Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-29 / 230. szám

1925. augusztus 29 BACSMHGYEI NAPLÓ 3. oldal, Kisebbségi Élei © % » A szlovenszkói keresztényszocialis­ta párt most tartotta meg évi kon­gresszusát Pozsonyban. A kongresz­­szuson, amelyet Patkovich Viktor nem­zetgyűlési képviselő nyitott meg, viha­ros jelenetek játszottak le. A pártnak az a csoportja, amely Leltei Jenőt támo­gatja, azt kívánta, hogy az elnökválasz­tást halásszák el, tnig a többség a vá­lasztás azonna/’i megtartását követeiite. A szenvedélyes vitához hozzászoit ma­ga Leilei is, aki közeli, két órás beszéd­ben igyekezett az ellene emelt vádakat megdöntőm. A többség végül is lesza­vazta a Leltjei -csoportot és Sziiilö Gé­zát választotta a párt elnökéül. A vá­laszás után Lellciék bizalmatlansági in­dítványt terjesztettek elő. amelyet azonban leszavazott a kongresszus. * Koródi-Lutz, az ismert szász politi­kus nemrégiben elköltözött Erdélyből és véglegesen Berlinben telepedett meg. A szász-vezér eltávozása nagy meglepe­tést keltett Romániában és ez alka­lomból Jorga a román demokráció vezé­re, a Naemul Romanesccimü lapban cikket .irt Koródi-Lutzról, akit a román kor­mány kényszeritett távozásra azzal, hogy megfosztotta nyugdijától. A cikk igen meleg hangon ismerteti a szász politikus küzdelmeit és politikai műkö­dését, amelyről megállapítja, hogy soha sem volt államcllenes, illcjális és anti­demokratikus. Jorga cikke a szászok körében igen jó hatást tett. * A csehszlovákiai református egy­ház helyzetéről nyilatkozatot tett Stun­­do István kassai esperes. »A református egyház sorsát a magyar kisebbségi po­litika szempontjából nézni, elvileg nem egészen helyes dolog, de gyakorlatilag szorosan összefügg a kettő egymással. Kétségtelen ugyanis, hogy a túlnyomó többségében magyar egyház jó egyház­­politikája csak áldásos lehet a magyar kisebbségre nézve. Mert egy jól veze­tett egyház kulturális, irodalmi, és neve­lő hatása pótolhatatlan. Nem tudok el sem képzelni olyan szervezetet, amely például a református egyház ezirányu tevékenységét pótolhatná. Es ha ez igaz, akkor meg a fordítottja is igaz: rossz egyházpolitika csak káros lehet arra a kisebbségre, melyet az egyház magában felölel. * A magyar kisgazdapárt tervéről, amelyet a kalotaszegi Bárdos Péter ve­tett föl, igen sokat írnak az erdélyi la­pok. A kolozsvári Keleti Újság, az er­délyi magyarság legtekintélyesebb lap­ja, vezércikkben foglalkozik a kérdés­sel és megállapítja, hogy Bárdosék ak­ciója azért következett el, mert a ma­gyar párt egyik irányban sem folyta­tott konkrét politikát. »Egy csomó álta­lános közérdek _ és jogos magánérdek vár kielégítésre és a magyar párt a jelenlegi kormányzattal szemben — és megfordítva — a teljes negáció állás­pontján van. A különböző magyar cso­portok pedig egyre inkább úgy látják, bogy a liberálisok, bármily szomorú is ez ránk nézve, a legnagyobb Irataimat képviselik és megkerülésükkel alig le­het nagyszabású eredményeket elérni. Ha a magyar párt elszánt ellenzéki po­­litikát inaugurálhatoít és a kombattáns ellenzéki pártokkal összefogott volna, akkor ez a határozottság kitartására további várakozására tudta volna in­dítani a magyar közhangulatot. Ez az ellenzéki politika azonban, tudjuk, nem kisrészben az ellenzéki pártok húzódása miatt elmaradt, aminthogy elmaradt a szászokéval rokon koncepció is, amely a mindenkori kormányzaton keresz­tül. mégegyezéses politikát kezdemé­nyezett volna a román néppel. Ennek folytán a kereskedő, iparos, pénzügyi csoportok még jobban külön utakra hajolták, a kisgazdák pedig, számbeli- j leg a legnagyobb magyar tömeg, egy- j re erősebben foglalkoznak külön pcü-1 tikai párt alakításának gondolatával, levonva a következtetést, hogy a párt az összmagyarság általános érdekeinek megvédésére és a külön érdekekért való kombattáns munkára nem vállalkozik.« * A nagyváradi prefektus, mint meg­írtuk a városi közigazgatási bizottság ülésén megtiltotta az egyik magyar bi­zottsági tagnak, hagy magyarul be­széljen. A prefektus eljárása nagy meg­ütközést keltett nem csupán Erdélyben, de Bukarestben is, hol a kisebbségek­kel szemben mindig igen jóindulatú Ade­­vcrul kéthasábcs cikkben foglalkozott a nagyváradi incidenssel. »A kisebbségek — irta — életkérdést látnak a nagyvá­radi prefektus által provokált incidens­ben. Anyanyelvűket felbecsülhetetlen értéknek tekintik; megtartását vagy elvesztését pedig a lét vagy nem lét Parisból jelentik: Csütörtökön két minisztertanácsot is tartottak. Az elsőt délelőtt az Elysécben Doumer­­gue elnöklete alatt és ezen a marok­kói, sziriai katonai helyzetet, továb­bá a bankhivatalnokok békéltető tár­gyalásainak állását és a francia vá­laszjegyzék átnyujtását vitatták meg, este azután összeült a második minisztertanács Painlevé miniszter­elnök elnöklete alatt, hogy meghall­gassa Caillaux jelentését a londoni tárgyalások eredniényéröl. Mikor Caillaux befejezte előadá­sát, arra kérte minisztertársait, en­gedjék, meg, hogy távozhasson, mert a londoni úttól nagyon ki van me­rülve. Azzal oszlottak szét a minisz­terek, hogy a tanácskozást pénteken délelőtt fogják folytatni. Caillaux jelentésének tartalmáról egyes részleteket tud a lommal. E szerint a pénzügyminiszter megma­gyarázta, hogy az angol követelések rendezése szorosan összefügg az amerikai adósság szabályozásával, csak akkor lehet eredményes amaz, ha sikerül Franciaország amerikai tartozásait is rendezni. Ezért szep­tember 16-án Washingtonba akar utazni, még pedig először csak egye­dül, hogy lehetőleg gyorsan megál­lapodjék az adósság szabályozásá­nak módja felől, a tulajdonképpeni delegáció pedig csak akkor fog Wa-Párisból jelentik : Hösch német nagykövet átnyújtott« Briand kül­ügyminiszternek azt a választ, amelyet a német kormány a biz­tonsági kérdésben Berlinhez in­tézett minapi francia demorsra íidott. A válasz, mely nagyon rövid és pontosan egy old.ár. terjed, szombaton kerül Berlinben és Párisban nyilvánosságra. A német válasz, mint a lapok értesülnek, köszönetét mond a francia kormánynak a jegyzék udvarias hangjáért és kijelenti, hogy a szakértői értekezlet össze­hívására irányuló kezdeményezést elfogadja. Az értekezlet legköze­lebb összeül, pontos idejét azon­ban még nem állapították meg. A francia jegyzékről Német­országban megoszlanak a véle­ménye k. Általában az a felfogás, hogy Franciaország nem adott ala­pot a további tárgyalásokra. Mint a Malin jelenti, a német kormány­körök ismételten visszautasítják problémájának. Anyanyelvűknek a közigazgatás különféle bizottságaiban való használata megakadályozását száj­kosárnak tekintik az általuk lakott te­rületeken. Ezután nem mondhatják töb­bé el nézeteiket a községi közigazga­tásban, mivel románul alig tudnak ga­gyogni, gagyogással pedig nem lehet eredményes megokoiást kifejteni. A fel­merült incidensből a kisebbségek elszo­morító következtetéseket vontak le a kö­zelgő községi választásokra nézve is, mivel ilyenképpen már semmi jót sem remélhetnek és a román társa­dalomtól való együttes és összehangzó működésre már nem lehet kilátásuk. Azt a kérdést vetik fel, vájjon mi értelme van annak, hogy a reakciós, politikai román pártokkal paktumokra Tépjenek, midőn, ezek csak létezésüket engedik meg, de nézeteiknek anyanyelvükön való el­mondása jogától megfosztják őket.« shingtonba menni, ha ő onnan vissza­tér. A Journal értesülése szerint a minisztertanács mindenben helye­selte Caillaux tervét. A pénzügymi­niszter Theunis belga miniszterrel fog tanácskozni, aki Washingtonból Parisba érkezik. Newyorktból jelentik: Az angol­­francia adósságtárgyalásokról most jelent meg a lapokban az első hiva­talos színezetű vélemény. Az ameri­kai pénzügyi kormány egy magas­­rangú tényezője azt mondta, hogy a londoni megállapodás semmi tekin­tetben sem hátráltatja a washingtoni pénzügyi tárgyalásokat és Amerika teljes összegében követeli Francia­­országtól a kölcsönök megtérítését. Ami azonban a kamatot illeti, an­nak nagysága Franciaország fizető­­képességétől fog függni. A washing­toni kormány éppen olyan bánás­módban kívánja részesíteni Francia­­országot, mint a többi föadóst. Fran­ciaország dolga, hogy tartozásainak szabályozásaira megfelelő ajánlatot tegyen, de annak olyannak kell len­nie, hogy necsak Amerikát, hanem Angliát is kielégítse. Az amerikai kormánynak meg van a saját véle­ménye a francia adósságokról és semmi esetre sem fogja a tartozások 15—3D százalékát elengedni, mint te­szi Anglia, ha a londoni ideiglenes terv valóra válik. az erkölcsi háborús felelősség elis­merését é-; fentartják Németország­nak az igényét, hogy a gyarmat­­ügyi megbízásokban épp úgy ré­szesüljön, mint a többi nemzet. Németország mindent megtett a leszerelési feltételek teljesítésére. Az a néhány pont, amelynek :e!jssitése még hátra van, nem szolgáltathat okot az északi rajna­­vidéki zóna megszállásának meg­hosszabbítására, mert ebben az esetben az a veszély fenyeget, hogy a német nép nem fogja tá­mogatni a birodalmi kormány fáradozásait. A francia kormánykörök úgy tudják, hogy a garanciapaktum ügyében közvetlen tárgyalások kez­dődnek Briand és Stresemann közölt. A Times vezércikke Európa ál­talános békéjének helyreállításá­ról szó! és azt fejtegeti, hogy Nagvbritannia ezt tartotta szem előtt a biztonsági tárgyalások fo­lyamán és amikor kedvező aján­latot tett Franciaországnak az adósságok szabályozására. Példát­lan megerőltetésbe került eddig is Európában a civilizációban rejlő erőket tespedtségükből föl­rázni és most már elég messze vagyunk a háborútól — írja a Times — hogy tisztán láthassuk, mennyibf került a világpusztitás és hogy milyen megerőltetés kell ahoz, hogy a nyomában járó kö­vetkezményeket kiküszöböljük. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország, ha összefognak, megteremthetik az igazi béke föl­tételeit. Örvendetes jelenség, hogy a német kormány sietett a fran­cia jegyzékben ajánlott módot megragadni és egyik kiváló jogi szakért jét hamarosan el fogja küldeni Londonba. Ha n jogász­­szakértők elvégzik munkájukat, akkor hamarosan megkezdődhet­nek a tárgyalások élőszóval u külügyminiszterek között. E'mult az a korszak, amikor hosszada’­­mas tárgyalásokkal lehetett még az időt fecsérelni. A biztonsági paktum terve valósággá vát, amely eredményeket Ígér. Angol és francia tudósító-irodák közelharca a szinai fronton A druzok Damaszkusz előtt állnak Szíriából az angol források hom­lokegyenest ellenkező jelentéseket közölnek, mint a franciák. Az ango­lok újból arról értesítenek, hogy a druzok nagy elszántsággal folytat­ják hadműveleteiket Damaszkusz ellen és elfoglalták a Damaszkusziéi északra fekvő Karbet el Chazarit. A druzok üldözik a megvert francia csapatokat. Több francia csapatot, amelyek Damaszkusztól két kilomé­terre1 állomásoztak, kénytelenek vol­tak a városba visszavonni. Ezzel szemben a franciák nagy lelkese­déssel számolnak be arról, hogy mi­ivén eredményeket értek el a druz lovas- és tevéscsapatok ellenében' és hogy sikerült több helyen meg­futamítani a felkelőket. A Reutcr-iroda jelenti Bagdadból: A druz törzsből való rablók a siva­tagon egy automobil-vonatot, amely a bagdadi császári perzsa __ bank számlájára aranyat szállított Szíriá­ba, megtámadtak és kiraboltak. Mint Párisból jelentik, Painlevé miniszterelnök megcáfolta a sziriai helyzet súlyosságáról szóló hireket. Doumergue köztársasági elnök el­nökletével minisztertanács, volt, a melven P\inlevé és Briand a ma­rokkói és a sziriai helyzetet világí­tották meg. A minisztertanács után Painlevé kijelentette, hogv Szíriából semmiféle hirt sem kapott és az an­gol forrásból származó jelentések helytelenek vagy túlzottak. Lord Pulmer, az uj Palesztinái fő­biztos, aki csak néhány nappal ez­előtt vette át hivatalát, egész Palesz­tinára elrendelte a riadó-készenlétet, nehogy: a felkelés Szíriából Palesz­tinára is átcsapjon. A határőrségeket megerősítették, Metollát, a legésza­kibb zsidó kolóniát katonai támasz­pontnak építik ki. A helyzet Szíriában egyre kriti­­kusabbá válik, mert a beduinok és a nacionalista arabok is elhatározták, hogy csatlakoznak a áruzokhoz. A francia hatóságok megkezdték a da­maszkuszi idegen kolónia kiürítését. .4 felkelők elfogtak egy arany-szállít­mányt, amelyet a Keletfrancia Impe­rial-Bank részére küldtek. A francia főparancsnok megerősített őrjárato­kat küldött a sivatagba az arany zsákmányolók felkutatására. Caillaux Washingtonba utazik Amerika asm engedi el a franciák tartozását Németország hajlandó résztvenni szakértői értekezleten Átnyújtották a német válaszjegyzéket Párisban

Next

/
Oldalképek
Tartalom