Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-06 / 238. szám

4. oldal. A magyar-crnyai gyilkosság a becskereki törvényszék előtt Vasárnap délelőtt folytatják a főtárgyalást Becskerekről jelentik: A becskereki törvényszéken szombaton délelőtt kezd­ték meg Nagyanin Miladin huszonöt éves melencei dobrovoljc bűnügyének a főtárgyalását. Nagyanin — mint is­meretes — 1925. év március 25-én Magyav-Crnya községben meggyilkolta Nagy Ferenc földmivesi. A bünténj- napján Nagyanin Miladin és testvére, Rndivoj melencei dobrovo- Ijácok Magyar-Crnya községen át kocsin hazafelé tartottak. Amint Nagy Andrásék háza elé értek, akkor jött ki a kapun Nagy András földműves kocsijával. A koe Hói megijedtek a dobrcvoljácok lovai, mire Nagyaninék leugrottak a kocsiról és az ostorral végig ütöttek Nagy Andráson. Verekedés támadt és a lármára előjött Nagy András öccse, Ferenc is, aki szét akarta választani a Verekedőket. Ekkor Nagyanin Miladin kézzel hátbaszuria Nagy Ferencet, úgy, hogy az nyomban meghalt. A tárgyaláson a vádlott azzal véde­kezett, hogy önvédelembői használta kését. Kihallgatása után a tanúvallomá­sokra kerü't a sor. A tanuk va'lomárai azonban eddig még nem tisztázták a tényállást. Az elnök délben berekes2- tette a tárgyalást és folytatását vasárnap délelőttre tűzte ki Keszler József nyolcvan éves A magyar kritika nesztorának ünneplése 'Budapestről jelentik: Keszler József, a magyar kritikusok nesztora pénteken töltötte be nyolcvanadik születésnapját. A nagytudásu és pompás tollú újság­írót ebből az alkalomból az Uiság szer­­, kesztősége — áttiéljrhek Keszler a lap megindulása óta tagja — jjzükebbkörü ■ünneplésben részesítette. A szerkesztő­ség nevében Kálnoki Izidor köszöntötte fel a népszerű »Keszi bácsit«, azt kí­vánva neki, hogy élete második felét Is olyan boldogságban töltse el, mint a mai nappal lezárult elsőt. Keszler József Budapesten végezte is­koláit, az egyetemet is, majd Paris­ba ment, ahol a Sorbonne-on töltött cl néhány'evet,, hogy ott megszerezze a francia nye",v és irodalom diptamáját. Amikor visszatért Magyarországra, a budapesti minta gimnáziumban Jett az esztétika és francia irodalom tanára. Közben Jókai Mór lapjának, a Hon-mik lett színházi kritikusa, maid a Nemzet­nek irodalmi és művészeti munkatáfsá. Az Újság megalakulásakor annak szín­házi bírálója lett. Lelkében átélte egy fél Század minden irodalmi és művészeti, eseményét, azoknak •■mindegyike átsztt­­rődöít gz ő csodálatosan szellemes, fran­ciásan könnyed, de mégis mély íilo­­zófiáju. kritikáim Tanított. buzdított, de mindig megközelíthetetlen őszinteség­gel monda meg véleményét mindenről. .Keszler körül valóságos legendakör képződött Budapesten és ebnes, zama­tos,, taiáőó megjegyzéseit még ma is szájról-szájra adják] Keszler bácsinak, aki oly jól ir magyarul, mint csak .ke­vesen, kedves, vicces, némeítel-kevert előadása sok elviselhetetlen iöuróbát tett élvezetessé. Egyszer haragban vo'í egy fiatal Íróval, de azért elment a darabja főpróbájára. A második felvonás köze­pén azonban tüntetőén felállóit és a ki­­. járat felé indult, ■ — Keszler bácsi, ön már távozik? j— k'árdezte tőle az író egy barátja.­Keszler bácsi mégá<lt, szigorúan rá­nézett a kérdezősködőre és minden szót külön hangsúlyozva, igy válaszolt: —• Mi az, Iwgy távozom? Én elme­gyek. Herceg Ferencre nagyon haragudott az utóbbi időben, mert többet politizált, mint irt, Keszler bácsinak azért sem BÄCSMEGYEI NAPLÓ volt rokonszenves, mert politikája nem fedte teljesen az övét,, sőt igen közel állott a fajvédők mentalitásához. Az iró darabjának főpróbája után megkérdez­nék Keszfer bácsit, hogyan tetszett neki az uj dráma. Keszler bácsi röviden, de velősén igy felelt: — Ein Antisemit muss bei mir cselek­mény haben. Magyar drámát mutattak be. amely-1 nek szerzőjét igen sokra becsülte. A darab azonban nem nagyon tetszett ne­ki, .mert amikor megkérdezték, vétetné-; nyét, rövid gondolkozás után ig-y felelt: —f A darab? Jó, jó... csak- nem pre­mierre való. ■ Oldalakat lehetne íeleirni Keszler bá­csi adomáival, amelyek minden komoly tanulmányozásnál jobban jellemzik a legöregebb magyar kritikust. Összeomlott a sentaí vérvád Jovanovics jovan Beogradbím megtalálta elveszett fiát Egy hónappal ezelőtt — mint annak idején közöltük — Szentáról eltűnt Jovanovics Alekszandar, Jovanovics Jovan vasúti tözsdés tizei egy éves kisfia. Az ügy akkoriban erősen fogia*­­koztatía nemcsak a szentai lakossága', hanem az egész Vajdaságot is, mert a kisfiú eltűnésével kapcsol; Lan egyesei; alka'masnak látták az időt arra, hogy a szentai zsidóság ellen a vérvád mesé­jét ismét elhintsék. A hatóságoknak erélyes fellépésükkel sikerült a rém­mese terjedését megakadályozniok, a fiút azonban a legszorgosabb kutatás ellenére sem tudlak megtalálni. Meg­írtuk abban az időben azt is, hogy az eltűnt gyermeket egyesek Novise.don a Kludszky-cirkusznál látták, mire azonban a cirkusz Szuboticára keni t, a fiú már nem volt annak személyzete között. A kétségbeesett szülök mér-már le­mondtak arról, hogy fiukat megtalál­hatják, amikor most jovanovics Jovan egészen véletlenül Beogradban ráakadt elveszett gyermekére. Pénteken Jovanovics Jovan Beograd­ban tartózkodott, amikor a gyümölcs­piacon haladva meglátta fiát, amint éppen egy uriasszony gyümölcskosarát ------------------------«««IMíMMMMIM vjíte. Az apa rögtön kézenfogta és a gyermeket íiazavitte Szentára. Otthon a fiú elmor.d'a, hogy azért szökött meg hazulról, mert araija megdorgálta és néhány napi távoliét után pedig már nem mert hazamenni. Szentáról először Nqvisadra uta.ott, ahol a Kludszky­­cirkűszbán dolgozott. Amikor a lapok­ból olvasta, hogy otthon tudják hollétét és a rendőrség a cirkuszban keresi, odébballt és gyalog Beogradba ment. Araikor Beogradba érkezett, nyomban az egyik kerületi elöljáróságra ment, hogy ott iga’o'ványt szerezzen, de ezt nem kapta meg, hanem azt mondták neki, hogy másnap újból menjen fel a hivatalba. Ekkor azt gondolta, hogy már Beogradban is tudnak eltűnéséről és nem inert újra felmenni az elöljáró­sághoz. Egyébként Beogradban az Opera-mozgóban vállalta a plakátok t-iragaszt sát, aminek fejében a moziban ‘akást- kapott és a mozip'akálokon aludt. Délelőttönként a piacokról segített a kosarakat hazavinni és igy kereste meg az élelmezésihez szükséges pénzt. Ami­kor apjával találkozott, örömmel tért haza, megdöntve ezzel az eltűnésével kapcsolatban szárnyrakclt rérameséke'. „A tengerészeti kormány a gyilkos* Takarékoskodás okozta a Shenandoah katasztrófáját A léghajón nem volíaj^ biztonsági szelepek Neivyorkból jelentik: Egész Amerikát még mindig izgalomban tartja a She­nandoah katasztrófája. Csak most de­rült ki, hogy