Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-09 / 211. szám

4. oldal BAGS MEGYEI NAPLÓ 1925. augusztus 9. Németország keleti határairól dćmteiiek Londonban Briand hétfőn érkezik Londonba Londonból jelentik: Hivatalos körök­ben külön kiemelik Briand és Cham­berlain küszöbön álló londoni találko­zásának szükreszabott határait és meg­állapítják, hogy a „konferencia“ meg­jelölés nem helytálló. Mindössze a garanciaszerződéssel összefüggő kérdé­sekről folytatandó angol-francia meg­beszélésről van szó, amelyen azon fognak tanácskozni, hogy Anglia meny­nyiben és milyen feltételekkel hajlandó biztonságot nyújtani. A francia válaszról mielőtt elküldik Németországnak, tájé­koztatni fogják a brüsszeli, római, prágai és varsói kormányokat. Á Temps brüsszeli jelentése szerint Vandervelde külügyminiszter alkalma­sint csak augusztus második felében találkozik Chamberlain külügyminiszter­rel Londonban. A Daily Telegraph jelentése szerint Stedden rendkívüli minisztertanács lesz. mert Baldwin nem tartja helyénvalónak, hogy a minisztertanács ne tárgyalja a biztonsági egyezményt. Az Evening S’andard minden cáfo’at ellenére közli azt a hirt, hogy a londoni konferencián a szövetséges hadiadósság­ról is meg fognak emlékezni. Francia szakértők azt a javaslatot tették, hogy évenként két millió fontot fizetnek és ezenkivül három millió fontot fizetnek évenként német teljesítményekből, me­lyet a Dawes-féle szerződés ‘biztosit. Ezt az ajánlatot azonban visszautasítot­ták, mivel Anglia hatvankét évig har­minc millió font sferlingre van köte­lezve az Egyesült Államokkal szemben. Azt hiszik, hogy Baldwin miniszterelnök aj tervezete évenkinti ti? millió font fizetésről fog szólam. Mint Parisból jelentik, Briand lon­doni utazása most már véglegesnek tekinthető. Lehetséges, hogy már hétfő este, tehát közvetlenül megérkezése után, Briand és Chamberlain megkez­dik a biztonsági kérdés tárgya'ását. Az Intransigeant jelentése szerint nincsen kizárva, hogy a londoni konferencián a francia, angol és belga szakértők ülnek össze, hogy a garancia és a döntőbiró­­sng-egyezmény ügyében a német keleti határokról is tanácskozzanak. Brüsszeli jelentés szerint Vandervelde belga külügyminiszter újabb hivata­Beogradból jelentik: Dr. Radisics Lázár az igazságügyminisztérium BBB. osztályának főnöke augusztus elején újabb igazságügyi konferen­ciát hiv össze Noviszadra. A konfe­rencián többek között a költségveté­si tizenkettedekben megszavazott vajdasági igazságügyi reformok vég­rehajtásáról fognak tárgyalni a vaj­dasági igazságügyi tényevők. A költségvetési tizenkettedekben Ugvanis — mint a Bácsmegyei Napló annak idején már jelentette — fel­emelték a polgári és büntető ügyek­ben az értékhatárt, még pedig olyan módon, hogy minden korona tíz di­nárnak felel meg. Ezáltal a járásbíró­ságok hatásköre lényegesen kibővül és a törvényszékek, valamint a fel­sőbb bíróságok is nagy mértékben te­­hermentesülnek. Az igazságügyi mi­nisztérium már dolgozik azon a vég­rehajtási utasításon, amellyel a já­rásbíróságok hatáskörét kibővíteni szándékszik. A tizenkettedek másik igazságügyi reformja az ügyvédjelöltek tárgya­lási hatáskörére vonatkozik. kg, ügy­védjelölteknek ugyanis lehetővé tet­ték. hogy egy évi gyakorlat után íár­­sasbi'róságok előtt fs helyettesíthes­sék az ügyvédeket. Ezzel az ügyvéd­jelölteknek régi sérelmét orvosolta los memorandumot intézett az angol külügyi hivatalhoz, amelyben a belga kormánynak a garanciapaktum ügyében elfoglalt álláspontját ismerteti. Vander­velde ellenzi a garantálóhatalom intéz­ményét, amely a szerződés szerint konfliktus esfctén szabadon mérlegel­heti, hogy a konfliktusba bármelyik hatalom mellett beavatkozhassak. az igazságügyminisztérium. Radisics Lázár dr. miután befejez­te a vajdasági bíróságok működésé­nek felülvizsgálását és személyesen is meggyőződött azokról a hiányok­ról, amelyek folytán a bíróságok nem fejthetnek ki rendes működést, terv­be vette a bírói kar személyzeti hiá-. nyainak sürgős pótlását Előterjesz­tésére már is történt intézkedés a fai­­róhiány megszüntetésére, amennyi­ben a közeljövőben kőt magyarul tudó bírót neveznek ki a szuboticai törvényszékhez. így lehetővé válik a szuboticai törvényszéken régi ma­gyarul szerkesztett peres akták átta­nulmányozása is, amelyekre mind­eddig a biróhiány miatt nem kerül­hetett sor. Ugyancsak intézkedés történik a bíróságok segédszemély­zetének a pótlására is. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a vajdasági jogászszövetség megala­kulásának is, ami dr. Radisics osz­tályfőnök kezdeményezése. A szö­vetség megalakulása a legszélesebb alapon történik és tagjai lesznek a túrákon, ügyvédeken kívül, a bírósá­gi jegyzők, ügyvédjelöltek, valamint a közjegyzők is. A szövetség pro­gramja főkép a jogi kérdések nép­szerűsítése nyilvános előadások ut­ján. A szélhámos protekciója Pribicsevics fiának adta ki magáb hogy egy tanítónő érdekében közben­járhasson Beogradból jelentik: A közoktatás- " ügyi minisztérium egyik osztályfőnöké­nek előszobájába pénteken délelőtt egy feltűnően elegánsan öltözött fiatalember állított be s a szolgától erélyesen kö­vetelte, hogy őt soronkivül jelentse be, mert 5 dr. Pribicsevics Milán, Pr bicse­­vics volt közoktatásügyi miniszter fia. A szolga, aki Pribicsevics családjának minden tagját személyesen ismeri, azon­nal bejelentette az ismeretlen férfit az csztályfönő ,nek, akive! közölte azt a gyanúját, hogy a jelentkező fiatalember közönséges szélhámos. Az osztályfőnök soronkivül fogadta az állítólagos Pribi­­csevicset, aki egy sabáci tanárnő áthe­lyezéséért interveniált. Az ál-Pribicsevics elmondta, hogy S Pribicsevics volt közoktatásügyi minisz­ter fia és most avatták az orvostudo-; mányok doktorává Prágában. Az osz­tályfőnök me jegyzésére, hogy nem is tudta, hogy Pribicsevicsnck két fia van, a fiatalember elpirult és nem tudott vá­laszolni az osztályfőnöknek arra a kér­désére sem, hogy hol tartózkodik most Pribicsevics Szvetozár. Az osztályfőnök erre telefonon fel­hívta a rendőrséget, mire az ál-Pribicse­­vlcs kirohant s a melléklépczőkön vil­lámgyorsan az uccán termett, ahol el­tűnt a járókelők között. Az időközben megérkezett rendőrök átkutatták a kö­zeli kávéházakat és vendéglőket, de az á!-Pribicsevicsct nem sikerült meg­találok. A rendőrség erélyes nyomozást indí­tott, mert néhány hónappal ezelőtt egy ál-Pribicsevics beogradi bankoknál na­gyobb csalásokat követett el s a nyo­mozó hatóságoknak az a feltevésük, hogy a bankcsaló azonos azzal a fiatal­emberrel, aki mint Pribicsevics fia lé­pett fel a közoktatásügyi minisztérium­ban. Megjavítják a vajdasági igazságszolgáltatást Két magyarul tudó bírót neveznek ki a suboticai törvény­székhez — Radisics igazságügyi osztályfőnök újabb konferenciát hiv össze Biovisadra Gazdátlan Irta: Kóbor Tamás — Vallon gondolnak-e rám? — ju­tott eszébe Holubán Miklósnak. Az újhelyi végállomásról átment a réten, mikor ez a kérdés felmerült ben­ne s a felelet végtelen szomorúságai összefacsaritotta a szivét. Tíz percbe sem