Bácsmegyei Napló, 1925. október (26. évfolyam, 263-291. szám)

1925-10-28 / 288. szám

4. oldal. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. október 28. Meggyilkolt csendőr Gyilkosság miatt is vádat emelnek a suboticai rendőr támadója ellen Szubotica egyik külvárosi kocsmájá ban néhány héttel ezelőtt véres vereke­dés folyt le Petrovics Dragutin csendőr és Hornák András rovottmultu csavargó között. A verekedés folyamán — mint a Bácsmegyei Napló is megírta — Hor­nák baltát ragadott és azzal többször fejbeütötte a csendőrt. Az ütések kö­vetkeztében Petrovics súlyos sérüléseket szenvedett, úgy hogy kórházba kellett szállítani. A rendőrség megindította a nyomozást, de Hornákot nem sikerült kézrekeriteni. Két héttel később adott életjelt magáról Hornák. A Kölcsei­­uccában megtámadta Rogics Mihály szolgálatot teljesítő rendőrt, akinek a karjába szúrt. Hosszas hajsza után • el­fogták és átadták az ügyészségnek. Ezalatt Petrovics a kórházban feküdt betegen, ahol az utóbbi napokban olyan súlyossá vált az állapota, hogy már nem lehetett rajta segíteni. A csendőr, aki a baltaütések következté­ben koponyacsonttörést és agyvérzést szenvedett, kedden belehalt sérüléseibe. Hornák ellen most gyilkosság miatt is vádat emel az ügyészszség. CIRK USZ sít Harc a káromkodás ellen Rómából jelentik: Olasz­országban kongresszust ké­szítenek elő, amelynek na­pirendiét kizáróan a ká­romkodás ellen való harc módozataival töltik ki. Meg­próbáljuk leírni, hogyan fest majd a kongresszus meg­nyitó ülése. Elnök: Ezennel megnyitom az első káromkodás elleni kongresszust. Kérem űr-istenit a becses fejének. Hát mit gon­dol maga, hogy hol van? Kit provokál maga? S Közbeszóló: Az ángya térgyit! Elnök: Csirkefogó! Közbeszóló: Bitang gazember! Titkár: A f... egye meg az egész kongresszust. Ha-lígasson már! Közbeszóló: Dehogy hallgatók. A A szuboticai törvényszék Pavlo­­vics,-tanácsa most foglalkozott Heu­mann Mór és Mamuzsics Antainé szuboticai könyvkereskedők ügyé­vel, akik ellen Drasche-Lázár Al­fréd »Tüzkereszt« cimü regényének terjesztése miatt eljárás indult: A: mikor ugyanis a szuboticai rendőr­ség elrendelte a szóbanforgó regény elkobzását, a két könyvkereskedés­ben találtak a műből néhány pél­dányt és hiába védekeztek hleu­­mann és Marnuzsicsné azzal, hogy a regény terjesztéséi egyik erre il­letékes hatóság sem tiltotta be, (bűn­vádi feljelentést tettek ellenük, az ügyészségen. A törvényszék 3217/1925. számú végzésével úgy határozott, hogy a vád alá helyezett könyvkereskedők ügyében beszünteti az eljárást. A végzés indokolása a következőkép­pen hangzik: — A »Tüzkereszt« cimü könyvet nem államaink határain belül adták kj, hin­nem a nevezett könyvkereskedők úgy, frász álljon bele az Elnökségbe! Elnök: Figyelmeztetem, hogy ez a hang nem idevaló. Ezennel kitiltom a gyűlésből, menjen az istállóba, ha ká­romkodni akar, azt a hétszentséges, be­tyár.'.'. (A tudósítás többi részét a rendőrség mint szeméremsértőt cenzúrázta.) Stella mint minden más könyvkereskedési árut Magyarországból kapták. Eszerint csak a belügyminiszter volt illetékes a köhyv behozatalát és terjesztését államunkban megtiltani és a betiltást közhírré termi. Biinügyi felelősség csak ajbbaii az eset­ben terhelné a vádlottakat, ha ők a tila­lomról tudva terjesztették volna a ne­vezett könyvet. Minthogy e tilalom ak­kor még nem állt fenn, a szóbanforgó könyvkereskedők e könyv terjesztése miatt nem vonhatók felelősségre, annál kevésbé, mert a könyv címlapján a szerző és kiadó neve is fel van tün­tetve, A törvényszék végzéséből kitűnik, hogy a1 Drasche-regényt annakide­jén jogtalanul kobozták el Szuboti­­cán. Azóta a belügyminisztérium in­tézkedett a »Tüzkereszt« forgalom­­bahozatalának betiltása ügyében és igy ezt a regényt — amelynek egyes ízléstelen részei- valóban sér­tik a szerbség érzékenységét — ma már nem szabad könyvkereskedé­sekben árulni. Összeomlott egy háromemeletes palota Párisban Sok halottja és sebesültje van a katasztrófának jogos volt-e a „Tüzkereszt“ elkobzása? A törvényszék megszüntette az eljárást két szuboticai könyvke­reskedő ellen, akix Drasche-Lázár Alfréd regényét terjesztették az előadó urat, hogy ismertesse a pro­­ramot. Jelentem továbbá, hogy a vá­lasztmány -kiegészítette magát egy tit­kárral, egy főtitkárral és egy pénztár­­nokka-1. Halljuk az előadót! ■ Előadó: Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! Nemcsak Olaszországban, de az egész világon elharapózott a káromko­dás. Ezt nekünk le kell törnünk minden eszközzel. Eddig csak az Egyház küz­dött ellene... Egy hang: Az Egyház nem dolgozott komolyan. Előadó: . . ■ küzdött ellene — A hang: Ne beszéljen .az Egyházról! Párisból jelentik: Páris külváro­sában borzalmas katasztrófa tör­tént kedden délután. A Saint-Hono­­re-uccában egy régi háromemeletes palota óriási robajjal összedőlt és ma­ga alá temette a lakókat. A falak összeomlását leírhatatlan pánik követte, a romok alól halál­­hörgések. rémült segélykiáltások törtek elő, a nagy porfelhő miatt azonban percekig gondolni sem le­hetett a mentésre. A rendőrség, amint értesült a katasztrófáról, nyomban mozgósította a tűzoltósá­got, amelynek segítségére a műsza­ki csapatok is kivonultak a mentési munkálatokhoz. A romok eltakarítása folyamán eddig öt halottat és igen sok súlyos sebesültet húztak ki. A halottak száma még ismeretlen. A vizsgálat folyamán megalapítot­ták, hogy a katasztrófát az alapfa­lak meggyengülése idézte elő. A mentési munkálatok még javában folynak. Előadó: Kuss! A hang: Fogja be a pofáját! Elnök: Kérem az urakat, hogy -legye­nek csendben, azt a kutyafáját ennek a világnak. Titkár: Ki kell dobni a rendbontói,! Azt a hétszentségét neki! Közbeszóló: Rendre! Le az elnökkel! Elnök: (idegesen csönget). Közbeszóló: Le az elnökkel! Elnök: A zanyád! Pénztáros (ordít): De kérem uraim, őrizzük meg a kongresszus méltóságát! Közbeszóló: inkább a Pénzt őrizze meg, amit magára bíznak. Pénztáros: Micsoda? Gyanúsít? Hej. azt a fűzfánfiityiirgő rézangyalát ennek a komisz világnak! Elnök (csenget): Kérem az urakat, hogy ezeket a kifejezéseket ne méltóz­­tassanak alkalmazni. Elnöki enunciációt óhajtok te-n-ni. Közbeszóló: Ráér! Nem sürgős! Elnök: Ne tessék belejáratni a pofá­ját!. Elnöki deklarációm a következő: Mjkor egyik szónok beszél, a többi kus­­soljon. Mégis csak hallatlan! Mindjárt goromba leszek! Ne felejtsék el az urak, nem vágóink az istállóban, hanem egy komoly kongresszuson, amely a károm­kodás ellen küzd. Közbeszóló: Eleget beszélt már! Elrtokr- -Hogy azt-áai -jóságos, magas. A pengő A magyar pénzügyminiszter beterjesztette az uj pénzegységről szóló törvényjavaslatot Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűléshez az uj magyar pénzegységről kedden beterjesztett törvényjavaslat az uj pénzről a kö­vetkezőképpen intézkedik: A koronaérték helyébe uj, arany­érték lép. Számolási egysége a pen­gő, amely száz garasra oszlik. Az értékpénzt alkotó aranyérmék ki­­lencszáz ezredrész aranyat és száz ezredrész aranyötvözetveretet tar­talmaznak. Egy kiló ötvözött arany­ra 3420 pengő, egy küogram finom aranyra 3800 pengő esik. Arany ér­tékpénzül 20 pengős és 10 pengős érméket vernek. Egy kilogram öt­vözött aranyból 171 darab 20 pen­gős vagy 340 darab 10 pengős ér­mét vernek. A 20 pengős nyerssulya, 5.847944. gram, finomsulya 5.26815,6 gram, a 10 pengős nyerssulya 2.923975 gram, finomsulya pedig. 2.631578 gram. Ezután a javaslat az érmék veré­sére .vonátl50TOja»^rí4lra.az msM* kezéseket. Kifejti továbbá, hogy az arányérméket úgy az állam, mint magánosok számlájára verik. Közli a verési dijakat. Koronát ezentúl nem szabad verni Az említett aranyérméken felül vernek még: ezüstből egy pengőst, nem nemesfémből 50, 20, 10, 2 és 1 garasost. Ezüstérmét mindössze 50 millió pengő néyértékben lehet verni, nem nemesfémből mindössze 30 millió pengő árát. A továbbiakban meg van határozva ezeknek az összeté­tele................. A. következő fejezet a pengő-ér­tékben'való kötelező számításról rendelkezik.. Eszerint a' koronában, való ..kötelező számítás hely ébe 1927 január hó elsejétől kezdve a pengő értékben való kötelező számítás lép. A ’ koronának pengőre való át­számításánál 12.500 koronát egy pengőnek keü számítani. IBÍfiBSiKSS-foglalkózrk azzal a kérdéssel, hogy az átszámítás körül várható vissza­éléseket mikép gátolhatnák meg.. Máris elhatározták, hogy hivatalos tabellát fognak kiadni, melyek a közforgalomban segédkönyvül hasz­nálhatók legyenek. Ezenkívül mint értesülünk, most azzal a tervvel foglalkoznak, hogy az összes forgalomban lévő bankje­gyeket felül fogják bélyegezni. Ki fogják jelölni azt a központi hiva­talt, amely ezt a műveletet végzi és ez a hivatal minden eléje kerülő bankjegyre rányomja, hogy hány, pengőt és garast ér. Felfüggesztették „Ferguson mamát“ Texas nőkor irányzója húsz millió do’íárt lopott és csali össze Newyorkból jelentik: Nagy feltű­nést keltett fél évvel ezelőtt, amikor Joe Ferguson-nak, Texas kormány-, zójának halála után a feleségét vá­lasztották meg utódjául. A népszerű, »Ferguson mama« kormányzónébóí kormányzónő lett és beiktatása al­kalmával nagyszabású programot adott. Annál nagyobb szenzációt kelt most a Newyork Herald-nak az a jelentése, hogy Ferguson mamát húsz millió dollár elsikkasztásáért vád alá helyezték és állásától fel­függesztették. A vádirat szerint nemcsak sik­kasztott az ország anyja, hanem különböző meg nem engedett üzle­teket is közvetített, amelyekért meg­vesztegetési pénzt fogadott el s ezeknek az üzleteknek révén az ál­lamot óriási összegekkel károsította meg. Érdekes, hogy férje ellen ré­gebben szintén emeltek hasonló vá­dakat. Most azután kiderült, hogy Ferguson mamának már a férje pa­namáiban is nagyrésze volt és sa­ját megválasztását is csalárd mó­don szerzett pénzzel vitte keresz­tül. Elárverez-k Bácsmegye kőbányáját November 7 ikén lesz az árlejtés Szomborból jelentik: Kellemetlen örökségképpen maradt Bácsbodrog vár­megyére paragovoi kőbánya, amelyet 1920-ban vásárolt meg a vármegye ré­szére Sztojkov akkori alispán, aki ab­ban a véleményben volt, hogy a kőbá­nya jövedelmező üzlet lesz, melyen a vármegye szépen profitálhat. A több mint kétmilliót befektetés azonban egy­általán nem volt szerencsés, mert a bá­nyára Bácsbodrog vármegye állandóan ráfizetett. A kőbányára tavaly több ■mint 300.000 dinár adót róttak ki, annak dacára, hogy a kőkifejtés már évek óta szünetel. A vármegyei közgyűlés annak tudatá­ban, hogy a kőbányából a vármegye semmi hasznot nem nyerhet, még a nyár folyamán egy bizottságot küldött ki, hogy vizsgálja meg a Kamenica mel­lett fekvő paragovoi kőbánya ügyét. A bizottság több ízben járt a helyszínen és részletesen megvizsgálta a kőbánya ter­melő képességét és végül azt a j.ajvasla­­tot tette, hogy a kőbányának a várme­gye kezelésében való fenntartása oly sok technikai nehézségbe ütközik, hogy sokkal' helyesebben volna a kőbányát eladni. A legutóbbi megyei közgyűlés a ki­küldött bizottság javaslatát magáévá tette és a kőbánya eladását elhatározta. A kőbányát nyilvános árverésen fog­ják eladni. Az árverést noyember 7-én .tizenegy órakor tartják meg Szombor­­bä» a vármegyeháza közgyűlési termé­fessk. - v •

Next

/
Oldalképek
Tartalom