Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-06 / 238. szám

1925 szeptember 6.

BACSMEGYEI NAPLÓ

5. oldal

Ez valószínű. De egyelőre nem tudom elképzelni.

Francia dalt nem hallani. Házi kisasszonyom. a kívánságomra, elénekelt egyet-kettőt, de becsukta az ablakot. Félszegnek, ósdinak érezhette magit. Messze van tőlünk már a chanson. Akár tőlünk a kuruc-nóták.

Kutyáiknak, még a falusi parasztembereknek is kivétei nélkül angol neveket adnak. Dick, Whisky, főkép Black. Kizárólag angolul beszélnek velük.' Minden nép azt hiszi, hogy a kutya, mely az emberi szót nem fogja föl. az idegen nyelvet, mely kutyának való. jobban érti. A magyarok sokáig németül társalogták kutyáikkal, a németek franciául, a franciák most angolul. »Down« kiáltanak rájuk, mikor mi magyarosan franciásan azt mondjuk nekik: »Kuss«.

*

Egy zászló.

Ott lengedez a hegytetőn, éjjel-nappal, szemben velem s nézem, csodálkozom rajta. Rúd és vászon, de sem rudja, sem vászna nem használható semmire.

Csak lobog a szélben, izgatottan, eszményi hevülettel, hirdet va/lamit, lázasan, önmagát emésztve beszél, mint valami sovány politikai szónok

(Grenoble.)

Kosztolányi Dezső

Nem lehet lapot betiltani

Az uj saj lótörvény rendelkezéseinek első alkalmazása a szuboticai törvényszéken

TINTA

919

Úti jegyzetek

P. L. M. Párisi gyorsvonat.

Minden fülkében ez a figyelmeztetés: Igen gyakran megtörténik, hogy az utasok a pályatestre szilárd tárgyakat, íókép üres palackokot dobnak ki, melyek annál inkább megsebzik az ott dolgozó munkásokat, minéíi gyorsabban halad a vonat. Ezért arra kérjük az utazó közönséget, tartózkodjék ettől a szokástól«.

Miért teszem közzé ezt a semmis szöveget? Azért mert lélektani szempontból hibátlanul, kitünően van megfogalmazva. Nem oly könnyű az ilyesmi.

El tudok például képzelni egy másik figyelmeztetést, ilyenformát:

»Az üres palackokat szigorúan tilos az ablakon kihajigálni. Aki e rendelet ellen vét, az kihágást követ el és a 69525 §. C pontja értelmében 2000 frank pénzbírsággal, vagy 7 napi elzárással bűntetteik«.

Ha ezt of,Vasnám, akkor föltétlenül incselkednék velem az a gondolat, hogy a palackot minden pénzbüntetés és elzárás ellenére mégis kihajítsam az ablakon; Szeretünk dacolni a, veszedelemmel, azokkal, kik magukat nálunknál hatalmasabbaknak, vagy okosabbaknak képzelik. De fönti hirdetésben szó sincs megtorlásról., vagy k.itanitásról. Tilalomról sem, egy kérelemtől, mely az emberiség nevében magyaráz valamit. Nem a törvény teljes szigorát találom tehát magammal,szemben, pusztán egy szegény felebarátomat, kit oktalanul megsebeznék. Ennélfogva a palack at gondosan visszatcszem a hálóba.

Az első figyelmeztetés a jobbik.

#

Grenobfe arról ismeretes, hogy körötte emelkedik a feliegekbe a Belledonr.e, a Néró sisakja, a Három' szűz, meg arról, hogy itt született Stendhal, ki az irodalomban van oly magasság, mint ezek a csip-csup ormok.

Turisták járnak erre. a test és szellem turistái- Az előbbiek megmásszák a csúcsokat, az utóbbiak beülnek a könyvtárba, órákig siíabizálják Henri Beyle irhásbőrbe kötött kégirat-kötegeit, melyeknek egykor fekete tintáját elbarnitotta az idő.

Szülőház, melyet. emléktáblával jelöltek meg, a Jean Jacques Rousseau uccában van, a 14. szám alatt Olaszos hegyi sasfészek, melynek második emeletén született az író. A kövér pék. ki a földszinten kiflitésztát hajtogat figyelmeztet, hogy ne fáradjak föl, egy mord vénkisasszony él ott, ki elkergeti az áhitatos idegeneket. Igaza van. Különben a dicsőség lakhatatlanná tenné lakását.

Stendhalnak még ma sincs szobra. A gremobleiak nem tudják megbocsátani, hogy annvi rosszat irt róttak meg az édesatyjarol, kit naplóiban vén zsugorinak, címeres gazembernek nevezett. Általában rossz fiúnak tartják, ki nem érdeműi meg a szobrot.

Halhatatlanok, vigyázzatok. A tömeg is halhatatlan.

#

Amint megérkezem ezt veszem észre: mindenki mély gyászban van. A nők fekete fátyolukkal baljósul suhannak el, akár a denevérek. Mintha nemrégiben valami tömegkatasztrófa történt volna itten. Később tudort meg, ezen a vidéken szokás, hogy az emberek távoli hozzátartozóikat is két esztendeig gyászolják, így a halottak sohasem fogynak el, a temetők pedig bejönnek a városba. A Grenette-tér feketül a gyászruháktól.

Egy fiatal hollandi leánynak megtetszett ez a divat. Érdeklődött egy francia hölgynél, hol csináltatja ruháit. Ö is ilyen csinos, fekete fátyolt óhajtott. Abban akart megesküdni vőlegényével.

#

Egyébként nemzetköziség, erősen angol-amerikai színezettel.

Annyi itt az amerikai, hogy lsere-t lehetne velük rekeszteni. Megkérdeztem egy amerikaitól, hogy Amerikában is cqnyi amerikai van-e. Azt válaszolta, hogy ott még több az amerikai.

Az augusztus 8-án életbe lépett uj sajtótörvény intézkedései a gyakorlatba még nem jutottak át. Vannak olyan intézkedései, amelyek gyakorlatilag majdnem megvalósíthatatlanok, főleg azok, amelyek a bíróságok számára határidőket állapítanak meg. Addig, míg elég bíró és elég kezelőszemélyzet nem áll rendelkezésre, lehetetlen az egv és három napos vizsgálati terminusokat megvalósítani.

Vannak azonban a törvényben olyan intézkedések is, amelyek megvalósíthatók, azonban még nem jutottak át a köztudatba. Így a törvény a sajtóügyekben való eljárást, a sajtótermékek lefoglalását ott, a hol ügyészség van, kiveszi a rendőrhatóságok kezéből, ennek dacára több helyen még mindig a rendőrség foglal le sajtótermékeket és tesz az eikobozásra nézve indítványt.

A szuboticai törvényszék az uj sajtótörvény életbeléptetése óta ina határozott első ízben sajtótermék lefoglalása hevében. A Szuboticán megjelenő Ucca cimü hetilapot a rendőrség elkobozta az egvik legutóbbi számában megjelent »Hol

Budapestről jelentik: A magyar ellenzék körében az utóbbi napokban erős akció indult meg, hogy a Beniczky-ügyben hozott ítéletet és a volt belügyminiszter újból való letartóztatásának kérdését minél előbb a nemzetgyűlés elé vigyék. Mivel a parlament most szünetel, az ellenzék vezető tagjai elhatározták, ho? v kellő számú aláírást gyűjtenek a nemzetgyűlés sürgős összehívásához és ilyen módon kikényszerítik, hogy a Parlament a szünet alatt is összeüljön. A kormánvnárti lapok szerint az ellenzék nem tudja összegyűjteni ehhez a szükséges számú aláírást és ezért akciója meg fog hiúsulni. Erre vonatkozóan az ellenzék egy vezető tagja a következő kijelentést tette:

— Bármit ir is a kormánypárti1 sajtó, Beniczky Ödön volt belügyminiszter tígve mégis a törvényhozás elé fog kerülni. Ez elhatározott szándékunk s valóra is fosrjuk váltani. Beniczky Ödön ügyét illetően újabb kérdésünk lesz az igazságügyin in isz terhez és Pesthy Pál ieazsrígügvminiszter urat kénvszeritani fogjuk, hon" válaszoljon kérdéseinkre. Nem áll az a beállítás, mintha az ellenzék nem tudná öszszegvüjténi az ötven aláírást. Ezzel szemben tény, liogv napok alatt nagyon könnven akár hatvan aláírást is gyiiithetünk.

vagy István király?« cimü cikke miatt. A cikkben, amelyet egy kolozsvári1 lapból ollóztak ki, a szuboticai ügyészség államellenes tendenciát látott s az Uccát elkobozhatta. Az ügyészség azt az indítványt terjesztette a törvényszék elé, hogy az elkobzást hagyja jóvá s tiltsa be a lap további megjelenését.

A szuboticai kerületi törvényszék pénteken foglalkozott az ügyészségi ihditvánnyai s az inkriminált közleményt tartalmazó lappéldány elkobzását jóváhagyta. Megállapította azonban a törvényszék, hogy az uj sajtótörvény nem változtatta meg az alkotmánynak azt a rendelkezését, hogy időszaki lan megjelenését betiltani nem lehet, csupán egves lapszámokat lehet lefoglalni.

A szuboticai törvényszéknek ez a határozata elvi jelentőségű. A kérdésben a törvény és az alkotmány szerint nem lehet ugyan kontroverzia. Az egyes közigazgatási hatóságok azonban megpróbálták, hogy a nekik kellemetlen lapokat betiltsák. A birói döntés hihetőleg ezeknek is szól.

