Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-27 / 228. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ te, hogy Rosenfeld Miháíiy állampolgárságát kifogásolja, azért, mert neve nem román hangzású. Rosenfeld Mihály nevű egyén több van Kolozsváron és ezért a fdebbezés elintézését rövidesen úgy oldották meg, hogy az irattárba helyezték. Hasonló alapon felebhezték meg Rados Mór kolozsvári lapkiadó. Ritók Lajos bankhivatalnok és Poór Lili, az ismert színművésznő állampolgárságát, akikről mindenki tudja Kolozsváron, hogy már régen román állampolgárok. A francia válaszjegyzék a német birodalmi kormány előtt A jegyzik nem tartalmaz határozott meghívást a szóbeli tárgyalásra Berlinből je'entik : A birod .Ind kormány szerda délutáni ü!ésén nagy körvonalúiban te tárgy alia a francia v.ilaszjegyzékcl. Az ettyes po: tok té ízletes megbeszélése későbbre mered. A birod'Imi kormányhoz közelálló Täglicher Rundschau, Strescmann lapja őzt írja, ho'jy a külfö'di lapokban a francia valaszjegyzékkei kapcsolatos h:resztelések teljességgel alaptalanok. A válnszjegyzékről eddig csak egyetlen pozitív megéllopitás szegezhető le, mégpedig az, hogy a francia jegyzék részletesen válaszol n néniéi jegyzékben feldtlitoll három fontra. Ez a húrom pont a következő : 1. A biztonsági szerződés kérdése. 2. Németország felvétele a Népszövetségbe. 3. A biztonsági szerződésnek a már nemzetközileg elfogadott szerződésekhez és egyezményekhez való viszonya. A lap értesülése szerint a francia váloszjegyzék azt is hangsúlyozza, hogy további jegyzékváitásnak a biztonsági kérdésre vonatkozólag semmi cé ja s'ncscn. A Täfich r Ru dschau megállapítja, hogy a vólaszjegyzék egy esetleg egybehívandó konferenciára vonat ózó semmiféle javas atot nem tartalmaz. A Lokálon:ci er jelentése szerint ugyancsak azt Írja, hogy r jegyzékben valamilyen értekezletre vagy összejövetelre szóló határozott meghívás nem foglaltatik. A lap értesülése szerint ilyen meghívásra való kezdeményezés annak a hosszas megbeszélésnek a során nem történt, amelyet a német külügyminiszter és a franc a nagykövet a jegyzék átadása alkalmával folytatott. A Lokalanzeiger megjegyzi, hogy az első benyomás alapián úgy látszik, hogy a jegyzék lényegében csupán alakiságnak tekinthető, amely a február 9-én kelt német kezdeményezés tekintetében nem jelent lényegileg előrehaladást. Egyébként megerősítik, hogy a francia biztonsági jegyzéket szerdán adták át a csütörtöki közzététel céljából. Ha a Vajdaság egész előirt adóját befizetné az ország többi lakosának nem kellene adót fizetni Jóval több a vál’aüatok adója, mint a nyeresége Dr. Paalovits szenzációs előadása a vasárnapi szuboticai kongresszuson 1925. augusztus 27. Kisebbségi Élei ® S3 ■» A kolozsvári evangélikus hitközség most vasárnap választotta meg lelkészét. A magyar hivek Nikodémusz Károlyt, a szászok Argay Lajost jelölték, a püspökség pedig Beyer Jánost és Alberti* Riohárd lelkészeket kandidálta. A választás, amely bővelkedett izgalmas jelenetekben, a szász jelölt: Argay Lajos győzelmével végződött, akire 32 presbiteri szavazat esett, szembe a magyar jelölttel Nikodétnusszal. aki csak húsz szavazatot kapott. Az eredmény kihirdetését a magyar presbiterek nagy elkeseredéssel fogadták, amit még fokozott az az elterjedt hir, hogy a kolozsvári evangélikus elemi iskola magyar tagozatának bezárását maguk a szászok ajánlották a kormánynak. A magyar presbiterek egy küldöttsége a hir valósága felől megkérdezte Schul'er szász püspököt, aki azonban kijelentette, hogy a szászok sohasem tettek iiven perfid ajánlatot Anghelescunak. * Az erdélyi református egyház igazgatótanácsa a Népszövetség szeptember hetedikén kezdődő harmadik ülésszakára ki akarta küldeni két megbízottját, hogy a Népszövetségnek a reformátusok panaszait előterjessze. A kolozsvári rendörprefektus azonban a kijelölt delegátusaktái az útlevél kiállítását megtagadta, sőt feljelentette őket Lepadatu miniszternél