urának, hogy én a feléért is halomra lövetem Algirt. XI. Lajos megszólította egyik kuktáját, akit addig még nem látott. — Mát te ki vagy, mi vagy? — Beryből származom, István a nevem, itt működöm király konyháján s annyi a jövedelmem, mint a királyé. — Mennyi a király jövedelme?. — Annyi, amennyire szüksége van. Lajosnak annyira megtetszett az ötletes fiú, hogy berendelte magához belső komornyiknak. * Egy túlzottan büszke udvaronctól azt kérdezte XIV. Lajos: — Beszél ön spanyolul? — Most gyakorolom magam benne, felelte a kis nemes, abban az ábrándban ringatva magát, hogy a király spanyolországi missziót szánt neki. Dehogy is gyakorolta, dehogy. Csak most feküdt »elei & nyelvnek, éjjei-aap.pal tanulta, mig végre hónapok múltával odaállt a király elé — Sire, jobban értem a spanyol nyelvet, mint akármelyik született spanyol. — Örüljön neki, ielelte a király, mert nagy gyönyörűsége lesz, ha eredetiben elolvashatja Don Quichotte-ot. * XI. Lajos nagyon meg volt döbbenve. mikor egy csillagász megjósolta, hogy szerelmese nyolc nap határán belül meghal. Azaz, hogy a megdöbbenése csak akkor tűnt ki, mikor az aszszemy a mondott időre csakugyan örökre lehunyta a szemét. Maga elé parancsolta a csillagászt, de kitanitotta udvaroncait is, hogy mialatt ő beszélget a tudóssal, adott jelre ragadják meg és hajítsák k3 az ablakon. — Nagyon okos ember vagy, — szólította meg a király a csillagászt, — el vagyok ragadtatva az eszedtől. Ha azonban a jövőbe látsz, mondd meg azt is, hogy mikor halsz meg te? — Három nappal felséged halála előtt, — felelte a szorongatott ember, Lajos erre a feleletre óvakodott megadni a végzetes jelet, sőt ettől kezdve ő vigyázott a legjobban rá, hogy a tudós férfiúnak a hajaszála se görbüljön meg. * XIII. Lajö-s kedves barátjának hivta Cinq-Marsí, szeretetreméltóságának számos jelével kitüntette, mégis, mikor a szerencsétlen ember belekeveredett a Richelieu ellem merényletbe (ami pedig a király érdekeit szolgálta), s az összeesküvés fc-lfedezése után halálra ítélték, — nem kegyelmezett meg neki. Abban az órában, amikor a vérpadra vitték, hogy végrehajtsák rajta az Ítéletet, Lajos előhúzta zsebóráját s mosolyogva jegyezte meg: — Istenem, milyen furcsa grimászt vág ebben a pillanatban a kedves barátom! * XIV. Lajos, aki szeretett elkalandozni a költészet birodalmában, azt mondja egyszer Boiteaunak: — Mit szól ezekhez a rossz versekhez, amiket ma írtam? — Fenség, — felelte Boilean, — régóta meg vagyok győződve, hogy a királyok nem ismerik a tehetetlent. Fenséged is rossz verset akart írni s rme sikerült a szándéka. * XV. Lajos nagyszabású áiaTCOs bálát adott egy farsangon. Ragyogó és pompás volt minden, de különösen a buffet okozott szenzációs feltűnést válogatott harapnivalóival, messze-hires italaival. Valakinek feltűnt egy sárga dominó, aki ugyancsak jó étvággyal rendelkezett Úgy esett neki a hideg sülteknek, meg a pástétomoknak, mintha három napja nem evett volna, aztán egymásután hajtogatta fel a poharakat A szemlélő herceg kiszaladt a teremből egy jóbarátjáért. — Jöjjön csak, olyasmit lát, amit még soha. Mire azonban visszaérkezett, a dominó eltűnt. — Kásr, mondta fceSlette-nül a herceg, de csakhamar felvidult. — Ott jön, ai. CsakHgyan jött a dominó s ha kattan mennyiséget falatozott tovább. Nean törődött senkivel, csak evett, aztán eltűnt, — hogy nemsokára megint visszakerüljön. Akkor már egész csoport nézte, gyönyörködött benne, köztük a király is, aki csodálkozva kérdezte. — Hány gyomra lehet ennek asz embernek. vájjon ki 6? Hamarosan megtudták. A száz svájci gárdista ugyanis csináltatott közösen egy sárga dominót s aban mentek egymásután lakmározni a buffetbe. Talán a tizedik lakott már jól, mikor leleplezték őket * A lábmosás fejedelmi penltendáját IX. Lajos is maga végezte minden nagycsütörtökön. A szegény aggastyánokat akkor is úgy válogatták össze a legelesettebbek közül, nem csoda hát hogy az egyik koldus, aki halálos komolyan vette az aktust és nem értette a ceremónia jelentőségét indulatba jött. — Szép kis lábmosás ez is, mondhatom. — Mi nem tetszik? — kérdezte a király. — Az, hogy fektetésen végezte, az ujjaimat meg se tisztogatta. A király erre újból letérdelt a koldus elé és tökéletessé tette a kívánságát. * Szent Lajos idejében annyira ment az erkölcs védelme, — természetesen, cszszekötve a kellemest a hasznossal, — hogy az uj házasok csak a házasságkötés harmadik napján tölthették együtt az éjszakát. Hát biz ez elég kellemetlen szokás volt s a történetírók, a krónikások sokáig elveszekedtek rajta, hogy ki haragudott érte jobban: az újdonsült férj-e vagy a friss menyecske. Azonban törvény és szabály minden időben arra való vott. hogy meg tehessen kerülni. Itt is volt kibúvó, még pedig abban a formában, bogy a kerületi püspök megadhatta a {eloldozást, ha megfizették érte a stólát. Erre mondta Montesquieu: — Az intézkedésben az volt a légből,csebb, hogy a tilalom épp erre a két első éjszakára vonatkozott. Mert a többiért járó fizetségnél ugyancsak felkopott v-ol-na a püspökök álla. Stigma «R» oö-ÍDRÓTKOTELEKET5 § szigetelt és csupasz rézhiszalokat, a « zsigiímpazslnörokat, arrtenadrdto-nt, dfomkfi- 4 be’ekftt el*r,renda fflinB égben, fán vas áron a 6 szállít a NovUadl SábelrySr (ßadniika uL 2.) 9 6 Te efons 1«. 44.03 • « «.>■«*«-»«- »*« Ä legszebb női bundák és ssSrmo dolgok legolcsóbbe» beszerezhetők Návay István ésKopifoviís Balázsnál Subotica, Somboraid put 2 Mikódó kabátok bélelése 550 dinártól feljebb 8S8S ELHÍZÁS ellem egyedöli biztos szer a szakembere'« is elsőrangú szaktekintélyek által teljesen ártalmakat! és biztos hatásúnak elismert „ViLFA i-TEÄ" Teljesen Ártalmatlan! Számtalan elismerés Kapható az Összes gyógyszertárakban és dro áriákban. Előállító í Mr.O. VILFAH GYÓGYSZERESE Gyógyszervegyészeti Laboratórium ZAGREB, ILXCA 204 169