telik s embert fog látni. Vagy a házmestert, vavv a szoba­­asszonyt. vagy mindakettőt. Az embe­rek magasan felette állnak. Ezeknek a sorsa sohasem volt az ö kezében, min­dig az övé volt az emberek kezében. Tapasztalta a muH hét hétfőién, mi­kor a főnöke markába nvomta az utol­só fizetési. — Kedves Holubán. isten áldja. S engedte menni, olv közömbösen s 5 ment. olv érthetetlenül természetesnek találván, hogy ehhez az üzlethez, mely­nek minden zegét. zugát. íiókiát. pánt­likáját. szemetjét ismerte, neki ezentúl semmi köze nem lesz. Természetes, hi­szen napszám egyetlen vevő sem mu­tatkozik. el kell bocsátani ,a személyze­tet. De olyan érthetetlen, hogv a főnök ur gondoskodott az üzletről s egy pil­lanatra sem bánja, mi lesz a Holubán­­ból. aki tiz esztendőn át azzal segített az üzletén, hogv ott volt? S mindvégig mint vérsé.g szerint a gazdájához tar­tozónak érezte magát. Árulásnak, becs­telenségnek érezte volna, hoev elfogad­ja' a kínált jobb állásokat, sokkal na­gyobb fizetéssel, s mivel az üzlet rosz­­szul megv. olv fontos, hoev a főnök meg akar élni és olyan nem . kérdés, hogy a segédje exisztenciáia árán él meg. Es természetes, de érthetetlen, hogy megtudván állástalanságáí. a mindig kedves és mosolygón iószivü Kelemen­né elkénvszeretíetten íoeadia köszöné­séi s nyomban belefog a oanaszkodás­­ba. müven nagy a nvomorusága s ha ez a kiadó szobáia nem volna, éhen kel­lene halnia. Jól megértette: az állásta­lan kereskedösegéd vaiion megfizeti-e a legközelebbi házbért s ha nincs pénze, azt hiszi-e. hogy tovább is itt lakhatik? Öt éve lakik nála. sokszor hallotta tőle. hogv az édes fiát sem szeretné jobban. S ime. most szeretné, ha más valaki feküdne bele a bérelt ágvba. A réten tu! szaiadásba kezd. Szive hevesen dobog, a rémület szárítja nyel­vét. Az orra előtt fogják becsukni a kaput! Aggodalmasan tekint iobbra-bal­­ra az utcájában: már csukott kapuk is vannak. Reménykedve blztatia magái: a legtöbbje még nyitva van. Két ház még és otthon van. Egv ház — a kapu nyitva. Feilélegzik s maid felkiáltana — most nyikorog — kegyelem! Nem tudja, hogy történt, de a résbe szorult, mely még nyitva maradt s tenyérnyi­re előtte a házmester lógó baiusza és ráncos tekintete. — Maid elkéstem — motvogja \ és gyáván mosolyog hozzá. . A házmester valamit morog és be­csapja mögötte a kaput. Nvoüc nappal ezelőtt még siivegelte s boldog alantas­sággal érdeklődött: — Már haza tetszett jönni. Holubán ur! Most — hiszen a viselkedésével meg­erősítette. a házmester tudia. miiyen nagv dolog neki a kapupénz. — Szép éjszaka lesz — mondotta, szerényen várva, mig a házmester ki­húzta a kulcsot és csoszogó papucsával mellette elhaladt. — Annak, akinek — morogta a ház­mester. Azt hitte, hogv mivel mellette volt az ő lakása is. együtt teszik meg az utat az udvar mélyéig. De a házmester odébb állt s ő nem mert melFészegődni. Nincs állása, ez pedig méz mindig ház­mester. A konyha is sötét. Kelemenné már lefeküdt — hála istennek. — Jaj. A konyha ajtaja nyitva van s mellette egv fekete gomolvae. — Jóestét Kelemenné — köszönti, s iparkodik olvan szives természetes len­ni. mint eddig, de csak otvan bátorta­lan alázatos volt a hangja., mint imént a házmesternek —. még nem feküdt le? — Itt ülök. erre még telik — felelt az asszony. — Nehéz az élet — sóhaitia ő. s meg­­törli a homlokát. Az asszony nem szól semmit. Holu­bán valami ellenállhatatlan kényszer alatt áll. Egv kis jóságot, ha meg s kell vásárolni! Egv kis önérzet, ha el kell is adnia érte a holnapi napot! — Ha bejönne egv nercre — mond­ja. — a hónán ugvan még nem tölt el, de olv mindegy! Ha könnvithetnék ma­gán ázzál, hogv előre fizetek! A feketeségből kimagaslik egy bun­kó. maid a gömbből gúla lesz. Kele­menné felkelt s a világ megváltozott. Kedves, meleg hangok — színes, lélek­­mélyitő szavak: — De lelkem, édes Holubán uram. nem azért mondtam. Hisz magának is nehéz most a sora. sohse bántsa, kibírom elvégre — odáig. Ez az odáig azt mondta, de akkor bizton számitok rá. Holubánt döntötte tőle a dacos keserűség. Ugv érzi ma­gát az öngyilkos, ahogv ő. mikor ke­ményen odavágia. hogv az asszony szinte korbácsoitan engedelmeskedett. — Jöjjön be s ami engem illet, azzal ne törődjék! A,própénztárca duzzadozott a belé­­gyömöszöüt sok cédulától. Az egv szál villanykörte alá állt s ugv halászta ki belőle a pénzt hogv Kelemenné ne lát­hassa. mennvi maradt benne. Maga sem tudta, mennvi. De ur volt megint. Megvásárolta ma­gának a kiapadt önérzetet. És ember volt megint.'A régi édességgel szóloga­­tott hozzá az asszonv. Hogv soha ilyen derék lakója nem volt. Amint magára maradt és ágyába bujt. a gonosztevő éber figyelmével ajtó-ablak felé. fogta a pénztárcáját, s nézte mennyije maradt. Nem volt meg­lepetés. mégis elképedt. Természetes. Egyhónapi fizetéséből kéthónapi bérre nem futja. Drága nrisáe volt. Eloltotta a lámpát. Az mindegy. Ha oda nem adja. megeszi s nem tud fizet­ni. Fölélte volna, ami a szegény asz­­szonvé. Mi lesz most belőle — az éj­szaka sötét magányában megtalálta ön­magát. Nem érdekli. Állást nem fog kapni, az bizonyos. El fogja adni az egyik kabátját, maid a másikat is. S ha rongyos lesz. akkor még biztosabb, hogy nem kap állást. Aztán majd pró­bál ezt. meg azt. a lakásból kicseppen és a lépcsőkön fog aludni, aztán az sem lesz. Mindegy. Aztán végiabámészkodik minden ki­rakaton; Ezt is megteszi minden állás­talan. Az ember nézi a gazdagságot, melyhez semmi köze s eszébe se jut: jó volna. Minden yágv agvon van ütve a tény által, hogv nincs'pénze. Aztán megáll a könyvesboltok előtt, olvassa a kcnyvcimeket és nézi a képeket. Olyan, mintha mesélnének neki. Aztán megtorpan. Az uiságos bolt előtt Ifi vannak szögezve a hirdetések. Lehajol és végigbetüzi őket. Mennyi el­adó telek, mennvi villakereső! Lakás, ellátás. Ott lát egv rovatot: állást ke­resők. Egv pillanatra eszébe ötlik: hát­ha ő is keresne áfást. Dchoev — tud­ja. hogv az ő szakmájában hiába, kár a pénzért. —Pardon. Halk, gyáva nőj pardon volt. Oldalt néz. Egy egészen fiatal leány került melléje s szintén mélyen lehajol — az állás kínálók rovatát nézni. S Holubán szive nagvot dobban, szinte boldogan. Ványadt arc. kopott ruha és sapka és két ..óriási kék szem. Szép szem. de nem az lepte meg. Hanem a szemben ugyanaz a tekintet, melvet a magáéban érzett, mikor másokra vetette. A hatal­masokra, a házmesterre, a szobaasz­­szo.nyra. Hát még őtő'e is félnek? S a két árva ember' egymást nézte s megismerte egymásban a maga nyo­morúságát. Nézték egymást s a két szempár egvidőben elmondta biográfiá­ját. S megértette szó nélkül a kislány gondolatát, mely nap-nap után az ujsá­­gosbolthoz hajtotta s a kiSlánv megér­tette a meleg barátságot, saieó lehaj­lását a másiknak az ő sebzett élete fö­lé. És nyújtotta kezét a féléié nyújtott pénz után. S az ember a kalapra! emel­te s szó nélküi odébb állt. S olyan boldog volt. Embernek érezte magát. Most is meg tudott menteni egy csigabigát. S nem kérdezi: vaiion gon­dol-e rá. 4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom