Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-04 / 266. szám

24 OLDAL * ARA 3 DINÁR PoStarína plaéena XXVI. évfolyam____ Szubotica, VASÁRMAP 1925 október 4. 266. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben t ^ Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4, (Rossia Fonciére-palota) Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58, .% Szerkesztőség 5—10. Előfizetési aY aeg*yeuCvrc 150 dLl, Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l. (Lelbach*palola) A frakkos gyilkos Az orosz sakkgép irgalmadon következetességgel huzza egy­más után lépéseit a világos tábor széttörésére. • A minap az angol szakszerve­zetek kongresszusán tette meg az első döntő lépést Európa felé s a Macdonald mögött álló mun­kásság olyan ovációt rendezett ennek az első lépésnek, amilyen­hez politikai vezér angol honfi­társaitól nem szokhatott meg. Most Csicserin tárgyal Berlin­ben s Csicserin tiszteletére de­­jeunnerl ad a német kancellár s az orosz külügyi népbiztost kül­ügyminiszternek kijáró dísszel és ünnepléssel fogadja Hindenburg elnök. Kit döbbent már meg az a si­ker s kit zavar meg ez az ün­nepi fogadtatás. Genusban kapott Csicserin szószéket, ahonnan a világ nyilvánosságához szólha­tott s Lloyd Georgezsal mérkőz­hetett sikerben és népszerűség­ben. Az orosz petróleumforrások bűze tette akkor áporodottá azt a tömjénszagot, amivel a polgári társadalom nagyjai bámulták az exotikus ellenséget. Genuától Hin­denburg dolgozószobájáig már nem messze az ut s amit meg­akadályozhatott volna a kiima különbözősége, a módszerek meg­egyezésével enyhített ellentétes­sége a vilégfelfogúsoknak, azt azok a német generálisok hidal­ták keresztül, akik Ludendorff mellől jártak a vörös hadsereg s a vörös szervezőerő csudájára. Ahogy Csicserin megjelenik a német politikának s a német kancellárnak parkettjén, frakkban s a plasztron gomblyukában szik­rázó briiliánssal, ugyan jut-e még eszébe valakinek, hogy azt a po­litikát, nemcsak azt az uralmi rendszert, de azt az uralmat is képviseli, amelyik a Putiiov-mü­­vek ezeregyszáz mérnökét állí­totta a „diadalmas forradalom" harmadik napján a halál füle mellé. Eszébe jut-e valakinek a vörös rém, amivel a háborúban megkínzott fantáziát gyötörték Írásban és képben. Borzalom, vér, halál, gyilkosság, bestialitás, a kínok kertjévé varázsolták az európai ember megítélésében az orosz uralmat, az orosz politika volt a fekély, mi ellen jobban kellett védekezni, mint a bél­­poklosságtól. S most, hogy Csicserin cukor­baját megy gyógyítani a burzsuji Wiesbadenbe, külügyminiszterek és kancellárok udják egymás ke­zébe a ritka vendéget s megnyíl­nak előtte az elnök-marsai szár­nyas ajtói is. Ki gondol a halottak kínjára, amikor az élők érdekeire is el lehet gondolni. Ki gondol a megolvadt vérre, mikor ftiss pet­róleummal lehet üzleteket csinál­ni. S kinek jut eszébe a cár ki­végzett családja, amikor a cári uralom utódainak olyan megálla­podást lehet kötni, amire a ras­­putinok bíboros rabjai soha nem tudták volna magukat el­szánni. A genfi kulisszák széttolódnak s mögöttük fóltakeróznak az igaz szándékok. Németországért folyik most az irtózatos birkózás: a ga­rancia paktum Németországot az Oroszország eilen hadjárat fel­vonulási területére akarja lezül­­leszteni, Oroszország pedig Né­metországot Anglia s az angol világuralom elleni szándékolt po­litikai küzdelme etapjaivá akarja tenni. Csicserin látogatása most tiltakozás és dokumentálás. Tilta­kozás az ellen a világbéke ga­rancia ellen, mely azon a kon­cepción alapul, hogy ha Orosz-A BJcsmegyei Napló munkatár­sát szombaton délelőtt fogadta Radojevics Ante közlekedésügyi miniszter, aki franciaországi útjá­ról, az aktuális politikai kérdé­sekről és a minisztérium legkö­zelebbi feladatairól nyilatkozott. — Pasics miniszterelnököt — mondotta a közlekedésügyi mi­niszter — a lehelő legjobb testi kondícióban találtam. Lényeges javuláson ment ét azóta, hogy Monte-Carióban tartózkodik, mert szervezete a Monte-Carló enyhe temperaturáját nélkülözte eddig leginkább. A betegségnek nyoma sincs mér a miniszterelnökön, aki a legnagyobb érdeklődéssel hallgat minden hirt, ami hazul­ról jön és a legnagyobb figye­lemmel kiséri az ország politikai életének minden megmozdulásét. Radojevics Ante kijelentette, hogy nem felelnek meg a való­ságnak azok a híresztelések, me­lyek utjával kapcsolatban elter­jedtek, nevezetesen, hogy közte és a kormány tagjai között nézet­­eltérések merültek főt. — Utamnak — mondotta — ki­zárólag az volt a célja, hogy a reszortomba tartozó ügyekről tá­jékoztassam a miniszterelnököt és kikérjem véleményét azokra a kérdésekre nézve, melyek ezidő­­szerint törvényhozási előkészítés, illetőleg rendezés alatt állanak. Pasics miniszterelnök igen nagy érdeklődést mutatott valamennyi tárgyalás alá kerülő kérdés iránt és a legnagyobb fogékonysággal kísérte azokat