több amerikai kiválóság csupán véletlenül menekült meg a ka­tasztrófától. Henry Ford, a hires aüto­­mobilgyáros is foí akart szállni a She­­naudoahra. Az volt a szándéka, hogy Detroitban várja meg a léghajót, ahol az ki akart kötni. A Shenandoah azon­ban már nem jutott ei Detroitig, hanem Cambridge felett elpusztult. A léghajó rádiókezelöjc, Georg Shmitters halálát egy megnyert fogadás okozta. Fogadott egy kollégájával valamibe és a kikötés az volt, hogy aki megnyeri a fogadást, az fog felszállni a Shenandoahval. Shmitters a fogadást megnyerte, életét elveszhette. A katasztrófának egyébként újabb ál­dozata is van. Amikor az elvusztult lég­hajó parancsnokának. Landsdowne had­nagynak any lát értesítették Ha halálá­ról, hirtelen szivéhez kapott és össze­­rogyott Az öreg asszonyt szélütés ér­te és az orvosok véleménye szerint nem is lehet megmenteni életét. Landsdowne özvegyének első férje is léghajón ve­szett el. Az amerikai lapok hosszú cikkekben kutatják egyrészt a szerencsétlenség okát, másrészt azt, hogy kit terhel a felelősség. Felvetik azt a kérdést, miért nem számoltak a léghajó építői a ked­vezőtlen légáramlásokkal!. A lapok azt állítják, hogy vagy az építményben vagy a léghajó szerkezetében volt a hiba, vagy pedig azok vétkesek, akik köny­­nyelmöen ítélték meg a léghajó vihar­­álló képességét. A World sulvos váda­kat emel az amerikai tengerészeti kor­mány éhen. A hajóroncsokat technikai szakértők vizsgálják meg. A vizsgálat alatt állapították meg, hogy a vihar két motort használhatatlanná tett. Wiltbur tengerészeti államtitkár kijelentette, hogy a Los Angeles léghajót a jövőben kiméiül fogják és nem küldik olyan nagy távolságokra, mint eddig. A szerencsét­lenségből szerinte ezidáig csak azt a következtetést lehet levonni.- hogy a Zeppelinek teljesítőképességének hatá­­'rát felismerték és a maximális teljesítő­képesség kutatására nincsen szükség. A Sun azt hiszi, hogy a kongresszus beszünteti az újabb léghajók építését. Az a szép álom — irja a lap. — hogy a léghajók megszüntetik a távolságot, rövid volt és szertefoszlott. Rosendahl kapitány, aki a léghajó fedélzetén volt, azt mondja, hogy a Shenandoah ■ 2300 méterre emelkedett fel. Ebben a- magas­ságban szakadt szét a ' séüvemtíurkolat,. aminek első’ katasztrófáiig következmé­nye a tisztifülke leszakadása volt. Landsdowne parancsnok tisztjeivel együtt e fülkében tartózkodott. Nyom­ban lezuhantak és valamennyien meg-, haltak, lljabb megállapítás szerint a Shenandoah léghajó katasztrófája alkal­mával tizenöten halták meg. A sebesül­tek száma tizenkilenc. Súlyos vád a tengerészeti kormány ellen Meinen, aki azelőtt egy Zeppelin-lég­hajó parancsnoka volt és ma Amerika legelső léghajózási szakértőié, cikket irt,, amelyben a tengerészeti kormányt a Shenandoah katasztrófájánál elpusztult emberek meggyilkolásával vádolja. Mei­nen kifejti, hogy a tengerészeti kor­mány takarékoskodni akart a drága hé­lium-gázzal és ezért a gázccllák tizen­nyolc biztonsági szelepjei közül nyol­cat eltávolíttatott. Amikor a vihar fel­felé sodorta a léghajót, a hélium termé­szetesen kiterjedt, de nem tudott elég gyorsan szabadulni a meglevő biztonsá­gi szelepeken keresztül és ezáltal a lég­hajó széttöri. Heineu hangsúlyozza, hogy az eredeti tizennyolc biztonsági szelep sem feltétlenül biztos és egyik­másik : mindig