Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-09 / 211. szám

BACSMEGYE! NAPLÓ 3. oldal. 1925 augusztus 9. Kisebbségi Élei <13 A washingtoni interparlamentáris konferencia programmján elsőizben szerepel a kisebbségi kérdés, amelynek előadója Paul Ulstern svájci delegá­­• tus lesz. A konferencia, hir szerint, eb­ben a kérdésben hivatalosan azt fogja javasolni, hogy a Népszövetséghez be­érkező kisebbségi panaszok felülbírálá­sát paritásos bizottságokra bíznák, ame­lyeket maga a Népszövetség küldene ki. A bizottságokban egy semleges ország­beli biró elnökölne, tagjai között pedig helyet foglalnának a panaszt tev.5 ki­sebbségek képviselői is. A konferencia ezenkívül javasolni fogja, hogy a ki­sebbségekre vonatkozó békeszerződések összes vitás kérdéseit a hágai állandó döntőbíróság elé utasítsák. * A görögkeleti szerb egyház romá­niai papjai és felekezeti tanítói a na­pokban külön-külön ülést tartottak Te­mesváron. A papság ülésén résztveít a romániai görögkeleti szerb egyház va­lamennyi tagja, névszerinti dr Nikoilics István temesvári püspök, Gruics Sán­dor varjasi tiszteletbeli esperes, Kovin­­csity Uros aradi esperes-plébános, Do­­sin Pantilemon bezdini zárdafönök, Kosztics Szlobodán temesvári esperes­plébános, Gaics Dusán temesvári gyár­városi plébános, Nikolics István bega­­szentgyörgyi zárda-főnök, Krackov Da­­maszkin fenlaki plébános és az egész alsópapság. A papgyülés, amelyen az egyházi törvények értelmében a leg­idősebb pap: Gruics Sándor varjasi esperes elnökölt, a felekezeti iskolák aktuális kérdéseivel foglalkozott és megállapította, hogy a román közokta­tásügyi kormányzat újabban ismét meg­nehezítette a romániai szerb iskolák nevelő munkáját. A tanitó-gyülésen, amelyet MMenkovics György aradi igazgató-tanitd vezetett, hasonlóan is­kolakérdéseket tárgyaltak le, határoza­tokat azonban nem hozták. Mindkét gyűlés résztvevői temesvári tartózko­dásuk alatt a görögkeleti szerb püspök vendégei voltak. * Az erdélyi magyar telepesek pa­naszáról a Népszövetség főtitkársága hivatalos közlést adott ki, amely szó­­szerint igy hangzik: »A Bánát és Erdély magyarfaj u telepeseinek panasza a ta­nács elé Brazília, Nagybritannia és Svédország kérelmére került, melyek a Bánát és Erdély több községe ma­­gyarfajü telepesei petíciójának a meg­vizsgálására jelöltettek ki. A magyar­­fajú román állampolgár telepesek, akik e vidéken telepedtek le, kijelentik a kér­vényben, hogy a román törvényhozás bizonyos rendelkezései következtében az a veszedelem fenyegeti őket, hogy telepük egy részétől megfosztatnak, vagy jelentéktelen kártéritő összeg el­lenében földjük ‘kisajátittatik és mindez sokkal radikálisabb módon, mint a többi román alattvalóval történik. A tanács ülése folyamán Brazília, Nagybritannia és Svédország képviselőinek alkalmuk volt a kérdést Románia képviselőjével, Titulescu úrral együtt megvizsgálni. Ti­­tulescu kijelentette, hogy 1025. március vége ótai a szóbanlevő telepesek semmi­féle anyagi birtokmegvonása nem tör­tént és neki felhatalmazása van annak a kijelentésére, hogy a tanácsot biztosít­sa, miszerint a román kormány a telepe­sek birtokait illetőleg a »status quo« min­denfajta, módosítását el fogja halasztani addig, mig a tanács a kérdésben végleges véleményt fog mondani. Az előadó javas­latára a tanács az ügy megvizsgálását a legközelebb megtartandó ülésszakra halasztotta«. * A bukaresti Viitorul hosszabb cikk­ben foglalkozik a kisebbségi sajtóban Bratianu Vintilla pénzügyminiszter egy állítólagos nyilatkozata körül támadt vi­tává!. A lap szerint a kisebbségi orga­( numok teljesen alaptalanul tulajdonítják Bratianu pénzügyminiszternek azt a kije­lentését, hogy »a kisebbségek a román állam ellenségei«. Bratianu Vintilla — írja a Viitorul — sohasem tehetett ilyen kijelentést, mert ez nem fedi a kor­mány politikáját. A liberális-párt test­véries és jóakaratu politikát követ azokkal a kisebbségekkel szemben, amelyek gazdasági és kulturális tevé­kenységüket be tudják iktatni a román állam kereteibe, —■ csupán azokat a centrifugális kisebbségi-irredenta eleme­ket tekinti a román állam ellenségeinek, amelyek folyton a határon túlra tekinte­nek!« Anglia sokalja a nemzetvédelmi kiadásokat November 16-ig elnapolták az angol parlamentet Londonból jelentik : Az alsóház szombaton tartotta ebben az ülés­szakban utolsó ülését, amelynek befejeztével a Híz elnapolta iilé seit a nyár tartamára, november 16-ig. Az utolsó ülés programján a költségvetés szerepelt,' amelyet harmadszori olvasásban is elfo­gadott az alsóház. A költségve­téssel együtt ugyancsak harmad­szori olvasásban megszavazta az angol parlament a pótköltségve* tést is, amely a szénbttnyák’szub­­vencionálására vonatkozik. A költségvetési vita alkalmat adott, hogy a képviselők közül néhányan elmondják interpellá­cióikat, amelyeket egyik ülésről a másikra halasztottak. Az e!sö in­terpelláló q liberális Cotlins volt, aki interpellációját Churchill kincs­­téri kancellárhoz intézte. Collins. a nemzetvédelem terén tervezeti megtakarításokról interpellált. Be­szédében azt követeite, hogy a nemzetvédelem költségvetését szál­lítsák le 120 millió frontról 80 mil­lió fontra. Ez az összeg űz egész nemzetvédelemre, tehát a flotta, a hadsereg és a légi flotta költség­­vetésére szól. Churchill hosszabb beszédében válaszolt és kifejtette, hogy a kormány nem látja ilyen hatalmas megtakarítás lehetőségét. Ennek ellenére a-kormány megtett min­dent, hogy megakadályozza az állami kiadások emelkedését, még pedig egészen addig az idő­pontig, amig áttekintést kaphat a kormány arról, vájjon ft mai gaz­dasági depresszió tartós állapottá válik-e Angliában, vagy pedig si­kerül azt leküzdeni. Ha Anglia tarlós depresszióra rendezkednék be, akkor az állami kiadásokat a gaz­dasági élet mai sivár viszonyainak megfelelően le kellene szállítani. É a kincstári kancellár — folytatta beszédét Churchill — nem fog semmiféle rendszabálytól visszariadni hogy a teljesilőképes adóalanyokat megterhelje. Azonban ez az idő­pont egyelőre még nem érke­zett el. Churchill ezután kijelentette, hogy ez admiraütás nyomatéko­san hangsúlyozta, hogy a fiotta­­fejleszíési program költségtöbbleté! nem az általános költségvetés bevé­teleiből, hanem a nemzetvédetem egyes ágaiban elérendő megtakarí­tásokból szándékozik fedezni. Végül rámutat a kincstári kancellár arra, hogy különben a légi flotta fej­lesztéseinek tételeinél igen jelen­tős változásokat fog előidézni az az egyre javuló jó viszony, amely Franciaországot és Angliát egy­máshoz íuzi. A rifek áttörték a spanyol frontot Franciaország Anglia támogatását kéri a rif-kabilok és druzok ellen — Szíriában vereséget szenvedtek a francia csapatok Parisból jelentik: A miniszterta­nács behatóan megvizsgálta a ma­rokkói harctérről és a sziriai felke­lésről érkezett jelentéseket és meg­állapította azokat az intézkedéseket, amelyeket úgy a marokkói csapatok megerősítése, mint a sziriai lázadás elfojtása érdekében alkalmazni fog­nak. A minisztertanács határozatáról részletes jelentést nem adtak ki, azonban nem titok, hogy kormány­körökben nagy pesszimizmussal néz-_ nek a legközelebbi események elé, tekintve, hogy Ábel el Krim újabb si­kerein kivül Szíriában is vereséget szenvedtek a franciák. A spanyol kormány ugyan félhiva­talos nyilatkozatban cáfolja azokat a híreket, mintha békeajánlatot tett volna Abd el Krímnek, azonban ez sem javitja meg a francia közvéle­mény hangulatát, amely igy a hábo­rú elhúzódásától fél, annál is inkább, mert tangeri jelentések szerint a rif­­törzsek háború folytatását határozták el. E jelentések szerint Abd el Krim a dzsebala és andzsera törzsek főve­zéreit Aidjirbe hivatta tanácskozásra. !A vezérek első összejövetele alkalmá­val egyhangúlag elhatározták, hogy Abd el Krímet továbbra is támogat­ják és a háborút folytatják. Mint a lapok jelentik, a gabona a rií és tízsebala területen sokkal olcsóbb, mint Tangerben, vagy a többi ten­gerparti városban. Az ezévi termés kitűnő, élelmiszer bőven áll rendel­kezésre. Tekintettel erre a körül-I ményre, valószínű, hogy a dzsebala­­törzs most még készségesebb Abd el Krím támogatására, mint néhány hó­nappal ezelőtt, Abd el Krim fivére ál­lítólag Kerzal-ban tartózkodik és kí­sérleteket tesz a Jula-törzsbeliek összegyűjtésére. A rif-kabilok erősítést kaptak: az uj csapatok Taztól északra ásták be magukat. A Taza-—Guzzit