Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-22 / 223. szám
4. oldal Szombaton délelőtt nyílik meg a suboticai kiállítás Az utolsó készülődések A suboticai nagyvásár és kiáliitás hivatalos megnyitása — mint már jelentettük — vasárnap délelőtt tiz órakor történik meg a kormány képviselőinek jelenlétében. A sajtó részére már szombaton délelőtt tizenegy órakor nyitják meg a kiállítást. A 3. lovasezred Palicsi-uti laktanyájában pénteken már az utolsó kalapácsütéseket végezték a kiállítási paviüonokban. Társzekerek és teherautók százai szállították pénteken egész nap a kiállítás területére a kiállítási tárgyakat és a laktanyában nagy sürgés-forgás és munkáskezek serény munkája jelzi, hogy a kiállítás megnyitásáig még csak mindössze néhány óra van hátra. A kiállítás rendezősége szinte amerikai tempóban alakította át a szürke kaszárnya-épületet. Ízléses pavillonok sorakoznak egymás mellett pazarul díszítve és fellobogózva és nagyrészt már teljesen berendezve. A kiállítás megnyitásának előestéjén már meg lehet állapítani, hogy a suboticai kiáliitás impozáns módon fogja reprezentálni a Vajdaság mezőgazdaságát, kereskedelmét és iparát. Pénteken egész éjszaka szorgalmasan dolgoztak még a kiállítás területén, úgy hogy szombat délelőtt már teljesen készen adhatják át a kiállítást a nagyközönségnek. A város külső képén is meglátszik, hogy a kiállítás megnyitása már csak órák kérdése. A vonatok ontják a vidékieket, elsősorban a kiállító kereskedőket és gazdákat, a szállodák már megteltek idegenekkel. A kiáliitás lakásirodája is megkezdte már működését. Az idegeneknek a lakásirodában előre le kell fizetni a lakbért és ennek ellenében szelvényt kapnak, amelyet a lakó eltávozása utáni napon a lakástulajdonos tartozik a lakásirodában bemutatni és ennek megtörténte után a Városi Takarékpénztár fogja a lakbér összegét kiutalni. Gondoskodás történt arról is, hogy a közönség részére kényelmes közlekedési eszközök álljanak rendelkezésre. A kiállításra kii'ön autóbusz és villamosjáratok indulnak. A villamosvasút igazgatósága külön kitérőt épített a laktanya előtt és eddig a kitérőig külön ko-Végzeí Irta: Beréngi János Vígan kezdték. ' könnyű adomákon, tán ezért történt, hogy estefelé már csöndes, komoly hajók vitték a beszédet. Jóízű borok mellett az élét piros kérdéseit teregették a könnyű mámoron keresztül kíváncsiskodó lélek elé. Véres drága táj. kis tragédia úszott el mellettük minden beszédben, csöpp apró szigetek, ahol örök-szomorú hős a férfi, s a sziveket szívó végzet; a főihő, mely titkos utakon kiszalad a szem mezejéből, mindig csak ő, az asszony, az örök asszony.-— Mégis, szólalt meg a nőtlen gyógyszerész, — mégis szeretném tudni, mit látnak ők bennünk. Szeretnék egy olyan kis agyvdöbe lenni, amikor az a maga módja szerint gondolkodik. Nevetséges talán, de nekem gyakran a lelkemhez férkőznek az ilyen vágyak. Én keveset mozgok, néha bizony gondolkoznom és képzelődnöm is kell, ha kinézek az ervosságos üvegek méltói és nem akarok unatkozni. Hát nem furcsa, hogy más is lát, más is érez engem, ahogy én öt, hogy egy helyes kis nőcskében Is meggytffadfiák az észreveves csirái? Szeretném tudni, mi az. amikor ő érez, számit, mérlegel. Mit Iát meg. ml a gondolata, amit egy neki tetsző, elsuhanó valaki után küld? ' -- Ugyanaz, mint nálunk. — válaszolt valaki. — Hgv kicsit más csak, kisebb a terjedelemben, ha ugyan mérhető a gondolat és az érzés. No és egy kissé iskolázottabb is, -nem ugrik mindjárt a végállomásig, de azért csak abba BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. augusztus 22. esik fognak közlekedni. A kiállítás területén külön posta- és távirda-hivatal áll a közönség rendelkezésére, ezenkívül két telefonállomás, amelyek közül az egyiknek 3 a hívószáma és ez kizárólag a nagyközönség céljaira szolgál, a másiknak 484 a hívószáma, amely a kiállítási iroda telefonja. Buffet, vendéglő, sörpaviilonok és cukrászda is van a kiállítás területén. Nagy érdeklődés előzi meg a kirakatversenyt is, amelyet vasárnap tartanak meg és amelyre számos szuboticaí kereskedő jelentette be részvételét. A versenyben résztvevő kereskedőknek „Uceitonje u utakmici“ felirásu táblát kell elhelyezni a kirakatokban, amelyeket a birsló-bizoítság este fél nyolckor fog megtekinteni és ugyanekkor döntenek a kirakatok jutalmazásáról. A városháza épülítében már megkezdték a vasárnap megsyiió háziipari kiállítás berendezését is. A kiállítás belépődíja személyenkin’c tiz dinár lesz, mig a háziipari kiállításra külön belépőjegyet kell váltani személyenkint három dinárért. Dr. Krajacs Iván kereskedelmi miniszter a kiállítás megnyitására vasárnap reggel érkezik Suboticára. kan: kötelet dobnak a nyakára. Drága árat lógnak fizetni ezért a mulatságért. És a levegőbe dobja lei az öklét. Délkelet felé, ahol most harapós, fekete felhők borítják az eget. Ott, arra le-nnt, túl a hegyen: Bulgária... (s. hí--------------------------------------------Frakció-harcok a suboticai radikális pártban Külön radikális klubot alakítottak a kereskedők és iparosok Bolgár halálraítél Kötőre képviselő a topolai országúton Bulgáriából, a halálos ítéletek, országából, ötven politikai menekült érkezett Szuboticára. Az emigránsokat a szerb templom udvarán levő elemi iskola helyiségében szállásolták cl. A mindennapi táplálékuk: kenyér, (burgonya és viz. Az ágyuk: szalma, amit a padlóra szórtak. A bolgár menekültek között több halálra ítélt van. Az árnyékos, lombos templomudvarra nyílnak az iskola ablakai. Fent, az ablakpárkányon két ingujjra vetkőzött, szakállas férfi áll és ablakot tisztítanak. Azt nyomban észrevettem, hogy nem hivatásos ablakpucolók. Szívesen fogadnak. — Mindjárt készen leszünk — mondja az egyik mentegetőzve és villámgyorsan végigszántja niég kétszer az üveget, meggusztálja gyönyörködve, mint a festő, aki az utolsó' ecsetvonásokat végzi. Aztán köréin sereglenek. A kapu felől egy csinos, szőke fiatalember jön,“ keiében egy vödör víz. Ö a legfiatalabb halálraítélt. Húsz éves é-s kétszer szökött meg csodálatos módon a csendőrök kezéből. — A szófiai bombamerénylet után — meséli az idősebbik, aki a bolgár földmivespártnak volt a képviselője — minket is összefogdostak. A legrettenetesebb börtön tortarákon mentünk keresztül, mig végre sikerült elmenekülni a halál torkából. Csoportokban szöktünk át' a határon. Nagy zivatar tombolt azon az éjszakán és az üldözésünkre küldött járőr elvesztette a nyomunkat. Két társunkat; megsebesítették a csendőr golyók, de azért sikerűit túl jutni nekünk is a határon. Beogradba utaztunk, ahonnan a bolgár emigráns központ segítségéve! helyeztek át bennünket Szuboticára. — Miből tartják fenn magukat? — Gyárakban dolgozunk. Egyrészünk a Ferrnmban nyert elhelyezést, mások az országút javításoknál segédkeznek. Nem vagyunk válogatósak. Vaunak köztünk egyetemi hallgatók, ügyvédek, kereskedők és két képviselő. Az egyik képviselő most követ tör a topolai országúton. A pénzünket közös kaszszába adjuk és egyformán osztozunk belőle valamennyien. — Mikorra remélnek visszatérni a hazájukba? Az öreg, (barázdás, arcú férfinek felcsillan a szeme. — Majd ha visszatér az igazság és — mondja — ha majd a nép lerázta nyakúról Cankovékat. Ön el sem tudja képzelni, milyen irtózatos a terror és a nyomorúság odahaza. A népet kizsarolják és aki megmuk-Néhány nappal ezelőtt a radikálispárthoz tartozó kiskereskedők és iparosok Peics István szabómester kezdeményezésére külön radikális klubot alakítottak Szuboticán. Az uj radikális klub, amely Kiskereskedők és Iparosok Klnbjá-nak nevezi magát, czidőszeriní százötven tagot számlál, az alapítók azonban bíznak abban, hogy a tagok száma rövidesen tetemesen emelkedni fog. Az uj radikális klub alakítására a kezdeményezők szerint azért volt szükség, mert véleményük szerint a, suboticai radikális klub nem védte elég: hathatósan a kiskereskedők és iparosok érdekeit és jogos kívánságaik ügyében nem interveniáltak úgy. mint azt a szükség megkívánta volna. A radikális-párt füldmives-esoportjának hetilapja, a Bunjévacske Növine szombati számában foglalkozik az uj alakulással, amelyet élűéi. A lap ezzel kapcsolatban foglalkozik a radikális-párt különböző frakcióinak káros munkájával. A lap annak a véleményének ad kifejezést, hogy az ugyancsak radikálisparti Suboticski Glasník cimü hetilap nem tesz jó szolgálatot a radikális-pártnak azzal,;.hogy az utóbbi időben a pártnak több olyan tagját támadja, akik a választások alatt exponálták magukat a párt érdekében. A Buujevacske Novine ártalmasnak tartja a frakciók harcát és megállapítja, hogy ha ez tovább is igy folytatódik, a radikális-párt szét fog forgácsolódon az irányba indul az is. Én még eddig az első diá'kszerelemíná nyitok ki minden újabb titkot. Az a tizenhét éves Íán5r, aki akkor a csodálatos íriss naivságával mindent fői tudott tárni, az a kulcsom. Sokszor tükör, vagy állandó képiét, csak más szemmel, más termettel, hanggal keli helyettesíteni. Végeredményben ők is ép olyanok, mint mi. Egy nézés, egy mozdulat, vagy szó ugyanúgy hat rájuk, mint sokszor ránk. — De mi a megíelelője annak, ami bennünk föüobbantja a vágyat? Mi izgat, mi hajt uj étvággyal más ölelés télé? — A nő életét jobban kifermi egy hangulat, — merőit föl egy újabb vélemény. Vágj'a, mely a későbbi élményt rejti magában, jobban beleszoritható a pillanatba. Több benne a szeszély, a a megmagyarázhatatlan. EngedeSmesség egy intésnek, amit a végzet küld, a vezényszót nem is értik tisztán. Egy tagíejíés, amit csak messziről látnak homályosan,; de ők már vigyázzba, életbe feszülnek. Néha nincs is ott az, aminek látása nálunk szükséges., vagy a mi szemünkkel nézve ép az ellenkezője van ott? csupa semmiség és mégis... A zárkózott életű, (lecsúszott báró megmozdult az asztalion. Leverte a szivarja hamuját, kissé mintha habozott volna, de aztán mégis megszólalt. — Persze, hogy ez, néha csakis ez. A