Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-21 / 222. szám

*%,**?% *" ILDíi a ÁRA 1% DIHÁR XXVI. évfolyam Szubotica, FENTEK 1925 au gusztus 21. 222. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőtt délben Tel'for szám: Kiadóhivatal 8—53. .•. Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedévre 135 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciéie-palota) Kiadóhivatal: Snbotíca,Aleksandrova nl.í.(Lelbnch-palota) „A romén pásztor és magyar pásztor együtt énekli azt a pri­mitiv, de mélységes dallamot, amely a népiélek közös forrásai­ból fakadt föl. A sajtó orchesz­­terének ezt a dallamot kell át­venni es akkor elkövetkezik az igazi béke és testvériség Ezekkel a szavakkal végződik az a deklaráció, amelyet az erdélyi kisebbségi újságírók szindikátusa terjesztett elő a szína je i kisan­­tant-újságírók sajtókonferenciáján. Ez a deklaráció kötelességükké teszi sz újságíróknak, hogy a béke és kölcsönös együttműködés ügyét szolgálják s vegyék fel a harcot a bosszú és megtorlás szel­lemével. A kisantant újságírói ne fe ejtsék el — mondja a dekla­ráció — hogy az utódállamok­ban népkisebbségek élnek, me­lyek nemzeti fejlődésének intéz­ményes kiépítése még megol­dásra vár. A sajtónak az a fel­adata, hogy ezt a megoldást >a maga felvilágosító munkájával elősegítse. A sajtónak támogatni kill a nemzeti kisebbségeket ama törekvéseikben, melyekkel sza­baddá akarják tenni szellemi éle­tüket s el akarják ismertetni jo­gaikat iskoláikhoz, nyelvük sza­bad használatához, általában a demokrácia javaihoz. Nem véletlenül rajzolódott ki -az a költői kép, melynek vona­lai a román és magyar pásztor közös énekének gyökeréig fúrva le magukat, keresik ez örök em­beri igazság orcáját. A román és magyar pásztor képe nemcsupán hasonlat. Sokkal több annál: mélyértelmü és mélyzöngésü szim­bólum. Mert valóban pásztorok vagyunk mi, magyar újságírók. Amikor a sors az eleve elrendeltetés Ítéle­tét az eleve elrendeltetés kéri él­hetetlen ség-ével hajtotta végre, e magyarságnak nem maradta:; „vezéreik és prófétáik“. Az uj utakra terelt magyarság életfel­tételei gyökeresen megváltoztak. Széttörtek a meggyőződéssé me­revedett jelszavak, elszakadtak a tradíciók gyökérszáiai s egyszerre az uralom széles országúdéról a kisebbségi sors ingoványos láp­jára, éjtszaka sötétjébe fuladó ös­vényekre került. A régi dalok el­némultak, anakronizmussá váltaka régi, bővérű, hejehujás fogadkozá­sok—-uj feladatok, uj kötelességek, uj célok tárultak fel előtte. Ezekben az időkben — s bizony-bizony még ma is — az újságíró volt az egyetlen, aki lelki életének tabula rűsg-jára az uj gondolatok embrióit vitték föl, aki porhanyóvá tette a lélek megkeményedett, kiszikkadt talaját — a lélek hu­musza annál szárazabb, minél több könny hull rá — az uj mentalitás száméra, aki kinyi“ tolta a füleket az uj kötelességek hangjára, aki megnyitotta a sze­meket az uj utak előtt, aki a maga első szavával és első gon­dolatával kiformálta a kisebbségi uj néplelket. O adta a vigaszta­lás első mannáját, ő mutatta meg az üj újakat megvilágító ködosz­lopot. O szólalhatott meg legelő­ször, Ö adhatott legelőször han­got az első kívánságoknak és első sérelmeknek. A kisebbségek lap­jai melengették az uj hazához az uj állampolgárokat, ők ébresztet­ték fel a kötelességteljesités pa­rancsoló érzéseit, a lélek mélysé­géből ők hozták fel az alattvalói hűség és engedelmesség érzéseit. A pásztor nélkül maradt, eltévedt nyájnak ők voltak az első veze­tői, ők voltak az első harcosok és első tanítók. A kisebbségek uj szókincséi is az újságírók terem­tették meg. A sorsunk uj szava­kat, uj kifejezéseket talált az uj sérelmekre és uj kívánságokra. A türelmetlenség még a régi zamatu szavakat is a máglyára vetette, a delegációja Nineties kümavmihisz­­ter elnökletével csütörtökön délelőtt tíz órakor ülést tartotté A tanácsko­záson Radios István, Markovics Lá­zár, dr. Jovanovics Vásza, Straz­­nicski követségi tanácsos és dr. Zsi­­votics, a külügyminiszter titkára vettek részt. A konferencián Zsivotics külügy­miniszteri titkár ismertette a nép­szövetségi konferencia programját és referált az egyes kérdésekről. Ezután felosztották az anyagot az egyes delegátusok között és kije­­•iölték azokat a tagokat, akik az egyes szekciókban a SHS. király­ságot képviselik. A delegációt hat szekcióra osztották föl. Az első a jogi. bizottság, melynek delegátusa Jovanovics Vásza, helyettese Str-az­­nicski, a második a tranzitó-kérdé­­sek szekciója, melynek tagjait csak Genfben, a konferencia megnyitása alkalmával fogják kijelölni. Ebbe delegátusként Avramovics Radi­­szlavot, Straznicskit és Jovanovics Milutin berni követet vették kombi­nációba. A harmadik a biztonsági szerződések szekciója, melynek de­legátusa Markovics Lázár, helyette­se Radios István, a negyedik a pénz­ügyi szekció, melynek- delegátusa Jovanovics Milutin. Az ötödik szek­ció programján a szociális kérdések, a leánykereskedelem elleni küzde­lem, az intellektuális munkások ügye, az ópium-kérdés, stb. szere­pelnek. Ennek delegátusa Radios István, helyettese Markovics Szá­va. A hatodik a politikai kérdések szekciója, melynek elnöke Nincsics kisebbségek újságírói uj kifejezé­seket pallérozott ki, melyek meg­szólaltatták a sérelmeket uj sérel­mek föl vérzése nélkül. „Még sírni sem sírhatnak szépen“ — az új­ságírók nélkül. Az Utódállamok nem kis rész­ben az újságíróknak köszönhetik, hogy az uj viszonyokba önként belenyugvó, elégedett s földalatti gondolatokat nem szító kisebbsé­gük van, a kisebbségek pedig nem utolsó soroan az újságírók­nak lehetnek hálásak azért, hogy uj országukra az aj haza érzésé­vel gondolhatnak. Az ujságiró azonban nem kér és nem vár hálát, csak szabadságot. A pász­tor szabadon akarja vezetni nyá­ját tovább is a kövérebb legelőre, ahol nemcsak a fü zöldebb, dahol a nyáj szelleme biztonságosabban uralkodhatik. A nyáj szelleme pedig békét és kölcsönös együttmű­ködést sugároz akkor is, ha em­berekből áilt össze a nyáj s a törvény és a jogrend állította is föl a karám oszlopait. külügyminiszter, helyettese Jovano­vics Vásza. A szekciók beosztása után az egyes delegátusok megadták a szükséges utasításokat és felkérték őket, hogy reszortjuk tanulmányo­zásával mielőbb készüljenek el, mert a delegáció néhány nap múlva is­mét konferenciát tart, amelyen a tagok a rájuk kiosztott ügyekről referálni fognak. Minthogy a »genfi népszövetségi konferencia programján a népszö­vetségi főbiztosok jelentése is sze­repel Ausztria és Magyarország gazdasági szanálásáról, valamint a görög menekültek segélyezésének ügye is szóba kerül, a csütörtöki tanácskozáson a delegátusok erről is hosszasan tanácskoztak. A tanácskozáson nagy figyelmet f ordítottak a nemzeti kisebbségi kérdésre is. Ez ugyan nem szere­pel a népszövetségi ülés napirend­jén, azonban megtörténhet, hogy valamelyik érdekelt állam ismét szőnyegre veti ezt a kérdést, amint ezt a legutóbbi népszövetségi kon­ferencián Apponyi Albert gróf ma­gyar delegátus tette, akinek felszó­lalása készületlenül találta a kisan­tant képviselőit és csak Benes eré­lyes fellépésével tudták Apponyi beszédének hatását ellensúlyozni. A jugoszláv delegátusok ezúttal na­gyobb felkészültséggel akarnak Genfbe menni, hogy újabb hasonló meglepetésekkel szemben védve le­gyenek. Ebből a célból a delegáció tagjainak rendelkezésére bocsátot­ták a kisebbségekről szóló - adatok dossziéját tanulmányozás végett, hogy esetleges felszólalásaik során c tárgyban érveléseiket adatokkal is igazolhassák. Mint beavatott körökből értesü­lünk, a jugoszláv delegáció Genf ben csupán megfigyelő és defenzív ál­láspontra fog helyezkedni és inicia­­tiy lépést .semmilyen kérdésben sem fog tenni. A konferencia után — amely déli félegyig tartott — Radios Istvánt az újságírók előtt kijelentette, hogy Nincsics külügyminiszter olyan' ügyesen vezette a 'tanácskozásokat, hogy azokon két óra alatt annyi munkát, végeztek el. amennyit más­kor. ilyen kérdésekben nyolc nap alatt sem tudnak letárgyalni. Radies a Jadranska Strazsa hivatásáról Csütörtökön délelőtt kilenc , óra­kor Radics István a radikális klub­ban felkereste Zsiikavics LjuBát, a radikális képviselői klub elnökét, a kivel folytatta a szerdán megkez­dett tanácskozásokat. Ezután Ra­dics a Jadranska Strazsa helyisé­geit látogatta meg, ahol az egyesü­let 1 vezetősége fogadta, számos .új­ságíró és képviselő 'jelenlétében. Radics itt hosszain hazafias beszé­det tartott az Adriai tenger jelentő­ségéről. — Az igazi cél az Adria — mondta Radics — különösen pe­dig annak városai. Sajnálatos, hogy nemzeti dinasztiánk idején az urí latin Dalmácia nem sokat törő­dik a nemzeti dinasztiával. A mi ten­gerparti lakosságunk, amely állan­dóan utazik, sok vidéket megtekint, de semmit sem tanul. Az egyes ten­gerparti városokban túlteng lokál­patriotizmus. . ~ Abból, amit önök mondottak ne­kem, azt látom, hogy önökben sincs elég szociális megértés. Úgy vettem észre, hogy a Jadranska Strazsa. a melynek igen szép eszméi vannak, nem dolgozik eléggé a nép szociális oktatásán. Az Adria nem számíthat a Jadranska Strazsára. ha az nem te­remt lelki kapcsolatot a néppel. Radics tanácskozása Zsifkovics Ljabával Radics István csütörtökön délután 6 órakor Zsifkovics Ljubát, a radiká­lis klub elnökét kereste fel s t ele egy óra hosszat tanácskozott. A tár­gyalások befejezése után Radies, szokás szerint nyilatkozott az újság­íróknak, nyilatkozata azonban ezút­tal meglehetősen szűkszavú. Csak ennyit mondott: — Az 1848-iki szerb-horvát együtt­működésről beszélgettünk. Megálla­pítottuk, hogy ez az együttműködés nem közjogi - politikai természetű volt, hanem közös érdekek találko­zása. Hogy az 1848. óta történt esemé­nyekről mit beszéltek, arról Radics nem nyilatkozott, hanem elmondta, hogy a beszélgetés eredményével na­gyon meg van elégedve, Zsifkovics kitünően ismeri a radikális-párt ! struktúráját és történetét, ö pedig a horvát nép struktúráját és Történetét I-ismeri jól s igy- a beszélgetés igen 1 érdekes volt A jugoszláv delegáció készül a kisebbségi kérdés népszövetségi tárgyalására Tanácskozások a külügyminis tóriumban a genfi konferencia programjáról — Radics István beogradi nyilatkozatai A SHS királyság népszövetségi Ä pásztorok

Next

/
Oldalképek
Tartalom