Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-23 / 224. szám
22. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. augusztus 23. Gennában bizonyosan szívesen halnak meg azok, akik szeretik a fényt és a pompát... * ■ De valami vidámabbat is jegyezzünk fef a szép halál városáról... Az olasz zenei ünnepségekkel kapcsolatban egy nagy olasz operatársulat, az élén Irma Vigam-vđ, a hires énekesnővel előadta a városi sporttelepen az Ai dák Gigászi méretű színpadot emeltek, előtte kétszáz tagú zenekar, aztán százas sorban sűrű széksorok. Nyolcezer nézőre van hely ebben a modern antiteátrumban. Nagy szám a nézőtéren, d< még nagyobb a színpadon: a zenészekkel együtt ezer szereplő adia itt elő Verdi remekművét.. A színpadon nincs függöny, ekkora alkotmányt bajos volna összetákolni. Sötéten merednek az egyiptomi gúlák. A nézőtéren 8000 ember lesi izgatottan az előadás kezdetét. Lassan helyezkedik el az óriási zenekar. Öreg karmesíer áli a pulpitus elé: Edoardo Mascharoni. Nincs jelző a dicséretére. Ahogy partitúra nélkül a legnagyobb precizitással mozgatta az ezer főnyi tömeget, az Toscanini zsenialitására emlékeztet. Egyszerre sötét lesz a nézőtér s vakító fényben ragyog a színpad. A ki III. rálylány (Adele Ponzano) hangját néha legyöri a a hatalmas zenekar és a végtelen tér, de Irma Vigano Aldá-ja tisztán és ércesen csendül fel a mérhetetlen színpadon. Eltore Bergameschi könnyeire emlékeztető Radames-je szintén ' sikerrel birkózik meg a méretekkel Csodákat produkál a rendező ezen az óriási színpadon. 64 főpap küldi imáját az ég felé és a királynét három tucat rabszolga öltözteti. Radames bevonulási jelenete csodás. Százával jönnek a táncosnők, az etruszk foglyok, a harcosok, mikor a zsákmányt hozzák, tehenek és lovak csirdáit vezetik végig a színen. És . ehhez a gyönyörű színjátékhoz a színpadon 60 kürtös fújja a hires Aida indulót. Felejthetetlen látvány. És a felvonulás végjelenetében 800 ember harsogja a színről Verdi örökbecsű melódiáit. A Nílus-parti jelenetben Ismét brillírozhat a rendező. Mozigépek vizet vetítenek a száraz deszkákra, előttünk kanyarog a Nílus minden misztikumával és a szép Amnerist karcsú . csónakon kiséri a szolgák serege ... Éjfélután egy órakor nyolcezer ember hömpölygőit be a városba egy csodálatos színjáték emlékével... ■ Stella Adorján Hányféle adót fizetünk? Irta: Fischer Jákó dr. III. Az póiadók felsorolásánál hosszasabban fejtegettem azt a kérdést, hogy a rokkantadé elmén, igazságtalanul, többet szednek be a vajdasági adózóktól, mint a szerbiaiaktól és montenegróiakíól Az egyenlőtlen elbánás ‘kiegyenlítésére az volna méltányos, ha a vajdasági rokkantak a kifizetett adó arányában részesülnének segélyben. Ezzel szemben a tapasztalat azt mutatja, hogy a vajdasági rokkantak közül igeit sokait nem részesülnek mai napig sem rokkantsegélyben, különösen azok, akik a nemzeti kisebbségekhez tartoznak. Minthogy pedig az SMS királyság polgárai között különbség nem tehető és a teherviselési kötelezettséggel a jogok élvezete is együtt jár, az egyenlőtlen elbánás még kirívóbbá válik, ha ugyanarra az országrészre több terhet rónak, de kevesebb jogot biztosítanak. 