Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-31 / 291. szám

4. oldal.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ 19?5. október 31.

a gyerekeket és általában gondoskodás történik-e a gyerekek higiéniai ápolásáról. A vezetőorvos megismerteti a gyerekeket a higiénia legelemibb követelményeivel és tájékoztatja egészségük ápolása felől, az üdülésre szorultakat elhelyezi valamilyen üdülőtelepen: Locrumban, Növi Marovon vagy a december elsején a Venacon megnyíló üdülőtelepen.

Az egészségügyi felügyelőség tárgya! Szubotica várossal abban az irányban is, hogy az iskolai poliklinikán hideg zuhanyfürdőt és meleg medencét létesíthessünk. Az egészségügyi felügyelőség az ingyenesfürdő céljaira szükséges teljes zuhanyberendezést rendelkezésére bocsátja a poliklinikának, csak éppen a

városnak kell gondoskodnia üzembetartásáról. Szó lehet arról is, hogy a szuboficai munkásbiztositó pénztár is járuljon hozzá a fürdő fenntartásához, amiáltal tagjainak ingyenes zuhanyt vagy meleg medencefürdőt nyújthatna. A fürdőt tavaszra már üzemben is helyezik.

— A noviszadi egészségügyi palotában még ezidén ingyenes jégpályát, tennisz- és játszóteret csinálunk a tanulóifjúság számára és itt is ugyancsak zuhany- és medencefürdőt szándékozunk létesíteni.

— A sportügyieteknek díjtalanul adunk klubheiyisegeket és azon vagyunk, hogy az ifjúság sokat sportoljon, fejlődjék és törődjön az egészségével.

Á száz éves Matica

A Matica vasárnap fontos napirenddel közgyűlést tart Pünkösdkor lesz a centennírium — Vajdasági muzeum

Uj palota — A Matica könyvnyomdát vásárol

A Noviszadon székelő Matica Szrpszka vasárnap délelőtt kilenc órára fontos napirenddel rendkívüli közgyűlést hívott egybe, amely iránt — tekintettel a napirend nagy fontosságára — szokatlan érdeklődés nyilvánul meg.

A Matica vasárnapi közgyűlésének napirendjén szerepel a Natosevics néven ismert és a Tanítók rt.nak tulajdonát képező modern nyomdai, könyvkiadói- és könyvkereskedői vállalat megvásárlása. A Matica már hónapok óta tárgyal a Natosevics rt.-al, mely legutóbb Kulturpedagógiai Társulattá alakult át és a mely ennek folytán épp azon van hogy a Natosevi'cs r.-t.-nak passzíváit kifizesse és a részvényeket visszaváltsa. A Matica azonban azzal a tervvel foglalkozik, hogy nem várja be ezt a hosszadalmas pénzügyi tranzakciót és már előbb akar a vállalat tulajdonába jutni és anyagi eszközökkel akarja a Kulturpedagógiai Társulatot segíteni A Matica a vállalat átvételével azt

akarja elérni, hogy saját kiadmányait saját nyomdájában állítsa elő. A könyvkereskedés fenntartása vagy megszűnése ügyében a Matica csak később fog dönteni.

A napirend másik fontos tárgya a Matica uj palotájának kérdése, amelyet az uj közúti hid jövő évre várható elkészülte és ezzel kapcsolatban a Szabadságtérről épp a Matica jelenlegi épületénél történő uj ucca nyitása tesz aktuálissá. Az uj uccanyitás folytán a Matica épületéből két méteres sávot hasítanak le, amelynek kártalanítása fejében a város, a főtérrel párhuzamosan, a Matica épülete mögött nyitandó keresztuccában megfelelő értékű telket enged át a Maticának. A két méteres sáv igénybevétele azonban szükségessé teszi a Matica jelenlegi épületének teljes lebontását és uj épület emelését. Popovics Dáka építészmérnök a Matica megbízásából már el is készített egy tervrajzot, amely a Matica uj palotájának elhelyezésére és építésére

Megnyílik

a suboticai iskolai poliklinika

Markovics Lázár dr. novisadi egészségügyi felügyelő a tanulóifjúság higiénikus neveléséről

A noviszadi egészségügyi felügyelőség a szuboticai Bezerédy-lé\e házban elhelyezett diszpanzer kertjében iskolai poliklinikát létesített, amely azért nem nyílt meg eddig, mert nem volt a po’iklinika vezetésére alkalmas orvosi személyzet. Most ez a kérdés is megoldódott és az iskolai poliklinika megnyitása rövidesen megtörténhetik.

Markovics Lázár dr. egészségügyi felügyelő az első vajdasági iskolai poliklinika rendeltetéséről a következőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának :

— A szuboticai iskolai poliklinika készen áll, csak hiányzottak a vezetésére alkalmas orvosok, de a szuboticai városi főorvosi hivatal épp ma értesített arról, hogy a poliklinika vezetőjéül dr. Rukavina József, szuboticai orvos kinevezését ajánlja, mig a fogorvosi teendők ellátására dr. Andrijevics Andra, szuboticai fogorvost hozta javaslatba. Még a mai napon felterjesztem a javaslatot a közegészségügyi miniszterhez és mihelyt kinevezésük leérkezik, a poliklinika máris megkezdheti működését.

— Az iskolai poliklinika azt a célt szolgálja, hogy megvizsgálják egyelőre az elemi iskolai tanulókat — később sor kerül a középiskolákra is — hogy milyen a fizikai fejlettségűk, súlyúk, nagyságuk, mellkasuk szélessége. A poliklinika orvosa ezenkivül természetesen főfigyelmét a gyerekek egészségügyi állapotára irányítja, vájjon nincs-e köztük íüdőbajos, trachomás, csontmirigyben szenvedő vagy valamilyen más járványos beteg és amennyiben ilyenekre talál, nyomban elhelyezi az illetőt valamelyik tüdőbeteggondozóba vagy a betegségének megfelelő intézetbe. Az intézet orvosa állandóan figyelemmel kiséri a gyerekek szociális viszonyait, gyakran megvizsgálja a szülők lakását, hogy egészséges lakásokban laknak-e, hányán laknak egy lakásban, fürösztik-e

Kaland

Irta : Nagy Lajos

Az a nap, amelyen ez a kis történet kezdődött, nem volt szerencsés. Sőt megmondom nyíltan, azon a napon csőstül hullott rám a csapás. Nem sorolom fel a sok mindenféle bajt, ami ért, nem akarok brillírozni, kezdve a kis rosszakkal s végezve a harsonázó tragédiákkal. Egy-két eseményt ragadok csak ki az ádáz zuhatagból. Nem volt pénzem s azt a pénzt, ami bizonyosnak álljf a házhoz, nem kaptam meg, — ez egy. A legjobb barátom diszkréten közölte velem, hogy a nő, aki nagyon is tetszett nekem, azt mohdta rólam, hogy hosszú orrom van, ez pedig igaz, tehát baj, — ez kettő. Harmadszor pedig: volt egy kis barátnőm, fiatal és szép, de hűvös volt, komiszkodott is velem, meg kellett állapitanom, hogy nem szeret, — összevesztem vele s tudtam, hogy örökre elvesztettem őt.

Abban a lelkiállapotban vergődtem, amikor az ember megveti önmagát, mert még mindig nem lett öngyilkos. És komolyan gondolkoztam az öngyilkosságról. Hogy jobban tudjak gondolkozni, mindenesetre betértem egy kávéházba. Éjfél után járt már az idő, a kávéház csaknem üres volt, leültem egy famelletti asztalhoz. Háttal ültem a falnak, két könyökömre támaszkodtam, fejemet a tenyerembe ejtettem az orrom megnyúlt, a szemem kidülledt, feketéztem, cigarettáztam, majdhogy sírva

Igen ám, de szemben velem, a kávéház másik oldalán, ablak melletti asztalnál, társaság ült. Férfiak és nők, köztük — már fölfedeztem — egy gyönyörű asszony. Az arca, a haja, a szeme... ó, nem is irom le, képzelje el mindenki a legszebbet! A társaság tagjai csevegtek, nevetgéltek, a gyönyörű asszony komoly volt és felém nézett. A többiek egymással törődtek, legfeljebb néha-néha az ablakon keresztül az uccára vetettek egyegy pillantást, de a szép asszony nem figyelt rájuk, felém nézett egyszer, felém nézett másodszor, már harmadszor nézett felém, amikor éppen részegen a (bánattól, ezt sírtam a pincér arcába:

— Feketét! Még egy feketét!

És már készen volt agyamban a nagyszerű elképzelés: zsebeimbe köveket rakok, felállók a hid pár: kányára, beveszem a kellő adag morfiumot s halántékon lövöm magam. Igen. És éppen ezért nem a végső letörés ernyedtségével, hanem a halálraszántak hősi pózában ültem ott, falmelletti kis asztalomnál. fájdalomtól izzó lélekkel, de keményen. A gyönyörű nő felém nézett!

Most már tehát negyedszer nézett felém. Ennek a fele, kettő, még tréfa lenne, de négy! — ez már jelent valamit. Nemcsak hogy észrevett, hanem már érdeklődik is rántam. Egy kissé meglazult önzvilkossági kemény elhatározásom. Mindenesetre a morfiumot kidobtam a tervezetből. És lássuk csak: felém néz, ime már ötödször;

ä szivem táján kellemes bizsergés. Tehát tetszem neki? Ilyen rohamosan és ennyire! No nem bizom el magam. Mert ha rut nem is vagyok, olyan nagyon szép sem vagyok, hogy valakinek első látásra ennyire fennakadjon rajtam a szeme. Hanem bizonyára úgy áll a dolog, hogy feltűnt neki az én nagy szomorúságom. Ó, az angyal! A gyengéd női lélek, az anyai szív! Ismét felém nézett.

Nem, egyelőre nem lőhetem magam főbe. Ezer remény sarjadzik móric bennem. Felém néz megint! Bánatomat, ó, ujjongó örömök lovascsapata rohanja meg mingyárt és jaj, porrá tiporja. Zokogni szeretnék a nagy boldogságtól. Ó, én ostoba, hogy egyszerre annyira el tudtam magam hagyni. Hiszen megint felém néz, folyton felém néz, minden tizedik másodpercben felém néz, senkivel a társaságból nem törődik, azok beszélhetnek hozzá, akár egy — (bocsánat a tiszteletlen hasonlatért! — beteg olaszhoz. És lehetetlen nem olvasni a tekintetéből. Hiába, ha Psylander szebb is volt mint én, de hát tetszem neki. Meglátott, megsajnált, — és sajnálni annyi, mint félig szeretni. A szeme pedig már ennél sokkal többet mond. Valami állandó fürkésző kíváncsiság feszül benne. A szája körül csaknem mosolygós megelégedettség. Hurrá! Nagyszerű! Tetszem neki, van uj nőim. Ezt az angyalt minél előbb lestoppolom. Öntsétek ki a világ minden morfiumát! Dobjátok a Dunába a világ minden revolverét! Érdemes

vonatkozik. A Matica vasárnapi közgyűlésén fog a tervvel — amelyről azok, akik látták, nagy elragadtatással nyilatkoznak — elvben foglalkozni és ha elfogadja, a közgyűlés a végleges épitési terv elkészítésére ad megbizást, amelyről egy későbbi közgyűlés fog dönteni.

A vasárnapi közgyűlés fogja a jövő év pravoszláv pünkösdjére, június 20. és 21-ére tervezett centemáriurn-ünnepély előkészületeit megállapítani. Annyi máris bizonyos, hogy a Matica százéves jubileuma meszsze ki fog emelkedni a helyi ünnepélyek keretéből és azon nemcsak! az egész ország tudományos világa, de bizonyosan a külföld, főleg a szlávság minden irodalmi testületé és nagysága résztvesz.

A Matica legközelebb az uj egészségügyi’ palota helyiségeiben megrendezi a Dunán és a Száván inneni szobrászok és lestők kiálitását, a melynek az ad különös jelentőséget, hogy felöleli a Dupán és Száván inneni szláv művészeknek a tizennyolcadik század óta produkált művészeti termékeit.

A Vuics Jqpó-féle múzeummal kapcsolatosan néhány vajdasági lakban tévesen volt megiyva, mintha a nagylelkű adományozó csak kiücsönképen engedte volna át nagyélv tékü múzeumát a Maticának,

Ezzel szemben dr. Maletin Márkó, a Matica tudós főtitkára a Bácsmegyei Napló munkatársának kijelentette, hogy a szeníai múzeumot Vuics Jócó a Matica védnöksége alá helyezte, azt Noviszadra átsizállittatja és annak fenntartásáról gondoskodik. A Matica mint Vuics Jócó alapítványt fogja a múzeumot kezelni és annak vezetésére patronátust fog kinevezni. A muzeum mindenesetre Noviszadon marad.

A muzeum elhelyezésére a Matica 1 a város által lehasitott épületsávért cserébe adandó telekre díszes múzeumot emel, amely a Vajdaság múzeuma lesz és ott talál elhelyezést ! a Vuics-gyüjtetnény is.

éni, éljetek és szeressétek! Még hogy az a kis taknyos hűvös volt hozzám, merészelt hűvösnek lenni, énhozzám — mikor ime, egy valóságos istennő néz félém, kíváncsian, várakozással, fürkésző boldog megelégedéssel, mondhatnám majdnem mosolygó bódulattal. No lám, ez vagyok én! Már vagy ötvenszer nézhetett felém. Na hát, az a tekintet olyan, mint egy kész szerelmi vallomás. Eleped értem, jaj.

Éppen ezért a dolog biztos, elromolhaíatlan, — tehát mehetek nyitgodtan haza, nyugodtan alhatom, majd minden nap eljárok ebbe a kávéházba s ha ismét látom őt, megkezdem az akciót. Nem sürgős.

Hazamentem, lefeküdtem, pompásan aludtam. Másnap nem értem rá, de harmadnap ismét elmentem abba a kávéházba. Éjfél után. Ott ült a kedves társaság, köptük a gyönyörű nő. Leültem, ugyanazon az oldalon, amelyen ők ülték, a szomszédos asztalhoz. Feketét rendeltem és rágyújtottam egy cigarettára. Figyeltem a gyönyörű nőt.

És a gyönyörű nő megint nézett. Minden tizedik másodpercben nézett. Kíváncsian, fürkésző boldog várakozással, megelégedéssel, mondhatom mosolygó bódulattal, epedőn. Folyton nézett. Arrafelé nézett, ahol két nap előtt ültem. Engem észre sem vett. Azon a helyen most nem ült senki. De ott, éppen a falban egy éles, tiszta tükör ragyogott