Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-22 / 223. szám

1Q?5. augusztus 22. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei 0 a s Kitiltottak Románia valamennyi isko­lájából egy aradi diáklányt. Rudnyán­­szky Hajnalkát, az Oroszországban élő magyar bolseviki vezér, Rudnyánszky Endre leányát. Rudnyánszky Hajnalka, aki az aradi líceum hatodik osztályát végezte, azzal szolgáit rá a súlyos bün­tetésre, hogy évzáró vizsgán »A ma­gyar líra fejlődése« címen dolgozatot irt, amelyet így fejezett be: »Az a nem­zet, amelynek ilyen költői voltak és van­nak, akármilyen porszemmé is zsugorít­ják össze, fel fog támadni. Bár ez a nemzet sokat vétkezett, mégis el fog jönni az idő, mikor az Isten azt fogja mondani: megbocsátom bűneiteket«. A dolgozatot egy túlbuzgó tanár felter­jesztette Anghelescu miniszterhez, aki az eminens diáklányt erre kizárta az ország valamennyi iskolájából. A mi­niszter Ítélete Erdély-szerle nagy feltű­nést keltett. Tizenkét magyar iskolát ítélt halál­ra a csehszlovák kultuszminiszter, aki rendeletet bocsájtott ki, mely szerint Tornaija, Oírokocs, Sajólenke, Szkáros, Kövecses, Csíz, Jéne, Pálfalva. Zellerje, Zádorháza, Balogujfailu és Mezötel'kes községek iskoláit beszünteti és tanítóik­tól szeptember elsejétől kezdve megvon­ja .az államsegélyt. A miniszter rendele­té értelmében az iskolák beszüntetését a növendékek csekély számával indo­kolja meg. A magyar községek iskola­kötelesei kénytelenek lesznek szeptem­bertől kezdve öt-hat kilométerre fekvő más községek iskoláiba, járni, ami tél idején valósággal csapás lesz a gyere­kekre. Az elbocsájtott tanítók helyzetét a rendelet nem érinti, de valószínűnek tartják, hogy a miniszter nyugdíjazni fogja őket, mert másutt elhelyezni egye­lőre nem állna úgysem módjában,, tekin­tettel arra, hogy az egész vonalon lét­­szám-apasztást hajtanak keresztül. #■ A magyar cégtáblák ügyében újabb döntést hozott a román belügyminisz­ter. Erre az újabb döntésre azért volt szükség, mert a régebben kiadott cég­­.táblarendeíetet, mely szerint a magyar és német cégtábla, ha első helyen román .szöveget tartalmaz, nem tekinthető ide­gennek; tehát nem esik cégtábla-adó alá, nem hajtották végre egyöntetűen az erdélyi hatóságok. A brassói és kolozs­vári hatóságok tudomásul vették ezt a rendeletet, a marosvásárhelvi polgár­­mester, Dandea azonban, ha valaki ma­gyar iparos vagy kereskedő hivatkozott fá, mindig ezt a rövid választ adta: — Lehet, de nem tudok róla. A marosvásárhelyiek végül is megso­­kalták a polgármester cégtábla-adóit és felterjesztést , intéztek a belügyminisz­terhez, aki a napokban meghozott újabb döntésében Dandeát is kötelezte a cég­tábla-rendelet végrehajtására. . , * A bukaresti Jorga-egyetem nyári kurzusait nagyszámban hallgatják ma­gyar diákok is. A napokban a kurzus hallgatói kirándultak Buzeu városba, ahol nagyszabású bankettet rendeztek tiszteletükre. A banketten a város pol­gármestere felköszöntötte a kisebbségi diákokat is. A következőket mondotta: — Örömmel és szeretettel látunk vá­rosunk falai között magyar és szász diákokat. És bármikor is vezessen ide utatok, csak tiszta és becsületes szivek nyílnak meg előttetek. Mi nem ismerjük el azt, hogy ti idegenek volnátok. Testvérként üdvözlünk titeket és nem kívánunk egyebet tőletek, mint a meg­értést és viszont szeretctet. * Palesztinában tudvalevőleg szintén vannak nemzeti kisebbségek, amelyek 'az úgynevezett zsidó állam fenhatósága alá tartoznak. A Palesztinái kisebbségek helyzetéről dr. Kohn. a bécsi cionista kongresszus londoni delegációjának tag­ja érdekes nyilatkozatot adott a napok­ban az egyik bécsi lap munkatársinak: »Mi cionisták — mondotta — felismer­jük az elnyomó kisebbségek politikai veszélyeit és ezért Palesztinába^ úgy az araboknak, mint a keresztény népek­nek megadjuk nemcsak az össze; ki­sebbségi jogokat, de teljesen egyenran­gú állampolgárokként kezeljük őket.! A zsidó áldani kisebbségei megkapják a Parisból jelentik: A francia kül­ügyminisztérium félhivatalos kom­münikében közölte, hogy a francia válasziegvzéket csak a jövő hét ele­ién küldik Berlinbe. Politikai körökben azt remélik, hogy a német birodalmi kormány a francia jegyzékre a lehető legsür­gősebben fog válaszolni s akkor az­után hamarosan összeülhetnek a francia, angol, belga és német szak­értők. hogy együttesen kidolgozzák a biztonsági paktum tervezetét. Eb­ben az esetben a tárgyalások sima menetére lehet számítani és Cham­berlain, Briand. Vandervelde mi­előbb megtarthatják a tervezett kon­ferenciát Stresemannal. A Tägliche Rundschau, melyről köztudomású, hogy közel áll Strese­­mann külügyminiszterhez, mint az ideérkező jelentések hírül hozzák, azt írja, hogy Briand jegyzéke tá­volról sem olyan rövid, mint általá­ban hitték, sőt ellenkezőleg megle­hetősen terjedelmes diplomáciai ok­mány, ezért a német birodalmi kor-A Weltbund für Internationale Freundschaftsarbeit néven működő világszervezet, amely különböző vallásfelekezetek országos szövet­ségeit foglalja magában, most tar­totta meg hatodik kongresszusát Stockholmban. A kongresszuson, a melyen huszonnyolc országból ösz­­szesen százhúsz delegátus vett részt, a szövetség jugoszláv szer­vezetét Gyorgyevics zagrebi tanár, Pribicsevics Valérián, a j araki gö­rög-keleti kolostor apátja, Pribi­csevics Szvetozár testvérbátyja és Schumacher Sámuel németpárti kép­viselő, evangélikus lelkész képvi­selték. A kongresszus napirendjén szere­pelt a kisebbségi kérdés is, amely­ről egy hattagú albizottság hosszabb jelentést tett a plénumnak. Az albi­zottság jelentése, amely érdekes megállapításokat tartalmaz, minde­nekelőtt hangsúlyozta, hogy a val­lási kisebbségek csak az esetben tudják szabadságukat megőrizni, ha az érdekelt országban a baráti-mun­ka nemzetközi szövetségének erős és jól organizált szervezete működik. amely őket mindenben támogatja. A jelentés ezután hosszasan ismerteti azokat a szempontokat, amelvek a békeszerződések megalkotásánál ve­zették a hatalmakat, amikor Euró­­of’t újból felosztották, majd igy foly­tatja: — A kisebbségi kérdés nehézsé­geit előre látták az érdekelt hatal­mak és ezért a békeszerződésekben igyekeztek a kisebbségek jogait ga­rantálni azzal is, hogy őket a Nép­­szövetség felügyelete alá helyezték. A békeszerződések rendelkezései elméletileg igen jól vannak megal­leszóiásuk van az állam kormányzásá­ba, helyet kapnak ,a népképviseletben és a közigazgatásban.« Az utódállamok ki­sebbégi politikájáról nagyon rossz vé­leménye van dr. Kohnnak. »Az objektiv szemlélő előtt világos — mondotta la­konikusan — hogy az utódállamok, ki­sebbségi politikája helytelen és aláássa Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia stabilitását.« many csak alapos megfontolás után felelhet rá. A német válasz rövid le­het, mert nincs szükség arra, hogy minden részletre kiterjedten. _ fölté­ve, hogy Briand jegyzéke tényleg megnyitja a lehetőséget a szóbeli tárgyalásokra. Amennyiben a jegy­zék csakugyan tárgyalási alapot nyújt, a német birodalmi kormány rajta lesz. hogy a tárgyalásokat siettesse és kedvező befejezésre ve­zesse. Szó van arról, hogv a szö­vetséges nagyhatalmak elállottak a jegyzékben az eddigi tervtől, neve­zetesen már nem ki'vániák. hogy a tárgyalások három szakaszra oszol­janak. Német részről a leghelye­sebbnek azt tartanák. — ina Stre­­semann lapja — hogy amennyiben a francia jegyzék tényleg alkalmas alapot nyújt a tárgyalásokra, a ha­talmak halogatás nélkül üljenek ösz­­sze szóbeli tárgyalásokra. A francia jegyzék, mint a lapok értesülnek, ragaszkodik ahhoz, hogv kotva, gyakorlatban azonban nem váltak be teljesen. a kisebbségek részéről az utób­bi időben különösen rengeteg panasz merült föl. A panaszok főleg az agrárreform, az iskolák és az anvanyeiven való tanitás ügyére vonatkoznak. Egyes államokban az agrárreformból tel­jesen kizárták a kisebbségi polgáro­kat. elvették a kisebbségi egyházak és iskolák földjeit, ugvho^v néhol még a pap nyugdiját sem tudják az egyházközségek biztosítani. Az anyanyelven való oktatást is igen sok helyütt ugv megnehezítették, hogy a nemzetiségek kulturális fejlő­dése lehetetlenné vált. A jelentés vitája során felszólalt Schumacher Sámuel német párti képviselő, ismertette a világszövet­ség jugoszláv szekciójának megala­kítását és működését. Elmondotta, hogy a világszövetség egyik dele­gátusa, dr. Ramsay a szövetség két titkárával az elmúlt évben felkeres­te Jugoszláviát és Nisben az ottani görög-keleti püspök utján konferen­ciát hivott össze. Később Zemunba is ellátogatott, ahol a meghívottak indítványára megalakították a jugo­szláv szekciót, melynek elnökéül Irenney noviszadi görög-keleti püs­pököt választották meg. Beszéde további folyamán ismertette az SI1S. királyság politikai, nemzeti­ségi és vallási viszonyait, kiemelte, hogy az országban a szláv többség polgárai között is nagy különbségek vannak nyelv, szokások, műveltség és vallás tekintetében. Mindezekhez járul — mondotta — a nemzetiségi kérdés is, amely mint minden érde­kelt európai országban, az SHS. ki­rályságban is megoldásra váró pro­bléma. Az ellentétek eddig azonban Zagreb és Beograd között olyan na­gyok voltak és annyira lefoglalták az ország idejét és erejét, hogy a kisebbségi kérdés megoldá­sára nem kerülhetett még sor. Ahol olyan nagy harangok szól­tak. mint Pasics és Raáics, ott a ki­sebbségek gyönge szavát nem lehe­tett meghallani. Ez az állapot azon­ban szerencsére most megszűnt és minden remény megvan rá, hogy a nemzetiségek sorsa az SHS. ki­rályságban is rendeződni fog. Schumacher ezután rátért a jugo­szláviai kisebbségek helyzetének megvilágítására: — A legsúlyosabb panasza a ju­goszláviai nemzetiségeknek — mon­dotta — hogy a kormányok velük szemben olyan kulfur-politikát foly­tattak, amelynek áldozata lett a népkisebbség legtöbb iskolája. Az ország területén ma már igen kevés a száma azoknak az iskolák­nak,, amelyekben a tanítási nyelv minden megszorítás nélkül, a kisebb­ségek anyanyelve. A legtöbb nem­zetiségi felekezeti iskolában, minden előrelátás és türelmi-idő nélkül, az államnyelvet vezették be, amelyet a tanulóknak máról-holnapra kellett megtanulni. Az agrárreform végre­hajtása körül szintén sok sérelem érte a jugoszláviai kisebbségeket, a melyeket főleg az érintett súlyosan, hogy a nemzetiségi föidnélkülieket, bár az alkotmány ezt előírta, nem részesítették földosztásban, Schumacher beszédét angol és francia nyelvn tolmácsolták a kon­gresszus résztvevőinek, akik nagy tetszéssel fogadták. Mac-Farland amerikai delegátus a beszéd után előterjesztett egy javaslatot, amely a következőkép szól: — A világszövetség mély szimpá­tiát érez valamennyi kisebbség iránt és teljes mértékben méltányolja ne­héz helyzetüket. Az érdekelt kor­mányokat a világszövetség tagjai­nak figyelmeztetni kell: morális kötelességük, hogy a kisebbségeket, nem mint aláren­delt népet kezeljék és őket erő­szakos eszközökkel elnyomják, hanem legyenek tekintettel tradí­cióikra, anyanyelvűkre és kultúrá­jukra. A kisebbségek meghallgatást találjanak az állam minden hatósá­gánál, amelyek méltányos módon és eszközökkel intézzék el a hozzájuk került esetleges panaszokat. A kisebbségeknek mindenek­előtt azokat a jogokat kell biz­tosítani, amelyeket az állam néptöbbsége élvez, Emlékeztetni kell az érdekelt kor­mányokat arra, hogy a történelem legszomorubb oldalai azok, amelyek a kisebbségekkel szemben elköve­tett igazságtalanságokról számolnak be. Az amerikai delegátus indítványát a kongresszus a világszövetság ál­landó választmánya elé utalta. HASFÜZŐK melltartók, a vásár tartama alatt úgy készen, mint méret után a legszebb kivitelben kaphatók. Legújabb párisi gummi f zők 350 dinártól kezdve. LEONTIN VIRÁG SUBOTICA KRALJA ALEKSANDAR-U. 11 SZ. —nr— I I I —— —mm mm kulturális és politikai szabadságot: be-Á francia váüaszjegyzéket a jovo héten küldik el Bérünké A néme’ek siette fik a hatalmak közös tárgyalását Németország feltétlenül lenien be Népszövetségbe. A jugoszláviai kisebbségek sérelmei a stockholmi egyházi világkonferenciára Schumacher németpárti képviselő előadása a Weltbund für Internacionale Freundschaftsarbeit kongresszusán

Next

/
Oldalképek
Tartalom