Maga a szociáldemokrata párt huszonnégy, aláírást tud produkálni, ezenkívül pedig az alábbi ellenzéki képviselők írják alá készségesen az összeiiivó ivet: Andrdssy Gyula gróf, Szilágyi Lajos, Sándor Pál, Vázsonyi Vilmos, Sigray Antal gróf, Rakovszky István, PallaviciniGyörgy őrgróf, Bdrczy István, Apponyi Albert gróf, Cziráky József gróf, Cziráky György gróf, Létay Ernő, Baross János, Beck Lajos, Horváth Zoltán, Rupert Rezső, Nagy Vince, Lakó Imre, Pakots József, Benedek János, Fábián Béla, Huska Vilmos, Farkas Tibor, Friedrich István, Hegymegi-Kiss Pál, Kun Béla, öry- Szabó Dezső. Dénes István, Drózdy Győző, Cserty József, továbbá Straus István és több keresztényszocialista képviselő iráirására is számíthatunk. Az akció a jövő hét közepén íog megkezdődni, amikor már Peidl Gyula, a szocialisták parlamenti frakciójának vezére is Budapesten lesz. Előbb az egyes pártok, külön-külön beszélik meg a kérdést, majd közös ellenzéki értekezlet elé kerül az ügv. A polgári ellenzéki pártok részéről máris megtették az első lépéseket, hogy a képviselők sürgősen térjenek vissza Budapestre. Beniczky Ödön ügyén kívül természetesen a többi problémák is szóba fognak kerülni a parlamentben, igy elsősorban a drágaság kérdése, de a törvényhozás sürgős összehívásának mégis az az igazi célja, hogy a Beniczky Ödön ügye körül támadt kérdéskomplekszumot tisztázzák. Az első ülés előreláthatólag viharos lesz.

Ä Vági-csoport a ma gyár kisebbségekért

A marscillei szociaüstakongresszus nem foglalkozott a magyar pártellenzék Indítványává!

Budapestről jelentik : A magyarországi szociáldemokrata pártból kizárt ellenzéki csoport, a Magyarországi Szocialista Munkáspárt néven önálló párttá alakult Vági-frakció a mrrseillei szocialista világkongresszusnak indítványt terjesztett be az ulódiltürcok magyar kisebbségeinek védelméről. Az indítvány kétségbevonja a ma:yor kormánynak, mint ellenforradalmi alakulatnak azt a jogát, bogy a „nemzetiségek ön* rendelkezési jogának ürügye alatt a magyar kisebbségek érdekeit védje", azonban a szocialista internrcionálé kötelességévé teszi, azért küzdeni, hogy a „pacifizmus korrekt programja értelmében a népek önrendelkezési jogának és a végleges békének útjában álló békeszerződéseket megváltoztassák“.

A fél-bolseviki és fél-fajvédő párttöredék zavaros és önmagának is ellentmondó indítványával a marscillei kongresszus item foglalkozott, mert a Vági-csoportot — a Magyarországi Szociáldemokrata Párt óvása alapján — nem ismerték e1.

író és hirö

Nem a másik Gearg Kaiser irta a Margarint

Berlinből jelentik: Georg Kaisernek az ismert színpadi Írónak legújabb müvét — mint eddig csaknem valamenynyit — egészen különös botrány előzi ; meg. Kaiser ezúttal nem rabolta ki házigazdáját és nem csukatta be magát öt hónapra, mint a Gáz premierje előtt, hanem felkutatott egy másik Georg Kaiser!, aki bíró Berlinben és a második számú Georg Kaiserrel óvást emeltetett Margarin cimü darabjával kapcsolatban az ellen, hogy öt, a köztiszteletben álló birót összetévesszék a rovottmullu Íróval. Georg Kaiser II. — a I biró — nyílt levelet intézett Georg Kaiser I.-hez — az íróhoz — és felszóitja ebben, hogy közös elhatározással vessenek véget a névcseréből reá háramló kellemetlenségeknek.

— Eddig nem voltak súlyosabb természetű kellemetlenségeim a fatálig névcsere miatt — irja a biró «az írónak —, mert mindenki hitelt adott tiltakozásomnak, hogy nem vagyok azonos önnel. A Margarin azonban nagy zavarokat csinál. En ugyanis a kereskedelmi bíróságnál mint margarin-szakértő szoktam szerepelni. Minden ismerősöm mérget vesz rá, hiába tiltakozom körömszakadtáig, hogy én ir’.am a Mqpgarin-1. Miért is nem választ ön poétikusabb címeket darabjainak? Nagyon kérem, vagy nevezze el darabját Margarin helyett, mondjuk, Csillagsugár-nak, vagy pedig jelentse ki a nyilvánosság előtt, hogy sohasem volt margarin-szakértő és nem vagyunk azonosak.

Georg Kaiser I. — a? iró — a nyílt levélre azt válaszolta, hogy nem olyan nagy szégyen az valakire, ha vele összetévesztik, de egyébként nincs abban a helyzetben, hogy darabja címét megváltoztassa. Vigasztalásul azonban jegy páholy-jegyet küldött a Margarin ! premierjére a bírónak.

Beniczky Ödön ügye a magyar nemzetgyűlés e!é kerül

Az ellenzék sürgősen összehivatja a parlamentet