Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-22 / 223. szám
1Q?5. augusztus 22. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei 0 a s Kitiltottak Románia valamennyi iskolájából egy aradi diáklányt. Rudnyánszky Hajnalkát, az Oroszországban élő magyar bolseviki vezér, Rudnyánszky Endre leányát. Rudnyánszky Hajnalka, aki az aradi líceum hatodik osztályát végezte, azzal szolgáit rá a súlyos büntetésre, hogy évzáró vizsgán »A magyar líra fejlődése« címen dolgozatot irt, amelyet így fejezett be: »Az a nemzet, amelynek ilyen költői voltak és vannak, akármilyen porszemmé is zsugorítják össze, fel fog támadni. Bár ez a nemzet sokat vétkezett, mégis el fog jönni az idő, mikor az Isten azt fogja mondani: megbocsátom bűneiteket«. A dolgozatot egy túlbuzgó tanár felterjesztette Anghelescu miniszterhez, aki az eminens diáklányt erre kizárta az ország valamennyi iskolájából. A miniszter Ítélete Erdély-szerle nagy feltűnést keltett. Tizenkét magyar iskolát ítélt halálra a csehszlovák kultuszminiszter, aki rendeletet bocsájtott ki, mely szerint Tornaija, Oírokocs, Sajólenke, Szkáros, Kövecses, Csíz, Jéne, Pálfalva. Zellerje, Zádorháza, Balogujfailu és Mezötel'kes községek iskoláit beszünteti és tanítóiktól szeptember elsejétől kezdve megvonja .az államsegélyt. A miniszter rendeleté értelmében az iskolák beszüntetését a növendékek csekély számával indokolja meg. A magyar községek iskolakötelesei kénytelenek lesznek szeptembertől kezdve öt-hat kilométerre fekvő más községek iskoláiba, járni, ami tél idején valósággal csapás lesz a gyerekekre. Az elbocsájtott tanítók helyzetét a rendelet nem érinti, de valószínűnek tartják, hogy a miniszter nyugdíjazni fogja őket, mert másutt elhelyezni egyelőre nem állna úgysem módjában,, tekintettel arra, hogy az egész vonalon létszám-apasztást hajtanak keresztül. #■ A magyar cégtáblák ügyében újabb döntést hozott a román belügyminiszter. Erre az újabb döntésre azért volt szükség, mert a régebben kiadott cég.táblarendeíetet, mely szerint a magyar és német cégtábla, ha első helyen román .szöveget tartalmaz, nem tekinthető idegennek; tehát nem esik cégtábla-adó alá, nem hajtották végre egyöntetűen az erdélyi hatóságok. A brassói és kolozsvári hatóságok tudomásul vették ezt a rendeletet, a marosvásárhelvi polgármester, Dandea azonban, ha valaki magyar iparos vagy kereskedő hivatkozott fá, mindig ezt a rövid választ adta: — Lehet, de nem tudok róla. A marosvásárhelyiek végül is megsokalták a polgármester cégtábla-adóit és felterjesztést , intéztek a belügyminiszterhez, aki a napokban meghozott újabb döntésében Dandeát is kötelezte a cégtábla-rendelet végrehajtására. . , * A bukaresti Jorga-egyetem nyári kurzusait nagyszámban hallgatják magyar diákok is. A napokban a kurzus hallgatói kirándultak Buzeu városba, ahol nagyszabású bankettet rendeztek tiszteletükre. A banketten a város polgármestere felköszöntötte a kisebbségi diákokat is. A következőket mondotta: — Örömmel és szeretettel látunk városunk falai között magyar és szász diákokat. És bármikor is vezessen ide utatok, csak tiszta és becsületes szivek nyílnak meg előttetek. Mi nem ismerjük el azt, hogy ti idegenek volnátok. Testvérként üdvözlünk titeket és nem kívánunk egyebet tőletek, mint a megértést és viszont szeretctet. * Palesztinában tudvalevőleg szintén vannak nemzeti kisebbségek, amelyek 'az úgynevezett zsidó állam fenhatósága alá tartoznak. A Palesztinái kisebbségek helyzetéről dr. Kohn. a bécsi cionista kongresszus londoni delegációjának tagja érdekes nyilatkozatot adott a napokban az egyik bécsi lap munkatársinak: »Mi cionisták — mondotta — felismerjük az elnyomó kisebbségek politikai veszélyeit és ezért Palesztinába^ úgy az araboknak, mint a keresztény népeknek megadjuk nemcsak az össze; kisebbségi jogokat, de teljesen egyenrangú állampolgárokként kezeljük őket.! A zsidó áldani kisebbségei megkapják a Parisból jelentik: A francia külügyminisztérium félhivatalos kommünikében közölte, hogy a francia válasziegvzéket csak a jövő hét eleién küldik Berlinbe. Politikai körökben azt remélik, hogy a német birodalmi kormány a francia jegyzékre a lehető legsürgősebben fog válaszolni s akkor azután hamarosan összeülhetnek a francia, angol, belga és német szakértők. hogy együttesen kidolgozzák a biztonsági paktum tervezetét. Ebben az esetben a tárgyalások sima menetére lehet számítani és Chamberlain, Briand. Vandervelde mielőbb megtarthatják a tervezett konferenciát Stresemannal. A Tägliche Rundschau, melyről köztudomású, hogy közel áll Stresemann külügyminiszterhez, mint az ideérkező jelentések hírül hozzák, azt írja, hogy Briand jegyzéke távolról sem olyan rövid, mint általában hitték, sőt ellenkezőleg meglehetősen terjedelmes diplomáciai okmány, ezért a német birodalmi kor-A Weltbund für Internationale Freundschaftsarbeit néven működő világszervezet, amely különböző vallásfelekezetek országos szövetségeit foglalja magában, most tartotta meg hatodik kongresszusát Stockholmban. A kongresszuson, a melyen huszonnyolc országból öszszesen százhúsz delegátus vett részt, a szövetség jugoszláv szervezetét Gyorgyevics zagrebi tanár, Pribicsevics Valérián, a j araki görög-keleti kolostor apátja, Pribicsevics Szvetozár testvérbátyja és Schumacher Sámuel németpárti képviselő, evangélikus lelkész képviselték. A kongresszus napirendjén szerepelt a kisebbségi kérdés is, amelyről egy hattagú albizottság hosszabb jelentést tett a plénumnak. Az albizottság jelentése, amely érdekes megállapításokat tartalmaz, mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a vallási kisebbségek csak az esetben tudják szabadságukat megőrizni, ha az érdekelt országban a baráti-munka nemzetközi szövetségének erős és jól organizált szervezete működik. amely őket mindenben támogatja. A jelentés ezután hosszasan ismerteti azokat a szempontokat, amelvek a békeszerződések megalkotásánál vezették a hatalmakat, amikor Euróof’t újból felosztották, majd igy folytatja: — A kisebbségi kérdés nehézségeit előre látták az érdekelt hatalmak és ezért a békeszerződésekben igyekeztek a kisebbségek jogait garantálni azzal is, hogy őket a Népszövetség felügyelete alá helyezték. A békeszerződések rendelkezései elméletileg igen jól vannak megalleszóiásuk van az állam kormányzásába, helyet kapnak ,a népképviseletben és a közigazgatásban.« Az utódállamok kisebbégi politikájáról nagyon rossz véleménye van dr. Kohnnak. »Az objektiv szemlélő előtt világos — mondotta lakonikusan — hogy az utódállamok, kisebbségi politikája helytelen és aláássa Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia stabilitását.« many csak alapos megfontolás után felelhet rá. A német válasz rövid lehet, mert nincs szükség arra, hogy minden részletre kiterjedten. _ föltéve, hogy Briand jegyzéke tényleg megnyitja a lehetőséget a szóbeli tárgyalásokra. Amennyiben a jegyzék csakugyan tárgyalási alapot nyújt, a német birodalmi kormány rajta lesz. hogy a tárgyalásokat siettesse és kedvező befejezésre vezesse. Szó van arról, hogv a szövetséges nagyhatalmak elállottak a jegyzékben az eddigi tervtől, nevezetesen már nem ki'vániák. hogy a tárgyalások három szakaszra oszoljanak. Német részről a leghelyesebbnek azt tartanák. — ina Stresemann lapja — hogy amennyiben a francia jegyzék tényleg alkalmas alapot nyújt a tárgyalásokra, a hatalmak halogatás nélkül üljenek öszsze szóbeli tárgyalásokra. A francia jegyzék, mint a lapok értesülnek, ragaszkodik ahhoz, hogv kotva, gyakorlatban azonban nem váltak be teljesen. a kisebbségek részéről az utóbbi időben különösen rengeteg panasz merült föl. A panaszok főleg az agrárreform, az iskolák és az anvanyeiven való tanitás ügyére vonatkoznak. Egyes államokban az agrárreformból teljesen kizárták a kisebbségi polgárokat. elvették a kisebbségi egyházak és iskolák földjeit, ugvho^v néhol még a pap nyugdiját sem tudják az egyházközségek biztosítani. Az anyanyelven való oktatást is igen sok helyütt ugv megnehezítették, hogy a nemzetiségek