megtagadhatta a! szolgá­latot. — Tudom — igy végzi a cikkét, — hogy a vizsgáló-bizottság most az ösz­szes bűnösöket tisztára mossa és a sze­rencsétlenség valódi okát eltitkolja, én azonban a világ minden kincséért sem léptem yolua bfctonsági szelepek eltá­volítása uláu a Shenandoah fedélzetére és kijelentem, hogy a tengerészeti kor­mány a gyilkos, Kijöcztották a léghajó roncsait CaSdvellből ■ jelentik: A Shenandoah­­kátasztrófa okainak megállapítására tengerésztisztekből álló bizottságot küld­tek ki LakehurstbóS a szerencsétlenség színhelyére. A vizsgálatot nagyon meg­nehezíti az a körülmény, hogy a léghajó maradványait az éjszaka folyamán ki­fosztották. A többi közt hiányzik egész sor ellenőrzőóra, továbbá a barograf és fontos gépalkatrészek. Amerika beszüntette a léghajókkal való kísérletezést A Daiiy Telegraph szerint a Shenan­doah léghajói ért szerencsétlenség foly­tán az. amerikai tengerészelügyi mi­nisztériumnak az a szándéka, hogy a léghajókkal való kísérletezést bizonyta­lan időre megszünteti, u lakehursti re­pülő-állomást bezárja és a .Los Ange­los léghajót kereskedelmi célokra bér­­beadja. A bulgáriai borzalmak Bombát dobnak a foglyok közé Caribrodbó! jelentik: Pénteken Bul­gáriából mint menekült Caribrodba ér­kezett Pop-Ivanov Nincso, aki a Srtam­­buüjszki-kormány idején kerületi titkár volt —- és újabb borzalmas részleteket beszé l el a Bulgáriában még mindig dühöngő terrorról. Pop-Ivanovot annak idején Karlovó­­ban fogták el és onnan Slatina köz­ségbe kisérték, ahol negyven társával együtt a községi iskolában zárták cl Az őt kísérő csendőrnek az volt az utasítása, hogy Pop-Ivanovot útközben az első erdőben lőjje agyon, azonban a csendőr már régebbről ismerte és ezért nem.hajtotta végre a gyilkosságot Ami­kor az isWában el voí'ák zárva, egy éjszaka detektívek bombát dobtak cellá­jukba és Pop-Ivanov egy másik társá­val együtt csak azért maradt életben, mert-egy vastag ajtó mögé rejtőzhet­tek. A többi fogoly mind elpusztult, A robbanás-okozta zavarban sikerült el­menekülnie. Csak hosszú-bújdós is Utáö tudott jugoszláv területre menekülni. ...... ■ Áll a harc a szuboticai radikális-párt . elnökségéért Vasárnap délután lesz az elnökválasztás A Szuboticai radikális párt vasár­nap délül ári 3 órakór Tartja (Inökvár lasztó .közgyűlését a klub helyiségé­ben. A közgyűlés és az elnökváiasz, tás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg.. Egész a legutóbbi napokig Ivies Aleksza egyetemi tanár volt az egyetlen jelölt. Újabban azonban el­lenjelöltek nevei kerültek kombiná­cióba. Mint értesülünk, a radikális párt egy frakciója Matics Szvetozár vasutigazgatót kivárja a szuboticai pártszervezet elnökévé megválasztani, egy másik rész Qasics vasúti osz­tályfőnök köré csoportosul. A jelöltek közül legnagyobb esélye igy is dr. Ivies Alekszának, az orszá­gos hírű egyetemi tanárnak van s az ő jelöltségét támogatja a radikális pártnak az a része is,, amely Gypí­­oyevics Dobroszláv főispán körül cso­portosul A főispán nemrégiben arra a kérdésre, hogy kit szeretne a szu­boiicai radikális párt élén látni, 'úgy nyilatkozott, ho:y Ivies Aleksza neve, egyénisége, tudományos működésé diszí; és elnökké való megválasztása nagy nyereséget jelent a szuboticai radikális párt számára. 1925. szeptember 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom