Bácsmegyei Napló, 1925. szeptember (26. évfolyam, 233-262. szám)

1925-09-29 / 261. szám

1925. szeptember 29. BACSMEGYEI NAPLÖ 3. olcíali, / Kisebbségi Élei ‘ A csehemtö iskolapolitika ellen tiltakozott a prágai parlament tegnapi ,ülésén Spina német ágrárius képviselő. Á szudetanéöietsáfí — mondotta — 1925-ig összesen 3680 iskolát vesztett, holott az iskolaköteles gyermekek szá­ma a német vidékeken alig három szá­zalékkal csökkent . j . Kegyetlen sta­tisztikai adatok ezek; és borzalmas ké­pet adnak a nemzetiségi elfogultság is­kolapolitikájáról. Masaryk elnök mond­ta: »Minden embernek jogában áll mű­velődni, ebben őt megakadályozni sen­kinek sem szabad«. A csehszlovák is­kolapolitika azonban (Épen nem tekint­hető Masaryk elve gyakorlati keresz­tülvitelének . . . Ugrón István az erdlélyi magyar párt elnöke a stockholmi é| genfi útjáról visszatért Kolozsvárra. A pártelnök a bukaresti Rapid munktjrsának külföldi utjának eredményéről ’a következőket mondotta: »Stockholmban résztvettem a jVilágkeresztény egyházainak kongresz­­szusán, ahol az erdélyi Református egy­házat képviseltem. Innen visszatérőben Gen,fhen voltam három hétig, hogy elő­készítsem az erdélyi egyházak beadvá­nyát a Népszövetségnél » a panaszok ügyében. Mindenekelőtt lé kell szögez­nem, hogy Stockholmból a legjobb be­nyomásokkal tértem haza. Megvitattuk a kisebbségi egyházak sérelmeit ezek azonban csak teóriák, mert a világszö­vetségnek úgynevezett gyakorlati tere, :*hcl enyhítéseket elérhet, nincsen. Genfben találkoztam Colban Erikkel, akinek átnyújtottuk az erdélyi egyhá­zak panaszát. ígéretet kaptunk arra, hogy a panaszt még ebben az évben le­­küldik a kormánynak, hogy tegye meg a szükséges észrevételeit és azután a jövő ülésszakon feltétlenül tárgyalás alá veszik«. * A legrégibb maggar kultureggesü­­letek egyikének, az erdélyi Emkének, megengedték a továbbmiiködést a ro­mán hatóságok. A háború után a román belügyminiszter betiltotta az Emke mű­ködését és azóta hiába volt minden igyekezet: nem sikerült az egyesület alapszabályainak jóváhagyását megsze­rezni. A kolozsvári törvényszék most elismerte az Emke jogi személyiségét és elrendelte alapszabályainak a jogi sze­mélyek jegyzékébe való bejegyzését. A nagy múlttal bíró kulturegyesület, a részletkérdések elintézése után, műkö­dését rövidesen meg fogja kezdeni. * Az erdélgi zsidó diákok még an­nak idején memorandumot intéztek a kormányhoz hogy a zsidó ünnepekre mentesítse őket a pótérettségi vizsgák alól. Anghelescu a diákok kérését telje­sítette és rendeletileg utasította a vizs­gabizottságokat hogy a zsidó ünnepek alatt zsidó tanulót ne vizsgáztassanak. A rendeletet meg is érkezett Kolozs­várra, a vizsgabizottság elnöke azon­ban kijelentette, hogy nem veszi tudo­másul, mert ezelőtt két nappal beszél­getett erről a kérdésről Bukarestben Anghelescu közoktatásügyi miniszterrel, aki kijelentette neki, hogy szó sem le­het arról hogy a felmentvényt a zsidó diákoknak, megadják. * A szlovenszkói maggar tanítók kongresszust tartottak Érsekújváron. A kongresszuson amely igen elkeseredett hangulatban folyt le, Seidl Sándor nagy beszédet mondott a szlovenszkói ma­gyarság mulasztásairól. »Az a társada­lom — mondotta — amelynek a tanító életbiztosítási ügynöke, önfentartó küz­delmében kulturális katonakiképzője, aki egyik kezével ásóval a műveltség talaját teszi porhanyóbbá, másik kezé­ben karddal a nemzeti Set elleni táma­dásokat veri vissza, megtette-e köteles­ségét tanítójával szemben? A nagy la­tifundiumok birtokosai csak egyszer is érdeklődtek a tanító sorsa iránt, az el­bocsátott tanítók, a nyugdíj nélküli öz­vegyek és ellátatlan tanitóárvák segély­alapjára tőlük csak egyeten fillér is iu-Párisból jelentik: Az Aidir állítólagos bevételéről szóló spanyol híreket hiva­talosan még nem erősítették meg. A francia frontról érkező jelentések sze­rbit a heves viharok a telefon- és táv­­iróvezetékeket megrongálták és a front­tal az összeköttetés megszakadt. Az utak rendkívül rossz állapotban van­nak, a folyók kiáradtak, ami a francia hadműveleteket erősen hátráltatja. At párisi lapok közlése szerint Liau­­tey marsall azt kérte a kormánytól, hogy mentsék fel a marokkói csapatok főparancsnokságától és helyére mást nevezzenek ki. Madridi jelentés szerint Primo de Ri­vera tábornok a XIII. Alfonz hadihajó fedélzetén megint Alhucemasba utazott. Hatalmas orkán dühöng és esik az eső, agy, hogy a spanyol hadirepülők tevé­kenysége lehetetlenné vált. A Luccos folyó mentén a rifkabilok folyton tá­madnak. Primo de Rivera azt mondta AJhucemasban, hogy 29-ére Algírban akar lenni nevenapjának ünnepére. Bayruti jelentések szerint a sueidai tdfcb-a már lövedelemfdesidgükből? A szlovenszkói magyarság egyes kévéséi áldozatban és szenvedésben majd kime­rülnek, a többség pedig teljes nemzeti letargiában csak öncéljának él«. A kongresszus több határozati javaslatot fogadott el, melyekben a tanítók sociális helyzetének javítását követelik. francia sebesülteket sikerült az erődít­ményből elszállítani. A francia felsza­badító hadsereg súlyos vízhiánnyal küzd. A csapatok Messifrev környékén beásták magukat és ott várják be az élefmiszerszáMitó trén megérkezését. A párisi lapok véleménye szerint ezekből a jelentésekből megállapítható, hogy a franciák Sueidát rövidesen ismét fel fogják adni. Az Echo de Paris éles támadást in­téz Sarait tábornok ellen és őt okolja a druz lázadás elfajulásáért. A lap sze­rint a druzok egyik vezetője. Fukhat bej a zavargások kezdetén kihallgatást kért Saraiból, hogy a druzok felkelésé­nek előkészületeiről értesítse, a tábor­nok azonban nem fogadta. Akkor Sa­­railnak még elég ereje lett volna ahhoz, hogy a veszedelmet leküzdie. a tábor­nok azonban beérte azzal, hogy gyenge büntető-expedíciót küldött ki az elége­detlenkedő vidékekre, amit azonban a druzok könnyen levertek és sikerüktől vérszemet kapva, a felkelés még jobban elterjedt Elhalasztják a külügyminiszterek konferenciáját A németek valamennyi függő kérdés megoldását kívánják Londonból jelentik: Siahmer né­met nagykövet szombaton nyújtotta át a birodalmi kormány válaszát a biztonsági konferencia tárgyában és a jegyzéket szóbeli felvilágosítások­kal kisérte. Chamberlain közvetle­nül a német nagykövet távozása után De Fleuriau francia nagyköve­tet kérette magához és hosszasan tanácskozott vele. Szemlátomást félhivatalos forrás­ból ered a Sunday Times egy köz­leménye, amelyben arról van szó, hogy a német jegyzéknél fontosabb az. amit Stahmer élőszóval fejtett ki Chamberlain előtt. Azokat a nehéz­ségeket sorolta föl, amelyek miatt a német birodalmi kormány a küszö­bön álló külügyminiszteri konferen­cián még nem írhatja alá magát a biztonsági szerződést, hanem azt kí­vánja, hogy a paktum aláírása egy későbbi konferenciára maradjon. A német birodalmi kormány a tárgyalás módjára nézve azt az elő­terjesztést teszi, hogy a legközeleb­bi konferencián csupán a Rajnapak­­ium, a francia-német és a belga-né­met választottbirósági szerződése­ket vitassák meg, a Lengyelország­gal és Csehszlovákiával kötendő vá­lasztottbirósági szerződéseket pedig egy későbbi konferenciára halasz­­szák. Németország nem fogadja el azt az álláspontot, hogy a keleti válasz­tott bírósági szerződéseknek Fran­ciaország egymaga legyen a keze­se, hanem azt a felfogást vallja, hogy csak a Népszövetség együttes garanciája alá lehet helyezni ezeket a szerződéseket. A németek újból tiltakoznak a háborús bűnösség ellen Párisból jelentik: A Matin tudni véli, hogy fíösch német nagykövet szombaton, mikor Brimd külügymi­niszter fávollétében Berthelot kül­ügyminiszteri főtitkárnak átnyújtot­ta a német választ, a kölni zóna ki­ürítéséről is nyilatkozatot tett. Be­jelentette, hogy a német birodalmi kormány lehetőleg sürgősen kívánja a kölni zóna fölszabadítását és hogy a biztonsági szerződés megkötése előtt véglegesen akarja megoldani a katonai ellenőrzés kérdését. Nagy meglepetést keltett, hogy a német nagykövet ebből az alkalom­ból ismét figyelmeztette Franciaor­szágot arra a memorandumra, ame­lyet a német birodalmi kormány a múlt év novemberében a Népszö­vetséghez juttatott Ebben a memo­randumban tudvalevőeg arról volt szó, hogy ha Németország belép a Népszövetségbe, a hatalmak inten­ciói szerint úgyszólván mégegyszer