Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-21 / 222. szám
*%,**?% *" ILDíi a ÁRA 1% DIHÁR XXVI. évfolyam Szubotica, FENTEK 1925 au gusztus 21. 222. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőtt délben Tel'for szám: Kiadóhivatal 8—53. .•. Szerkesztőség 5—10. Előfizetési ár negyedévre 135 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia Fonciéie-palota) Kiadóhivatal: Snbotíca,Aleksandrova nl.í.(Lelbnch-palota) „A romén pásztor és magyar pásztor együtt énekli azt a primitiv, de mélységes dallamot, amely a népiélek közös forrásaiból fakadt föl. A sajtó orcheszterének ezt a dallamot kell átvenni es akkor elkövetkezik az igazi béke és testvériség Ezekkel a szavakkal végződik az a deklaráció, amelyet az erdélyi kisebbségi újságírók szindikátusa terjesztett elő a szína je i kisantant-újságírók sajtókonferenciáján. Ez a deklaráció kötelességükké teszi sz újságíróknak, hogy a béke és kölcsönös együttműködés ügyét szolgálják s vegyék fel a harcot a bosszú és megtorlás szellemével. A kisantant újságírói ne fe ejtsék el — mondja a deklaráció — hogy az utódállamokban népkisebbségek élnek, melyek nemzeti fejlődésének intézményes kiépítése még megoldásra vár. A sajtónak az a feladata, hogy ezt a megoldást >a maga felvilágosító munkájával elősegítse. A sajtónak támogatni kill a nemzeti kisebbségeket ama törekvéseikben, melyekkel szabaddá akarják tenni szellemi életüket s el akarják ismertetni jogaikat iskoláikhoz, nyelvük szabad használatához, általában a demokrácia javaihoz. Nem véletlenül rajzolódott ki -az a költői kép, melynek vonalai a román és magyar pásztor közös énekének gyökeréig fúrva le magukat, keresik ez örök emberi igazság orcáját. A román és magyar pásztor képe nemcsupán hasonlat. Sokkal több annál: mélyértelmü és mélyzöngésü szimbólum. Mert valóban pásztorok vagyunk mi, magyar újságírók. Amikor a sors az eleve elrendeltetés Ítéletét az eleve elrendeltetés kéri élhetetlen ség-ével hajtotta végre, e magyarságnak nem maradta:; „vezéreik és prófétáik“. Az uj utakra terelt magyarság életfeltételei gyökeresen megváltoztak. Széttörtek a meggyőződéssé merevedett jelszavak, elszakadtak a tradíciók gyökérszáiai s egyszerre az uralom széles országúdéról a kisebbségi sors ingoványos lápjára, éjtszaka sötétjébe fuladó ösvényekre került. A régi dalok elnémultak, anakronizmussá váltaka régi, bővérű, hejehujás fogadkozások—-uj feladatok, uj kötelességek, uj célok tárultak fel előtte. Ezekben az időkben — s bizony-bizony még ma is — az újságíró volt az egyetlen, aki lelki életének tabula rűsg-jára az uj gondolatok embrióit vitték föl, aki porhanyóvá tette a lélek megkeményedett, kiszikkadt talaját — a lélek humusza annál szárazabb, minél több könny hull rá — az uj mentalitás száméra, aki kinyi“ tolta a füleket az uj kötelességek hangjára, aki megnyitotta a szemeket az uj utak előtt, aki a maga első szavával és első gondolatával kiformálta a kisebbségi uj néplelket. O adta a vigasztalás első mannáját, ő mutatta meg az üj újakat megvilágító ködoszlopot. O szólalhatott meg legelőször, Ö adhatott legelőször hangot az első kívánságoknak és első sérelmeknek. A kisebbségek lapjai melengették az uj hazához az uj állampolgárokat, ők ébresztették fel a kötelességteljesités parancsoló érzéseit, a lélek mélységéből ők hozták fel az alattvalói hűség és engedelmesség érzéseit. A pásztor nélkül maradt, eltévedt nyájnak ők voltak az első vezetői, ők voltak az első harcosok és első tanítók. A kisebbségek uj szókincséi is az újságírók teremtették meg. A sorsunk uj szavakat, uj kifejezéseket talált az uj sérelmekre és uj kívánságokra. A türelmetlenség még a régi zamatu szavakat is a máglyára vetette, a delegációja Nineties kümavmihiszter elnökletével csütörtökön délelőtt tíz órakor ülést tartotté A tanácskozáson Radios István, Markovics Lázár, dr. Jovanovics Vásza, Straznicski követségi tanácsos és dr. Zsivotics, a külügyminiszter titkára vettek részt. A konferencián Zsivotics külügyminiszteri titkár ismertette a népszövetségi konferencia programját és referált az egyes kérdésekről. Ezután felosztották az anyagot az egyes delegátusok között és kije•iölték azokat a tagokat, akik az egyes szekciókban a SHS. királyságot képviselik. A delegációt hat szekcióra osztották föl. Az első a jogi. bizottság, melynek delegátusa Jovanovics Vásza, helyettese Str-aznicski, a második a tranzitó-kérdések szekciója, melynek tagjait csak Genfben, a konferencia megnyitása alkalmával fogják kijelölni. Ebbe delegátusként Avramovics Radiszlavot, Straznicskit és Jovanovics Milutin berni követet vették kombinációba. A harmadik a biztonsági szerződések szekciója, melynek delegátusa Markovics Lázár, helyettese Radios István, a negyedik a pénzügyi szekció, melynek- delegátusa Jovanovics Milutin. Az ötödik szekció programján a szociális kérdések, a leánykereskedelem elleni küzdelem, az intellektuális munkások ügye, az ópium-kérdés, stb. szerepelnek. Ennek delegátusa Radios István, helyettese Markovics Száva. A hatodik a politikai kérdések szekciója, melynek elnöke Nincsics kisebbségek újságírói uj kifejezéseket pallérozott ki, melyek megszólaltatták a sérelmeket uj sérelmek föl vérzése nélkül. „Még sírni sem sírhatnak szépen“ — az újságírók nélkül. Az Utódállamok nem kis részben az újságíróknak köszönhetik, hogy az uj viszonyokba önként belenyugvó, elégedett s földalatti gondolatokat nem szító kisebbségük van, a kisebbségek pedig nem utolsó soroan az újságíróknak lehetnek hálásak azért, hogy uj országukra az aj haza érzésével gondolhatnak. Az ujságiró azonban nem kér és nem vár hálát, csak szabadságot. A pásztor szabadon akarja vezetni nyáját tovább is a kövérebb legelőre, ahol nemcsak a fü zöldebb, dahol a nyáj szelleme biztonságosabban uralkodhatik. A nyáj szelleme pedig békét és kölcsönös együttműködést sugároz akkor is, ha emberekből áilt össze a nyáj s a törvény és a jogrend állította is föl a karám oszlopait. külügyminiszter, helyettese Jovanovics Vásza. A szekciók beosztása után az egyes delegátusok megadták a szükséges utasításokat és felkérték őket, hogy reszortjuk tanulmányozásával mielőbb készüljenek el, mert a delegáció néhány nap múlva ismét konferenciát tart, amelyen a tagok a rájuk kiosztott ügyekről referálni fognak. Minthogy a »genfi népszövetségi konferencia programján a népszövetségi főbiztosok jelentése is szerepel Ausztria és Magyarország gazdasági szanálásáról, valamint a görög menekültek segélyezésének ügye is szóba kerül, a csütörtöki tanácskozáson a delegátusok erről is hosszasan tanácskoztak. A tanácskozáson nagy figyelmet f ordítottak a nemzeti kisebbségi kérdésre is. Ez ugyan nem szerepel a népszövetségi ülés napirendjén, azonban megtörténhet, hogy valamelyik érdekelt állam ismét szőnyegre veti ezt a kérdést, amint ezt a legutóbbi népszövetségi konferencián Apponyi Albert gróf magyar delegátus tette, akinek felszólalása készületlenül találta a kisantant képviselőit és csak Benes erélyes fellépésével tudták Apponyi beszédének hatását ellensúlyozni. A jugoszláv delegátusok ezúttal nagyobb felkészültséggel akarnak Genfbe menni, hogy újabb hasonló meglepetésekkel szemben védve legyenek. Ebből a célból a delegáció tagjainak rendelkezésére bocsátották a kisebbségekről szóló - adatok dossziéját tanulmányozás végett, hogy esetleges felszólalásaik során c tárgyban érveléseiket adatokkal is igazolhassák. Mint beavatott körökből értesülünk, a jugoszláv delegáció Genf ben csupán megfigyelő és defenzív álláspontra fog helyezkedni és iniciatiy lépést .semmilyen kérdésben sem fog tenni. A konferencia után — amely déli félegyig tartott — Radios Istvánt az újságírók előtt kijelentette, hogy Nincsics külügyminiszter olyan' ügyesen vezette a 'tanácskozásokat, hogy azokon két óra alatt annyi munkát, végeztek el. amennyit máskor. ilyen kérdésekben nyolc nap alatt sem tudnak letárgyalni. Radies a Jadranska Strazsa hivatásáról Csütörtökön délelőtt kilenc , órakor Radics István a radikális klubban felkereste Zsiikavics LjuBát, a radikális képviselői klub elnökét, a kivel folytatta a szerdán megkezdett tanácskozásokat. Ezután Radics a Jadranska Strazsa helyiségeit látogatta meg, ahol az egyesület 1 vezetősége fogadta, számos .újságíró és képviselő 'jelenlétében. Radics itt hosszain hazafias beszédet tartott az Adriai tenger jelentőségéről. — Az igazi cél az Adria — mondta Radics — különösen pedig annak városai. Sajnálatos, hogy nemzeti dinasztiánk idején az urí latin Dalmácia nem sokat törődik a nemzeti dinasztiával. A mi tengerparti lakosságunk, amely állandóan utazik, sok vidéket megtekint, de semmit sem tanul. Az egyes tengerparti városokban túlteng lokálpatriotizmus. . ~ Abból, amit önök mondottak nekem, azt látom, hogy önökben sincs elég szociális megértés. Úgy vettem észre, hogy a Jadranska Strazsa. a melynek igen szép eszméi vannak, nem dolgozik eléggé a nép szociális oktatásán. Az Adria nem számíthat a Jadranska Strazsára. ha az nem teremt lelki kapcsolatot a néppel. Radics tanácskozása Zsifkovics Ljabával Radics István csütörtökön délután 6 órakor Zsifkovics Ljubát, a radikális klub elnökét kereste fel s t ele egy óra hosszat tanácskozott. A tárgyalások befejezése után Radies, szokás szerint nyilatkozott az újságíróknak, nyilatkozata azonban ezúttal meglehetősen szűkszavú. Csak ennyit mondott: — Az 1848-iki szerb-horvát együttműködésről beszélgettünk. Megállapítottuk, hogy ez az együttműködés nem közjogi - politikai természetű volt, hanem közös érdekek találkozása. Hogy az 1848. óta történt eseményekről mit beszéltek, arról Radics nem nyilatkozott, hanem elmondta, hogy a beszélgetés eredményével nagyon meg van elégedve, Zsifkovics kitünően ismeri a radikális-párt ! struktúráját és történetét, ö pedig a horvát nép struktúráját és Történetét I-ismeri jól s igy- a beszélgetés igen 1 érdekes volt A jugoszláv delegáció készül a kisebbségi kérdés népszövetségi tárgyalására Tanácskozások a külügyminis tóriumban a genfi konferencia programjáról — Radics István beogradi nyilatkozatai A SHS királyság népszövetségi Ä pásztorok