pillanat, a végzet elrejtőzött, de mégis melegen Szuggérálö arca. Semmiség, értheteííenSég: nálunk legtöbbször ilyen nevet kap. Külsőleg ismeritek ári én esetemet Máriával. Eddig hallgattunk róla, pedig éppúgy el lehet mondani, mint a többit. Az arcok érdeklődéssel figyeltek fői a mese folytatására. — Velencében történt, ezt tudjátok. Mária. Soha egy név fehérebben és elevenebben se addig, se azóta nem repesett bennem. Hiszen ismertétek magatok is. Nekem jelenség volt. tavasz, édes élet mindig friss fehér ruhában, Örök tavaszba induló. Máriával utaztam. Fölösleges elmondani, hogyan éltünk. Mint a gyerekek, tisztán vigan, nevetésben. Olyan v olt, mint a kristály, amin szeretünk keresztül nézni, szeretjük a kézben tartani, mert olyan sírna,-' o'i'yan átlátszó és oly szép • minden, ha rajta nézzük. Szállónkban ugyanakkor egy egzotikus keleti előkelőség jelent meg. Kellemetlen, hogy úgy mondjam visszataszító arc volt. Ajkán örökké ott vonagioít a mindent leintő gúnyos mosoly, szinte oda száradt már ez a vonás. Soha egy lépést nem tett egy asszonyért^ sem. Mind úgy várta, hogy az ötébe rohanjanak. Első látásra mindenkit közömbösen végigmért. aztán elfordult tőle. Azok az asszonyok majdnem mind az övéi lettek. Különös szokása volt Este tízkor gondolába tilt. törökös kaftánban egy énekessel, aki csöndes dalokat pengetett egy keleti hangszeren. — Mária tiz órakor még az erkélyen tartózkodott. Amikor az arab közeledett. fölugrott és a szobájába vonult. Első este nevettem is. Mulattató volt a bosszankodása. így telt el az egész hét. A második héten Mária ki se lépett az erkélyre nyolc után. Két hét múlva fordítva történt. Mária az egész estét benn töltötte, de tiz előtt mindig kilépett az erkélyre, mint a holdkóros és vájta a különös muzsika hangjait. Jó! láttam a leikét. Tudtam, hogy gyűlöli, utálja az arabot és valami éppen ezért kényszeríti ki, hogy a látvány még mélyebb indulattal és ellenszenvvel töltse el. Gyűlöletet és utálatot szívott abból, hogy mindennap friss találkozást akart az idegen cinikus arcával. Jó! esett neki ez az ingerlés. — Pár nap múlva figyelmeztettem. Nem féltékenységből, de mert ismertem a fekete játékot a lelkében. Éreztem: ennek az lesz a következménye, hogy a dühödt, véres elgondolásokkal fölhizlalt gyűlölködésből már csak egy szerelmi jelenettel, egy lecsöndesült közeledéssel lehet vért csapolni Erőszakoskodtam, nem engedtem, hogy kinézzen. Nevetett Szememre vetette, hogy féltem. Utóbb már hívtam: menjünk más városba. Nem akart Tisztában voltam mindennel, akarja gyűlölni azt az arcot és láttam a bizakodását önmagában, ami még kétségtelenebbé tette az előre érzett eshetőségek végzetességét. Egy délután magára hagytam és akkor meg is történt minden. Mária találkozott az arabbal és nála hagyta közösen fölépített világunkat. Halványan, de megnyugodva, szomorú nagy szemekkel1 várt. Kérdeznem se kellett, be vallott mindent... — Mégis... hát mégis megszerette, — szólalt meg csodálkozással valaki. — Nem szerette, — .javította ki kissé idegesen a . báró. Addig se, azután se. Nem is ment hozzá többet. De nem sirt soha. Egész száraz csendes fájdalom feküdt a szivén. Máriától aztán elváltam. És mindez egy semmiségért egy hangulatért,. a végzet egy vezényszaváért* amely nem is diktált szerelmet.