azon a elmen, hogy a román állam ellen propagandát szerveztek meg. Az ominózus ügyről különben maga a rendörprefektus, Gritta Ovidius igy nyilatkozott: »Barkó Ákos dr. és Illés Gyula, mint az erdélyi református egyház képviselői kérvényt nyújtottak be a prefekturára, amelyben jelzik., hogy hivatalos megbízásban több külföldi országba akarnak utazni. Miután rendellenesnek tartom azt, hogy egy romániai egyház tisztviselői hivatalos ügyben külföldi országokba utazzanak, az útlevelek kiszolgáltatását nemcsak megtagadtam, hanem úgy Darkó Ákost, mint Illés Gyulát és velük együtt a református egyházat is feljelentettem Lepadatu vallásügyi miniszternél, aki történetesen éppen Kolozsváron tartózkodott. * A mezőgazdasági kamarai választások 'kimenetele elé nagy érdeklődéssel tekintenek Erdélyben. A választások előestéjén a liberálisok a kötött paktum ellenére több helyütt az utolsó pillanatban visszavonták a listát, amelyen magyar jelöltek is szerepelnek. — természetesen sokkal kisebb arányszámban, mint amennyi a lélekszám után a magyarságot megilletné. A magyar párt néhány kerületben igen kellemetlen helyzetbe került, mert sem önálló listát nem állíthat már föl, sem nem köthet megegyezést az ellenzéki pártokkal, amelyeknek különben igen súlyos hatósági terrorral kell megküzdeniök. Az egyetlen kerület, ahol az Erdélyi Gazdasági Egyesület, mint a magyar párt képviselője időben gondoskodott önálló listáról: Udvarhely-megye, ahoi a magyarság minden támogatás nélkül egyedül veszi fel a küzdelmet. * A kisebbségi tanárok vizsgája megkezdődött Nagyváradon. A vizsgán százhetven tanár jelent meg, akik turnusokban szóbeli és Írásbeli exemináoión esnek át. A vizsga tárgyai: román nyelv és irodalom, történelem, földrajz és alkotmánytan. A vizsgáztató hatóság elnöke kijelentette, hogy a tavalyi eredményekhez képest beható fejlődést lát a tanárok román nyelvtudásában. * Az állampolgárok névjegyzékét összeállító kolozsvári bizottsághoz napnap után tömeges felebbezést adnak be. A legtöbb felebbezés egészen nevetséges indokkal peticiopálSa meg egyes személyek állampolgárságát. Az egyik felebbező például egyszerűen bejelentetA vasárnapi szuboticai gazdasági kongresszusnak kétségtelenül legnagyobb eseményének Ígérkezik dr. Koszics Mirkó, a vajdasági ipar és kereskedelem helyzetéről és dr. Paulovics Róbert a vajdasági adórendszer elviselhetetlen terheiről tartandó előadása. Dr. Paulovics Róbert, a vajdasági pénzintézetek szövetségének főtitkára, a vajdasági adókérdések legkiválóbb ismerője, vasárnap Szuboticán adatokkal gazdagon alátámasztott beszédre készül, amelyben az adatok egész halmazával akar rávilágítani arra, hogy a Vajdaság a többi tartományhoz viszonyítva, gigantikus méretű adót fizet, s arra, hogy az adóterhek elkerülhetlen következménye: a teljes anyagi összeom’ás. A Bácsmegyei Napió munkatársa megkérte dr. Paulovics Róbert főtitkárt, hogy ismertesse a vasárnapi előadása főbb alapelveit. Az előadás eszmemenete a következő: — Amikor az uj területet Szerbiával egyesitették, ez az egyesülés az egyenlő jegok és kötelességek elve alapján történt és a Vajdaság volt az ország egyetlen tartománya, mely egyáltalán semmit sem kért. de nem is kapott semmit. — A régi Szerbia pénzügyi bevételeinek nagy része közvetett adókból, vámokból és fogyasztási adókból származott, az egyes adók az állami bevételnek csak kis hányadát tették ki. A régi magyar területeken a fősuly az egyenes adókra van fektetve. Az egyesülés után a pénzügyi igazgatásunk a Vajdaságban megtartotta ezt a sokkal terhesebb magyar adózási rendszert és kiegészítette ezt a szerbiai közvetett adórendszer terheivel. A Vajdaságban ma is Lukács László és Wekerle Sándor adóreformjai vannak érvényben, amelyek tudvalevőleg progresszív adórendszeren alapulnak, de ez a progresszivitás békeviszonyokra van alapítva, amikor ez a rendszer megfelelhetett, de amióta a koronát dinárra cserélték ki és az addigi progresszív adókulcs a kicserélés dacára is fenmaradt, az adóterhek elviselhetetlenné váltak. A legszembeötlőbb és legkirívóbb az ellentét a békebeli és a mai viszonyok közt a jövedelmi adókulcs megállapításánál. A jövedelmi adóról szóló alaptörvénynél a legmagasabb adókulcs 200.000 korona jövedelemnél kezdődött és 6 százalékot tett ki. A korona 4:1 arányban lett becserélve és a legmagasabb adókulcs 50.000 dinár jövedelemnél kezdődik, úgy, hogy a Vajdaságban úgyszólván minden adózó a legmagasabb adókulcsot fizeti. Ha az adókulcs az aranyparitásra volna emelve, akkor (11-szeres kulccsal) csak 550.000 dinár jövedelemnél kezdődhetne a jövedelmi adó legmagasabb adókulcsa. A jövedelmi adót az a körülmény is elviselhetetlenné teszi, hogy a jövedelmi adókivetéshez uj diaiul pótlékot is számítanak, amely 120%-ig ér fel. Ezenkívül a jövedelmi adóhoz lesz számítva a 30%-os általános pótadó, továbbá a rokkantadó és az előfogatadó, noha az eredeti alaptörvény határozót- j tan kimondja, hogy jövedelem- és vagyonadóhoz semmiféle külön pótlék hozzá nem számítható. A legkiabálóbb bizonyiték a vajdasági adóterhek aránytalanságára, hogy ez évi január l-föl május 31-éig Jugoszlđ- I viában 608.060.683.20 dinár (100%) adó folyt be. Ebből I 5. oldal. a Vajdaságra 198.900.306.30 dinár (32.7%), Horvátországra 129.041.109.79 dinár (21.22%), Szlovéniára 107.374.186.26 dinár (17.6 %), Szerbiára 94.484.823.79 dinár (15.54%), Boszniára 57.592.304. dinár (9.47%), és Dalmáciára 20.667.953.C6 dinár (3.40 %) jut. Vagyis a Vajdaság az öt hónap alatt tényleg befolyt összedók 32.7%-át f.zeíi, de ha megfizetné m'ndczt, cmi reá de facto ki van róva, úgy az egész országban nem kellene adót fizetni, mert az teljesen fedezné a szükséglete!. Azt a vádat halljuk gyakran, hogy a Vajdaságban a legrosszabbak az adóerkölcsök és hivatkoznak Anglia példájára. Jó adóerkölcsök csak ott lehetnek, ahol az adótörvények is erkölcsösek. Angliában az az elv, hegy a jövedelmi adóteher legfeljebb cgytizcnkcttcd-egytizedet tehet ki. Nálunk egy iparos vagy kereskedő, akinek ! millió dinár forgalma van é* az elért tiszta haszna 100.000 dinár, mindenféle adónemből ez után a jövedelme után 117.465 dinár adót fizet. Ebben azonban a városi pótadó 300%-al, a megyei 100%-ul szerepel, néha köztudomású, hegy vannak községi pótadók, a melyek 2000%-ct értek cl. ' Ugyanez a kereskedő, ha Boogradban van az üzlete., ugyanezen jövedelem után csak 44.065.50 dinár adót fizet. Még egy példa: egy vajdasági földbirtokos 3 tagú családja, 1 cseléd, 20 hold föld és kis lakóház után 5542.88 dinár adót fizet. Szerbiában ugyanannyi hektárnál (1 hektár 1% hold) csak 1277.06 dinárt fizet és ha ugyanannyi (hold) területet számítunk, mint amenynyi az illetőnek a Vajdaságban van (vagyis 20 holdnak megfelelőt), akkor az adó csak 768.84 dinár. Legrikitóbb a helyzet a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál,ahol a közelmúltban történt adókönnyítések után is a következő a helyzet: egy részvénytársaság, amelynek 4*/s millió dinár az alaptőkéje, 1.125.000 dinár tiszta jövedelmet ér cl, — ezután 1.359.441.71 dinár adót fizet. Ez már az adókönnyítés után van, mert azelőtt 2.122.779.25 dinár volna az adó. A mcst legtöbb adót fizető Vajdaság a régi Magyarország idejében az osztrák-magyar banktól 38.981.000 aranykorona kölcsönt kapott és ugyanakkor Horvátország 36.828.000 aranykoronát, ma. a Vajdaság aranydinárban csak 6.780.000 dinárt kap a Narodna Bankától, amikor Horvátország 29.335.000 dinárt kap. Eszerint a Vajdaságnak ma 83%kal kevesebb a hitele, mint a háború előtt, mig Horvátországé 43%-al több, mint a háború előtt és Dalmáciáé 15%-al nagyobb, mint volt a háború előtt. A leggazdagabb tartomány igy sorvad el. Az adókönnyítések, amit kaptunk, csak kámfcrinjekciók, azelőtt gyorsabban, most lassabban, de feltartóztathatatlanul rohanunk a pusztulásba. — Ezekről fogok tanulságos adatokat felsorolni a vasárnapi szuboticai gazdasági kongresszuson.