a reformterveket, országtól megvédik Európát, ak­kor megvédtek a világbékét is s dokumentálása annak a lehető­ségnek, mely a trotzkiji és luden­­dorffi mentalitás megegyezésében nyugszik. Az európai politika elvetette magától a skrupulusokat. Hol vagyunk már attól a Clemenceau­­tól, aki ki akarta égetni az orosz poklot? Hol vagyunk már attól a Lloyd Georgetól, aki gyilkosokkal nem akart kezet fogni? Tegnap még fegyencruhába öltöztették volna a londoni orosz nagykövet­ség egykori titkárát, ma frakkban sorakoznak körülötte, amerre jár s amerre néz. Ki érzi meg, ki keresi rajta a vérszagot ? A világ­­politika mérlegében csak az ér­dekek mázsáival lehet mérni; a morál és ethika gramjai meg sem I billentik az óriás méretű serpe- I nyőket. amelyeket az ország közlekedé­sének megjavítása érdekében meg szeretnének valósítani. Bemutat­tam többek közt a miniszterel­nöknek azokat a már kidolgo­zott terveket, melyek az ország vasúti hálózatának fejlődését cé­lozzák és letárgyaltuk egyúttal azokat a tételeket is, melyeket a reformtervek megvalósítására a költségvetésbe fogunk felvenni. A közlekedésügyi miniszter ez­zel kapcsolatban elmondotta, hogy útját egyúttal felhasználta arra, hogy tanulmányozza a vasúti forgalmi viszonyokat. Bár az or­szág vasúti forgalmának most van a szezonja, mégis mindenütt arról győződött meg, hogy ele­gendő kocsi, elegendő lokomotív és elegendő személyzet áll a szállilások lebonyolítására. Utazása alatt al­kalma volt összehasonlitást tenni a jugoszláv és az olasz vasúti közlekedés között és megállapí­totta,' hogy a jugoszláv vasutak már behozták annak a külömbség­­nek a legnagyobb részét, amely a két ország vasúti közlekedése közi Jugoszlávia hátrányára eddig fenn­állott. — Tagadhatatlan — mondotta a miniszter — hogy a viszonyok konszolidálódása óta a forgalom lényeges fejlődésen ment keresztül. A haladás nyoma mindenütt lát­ható. A vasúti parkunk már kiépült, a vonatok pontosan járnak, össze­ütközések alig fordulnak elő, tehát bátran mondhatjuk, hogy a sze­mélyi és vagyonbiztonság a béke­­nívóra emelkedett. Az ország terü­letén levő vaggonjavitó műhelyek' is már elvégzik a szükséges javí­tások legnagyobb részéi. Ezek a belföldi javítóműhelyek állandóan fejlesztik üzemüket és produkció­­képességük is egyre emelkedik. A minisztérium büszkén tekinthet vissza hatéves munkájának ered­ményére. Ez a munka jogosulta teszi azt a várakozást, hogy a javí­tási munkálatokat legközelebb már teljesen belföldi üzemek fogják elvégezni. Da ezenkívül azt akar­juk, hogy a lokomotivokat is bel­földön állítsuk elő, miután a kül­földön való vásárlások igen nagy vagyoni áldozatokkal járnak. A minisztérium legf bb törekvése az, hogy önálló vaggongyárat lé­tesítsen, olyan fejlett üzemmel, hogy abban lokomotivokat is készíthesse­nek. Ha a fejlődés tempója nem csökkent, egy nemzedék munkája eléri azt, hogy mindent, amire a vasúti forgalomban szükség van, belföldön fogjuk előállítani. Az országnak elegendő nyers­anyaga van, csak egy modern nagy vasúti műhelyt kell lélesile­­nühk.' A közlekedésügyi miniszter ez­után a hajóforgalomban tervezett reformokról nyilatkozott. — A vizi szállítás terén — mondotta — szintén sok a tenni­való, Nem újság, hogy belföldi viszonylatban a szállítás drágább, mint bárhol másutt. Ez az oka annak, hogy Beogradból Becsbe hajón nagyobb a fuvarköltség, mint Becsből Beogradba. Az állam tagja a hajószindikátusnak, a jö­vedelemből azonban eddig nem részesedett. A hajóvállalatok nem­csak a jövedelemből zárják ki az államot, de elmulasztják amortizá­ciós köleleze/tségeiket is, hololt erre őket az 1922-ben kötött konvenció kötelezi. A legfőbb törekvésünk, hogy az egész hajózási forgalmat állami kezelésbe vegyük. Emiatt a szándékom miatt indítottak elle­nem egyes lapok politikai színe­zetű támadásokat, ezért akarnak engem politikailag diszkreditálni, mert az állam érdekeit a hatalmas hajóstársaságok érdekei fölé helye­zem. — A Beograd—Pancsevó közti Ilid kiépítését — folytatta nyilatko­zatát Radojevics Ante — már nem lehet sokáig halasztani. Több ko­moly ajánlat áll már a kotmény rendelkezésére, többek közt az Armstrong, a Richardson cégé, vala­mint több más külföldi vállalaté. Az ajánlatok között különös figyel­met érdemel egy svájci pénzcso­porté. Az egyik ajánlat két éven, a másik hat éven belül vállal kö­telezettséget a hid kiépítésére. A kérdés mindenesetre megérett már a döntésre és a legközelebbi miniszterlanács határozni fog ebben a nagyjelentőségű kérdésben és gon­doskodik a hídépítés költségeinek költségvetési fedezetéről. A közlekedési politika törekvései Radojevics miniszter nyilatkozata a Bácsmegyei Naplónak A montecarlói látogatás — Belföldön fogják előáilitani a vagonokat és lokomobilokat — Felépitik a Beograd— Pancsevo-i hidat — Állami kezelésbe veszik át a bel­­hajózási forgalmat

Next

/
Oldalképek
Tartalom