19. Az-állami adók ismertetésénél nem lehet ügyeimen kívül hagyni az illeték egyenértéket sem, ami azoknál, akik azt fizetni tartoznak, évről-évre visszatérő terhes állami szolgáltatást jelent és az adóztatás jellegével bír. Igaz, hogy ennek a-z illetéknek, illetve adónak . alacsony a kulcsa, mert 0.4. iletve 0.2%-ot tesz ki, mégis figyelmet kel! reá fordítani, mert az egész vagyon mindenkori forgalmi értéke után szabják ki, s mert azt nemcsak az egyházak, alapok, községek és intézmények tartoznak fizetni, hanoin a részvénytársaságok ‘és közkereseti társaságok is, melyeknek- tagjait a közös vagyon bizonyos része illeti meg. Azt hiszem, hogy egy szép napon igen kellemetlen meglepetésre fognak ébredni az ingatlan vágyóimat rendelkező közkereseti társaságok, melyek eddig erről a köztcherröl tudomást nem vettek és illetékegycnérték fizetéséi« kötelezetteknek magukat nem tartják. . 20. Ehelyütt sorolom fel a kereskedelmi és iparkamarai adót is. melynél az állam csak behajtási közeg ugyan, dfi az adózó szempontjából ugyanolyan közterhet jelent, mintha adó volna. Az adókulcs a kamara szükségletéhez képest változó és tudomásom szerint most az egyenes állami adó 10 %-iX szedik. Pontos adattal azért nem szolgálhatok, mert érdeklődésemre kijelentették a Városházán, hogy az adókulcsot velem nem közlib, nehogy az újságban a nyilvánosságot informálhassam, mennyi a kamarai adó. Ha ezekután még rámutatunk a részvény szelvény, vigalmi- és fogyasztási adókra és megemlítjük, hogy a. késedelmi kamatokat a kincstár a saját követelései után 1925 április I-től kezdve !í %-ra emelte, a magánhitelezőket megillető kamatláb felemeléséről pedig nem gondoskodott, továbbá hogy a végrehajtási és árverési illetékeket szintén 10 %-ra emelte és a foglalás alól mentes ingóságok körét megszükitette, végül pedig hogy mindennemű elsőfokú adókivetést azonnal és felebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak mondott ki, az államnak fizetendő egyenes és pótadókkal .végeztünk. Lássuk a község részére teljesítendő közszolgáltatásokat! 21. Az 1886. évi 21. t.-c. 14. §-a szerint a törvényhatósági joggal biró városok házi adója az egyenes állami adók után százalékokban vettetik ki, de joguk van az állami közvetett adók után is községi pótadót szedni és az állam által igénybe nem vett adókat is behozhatnak a kormány engedélyével. A községi pótadó (domestika) Szuboticán 1920. évben 100%, 1921. évben 195 %, 1922. évben 165?«. 1923. .évben 550 %, 1924. és 1925. években 245%-ot tett ki. Miután az a községi pótadó a rtiár megállapított állami adók után százalékokban vethető csak ki. elsősorban tudni ke 4 az állami ‘egyenesadók nagyságát. Ennek ismerete, néikiit hiába beszélünk 500%-os községi pótadóról, mert ahol nincs alap, arra nem lehet építeni, százalékot kivetni. Az állami adók nagy része csak 1920. évig volt megállapítva, tehát a községi pótadó kulcsát is csak a már megállapított- állami adóra lehetett alkalmazni és a kiszélesített tanács ennek feltételezése mellett hozta meg a határozatát,- a 'kormány pedig ezt a szövegű határozatot hagyta ióvá. Közben kivetették az 1920.. 21. és 22. évekre vonatkozó kereseti adót és a községi pótadó kulcsa ehhez igazodott. Később ez az adókivetés megsemmisittetett, az alap elesett, de a községi pótadó nem vett erről tudomást és minden lelkifurdalás nélkül számították a százalékot olyan állami adóalap után. amelyik nem létezett. A törvényt azonban csak egyszer keli megszegni és akkor az összes -korlátok leomlanak. Evés közben jön meg az étvágy. Ha szabad nem létező állami adó után községi pótadót szedni, mennyivel inkább lehet a már megállapított után is ugyanezt. tenni, habár a közgyűlési határozat ezekre nem vonatkozik. Már pedig a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok 1923124. évekre megállapított állami adója után a városi közgyűlés nem határozott meg százalékos községi pótadót, a hivatalai azonban kegyetlenül bcvasalták ezeket is. Az egyik helyen nem volt községi adóalap, a másik helyen nem volt adókulcs. Mindez azonban kevés fejtörést okozott a végrehajtó közegeknek. Ugyanígy tisztázatlan maradt az 1924/25. évekre négyszeresen számított és beszedett III. osztályú kereseti adó és ezután beállított községi pótadónak kérdése is, amit azzal magyaráztak, hogy ezt községi pótadó előlegként szedik. Nincs olyan törvény, mely a községet felhatalmazná előleg szedésére. Tudomásom szerint kormánvhatósági jóváhagyás sincs erre, ami egyébként a törvényt nem pótolná, még ha volna is. Ha azonban érdeklődni iparkodom aziránt, hogy a városi tisztviselők, mint az állami és községi adóknak behajtó közegei, milyen alapon követelnek a lakosságtól olyan adókat, melyeknek jogosságához kétség fér. mindenki elzárkózik a fdvitágositásadds elöl azzal, hogy újságíróval nem állhatnak szóba, ez fegyelmi eljárást vonhat maga után és elmozdítással járhat. A közvéleménynek tehát nem szabad meggyőződni arról, hogy a tőle követelt nagy áldozatok törvényes alapokon nyugszanak-e vagy sem, hanem minden vizsgálódás nélkül tartozik fejét meghajtani és fizetni. Aki nem fizet parancsszóra, az nem kap bizonylatot, igaz, hogy a tüvrény csak állami adók kifizetéséhez köt bizonyos jogokat, de nálunk az sem kap\ bizonylatot az állami adók kifizetéséről, aki a községi adókat ki nem fizeti a követelt mértékben. Ml köze a vámhivatalnak, vagy a lakásbiróságnak ahhoz, hogy ki van-e fizetne a • kérvényező községi adója? És joga van-e a városnak megfosztani a polgárait olyan jog igénybevételétől, amely csak az állami adók fizetéséhez van kapcsolva? Egyedül az a körülmény, hogy a községi pótadók az .állami adók módjára hajtandók be, indokolásul nem szolgálhat, mert a hitközségi adók is a közadók módjára hajtandók be és igy ezen gondolat mellett annak sem lehetne bizonylatot kiadni, aki a felekezeti adójával hátralékban van. Megengedem, hogy a város pénzügyi -helyzete igen súlyos. Nem is kutatom, hogy ezt a városi földek elvétele, az állami támogatás elmaradása, vagy a helytelen városi gazdálkodás okozza-e? Csak azt az egyet veszem szemügyre, hogy a felsorolt obuzus az ország nem minden részén panaszolható iel és hogy a legnagyobb szükség kényszere sem teszi jogosulttá a törvényeknek áthágását, Beogradban nem is sejtik ezeket á viszonyokat és nem érzik a községi adók óriási terheit, valamint az ezekkel járó kellemetlenségeket. Miért engedi meg tehát a kormány, hogy a Vajdaságban, melyben már nem minden fölig tejfel és amelyet már régen nem lehet mézzel és tejjel folyó Kánaánnak nevezni, ezek az állapotok uralkodjanak és fenmaradjanak? Quo usque tandem!... Az igazság kedvéért megjegyzem, hogy a hdzbéracló utá^ a községi pótadó 1923. évre, 125%-ban. 3924/25. évben 140%-ban van megállapitva, eltérően a négyszeresen számított 245%tól. 22. Az útadó az egyenes állami adóknak 10%-a volt 1924. évig. Ettől kezdve felemelték 145%-ra és szintén dinárokban szedik a múlt és jelen évben, itt is hiába keresem a jogforrást, amelyből az eljárás jogosságára következtethetnék. Csak összefüggést találok a robotadóval, amelynek eltörlése óta maradt a nyakunkon— kárpótlásul — ez a szokatlanul nagy adótétel. Az a szerencsétlen adóalany, aki egyébként csak két dinár egyenes átlátni adót tartozik fizetni, az útadó fejében 100 dinárt köteles kiizzadni, mert ennél kisebb tétel nem létezik, 23. Az iskola adóval először 1923. évbe« találkozunk, amikor azt S8%-ban állapították meg. 1924/25. évekre e-z az. adó 77%-ra mérsékcltetett. de senki nem tudja, hogy miért volt 88% és miért most lg%, de azt is kevesen tudják, hogy mi történik azzal a sfdorindval, a melyet úgy, amint befolyik, az iskolaszék rendelkezésére bocsátanak. Azt mondják, hogy az iskolaépületek fentartására szolgál ez a nem jelentéktelen összeg. De hol találunk arra jogszabályt, hogy az iskolaépületek fen tar fása a községi lakosságot terheli. A közoktatás állami és ingyenes. Abba a községnek semmi beleszólása nincsen. A község felépítette a rengeteg sok iskolát, melyet az állam szó nélkül és kártérítés nélkül elvett tőle. Hogy jövünk mi hozzá, hogy az igy aanektált épületek fentartásához az egyenes állami adók 88, illetve 77%-ával hozzájáruljunk? 24. Meglepetéssel fog szolgálni egy másik községi adónem, az úgynevezett inasiskolai, (šegerski porez) adó, amelyről sem én, sem mások nem vettek eddig tudomást, pedig a proširehi senat 8713043—1925. sz. a., ezt is megszavazta és a belügyminisztérium 7996/925. sz. a. jóváhagyta. Igaz, hogy nincs megmondva, hogy ez az adó mely időponttól kezdve szedhető, de mivel már hozzászoktunk a törvények visszaható erejéhez, nem kel! nagy merészség elképzel-» ni, hogy az 1925. áprfiis, 16-án meghozott szabályrendelet alapján, az év elejétől kezdve fogják azt bekiVánni. Az inasiskola után tartozik mindenki az egyenes állami adó 2%-át fizetni, tekintet nélkül arra, hogy van-e inasa vagy sem, Ellenben annak, akinek inasa is van, az köteles minden inas után a beiratkozáskor még 100 dinárt külön lefizetni. Hát nem egyszerűbb lett volna a községi pótadót 275%-ról 247%-ra felemelni, mint egy újabb rubrikával szaporítani az adóiökönyveket? 25. Még újabb keletű és csak ezután lép éleibe a házbérfiliéradó. amelyet a szegény, házbérekkel már úgyis agyon nyomorgaíoit bérlők fogunk fizetni és amely adónak kulcsa !2%-jg megy fel. Amelyik lakó a lakása után 20.000 dinár házbért fizet, az tartozik a városnak 2400 dinár házbérfiiléradót leróni. Ha ez a szerencsétlen lakó még üzleti bért is fizet, ezt is meg kell toldania a házbérfiliérekkeL Minthogy pedig az üzletbérek átlaga már az 50.000 dinár körül mozog, ennél fogva ez az alany nemcsak 70.000 dinár házbért. hanem még 8400 dinár házbérfillért is tartozik kiizzadni. , 26. Hátra van még a luxus-adó, amely hol életbe van léptetve, hol felfüggesztve. A múlt évben és az idei évben is szedik. Minden valamire való lakás után évenkint legalább 600—1000 -.dinárt fizetnek, meri ennek az adónak szempontjából luxusnak minősíthető> minden előszoba és fürdőszoba is. 27. Nem csekély jövedelmet jelent a Város részére a vigalmi adó és a vendéglők vagy kávéházak fogyasztása után szedett forgalmi adó. Számszerüségéí nem tudom megállapítani, mert azt. avatatlanoknak nem mutatják meg. 28. IktatóhivataU adó címén minden beadvány után, amely a városháza bármely ügyosztályához nyujíatik be, darabc.nkint két dinárt •szednek és ha mellékleteket is kell iktatni, ezek után is ugyanannyit. Nem kivétel a büntető és az adóügyek sem, amelyek másutt az egész világon minden adó és illetéktől mentesek szoktak lenni. 29. Végül rubrikája van méz az úgynevezett »poljarinp«-nak is. amit csőszbérek címén szed a város az ingatlanok tulajdonosaitól. # Azok után, hogy láttuk, hogy »Hányféle. adót fizetünk?«, megkísérlem kiszámítani, hogy az a kereskedő, iparos, vagy honoratior, akinek egymillió dinár vagyona és évi százezer dinár jövedelme van. »mennyi« adót tartozik fizetni: 1. Egyenes állami adó a keresetnek 10 százaléka D 10,000 2, Általános jövedelmi pótadó, . az. állami adónak 35 százaléka D 3.500 •3j Országos: betegéé) oki sí adó 15 százalék D 1.500 4. 60 százalékos hadipótlék D 6.000 5. Munkásadó két munkás után, akiknek egyenkint évi
