Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-27 / 228. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 19?5. augusztus 27. szérűkben, aho! a csépiéire összehalmo­zot gabonát szétszórta és meg nem ál­lapítható kárt okozott. ■ Eddig nem lehetett még megállapíta­ni, hogy mekkora pusztítást vitt véghez a vihar a szegedalatti szőlőkben és gyümölcsösökben, amelyek már két hét­tel ezelőtt amúgy is clvisedhetetlen kárt szenvedtek. Négy embert ölt meg a vihar Felső-Olaszországban Görzhől jelentik: Kedden este nagy vihar vonult keresztüli Görz könyékén, amely emberekben és vagyonban áldo­zatokat követelt. Görz városában a vas­útállomás, , a gyalogsági laktanya és számos magánház tetejét letépte a vi­har. A telefon-, és táviróösszeköttctés a vihar rombolása következtében meg­szakadt. St-Andre külvárosában a szél­vész feldobott a levegőbe egy fabara­kot. A.lezuhanó fadarabok agyonsujtot­­tak egy gyermeket és több embert köny­vyen megsebesít ettek. Görz környékén is nagy rombolást végzett a vihar. A kárt egymillió Urára becsülik. Rómából jelentik: Génua vidékén a villám agyonsujtott iit embert, akik egy pajtában húzódtak meg a vihar elöl. Még három ember tartózkodott eb­ben áz épületben'és ezek súlyosan meg­sebesültek. Az Alpesekben vasúti töltéseket sodort le az ár Páriából jelentik: A francia Alpesek­­bem nagy viharok tomboltak. Különö­sen Api városban okozott nagy károkat a vihar. A hegyekből leszakadó víz­tömeg folyamként hömpölygőit végig a város széles uccáin, helyenként 3—4 méter mély volt a viz. Az ár behatolt egy konzervgyárba és annak sokezer ládát jelentő raktárát és hatalmas gyü­mölcskészletét elsodorta. Merindol vi­dékén az ár több kilométer vonaton tel­jesen alámosta a vasúti töltést. A fő­városból hidászkatonák mentek a ve­szélyeztetett vidék segítségére. isten hozta, László!... A magyar ellenzék a nemzetgyűlésen szóvá teszi Györffy őrnagy-hadbíró visszahelyezését Budapestről jelentik: Emlékezetes még az a hadbírósági tárgyalás, ame­lyen dr. Györffy László őrnagy-hadbi­­ró. Francia-Kiss Mihálytól, akit tanú­képpen hallgatott ki, a következőképpen búcsúzott el: • — Isten vek, Mihály! A tárgyalásvezető hadbírónak e szo­katlan megnyilatkozása élénk feltűnést keltett s a parlamentben is szóvátették az ügyet. Gróf Csáky Károly honvé­delmi miniszter annakidején egy inter­pellációra adott válaszában kijelentet­te, hogy dr. Györffy László örnagy­­hadbiró ellen e kijelentése miatt fegyel­mi vizsgálatot indított, amelynek ered­ményeképpen Budapestről Győrbe he­lyezte át. Ilyen előzmények után az elmúlt na­pokban a meglepetés ereiével hatott az a hír. hogy Györffy László őrnagy­­hadbiró nincsen Győrben, hanem Buda­pesten a katonai koronaügyészségen tel­jesít szolgálatot. E tények kipattanása után gróf Csáky Károly honvédelmi mi­niszter is szükségesnek tartotta, hogy nyilatkozzék az örnagy-hadbiró külö­nös visszahelyezéséről. • Nyilatkozatában Csáky honvédelmi miniszter kijelenti, hogy Györffy őrnagy-hadbírót február elején helyezték vissza Budapestre, ahol a honvédkoronaügyészségre osz­tóitok he. Györffy megbűnhődött a fe­gyelmi ufón történt áthelyezéssel, to­vább pedig — mondotta a miniszter — üldözni öt nem lehet. Egyébként meg­ragadta a honvédelmi miniszter az al­kalmat arra is, hogy tiltakozzék az el­len a beállítás ellen, minthogyha AUöldi Brigád és Kettős Kereszt Vérszövetség cimii alakulat volna Magyarországon. Nyilatkozatát azzal fejezi be a minisz­ter, hogy a Győrify-ügyben tett minden intézkedésért vállalja a felelősséget. Az ellenzék körében nagy felzúdulást kelt Györffy örnagy-hadbiró visszahe­lyezése és a honvédelmi miniszter nyi­latkozata és a nemzetgyűlés összcülése után azonnal szóvá fogják tenni az ügyet a parlamentben. Ugyanekkor szó­vá fogja tenni az ellenzék azt is, hogy van egy alakulat, amely állítólag Etel-Vélik!- Becskerekről jelentik : A Mi­asszonyunkról elnevezett apácák bscs­­kereki kolostora évtizedek óta tart fenn elemi iskolát, azonkívül leány­­polgárit. Az impériumváltozás óta a zárdái iskolákban szerbül és a pár­huzamos osztályokban magyarul folyt a tanítás, de amikor az iskoiatör­­vény a felekezeti iskolákat megszűr, tette, a zárdái polgári leányiskolát államosították és az apácák egy ré­szét, mint írni tanárnőket továbbra is alkalmazták, de mellettük világi tanárokat és tanárnőket is foglalkoz­tattak. A zárdái elemi iskolát azon­ban nem volt hajlandó átvenni az állam és a régi radikális-demokrata koalíciós kormány közoktatási minisz­tere, Pribicsevics Szvetozár elren­delte az iskola megszüntetését. Pri­bicsevics utódja. Korosec Anton újból engedélyezte az iskola működését és az iskolában a múlt év elején ismét megkezdődött a tanítás, de évközben az újra kormányra jutott Pribicsevics A Bácsmegyei Napló annak idején részletesen foglalkozott a szentai adóhivatal ellen vezetett végrehaj­tási üggyel. Emlékezetes, hogy jog­erős bírói Ítélet alapján akartak a szentai adóhivatal ellen végrehaj­tást vezetni, de annak vezetője nem engedte meg az adóhivatal pénztá­rával szemben elrendelt végrehajtás foganatosítását. A végrehajtást ve­zető ügyvéd kérelmére a szentai rendőrfőkapitány rendőrökkel akart a birói határozatnak érvényt sze­rezni, az adóhivatal vezetője vi­szont fegyveres pénzügyőrökkel őriztette az adóhivatal pénztárát Kévésén múlt. hogy a rendőrök és pénzügyőrök között nem került sor fegyveres összeütközésre. A pénzügyminiszter a szentai af­fér kivizsgálása után, most kiadott 88389/925. szám alatti rendeletében foglalkozik a szentai adóhivatalnál történt végrehajtással és a jövőben követendő eljárásra vonatkozólag a következőket mondja: »Az egyes vajdasági, boszniai és szlovéniai bíróságok, nem ismerve az állami főszámvevőszékről szóló törvény 60—66. szakaszait, — a mely szerint semmiféle kiadás az állam pénztárából mindaddig nem folyósítható, rnig a szükséges hitelt előzőleg meg nem szavazták és azt jóvá nem hagyták, — megkísérelték az egyes magánszemélyek követe­léseit, amelyet az állammal szem­ben támasztottak, végrehajtás utján behajtani. Az ilyen eljárás szemmellátható ellentétben áll az említett és világos törvényes rendelkezésekkel, sőt el­lentétben áll magával azzal a köve­tő zi Szövetség néven szerepel. Ebben az irányban az ellenzék kérdést is óhajt intézni a parlamentben a kormányhoz, hogy ennek az ünnepélyein hivatalos funkcionáriusok is résztvesznek és majdnem ünnepnappá avatják az ilyen összejöveteleket I ismét megvonta az intézeítő! a nyil­­j vánossági jogot, csak a megkezdett tanév befejezéséig adott halasztást. A tanév végén a zárda főnöksége ismét kérvényt adott be a közoktatásügyi minisztériumhoz és az elemi iskolá­nak, mint magániskolának engedé­lyezését kérte. Két nappal ezelőtt érkezett meg a válasz a becskereki közoktatásügyi felügyelőséghez a zárda kérvényére: a közoktatásügyi miniszter a kér­vényl elutasította azzal az indoko­lással, hogy elődjének az iskola nyil­vánossági jogát megvonó rendelete a törvény rendelkezésein alapult. A becskereki apácazárda elemi is­kolájának megszűnésével ismét el­pusztul a magyar nyelv, a magyar kuiíura egyik őrhelye a Bánátban. A zárda főnöksége — értesülésünk sze­rint — újabb kísérletet fesz az iskola megmentésére, de ennek eredménye — az eddigi tapasztalatok szerint,— egészen bizonytalan. telménnyel is, hogy az országot ne tekintsék rossz és megbízhatatlan fizetőnek, nem is lehet annak feltün­tetni, miért ez magábanvéve is árt az állam tekintélyének és érdekei­nek. Az ilyen törvényellenes eljárás miatt, mint amilyen Szentán történt, eljárás indult a végrehajtást elren­delő bíró, a végrehajtást foganatosí­tó végrehajtó és a végrehajtás foga­natosításához fegyveres segítséget adó rendőrfőkapitány ellen. Hogy a jövőben ilyesmi elkerül­hető legyen, a bíróságok figyelme máris felhivatott erre a körülmény­re. Utasittatik minden állami hiva­tal, hogy az álami főszámvevőszék erre vonatkozó rendelkezéseit a legszigorúbban tartsák be. A pénz­ügyminisztérium intézkedni fog, hogy a magánszemélyek is tudo­mást szerezzenek ezekről a törvé­nyes rendelkezésekről. Ha magánszemélyeknek követelni valójuk van az állammal szemben, úgy forduljanak közvetlenül a kincs­tári’ jogügyi hivatalhoz (íőprokura­­tor), amely minden ilyen esetben utasítást ad a jogerősen megítélt összeg kifizetésére. A végrehajtást foganatosító ható­ságoknak nem engedhető meg, honv az állam jövedelmeiből és készpén­zéből szerezzenek kielégítést, Mil­den ilyen kísérletet meg kell hiúsí­tani és arról haladéktalanul jelentést kell tenni a pénzügyminisztérium kabinetirodájának.« A péinzügvminisztériumnak ez a rendelete kétségtelenül tiszteletre­méltó és helyes indokból ered, kér­dés azonban, hogy a bíróságok, me­lyek a rendeletek törvényességét is kötelesek vizsgálni, hogyan fogiák összeegyeztetni a pénzügyminiszter rendeletét az ez idő szerint1 hatály­ban levő végrehajtási törvénnyel, A végrehajtási törvény felsorolja a végrehajtás alá nem vonható ingó­ságokat, most a pénzügyminiszteri rendelet kiegészíti a végrehajtási el­járásról szóló törvény rendelkezé­seit. Mindenesetre elkeli kerülni azt, hogy az államkincstár ellen meg­ítélt követeléseket birói utón kelljen végrehajtani, de erre törvényhozási intézkedés nélkül legjobb módnak az látszik, ha az a hatóság, amelyik a perben a kincstárt képviselte, gon­doskodik a végrehajtás terhe mel­lett megítélt követelésnek a marasz­talási időn belül történő utalványoz­­tatásáról. Perics Marinko bűntársai a novisadi törvényszék előtt Csütörtökön kezdődik a fötárggalás A noviszadi törvényszék Gomi­­rac-tanácsa csütörtök délelőtt ki­lenc órára tűzte ki Perics Marinko, a hirhedt haramiavezér bűntársainak ügyében a iőtárgyalást, amelyen' vádlottként a letartóztatott Rajin Dusán velikibecskereki kereskedel­mi utazó, Pivarszki István géplaka­tos és Martin János földműves, ve­likibecskereki lakosok, továbbá aj szabadlábon levő Vorgics Vélj ka földműves és Terzin Miroljub mé­száros, ugyancsak velikibecskereki lakosok szerepelnek. A velikibecskereki ügyészség vá­dat emelt Rajin Dusán ellen, mert 1923 szeptember és október hónap­jaiban, bár tudta, hogy Perics Ma­rinko, a hirhedt rablóvezér a veliki­­kikindai fogházból megszökött és emiatt körözik, házába fogadta, vendégül látta és hetekig rejtegette, Rajin Dusán volt az, aki felhívta Perics figyelmét Eremics Péter me­­íencei gazdag földbirtokosra, továb­bá Dojkov Drága és Király Antal jómódú becskereki lakosokra és ezért részt követelt magának a rab­lóit zsákmányból. Perics ki is rabol­ta Eremicset és a rablóit ékszerek­ből és értéktárgyakból egy aranyi cigarettatárcát, hat dukátot, egy aranyórát és más ékszereket adott Rajinnak, aki a Dojkovnál ejtett zsákmányból is 500 dinárt kapott. ! Rajin Dusán és Pivarszki István) 1923 december 16-án Perics Marin­ko nevében fenyegető leveleket in­téztek Eremicshez, amelvben 50.000 dinár készpénz, Pajics Jeftától 250Ö és Loz-anics Urostól 2500 dinárt kö­veteltek. Pivarszki István viszont 1924 januárban Perics Marinkénak, hogy bujdosását és szökését előse­\ csendőraltiszti ruhát, puskát és lőszert adott és Perics Marinko!; Dojkovhoz és Királyhoz utasította, mint akiknek sok pénzük van. Pe­rics mindkettőt ki is rabolta és a rabláshoz a Martin Jánostól ecélrai kapott revolvert használta fel . Martin Jánost azzal vádolja az ügyészség, hogy házába fogadta a haramiavezért, revolvert adott neki a rablások véghezvitelére, továbbá’ Martin Vorgics Veljkótól 1000 dinái rért átvett három tehenet, amit Pe­rics rabolt. A velekibecskereki államügyész­ség pénzhamisitással is vádolja Ra­jin Dusánt, Pivarszki Istvánt és Martin Jánost, akik 1923-ban hamis ezüstdmárosokat készítettek és hoz­tak forgalomba. Vorgics Veljkonak az a bűne, hogy Martin Jánostól megvette Pe­rics három rablott tehenet 1000 dinárért Ismét megszűnt egy magyar iskola Becskerekee Megvonták a nyilvánossági jogot a zárdái elemi iskolától A pénzügyminiszter szerint állampénztárban nem lebet birói foglalást foganatosítani A szentai adóhivatali pénztár lefoglalásának epilógusa — Eljárás indult a végrehajtást elrendelő bírósági végrehajtó s a fegyveres erőt kiren­delő főkapitány elles „Az állampénztár lefoglalása árt az állam tekintélyének“

Next

/
Oldalképek
Tartalom