aláírja a verseillesj békeszerződést, márpedig ezt csak akkor tehetné, ha abból a háborús bűnösségről szó­ló paragrafus kimaradna. A Matin ehhez azt jegyzi meg, hogy Németország bízvást megte­heti ezt a tiltakozást, mint egyol­dalú nyilatkozatot, ha jólesik neki, a fentartásra a szövetségesek nem is fognak válaszolni és hallgatásukkal kifejezésre juttathatják, hogy a nyi­latkozatot rosszalják. A külügyminiszteri konferen­cia időpontja Berlinből jelentik: Politikai kö­rökben hétfőn az a hir terjedt el, hogy a külügyminiszteri konferen­ciát néhány napra elhalasztják. Az eredeti terv szerint a konferenciát október 4-én kellett volna megnyit­ni, azonban ki van zárva, hogy ad­dig a konferenciához szükséges elő­készületeket befejezzék és igy az újabb tervek szerint csak október S-án kezdődik a paktum-konferen­cia, az sincs kizárva, hogy a kon-A rossz időjárás megbénítja a marokkói offenzivát A franciák újból feladják Sueidát ferencia megnyitására csak október, 15-én kerül sor. Egyelőre még az! sincs megállapítva, hogy hol tartják' meg a konferenciát. Bizonyosra ve­szik, hogy a francia kormány javas­latára a konferenciát Locarnóban tartják meg. fíerriot a megértés szelleméről Párisi jelentés szerint fíerriot volt miniszterelnök vasárnap Mórt de Marsane-ban nagyobb beszédet mondott, amelyben a franca-német viszonyra is kitért. Hérriot annak a reményének adott kifejezést, hogy a külügyminiszterek konferenciája nagymértékben hozzá fog járulni a két ország közti jóviszony, megerő­sítéséhez. Herriot figyelmeztette Né­metországot, hogy ne engedje a revansra uszító elemeket felszínre jutni. „Horthy Miklós és Bethlen István helyére senki se áhítozzék“ A magyar miniszterelnökhelyette« beazáde Budapestről jelentik: Sárvár képvise­lőtestülete vasárnap nyújtotta át Vass dr. népjóléti miniszternek a város disz-, polgári oklevelét. A díszközgyűlésen Vass József népjóléti és munkaügyi mi­niszter azt mondotta, hogy az egységet, a megértést hirdeti a történelmi tradí­ciók alapján. Hirdeti a keresztény poli­tikát, amit a hazafias érzésű zsidóság sem vehet rossz néven. Mi — mondotta meg akarjuk becsülni a hozzánk simuló, becsületes állampolgári életet folytató zsidóságot. Nem lehet eltűrni, hogy egyesek folyton gáncsolják Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnököt. Ma nem en­gedhetjük meg magunknak azt a fény­űzést, hogy vezéreinket és politikai irá­nyunkat folyton változtassuk. Az ország sorsával senki se játsszék és senki ne áhítozzon sem Bethlen István gróf, sem a kormányzó hélyére. Nem utasítják ki a külföldi munkásokat Ankét a szociálpolitikai minisztériumban Beogradból jelentik: Hétfőn délelőtt a szociálpolitikai minisztériumban ankét volt a külföldi munkások kiutasításának kérdéséről. Az értekezlet összehívását az tette szükségessé, hogy az utóbbi időben úgy a francia, mint áz olasz kö­vet interveniáltak a külügyminisztérium­ban a külföldi munkások kiutasításának hatálytalanitása érdekében. Az értekezleten Simonovics Milán szo­ciálpolitikai miniszter elnökölt és részt­­vettek valamennyi minisztérium kikül­döttei és a gazdasági egyesületek meg­bízottai. A konferencián a külügyminisz­tériumot dr. Ribarzs, a nemzetközi szer­ződések osztályának a főnöke képviselte, aki statisztikai adatokkal bizonyította, hogy sokkal több jugoszláv munkás van külföldön alkalmazásban, mint amennyi külföldi munkás Jugoszláviában dolgozik. A külügyminisztérium álláspontja sze­rint a kérdés rendezésénél nemcsak egyes osztályok érdekeit kell figyelem­be venni, hanem tekintettel kell lenni az internacionális kötelezettségekre is. A külügyminisztérium ezért azt javasolta, hogy azok a külföldi munkások, akik ed­­dig Jugoszláviában dolgoztak, ezentúl is az országban maradhassanak és csak a külföldi munkások újabb beutazását és letelepedését szorítják korlátok közé. Az értekezlet és Simonovics szociál­politikai miniszter magáévá tette ezt á javaslatot, amelynek figyelembevételé­vel a szociálpolitikai minisztérium uj szabályzatot fog már legközelebb kidől-, gozni a külföldi munkások alkalmazásá­ról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom