Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-28 / 288. szám

1925. október 28. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Franciaországból csempészik a kokaint és morfiumot Budapestre Neumann Antal tann elmondta, hogy a rendőrök megkardlapoztak egy öreg­asszonyt, aki gyerekkocsit tolt és a gyermek is kapott egy laposvdgdst. özvegy Ritter Jánosné tanú vallo­rc lépni! Egy gyerekkocsiba — mondot­ta — egy rendőrid beletaposott, kis hí­ja volt, hogy a gyerek meg nem halt. A bizonyítási eljárás befejezése után Strém Lászlót bűnösnek mondták ki Becs a csempésztársaság központja Budapestről jelentik: A legutóbbi hónapokban illegitim utón nagymennyi­ségű kábítószert, kokaint és ópiumot hoztak forgalomba Budapesten. A rend­őrség megállapította, hogy a csempész­társaságnak külföldön vannak összeköt­tetései és különösen Franciaországból hoznak nagyon sok kokaint Magyar­­országra. A nyomozást fovább folytat­ták annak megállapítására, hogy tu­lajdonképen kik azok, akik a mérgeket Budapestre csempészik, de a tetteseket nem sikerült leleplezni. Néhány nappal ezelőtt azonban megjelent a főkapitány­ságon egy budapesti gyógyszerész és a következő érdekes bejelentést tette: — A múlt héten Bécsben jártam, ahol a Bristol-szállodában szálltam meg. A szálloda folyosóján egy ismerősöm­mel, Majoros Emil huszonkilenc éves kultúrmérnökkel találkoztam, aki arra kért, hogy nagyobb mennyiségű kokaint hozzak Budapestre. Fáradságomért nagy összeget kínált. Hosszasan beszélgettem az ismerősömmel, aki elmondotta, hogy ő és barátja, Boros Ervin dr. magán­hivatalnok Bécsben, a Maria Hilfer-j strasse 17. szám a'atti házban kokain­raktárt tartanak. A kábítószereket j Franciaországból hozzák és Magyar-1 országba csempészik. Legutóbb hat kilogram kokaint hoztak át a határon, Bécsben autót bérelnek, ennek alvázába egy körülbelül arasznyi vastag méreg­gel telt ládát helyeznek. Ä soffőr egyedül vezeti át az autót a határon, mig Majoros és Boros vonaton mennek. A két csempész, az egyik kisebb állo­máson kiszáll, ahol az autó már várja őket. A gyógyszerész leleplezése alapján a rendőrség nyomoz ist indított és meg­állapította, hogy valóban a két bécsi fiatalember csempészi az országba a mérgeket. A Budapesten már korábban leleplezett kokainárus banda velük tar­tott fenn összeköttetést. A rendőrség táviratilag kérte a bécsi rendőrigazgató­ságot, hogy Majoros Emilt és Boros Ervin dr.-t vegye őrizetbe. A rendőrség reméli, hogy sikerült a további kokain­csempészésnek teijesen elejét venni. Megkardlapozott csecsemők Két hét és hat millió egy választási cikkért Budapestről jelentik: A törvényszék Sohadl-tanácsa kedden tárgyalta azt a sajtópört, amelyet Strém László, a Nép­szava munkatársa ellen indítottak, mert azt irta, hogy amikor a győri pótvá­­lasztás után Malasits Oéza szociálde­mokrata képviselőt a tömeg éljenezte, a lovasrendőrök brutálisan belegázoltak a tömegbe és a tüntetőket megkardla­­pozták. A vádlott kihallgatása alkalmával a valódiság bizonyítását kérte, amit a bí­róság ej is rendelt. Elsőnek Farkas Mátyás győri polgár­­mestert hallgatták ki, aki elmondta, hogy ott volt a tüntetésnél, de nem lát­ta, hogy a lovasrendőrök bántalmaztak volna valakit. Teller Gyula győri rendőrfőtanácsos beismerte, hogy a rendőrök attakot in­téztek a tömeg ellen, mert a tüntetők a rendőrséget szidalmazták. Állítása szerint a tömeg feloszlatása a lehető legkíméletesebb módon történt. A fötárgyalási elnök felolvasta erre Tehernek a felettes hatóságaihoz inté­zett jelentését, amely szerint a tömeget a legkíméletlenebbül szétkergették. Malasits Géza képviselő, Latinák Je­nő gyáros és Hegyi Imre esztergályos tanuk egybehangzóan elmondták vallo­másukban, hogy a teljesen nyugodtan viselkedő tömegbe belerontottak a lo­vasrendőrök és kardlApozni kezdték. mást tett arról, hogy a lovasrendőrök egy fiatalembert beszorítottak a dróton keresztül a pázsitba, úgy, hogy elesett. Erre egy gyalogos rendőr odaszaladt és megpofozta azzal, hogy tilos a gyep-. sajtó utján elkövetett rágalmazásban és ezért hat heti fogházra és hat millió korona pénzbüntetésre ítélték. Az indo­kolás szerint a rendőrök jogosan jártak c! a tömeggel szemben. Mit mondott Radonics Adán ? Nem vállalta magára a Dettre-ügy reparálását Adai tudósítónk jelentése alapján keddi számunkban beszámoltunk ar­ról, hogy dr. Radonics Jovan, a su­­bolicai kerület radikális képviselője az ottani választópolgárok kérdéseire töb­bek előtt a következő kijelentést tette D ztlre János dr. kiutasításáról: — Az egész affér a helyi hatósá­gok kezdeményezésére vezethető visz­­sza. A magam részéről mindent meg­tettem, hogy a sajnálatos eset repa­­rálható legyen. Számíthatnak támo­gatásomra abban a tekintetben, hogy a történteket jó vátegy ü k. Őszintén sajnálom, hogy az újságírói kar ki­váló tagját ilyen sérelem érte. Ezzel a tudósításunkkal szemben dr. Radonic; jován a Bácsmegyei Napló tól annak közlését kéri, hogy Adán nem tett olyan kijelentést, hogy a D ttre ügy reparálását ma­gára vállalja és nem mondotta töb­bek előtt azt sem, hogy számíthat­nak az ő támogatására abban a tekintetben, hogy a történteket jóvá­­tegyék. Gazdasági retorziókkal fenyegették meg a görög kormányt Románia közvetített Athén és Szófia között — A görög csapatok szerdán kezdik meg a visszavonulást — A Nép­­szövetség kiállta a tfizprőbát A beogradi antant-attasékat bízták meg a visszavonulás ellenőrzésével Párisból jelentik: A külügyminiszté­rium óra-termében ült össze a Népszö­vetség tanácsa, mely a görög—bolgár konfliktus ügyében határozott. Az ülés öt órára volt kitűzve, de el kellett ha­lasztani, mert Briand, akinek az ülésen elnökölni kellett, a minisztertanácson heves orrvérzést kapott, úgy, hogy or­vosi segítséget kellett hívni. Pontosan hat órakor nyitották meg az ülést ün­nepélyes hangulatban. A tanács tagjai Chamberlain kivételével esti öltözetben jelentek meg, az angol külügyminiszter barna utiruhát viselt. Briand feltűnően ideges volt. Jobb orrlyukából vérrel át­itatott vattadarab csüngött ki, amelyet gyakran cserélt ki friss vattával. Elnöki megnyitója után, mely rövid volt, meg­lehetős rideg hangon szólította föl a bolgár és a görög külügyminisztérium képviselőit, hogy nyilatkozzanak, mi módon intézkedtek kormányaik az el­lenségeskedés beszüntetése céljából, hogy a bolgár és a görög csapatok 'kö­zött tényleg kitört ütközet megszűnjék. Mikor Bulgária képviselője terjedel­mesen kezdte fejtegetni az eseménye­ket, Briand figyelmeztette, hogy csak arra válaszoljon, hogy mi történt az el­lenségeskedések beszüntetése érdeké­ben. A lapok egyértelműen megállapítják, hogy a Népszövetség kiállotta a tüz­­próbdt és igazán a helyzet magaslatára tudott emelkedni, mikor első Ízben kel­lett komoly háborús veszedelmet elhá­rítania. A lapok dicsérik a népszövet­ségi tanács gyors intézkedését, amely később támadható konfliktusok esetén példa gyanánt szolgálhat és helyesnek ítéli azt az eljárást, hogy a Népszövet­ség tanácsa erélyesen és sikeresen ta­gadta meg, hogy a legtávolabbról is hozzájáruljon a konfliktus itisztázásához mindaddig, mig az ellenségeskedések meg nem szűntek és a statusquo helyre nem állott. Általában megelégedéssel szegezi le a francia sajtó, hogy csak gazdasági szankciók fenyegetésével le­hetett józanságra bírni a makrancos Görögországot Az Éré Nouxelle elérkezettnek látja az időt arra, hogy a-Balkánon is biz­tonsági szerződések jöjjenek létre a lo-> carnói egyezményekhez hasonlóan. A görög csapatok visszavonulását írásba foglalták Athénből jelentik: A külügyminiszté­rium. hivatalos közleményben megálla­pítja, hogy Rascano athéni román követ a bolgár kormány kérésére tett diplo­máciai lépéseket Pangalosz miniszterel­nöknél. A román kormány arra a vesze­delemre figyelmeztetett, amely abból támadna, ha a görög csapatok továbbra is megszállva tartanák a komitácsi be­törések miatt elfoglalt bolgár területe­ket. A diplomáciai közbelépés után Ras­cano román követ és Kaftanasoblu kül­­ügyminisztériumi igazgató között meg­állapodás jött létre, amelyet írásba fog­laltak. Ennek az egyezménynek legfontosabb rendelkezése az, hogy a bolgár és a gö­rög vezérkar négy tisztje kimegy De­­mirkapuhoz és ellenőrizni fogja, hogy a görög hdjárörök ismét elfoglalják a ha­­tárörházakat, azután a görög csapatok megkezdik a bolgár terület kiürítését, a bolgárok ellenben a kiürített területre csak akkor léphetnek, ha a- görög csa­patok már túljutottak a határon és a görög őrségek elfoglalták őráílomásai­­kat. A görög követ Nincsicsnél Beogradbói jelentik: Kedden délelőtt Polichriandris beogradi görög követ a bolgár-görög konfliktus óta első Ízben kereste fel Nincsics külügyminisztert, akit részletesen informált az esemé­nyekről. Megjelent a külügyminiszté­riumban Emandi román követ is és is­mertette az ügyben a román kormány álláspontját. A beogradi francia, angol és olasz attasékat rendelték ki a vizsgálat lefolytatására A Népszövetség tanácsának határo­zata értelmében tudvalevőleg francia, angol és olasz tisztekből álló bizottsá­got küldtek ki a görög-bolgár határra, hogy a konfliktus okára vonatkozó vizs­gálatot lefolytassák és ellenőrizzék a Népszövetség határozatának végrehaj­tását. Mint Beogradbói jelentik, a beo­gradi francia, angol és olasz követsé­gek mellett akreditált katonai attasék kedden reggel távirati utasítást kaptak, hogy mint ennek a bizottságnak a tagjai, haladéktalanul utazzanak a görög—bol­gár halárra. A katonai attasék kedden délben a kormány által rendelkezésükre bocsátott kiilönvonaton Gyevgyelia ha­tárállomásra utaztak, ahonnan autón folytatják az utat. Ä g’öröí» megbízóit kudarca Parisból jelentik: A népszövetségi ta­nács keddi nyilvános ülését tizenegy órakor nyitotta meg Briand elnök. Meg­nyitó beszédében felszólította a görög és bolgár megbízottakat, hogy nyilat­kozzanak a konfliktus okairól és adja­nak alkalmat a népszövetségi tanács­nak, hogy a felelősség kérdését megál­lapítsa. A görög megbízott kijelentette, hogy Görögország hajlandó elfogadni Romá­nia közvetítő ajánlatát, amelynek alap­ján az ellenségeskedések azonnal be­­szüntetendők volnának. Briand ezt a kijelentést tudomásul vette, ezzel kapcsolatban azonban több­rendbeli aggodalmának adott kifejezést. — ügy látszik, — mondotta — hogy Görögország a népszövetségi tanács ha­tározatát el akarja kerülni. Ennek elle­nére is reméli, hogy a görög kormány .nyílt választ fog adni és alkalmazkodni fog a . Népszövetség döntéséhez nem­csak betű szerint, hanem a1 határozat széliemének megfelelően is. Az eddig beérkezett információk szerint a harcok még nem szűntek meg és amíg ez meg nem történik, szó sem lehet a konfliktus elsimításáról. Reméli, hogy a mai napon kedvezőbb hírek érkeznek, ez azonban nem akadályozhatja meg, hogy a kát, kormány már most nyilatkozzék a kon­fliktus okairól. A bolgár megbízott erre felolvasta kormányának hivatalos nyilatkozatát, a melyben a bolgár kormány ismételten megállapítja, hogy az ellenségeskedést Görögország kezdte. A bolgár megbí­zott a leghatározottabb formában kije­lentette, hogy Bulgária egy talpalatnyi görög földet sem foglalt el. Görögor­szág eljárását nem tudja mással ma­gyarázni, mint hogy Bulgária leszerelt ország, amely teljes mértékben végre­hajtotta a neuillyi békeszerződésnek a lefegyverzésre vonatkozó határozatait. A bolgár kormány a konfliktus elintézé­sére vonatkozóan a következő javasla­tot teszi: 1. A Népszövetség küldjön ki külön bizottságot a helyszínére. 2. A meggyilkoltak hozzátartozóinak Görögország megfelelő kártérítést fizes­sen és az anyagi károkat is térítse meg. A bűnösök a legszigorúbban megbünte­­tendők. 3. A foglyokat azonnal szabadon kell bocsátani. A gprög megbízott szintén hivatalos okmányt olvasott fel, amelyben a görög kormány a konfliktus felidézéséért Bul­gáriára hárítja a felelősséget és ismétli a görög kormánynak a jóvátételre vo­natkozó ismert követeléseit. Chamberlain szólalt fel ezután s néhány csípős megjegyzésével meglehetősen za­varba hozta a görög megbízottat. Azt a kérdést tette fel hogy milyen mélyen nyomultak be a görögök Bulgáriába és viszont a bolgárok görög területre. — Információnk szerint, — mondotta az angol külügyminiszter — a görög csapatok nyolc mérföldnyire haladtak előre Bulgáriában, a bolgárok ezzel szemben pedig csak 5—50 méter széles sávot szálltak meg. Chamberlainnek ez a kijelentése de­rültséget keltett, ami még fokozódott, amikor a görög megbízott azt válaszol­ta, hogy a bolgárok nem ötven, hanem ötszáz méternyire nyomultak elő. Briand ezután a nyilvános ülést bere- I késztette és a legközelebbi ülést szerda 1 déli tizenkét órára hívta össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom