Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)
1925-10-28 / 288. szám
8ÄCSMEGYEI NAPLÖ 1925. október 28. KÉPTELEN KRÓNIKA VAN EGY KUTYÁM, amelynek a papája állítólag farkas volt, az erdő réme. Nem tudom, mennyiben ütött a papájára, de tény, hogy állandóan gyilkos kedvében van és ilyenkor nem riad vissza egy kis vérengzéstől sem. Miután háziasszonyom csirkéit és pulykáit elfogyasztotta, nemesebb vadra tért át: megette a vekkeremet. Az utolsó fogaskerékig. Maid egy enyhe októberi alkonyon sz^tszaggatta a barátom egyetlen téíikabátiáuak gyönyörű prémgallérját. Ezeivütán már csak két választás maradt számomra: vagy javítóintézetbe adni az elvetemültét, vagy pedig a sintérhez, a halál iskolájába. Végül is úgy döntöttem, hogy kiadom kosztba egy megbízható jó ösmerősömhöz. Ez vasárnap történt. Az áldozat még megkérdezte: — Aztán szolid állat ez a kutya? A lehető 'egrózsásabb reményeket helyeztem kilátásba. . —-Az nem szó — áradoztam — maga a tisztesség és jólneveltség. Akár egy zálogház. Ez halott. De hisz az ember csak nein mondhat rosszat a kutyájára? Hétfőn tedult arccal rontott be hozzám a felebarátom. —■ Mi történt? — kérdeztem szigorúan és nyomban tudtam miről van szó. —• Az a dög — mondta elfúlva — az a dög megette a perzsaszönyegü.nket. — De remélem nem lett semmi baja? — ugrottam neki bőszülten — mert akkor jaj neked! Nem. a kutyának kutya baja sem történt, de viszont sehoisem tűrték meg huszonnégy óránál tovább. Napokat 'evett. Amikor azonban a kövér Csikszeredáné lábikrájából kiharapott vagy másfél kilót, magam is gondolkodóba estem. Kétségtelen, ez az eb visszaél a bizalmarpmal. Pedig derék, okos állat. Vérzik a szivem, hogy meg kell válni tőle, de mégis odaadom. Persze nem ingyen adom, mert akkor nem becsülné meg senki és nekem különben is már sokba van. Direkt deficitbe van. Tehát: egy félesztendős kis farkas kutya eladó. Különös ismertetőjele: a gazdája én vagyok. * A KENYÉR a szegény ember pástétoma, tehát én naponta pástétommal élek, mert délben és este mindig elfogyasztok két szerény karéjjal a vendéglőben. A kenyér az eddig 'tisztán és önzetlenül volt kenyér és ha a pikkoió elibém tette a kenyeres tálat, hát ahhoz a gyanúnak még az árnyéka sem férhetett. A múltkor azonban egy kis meglepetés ért. Egy kis ujitás, kedveskedés a vendéglős részéről, • tekintve, hogy minden olcsóbb lett, csak ő maradt meg a régi drágának. A kenyérben déliben egy reszelőrc bukkantam. Egy csinos, finom acélreszelöre, amilyennel a moziban reszelik el a börtömrácsot a 13-as számú Mix és a többi fegyencek. Nem szeretem a feltűnést és amikor arra jött a tulajdonos, szó nélkül nyeltem egyet. Lenyeltem az egészet. Másnap már messziről láttam, hogy valami domborodik a kenyérbélben. Valami kecses gömbölyüség. És a látszat nem csalt. Gondos hámozás után napfényre is hoztam egy szép fekete gombot. — De hisz ez az én dolmányomról szakadt le tavaly! — örvendezett a pitykérnek boldogan asztaltársam és nyomban kigombolta a kabátját. A pityke passzolt és én átadtam a tulajdonosának. így ment ez egy darabig, mint a zsákba macska. Mint a keresztrejtvény. A’íig vártam mindig a delet, hogy- megtudhassam: mi is lesz ma a kenyérben? Na, ma aztán váratlan meglepetés ért. A kenyérben nem dugóhúzó volt, nem hairisnyakötö és nem is egy motorkerékpár. Ó, vájjon mi lehetett más a kéjétemben? Egy- ■syábbogár. Egy halott svábbogár. Egy oszlásnak indult svábbogár, amely már nem vét a légynek se. De csak a fejét és a potrohát sikerült kiásni a kenyérbélböl. A többi testrésznek hült helye volt. Este, a vacsoránál aztán leszállították a szárnyait és a lábakat is. Mind a hatot. Vagy- legalább is: én hatot találtam a pompás, ropogós kenyérvégben. így, részletekben jutottam hozzá. Szépen kitettem a tányérom szélére. Az éthordó csudáikezva nézett rám. Ezt mondta a tekintete: »ilyen Ínyenc falatot ott hagy?« Meg volt sértve. — Bocsánat — ekszkuzáltam magam — de én vegetáriánus vagyok.. # AZ ÍRNOK UR, az elegáns vászonnadrágos másoló, akinek gyönyörű gyöngybetüit hetedhét határban is ösmerik, akiért valamikor versenyeztek Párisból jelentik: A nagykövetek tanácsának ülésén a locarnói szerződések hatása félreismerhetetlen volt. A nagykövetek konferenciája tárgyalás alá vette a német birodalmi kormány válaszjegyzékét a lefegyverzésről, amelytöt még október 23-án nyújtott át Mösch párisi német nagykövet Briandnak. Néhány hónap előtt még teljesen elégteleneknek tartották a nagyhatalmak a német birodalmi kormány idevágó intézkedéseit, most alapjában megváltozott a hangulat és a Times tu-Párisból jelentik: A Haiti szigetén fekvő San Domingo lakosságát néhány nap óta példátlan vakmerőséggel végrehajtott betörés tartja izgalomban. Ismeretlen tettesek behatoltak George M. Salvatier, az Egyesült-Államok san-domingői főkonzuljának nyaralójába, a melyet teljesen kifosztottak és egyúttal elraboltak egy kristályvedret is, amelyben a fők,onzul Kolumbus Kristófnak, Amerika felfedezőjének hamvait őrizte. A rablók, akik értéktárgyak után kutattak, a főkonzul lakásában elhelyezett páncélszekrényben ráakadtak a Kolumbus földi maradványait őrző vederre, amelyet magukkal vittek, bizonyára anélkül, hegy sejtelmük lett volna annak történelmi értékéről. A rendőrség széleskörű nyomozást indított a tettesek kézrekeritésére, de a kutatások eddig még nem vezettek eiedményre. Kolumbus hamvai elrablásának hire a sain-domingói rendőrhatóságokon kívül zavarba fogja hozni a nagy felfedező számos életrajzíróját és a történettudósokat is, mert kiderült, hogy Kolumbus földi maradványait nem kevesebb, mint károm különböző kelyen őrzik múzeumokban és magángyűjteményekben. A híres olasz világutazó porait mind a három helyen valódiaknak tartják, a történészek pedig a inai napig sem tudtak megegyezni annak megállapításában, hogy Kolumbus Kristófot tulajdonképpen hol temették el végleg. Amikor a hires utazó 1506-ban a spanyolországi Valladolidban meghalt, végrendeletében azt az óhaját fejezte ki, hogy tetemeit ne az Óviiágban, amely életében oly hálátlan volt iránta, helyezzék örök pihenőre, hanem a Haiti szigeti San Domingóban, ahol először lépett az általa felfedezett világrész földiére. Kolumbus özvegye azonban, aki nem akart megválni férje holttestétől, keresztülvitte azt, hogy a nagy halottat a valladolidi székesegyházban temessék el. az ügyvédi irodák és hivatalok, beállított ma hozzánk és felajánlotta szolgálatait. Kicsit megkopott az ixnok ur, a nadrágja bizony kifényesedett és őt magát is megviselte az idő. — Nagyon sajnáljuk — mondta a szerkesztő és rámutatott az asztalán álló írógépre. A másolónak, akit valamikor a tenyerükön hordoztak az ügyvédek, elkomoi;odott az orcája. Beborult, akár az ég, ha felhőket hoz a szél. — Ez! ez a masina... dadogta végtelen gyűlölettel és többet nem tudott mondani. Csak állt ott iszonyú keserűséggel a szivében és farkasszemet nézett a vidáman csattogó Írógéppel. Úgy nézett rá, mint a kivénült primadonna az uj csillagra. Mint a rablóra, aki kiveszi a. szájából a faliatok (-.) dósitójának értesülése szerint a határozat olyan lesz, hogy hamarosan számítani tehet Köln mielőbbi kiürítésére és a Rajna-tartomdnyok első zónájának felszabadítására is. A Times jelentése szerint a nagykövetek tanácsának keddi ülésén Briand a kölni zóna kiürítése mellett foglalt állást, mert mint kijelentette, meg van győződve arról, hogy ezáltal a német nemzetiek elvesztik legerősebb arsrumentumukot a locarnói egyezmény jóváhagyása ellen. henhetett ezen a hírnevéhez méltó díszsírhelyen, mert alig három évvel később Szevillába vitték a holttestet, amelyet itt újra eltemettek. Több, mint három! évtizedig nyugodtak Kqlumbus porai Szeviilában, abban a spanyol városban, amely magát a hires utazó szülőhelyének tártja és ezt a dicsőséget mindenáron el akarja vitatni Genuától. Harminc év után hirtelenül eszébe jutott az utókornak, hogy a nagy felfedező utolsó kívánságát még mindig nem teljesítették. Kolumbus hamvait tehát1 újból kiemelték a földből és egy vitorláshajón san domingói sírboltban, de mikor a madszor, most már végleg eltemették a csontokat. Ezután több mint kétszázötven évig porladtak Kolumbus földi maradványai a san-domingói sírboltban, de mikor a franciák elfoglalták a szigetet, a spanyolok nem tudtak beletörődni abba, hogy halottja idegen földben pihenjen és ezért engedélyt kértek a francia kormánytól, a hamvak elszállítására. Egy marék" hamu mindaz, ami abból a férfiúból megmaradt, akit valamikor Kolumbusnak neveztek, egy acéldobozban Kuba szigetének fővárosába, Havannába vándorolt, mert a spanyolok tiszteletben akarták tartani a- nagy felfedező utolsó kívánságát és ezért a porait az Uj Világban akarták újból eltemetni. De az az idő, amikor Kolumbus Kristóf sokat zaklatott földi maradványai végre örök pihenőre térhettek, még most érkezett-el. 1898-ban Amerika háborút nyert Spanyolország ellen és az amerikaiak megszállták Kuba szigetét. Kolumbus hamvait a spanyolok erre most már negyedszer emelték ki a sírból és visszavitték magukkal a hazájukba, ahol mint Homérosz tetemeiért Görögországban, ekkoriban ép úgy versengtek egymás között a spanyol városok a hires utazó poraiért, amelyeket végül megint Sevillában temettek el. A san domingói rablás hire most azazt a dicsőségét, hogy Kolumbus hamvait őrzi a falai között. Az amerikai lapok ugyanis ridegen megállapítják, hogy az Egyesült-Államoknak 1898-ban eszük ágában sem volt Kolumbus hamvait kiadni Spanyolországnak és azt hangsúlyozzák, hogy Sevillában nem Kolumbus, hanem egy ismeretlen spanyol katona: tetemei varnak eltemetve, Kolumbus porai pedig ma is a san demingói sirboltban nyugosznak, amit egyébként az a tény is bizonyit, hogy a sziget hatóságai a közelmúltban ajánlották fel megőrzésre a történelmi értékű ereklyéket százezer dollárért az Egyesült-Államok egyik nagy városának. Repülőgép a jugoszláv posta és a közegészségügy szolgálatában A jugoszláv repülőtörténet nagy és jelentős határkőhöz jutott, amennyiben a jugoszláv Aeroklub azzal az dökészitésnek már erősen előrehaladott stádiumában levő tervvel foglalkozik, högV! Jugoszlávia egymástól távoleső részel között repülőpostaszolgálatót vezet be, amely lehetővé fogja tenni, hogy egy levél Beogradból Cettmje—Podgoricára három óra alatt, Beogradból Szarajevóra háromnegyed óra alatt, Beogradból Zagrebba két óra alatt és Beogradból Ljubljanába két és fél óra alatt jusson el. Az Aeroklub eszerint Beograd—Skoplje—Bitolj, Beograd—Mosztár, Cettinje—Podgorica, Beograd—Zagreb, Beograd—Zagreb—Ljubljana, Beograd— Szarajevó között légiposta járatokat kíván létesíteni, mely természetesen lehetővé teszi, hogy a légpostaállomásokon kívül a kapcsolt területek is a repülőpostán hozott leveleket a legközelebb! vonattal továbbítva, az eddiginél lényegesen rövidebb idő alatt megkaphassák. De ennél is szenzációsabb terv foglalkoztatja a katonai és polgári egészségügyi hatóságokat. Vladiszavljevics Vásza táboraokorvos, a hadügyminisztérium egészségügyi főnöke dr. Miletics Szlávkó egészségügyi miniszterrel történt előzetes megállapodás után a napokban Noviszadra jött, ahol Sztanojlovics Jován tábornokkal, a hadügyminisztériumnak Noviszad—Petroyaradinban székelő repülőosztály főnökével beható tanácskozást folytatott, miiképp lehetne azt a legmodernebb és felette humánus újítást bevezetni, hogy Délszerbiában, Macedóniában, az albán határon és Montenegróban, ahol csak egymástól igen íávofeső és nehezen megközelíthető, továbbá csak nagyobb városokban vannak kórházak. — kisebb helyeken súlyosa« megbetegedett, vagy a határon szolgálatot teljesítő katonáink közül a gyakran előforduló sebesülteket repülőgépeken lehessen a kórházba, elszállittatni, miáltal a műtétet igénylő betegek és sebesültek félórán belül már a műtőasztalon lehetnének. A noviszádi megbeszélésből az a konkrét terv alakult ki, hogy az egészségügyi intézményekben elhanyagolt déli részekben egészségügyi repülőszolgálatát létesítenek. Breguet-gépeket fognak legfeljebb 130—140 kilométer gyorsaságot kifejteni tudó motorokkal ellátni, a melynek kisebb gyorsasága lehetővé fogja tenni, hogy ezek a repülőgépek kisebb tisztásokon is leszállhassanak. A megvalósítás esetén Skopljéban és még egy-két, később kijelölendő helyen repülőgépek lesznek hangárokban elhelyezve. amelyek az egészségügyi szolgálat bázisát képezik és ahonnan a repülőgépek a défezerbiai Debar, Monasztir, Kocsane stb. irányában, ahol ennek szükségessége felmerül, az ott súlyosan megbetegedetteket, illetve a határon megsebesült katonákat a szkopljei, vagy a legközelebbfekvő kórházba hozzák. A terv szerint az első járatok már márciusban megkezdik modem egészségügyi szolgálataikat. Kolumbus isim».- niš&sem,, sokáig pi- után alaposan megtépázza Sevillának Köln és a rajnai lén a rövidesen felszabadul A nagykövetek tanácsa kedvezően fogadta a nemei lefegyverzési válaszjegyzéket Elrabolták Kolumbus Kristóf hamvait Hol vannak Amerika felfedezőjének földi maradványai?