kulturális fejlődése lehetetlenné vált. A jelentés vitája során felszólalt Schumacher Sámuel német párti képviselő, ismertette a világszövetség jugoszláv szekciójának megalakítását és működését. Elmondotta, hogy a világszövetség egyik delegátusa, dr. Ramsay a szövetség két titkárával az elmúlt évben felkereste Jugoszláviát és Nisben az ottani görög-keleti püspök utján konferenciát hivott össze. Később Zemunba is ellátogatott, ahol a meghívottak indítványára megalakították a jugoszláv szekciót, melynek elnökéül Irenney noviszadi görög-keleti püspököt választották meg. Beszéde további folyamán ismertette az SI1S. királyság politikai, nemzetiségi és vallási viszonyait, kiemelte, hogy az országban a szláv többség polgárai között is nagy különbségek vannak nyelv, szokások, műveltség és vallás tekintetében. Mindezekhez járul — mondotta — a nemzetiségi kérdés is, amely mint minden érdekelt európai országban, az SHS. királyságban is megoldásra váró probléma. Az ellentétek eddig azonban Zagreb és Beograd között olyan nagyok voltak és annyira lefoglalták az ország idejét és erejét, hogy a kisebbségi kérdés megoldására nem kerülhetett még sor. Ahol olyan nagy harangok szóltak. mint Pasics és Raáics, ott a kisebbségek gyönge szavát nem lehetett meghallani. Ez az állapot azonban szerencsére most megszűnt és minden remény megvan rá, hogy a nemzetiségek sorsa az SHS. királyságban is rendeződni fog. Schumacher ezután rátért a jugoszláviai kisebbségek helyzetének megvilágítására: — A legsúlyosabb panasza a jugoszláviai nemzetiségeknek — mondotta — hogy a kormányok velük szemben olyan kulfur-politikát folytattak, amelynek áldozata lett a népkisebbség legtöbb iskolája. Az ország területén ma már igen kevés a száma azoknak az iskoláknak,, amelyekben a tanítási nyelv minden megszorítás nélkül, a kisebbségek anyanyelve. A legtöbb nemzetiségi felekezeti iskolában, minden előrelátás és türelmi-idő nélkül, az államnyelvet vezették be, amelyet a tanulóknak máról-holnapra kellett megtanulni. Az agrárreform végrehajtása körül szintén sok sérelem érte a jugoszláviai kisebbségeket, a melyeket főleg az érintett súlyosan, hogy a nemzetiségi föidnélkülieket, bár az alkotmány ezt előírta, nem részesítették földosztásban, Schumacher beszédét angol és francia nyelvn tolmácsolták a kongresszus résztvevőinek, akik nagy tetszéssel fogadták. Mac-Farland amerikai delegátus a beszéd után előterjesztett egy javaslatot, amely a következőkép szól: — A világszövetség mély szimpátiát érez valamennyi kisebbség iránt és teljes mértékben méltányolja nehéz helyzetüket. Az érdekelt kormányokat a világszövetség tagjainak figyelmeztetni kell: morális kötelességük, hogy a kisebbségeket, nem mint alárendelt népet kezeljék és őket erőszakos eszközökkel elnyomják, hanem legyenek tekintettel tradícióikra, anyanyelvűkre és kultúrájukra. A kisebbségek meghallgatást találjanak az állam minden hatóságánál, amelyek méltányos módon és eszközökkel intézzék el a hozzájuk került esetleges panaszokat. A kisebbségeknek mindenekelőtt azokat a jogokat kell biztosítani, amelyeket az állam néptöbbsége élvez, Emlékeztetni kell az érdekelt kormányokat arra, hogy a történelem legszomorubb oldalai azok, amelyek a kisebbségekkel szemben elkövetett igazságtalanságokról számolnak be. Az amerikai delegátus indítványát a kongresszus a világszövetság állandó választmánya elé utalta. HASFÜZŐK melltartók, a vásár tartama alatt úgy készen, mint méret után a legszebb kivitelben kaphatók. Legújabb párisi gummi f zők 350 dinártól kezdve. LEONTIN VIRÁG SUBOTICA KRALJA ALEKSANDAR-U. 11 SZ. —nr— I I I —— —mm mm kulturális és politikai szabadságot: be-Á francia váüaszjegyzéket a jovo héten küldik el Bérünké A néme’ek siette fik a hatalmak közös tárgyalását Németország feltétlenül lenien be Népszövetségbe. A jugoszláviai kisebbségek sérelmei a stockholmi egyházi világkonferenciára Schumacher németpárti képviselő előadása a Weltbund für Internacionale Freundschaftsarbeit kongresszusán