vasútvonal védelmére és a vonal ellen irányuló további rif-kabil támadások elhárítá­sára minden intézkedést megtettek. Eezből érkezett jelentések szerint oda francia erősítések érkeztek és ennek folytán a már három hónapja harcban álló csapatok végre uj állásokba vonulhatnak. Tangerből jelentik, hogy Adzsirtól negyven kilométerre délre a rifek megtámadták és áttörték a spanyol frontot. A spanyolok huszonegy ha­lottat és sok foglyot vesztettek, ezen­kívül a támadók számos gépfegy­vert, lőszert és sok élelmiszert zsák­mányoltak. A francia fronton Uezzan körül az francia csapaoknak vissza kellett vo­nulatok, hogy a körüjzárást elkerül­jék. I Kedvezőtlen jelentések érkeznek Szíriából is. A Reuter-iroda jeruzsá­­lemi távirata szerint Ammanból azt jelentik, hogy El Atras pasa táma­­j dúst intézett Síiébe ellen és több tiui­­j kot, géppuskát, ágyút és repülőgépet j zsákmányolt. A franciák visszavonul­tak és kivonultak Hauranbó) Briand külügyminiszter maga is megerősítette, hogy a felkelő druzok Szíriában rajt aütöttek egy francia oszlopon, hozzátette azonban, hogy nem hiszi, hogy a mostani helyzet komoly veszélyt, jelentene, mert Sarrail tábornok elegendő haderő fö­lött rendelkezik. I Erancaország súlyos helyzetére jvaló tekintettel Briand hétfőn kezdő­dő londoni tárgyalásai során a támo­gatási politikára hivatkozva Anglia támogatását fogja kérni Chamber­laintől a riikabilok és a druzok ellen. Ismerve azonban az angol állapotot, nem bíznak abban, hogy Anglia ak­tive . beavatkozna az afrikai ese­ményekbe. Általános sztrájk fenyeget Franciaországban A banktisztviselők szlrájkja veszélyezteti Caillaux szanálási programját Parisból jelentik : A banktisztviselők sztrájkja egész Franciaország gazdasági életét veszélyezteti és attól lehet tar­tani, hogy befolyással fesz Caillaux szanálási programjának sikerére is, A bankigazgatók kijelentették, hogy a tisztviselők követeléseit túlzottaknak és indokolatlanoknak tartják és nem hajlandók azokat teljesíteni. Hangulat­­keltés végett a bankok vezetői újabban azt a hirt terjesztik, hogy a sztrájk kommunista agitáció következménye és emiatt elvi okokból sem hajlandók a sztrájkoíóknak engedményeket tenni. Caillaux pénzügyminiszter hir szerint meg van győződve a banktisztviselők követeléseinek jogosságáról, ezt azon­ban nem meri a bankok vezetőivel kö­zölni, mert jól tudja, hogy az uj szaná­lási kölcsön sikere a bankoktól függ és attól tart, hogy ha a tisztviselők kíván­ságait támogatná, akkor a - bankok el­buktatnák a kölcsönt. A párisi munkástözsdén vasárnap nagygyűlést tartanak Franciaország szin­dikátusai. Beavatott körökben számol­nak azzal, hogy ha a bankok nem tesz­nek megfelelő engedményeket alkalma­zottaiknak, akkor a kongresszus esetleg kimondja az általános sztrájkot egész Franciaországra. Marseille! jelentés szerint a városi tanácsot a banktisztviselők sztrájkja miatt összehívták. A városi tanács a sztrájkolok számára 50.000 frank támo­gatást szavazott meg, amihez a prefek­tus hozzájárult. Kilencvenkilenc év alatt f izefi ki Béig iám amerikai adósságát Hétfőn kezdődnek az amerikai —belga adósságtárgya ások Washingtonból jelentik: A belga adósságok ügyében kiküldött dele­gáció Tlieunis miniszterelnök vezeté­ke alatt megérkezett Washingtonba és nyomban összeült az amerikai de­legáció tagjaival, hogy megállapítsa I a munkatervet. A tárgyalások hétfőn kezdődnek meg, hir szerint a Dawes- J tervezet alapján, amely szerint a 418 (millió dollár adósság törlesztését 199 évre osztják lel három százalékos kamatokkal. Az amerikai kormány fél a szenátus ellenzékétől, mely a Belgiummal kötendő kompromisz­­szum ellen van azzal az indokolás­sal, hogy Európában hadikészülődés folyik, amely felemészti az adósság törlesztéséhez szükséges nagy ősz­­szegeket. A lapok értesülése szerint az olasz és a francia megbízottak nagy érdek­lődéssel kísérik a Belgiummal való tárgyalásokat, miután egyik állam sem várhat' kedvezőbb feltételeket, mjnt aminőket Belgiumnak tnegad­­jnak. Amennyiben Belgiummal létre­jön a megegyezés, kedvező hatással i lesz á többi adós-állammal való tár- 1 gyalusokra. ' : 1 ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom