Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-21 / 222. szám
2. oläa! 5ACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. augusztus 21 — Beszélgetés közben tenger sok jogmihot ittunk meg — {ette hozzá Radios. Sianojevics Aca találkozása Radiccsal Sstamjevies Aca, volt miniszterelnök. a radikális-párt nesztora csütörtökön ^este hat órakor megérkezett Beógradba. ahová azért lőtt, feo<rv Radios Istvánnal találkozhassék. Fz a találkozás Radios kívánságára történik, a horvát parásztpárt vezére ugyanis személyesen is meg akart ismerkedni Sztanojevicscsel, akinek nagy szerepe van a szerb-horvát egyezmény megkötése •körül. Radios visszatér Zagrebha Este hét órakor a Radics-párt klubhelyiségében a párt képviselőtagjai, miniszterei és Radios jelenlétében ülés volt, amelyen az aktuális politikai kérdésekkel foglalkoztak. Az ülés után Radics kijelentette, hogy Zagrebból levelet kapott, a melyben közük vele. hogy sürgős ügyekben keli intézkednie. A levél arra kényszeríti, hogy a Beograd környékére tervezett utazásait elhalássza s pénteken visszatérjen Zagrebba. A népszövetségi delegáció mai tanácskozásairól Radics az újságíróknak azt mondta, hogy Mincsics elnökletével csak megbeszéléseket folytattak, de határozatot nem hoztak. Beszéltek Ausztriának Németországhoz való csatlakozásáról, de erre nézve sem hoztak határozatot. •Megismételte, hogy Nihcsics kiváló államférfi, aki a tanácskozásokat •példásan 'vezeti. Különösen a szociális törvények tető alá hozásáról tárgyaltak és arra vonatkozólag folytattak megbeszéléseket, hogy miként lehetne a leggyorsabban keresztülhajtani ezeket a törvényjavaslatokat. Arra a megállapodásra jutottak, bőgj7 ezt a feladatot a törvényhozó bizottságra kell Hzni, a mely a maga gyorsított eljárásával a legmegfelelőbb erre. Igaz ugyan, hogy az ellenzék abszolutizmusnak fogja ezt nevezni, azonban mégis így kell cselekedni. Na keresztül tudják mindezt vinni, akkor három éven belül Jugoszlávia lesz a legrendezettebb ország egész Európában. Radics István a nyilatkozatot Zsilkovics Ljuba kulturáltságának, tanultságinak. politikai és diplomáciai «tájékozottságának dicséretével fejezte be. A zagrebi sajtó Radics István genfi kiküldetéséről i .A Jutami List, mint Zagrebból jelentik, Genf címen vezércikket közöl, amelyben Radics István népszövetségi szereplésének fontosságát fejti ki. — A legutóbbi belpolitikai események, a horvátok és szerbek többségének megegyezése, amelyet megkoronázott a királyt ünneplő Zagreb, minden velünk ellenséges szomszédunknak figyelmeztetésül szolgál arra, hogy Jugoszlávia összes néprétegei, ha kell »kezeket le« kiáltás-Lázas igyekezettel készül a szuboticai mintavásár és kiállítás igazgatósága a kiállítás megnyitására, amely — mint már közöltük — augusztus 22-ikén fog a sajtó képviselői eíőtt megtörténni. Vasárnap a kormány tagjai vesznfek részt az ünnepélyes hivatalos megnyitáson. A kiáEitás nagy fontossága nemcsak abban rejlik, hogy ez. alkatommal kerülnek bemutatásra a Vajdaság mezőgazdasági és ipari produktumai, hanem a Vajdaság és az S. H. S. királvság jelentős gazdasági eseményévé avatják a kiállítást azok a kongresszusok, amelyeket ez alkalommal a különböző mezőgazdasági szervezetek fognak a kiállítással kapcsolatban Szuboticán tartani. Nemcsak az érdekelt gazdasági körök, hanem a kormány is tudatában van a szuboticai 'kiállítás fontosságának, amit az a tény is bizonyít, hogy a három érdekelt szakminiszter — kereskedelmi, földmivelésügyi és közlekedésügyi miniszter — személyesen vesz részt a sál védi meg hazáját. Radics Istvánnak, aki Jugoszláviát a Népszövetség előtt képviselni fogja, kitűnő külföldi összeköttetései vannak, amelyeket atí ország javára tud majd értékesíteni. Genf végét jelenti annak a mesének, hogy Jugoszláviában nincsenek konszolidált viszonyok. A muzulmánok fuzionálnak a demokrata párttal A muzulmán-párt főbizottsága szeptember 12-ikén taríia meg ülését Szarajevóban, amelyen az általános politikai helyzetet és a párt jövőbeni magatartását beszélik meg. A párt tagjai között, mint általában megállapítható, mindegyre inkább tért hódit a demokrata-nárttal. való fúzió gondolata. Bár az egvesülésre a közel jövőben biztosan nem kerül sor. politikai körökben az a vélemény. hogy a két ellenzéki párt egyesülése előbb-utóbb bekövetkezik. I megnyitáson. A szuboíicai miutavásár és kiállítás .egyébként nemcsak belföldi viszonylatban nagyjeleaíöségü. A 'kiállítás iránt, — a gazdasági érdekek közössége és a szoros kapcsolatok folytán — a külföldön, különösen a dunai államokban nagy érdeklődés nyilvánul meg. Már bejelentette megjelenését a megnyitáson többek közt Jaffa berlini építészeti tanácsos te, aki most tért vissza dalmáciai tanulmányú tjáról Beogradba. Szuboticáról pedig Szerbiába és Délszerbiába fog utazni. Jafíc tanácsos már eddig is számos müvében ismertette a .külfölddel az S. H. S. királyság építészeti viszonyait és eddigi tapasztalatait a szuboticai kiállításon is ki akarja egészíteni. Már eddig is számos külföldi nagy lap munkatársa érkezett Sznboticása, hogy a kiállításról lapjuknak beszámoljanak és a szombati sajtóbemutatón képviselve lesz az utódállamok és a balkáni államok valamennyi tekintélyesebb A kiáHiiás és nagyvásár vezetősége a végleges programmot a következőkben ; állapította' meg: j Augusztus 22. A szuboticai «kiállítás és • nagyvásár megnyitása. Délelőtt 11 órakor sajtóbemutató. Augusztus 23. Reggel 9 órakor vajdasági ^ vadászkongresszus a városházán. Délelőtt kí9-kor nyílik meg a magyarnyelvű gazdáik kongresszusa a Pal’icsiuti demi iskolában. Délelőtt 9-kor a • háziipari kiáUitás ünnepélyes megnyitáíSa a városháza nagytermében. E díszes jés sikeresnek ígérkező kiáUitás védnöke j Gyorgyevics Bragoszlávné föispánné, I akinek vezetése mellett nagy szakérte- I lemmel állították össze az ország mtnj c‘eit részének jijüvészi értékű háziipari j termékeit. Délelőtt 10 órakor a hidltítás j cs nagyvásár ünnepélyes 4megnyitása a j kormány hivatalos képviselőinek jeleitn-telten. Délután HZ-kor ünnepi bankett a Lloydban. Délután 3 órakor lóverseny. Este líS-kor kirakatversny, amikor a zsűri a versenyben résztvevő cégek kirakatait megtekinti és díjazza. Este 9-kor hangverseny Palicson. Augusztus 21. Reggel 8-kor miikotorék verseny, délelőtt 10 órakor az agyaggalamb lövészet a kiállítás keleti oldalán levő térségen. A vadászkutya verseny megnyitása. Augusztus 26. Reggel 9 órakor a méhészeti kongresszus megnyitása. Délután 3 órakor szarvasmarha díjazás. Augusztus 27. Az ipari kiállítók' díjazása. Ailaidijazás. Augusztus 28. Reggel 9 órakor a szerbnyelvü gazdák kongresszusa az állami gimnáziumban. Tanitói kongreszszus. Augusztus 29. Tanitói (kongresszus. A mezőgazdasági kiállítók jutalmazása. Augusztus 30. Németnyelvű gazdasági kongresszus a Palicsi-uti elemi iskolában. Délelőtt Ti órakor nagy közgazdasági kongresszus és miting valamennyi voiyodinai egyesület részvételével a városháza nagytermében. Délután 3. órakor lóverseny. Este velencei éi Palicson. Augusztus 31. A kiállítási sorsjáték kisorsolása. Délután 5 órakor a kiállifts bezárása. A szuboticai kiáUitás és nagy vásár keretében naponta délelőtt 8—10-ig szántóekeversenyt tartanak a kiállítás szántóföldeken. Kilenc napig fog tartani a szuboticai kiállítás Megállapították a kiállítás programmjáf lapja. melletti Harmadik feleség Irta: Feda Tamás Régen az igazak álmát a’udta már a szegény Deszkás Péterné, a jegyző felesége, mikor még mindig állandó beszédtárgya volt a községben. A jegyzőné azért lett öngyilkos, mert félt, hogy mást fog szeretni az ura. Volt egy kis alapja a dolognak, amely a pletyka szélében zörgött. Az tény volt, hogy Fancsík Etelka, az elemi iskolai tanítónő, eíég gyakran járt be a községházára. Az díogidattanok szerint iskolaszéki ügyekben. iskolakerülők megfenyitései dolgában, az elfogultak szerint pedig szivügyber». Szegény Deszkás Péterné nem akarta megvárni az ura elhidegüíését, levelet irt a szomszéd községben éíő lányának, aki a postán dolgozott, s igy magyarázta meg az öngyilkosságát: »Az apád nagy an jó volt hozzám mindig, most is jó, de félek, hogy megváltozik. Nőm hagyom, hogy az élet kikezdje a boldogságomat, elmegyek.». A jegyzönét eltemették, a tanítónőt agyonszapuíták, a jegyzőt a nyelvek hegyén hempergették, de semmisem változott meg a községiren.Másfél év múlva még az sem keltett különös izgalmat, hogy a jegyző eljegyezte a tanítónői. — Helyes, —- bóiongattak az emberek, — sofeka! jobb, hogyha egymáséi lesznek. Megtartották az esküvőt is. a tanítónő jegyzőmé tekintetes asszony lett, átvette a gazdaság vezetését, köténye zsinórjára szúrta a tekintélyes kulcscsomót, s a ház vérkeringése lüktetett tovább. Csak a jegyszö lánya nem akart közelben maradni. Átment egy másik postahivatalba. A jegyzőék jól éltek egy darabig. De csak egy darabig. — Ennek nem itt volt a helye, — mondogatta mindsürtibben az uj férj. — Ezt igy csinálta a Sári, ezt úgy csinálta a Sári. — A Sárt ezt jobban megsózta, ezt meg jobban megpaprikázfa. —A Sári ilyenkor idement, a Sári olyankor odament. Az uj asszony megunta a hasonütgatást és gyakran összetűztek. — Két egyforma ember nincs. — magyarázta, — két egyforma ízlés nincs. A Sári olyan volt,! én ilyen vagyok. Nem tudok megváltozni, de nem is akarok. — Én sem. — dörmögte a jegyző elkeseredetten és megtelt a szeme könynyel, az első asszonyra való gondolásban. Még egy évig próbálkoztak a maguk összehangolásával, de nem sikerült. Elváltak. A jegyző háza üresen maradt A jegyző magába roskadt. Kurirítc az embereket. Nem tudott bentmaradni a kedves kertü házában sem. melynek minden faia vádbeszédet tartott feléje, melynek minden bútora fába faragott emléke volt egy tönkre tett életnek. Örült, mikor egyszer kellett mennie az alispánhoz, hivatalos dologban. A város iénye, zaja, idegensége elfeledtette vele az otthont.« Újjászületve sétált a zsibongó utcákon, beletemetkezett a képeslapokba a kávéházakban, s gyönyörködött a kirakatok kincseiben, Ösztönszeriileg megállt egy női divatáruház íéayes ablaka előtt is, s megtáutorodott. Az egyik vtaszbaba éppen olyan volt, mint az első félesége menyasszony korában. Mosolyogva ült egy széken, ragyogott kék szeme, mintha otthon ült volna a kertben, a verbénás és bazsalikuinos ágyak között. A szivéről lefutott a vér és megtörülte homlokát. Hirtelen határozott. Bement az üzletbe, s megalkudott a ruhára, babástul. Azt mondta, hogy van egy nagyon kedves kis húga, azt akarja vele meglepni. Az üzletben minden eladó volt, nem nagyon csodálkoztak rajta, hogy egy kislány háromszor akkora babát kap,- mbit ő maga. A jegyző hazament és vitte, szomorú boldogsággal vitte a viaszba öntött* első feleséget. Este magára zárta az ajtót, a székre ültette, maga mellé húzta a babát, megsimogatta a haját és lassan mondta: — Te vagy a harmadik feleségem. Most már nem fogsz itthagyni. Vigyázok rád. A vörös bor csillogott a lámpafényben, mint a sárkány vére. A jegyző mohón itta a bort. Jólesett a hűvös ital c belső íorróságra. — Mos* már nem keil nekem aszszony soha. Csakhogy te visszajöttél. Az én örök titkom maradsz, mint ahogy örök szomorúságom voltál. Mikor lefeküdt, a bábot bezárta a szekrénybe, s a zsebébe süllyesztette a kulcsot. A bábu minden este előjött a szekrényből. Már jól tudott ülni a széken, az asztalra tudta támasztani a könyökét, s le tudta hajtani a fejét. Meghallgatta a napi panaszokat, magába szívta a sóhajokat, a pipafüstöt, a lámpafényt, a kályha zümmögését. S meg.értett mindent, mert sohasem tett tiltakozó mozdulatot így éltek évekig a leggyönyörűbb összhangban, a legharmonikusabh boldogságban. Nem hallatszott csetepaté, soha a jegyzői házból, csak a cseléd és a kocsis pletykálták nevetve ismerő-! seiknek, hogy esténként magában szokott beszélgetni a tekintetes' ur. — Jó lenne, ha szólnál a doktornak, — mondta egysjer a jegyző a cselédnek. — Ma nem megyek be a hivatalba, nagyon gyöngén vagyok. Dőlt róla az izzadtság. A díványon fekve várta a doktort — Ágyba, ágyba, — sürgette a doktor. ~ Egy kis szivgyör.geség. De ki fog ápolni, öregem? — Majd a Julcsa. Jó lány. De miért ne volna jó, mikor hagyom lopni? A lányommal még haragban vagyok. Nem hívnám haza semmiért. Meg tudok én nála nélkül is halni. Este. a jegyző nagyon rosszul érezte magát. Nagy nehezen feltápászkodott az ágyból, hagy magára zárja az ajtót Minden 'erejét összeszedve tamely-, gott a szekrényhez, hogy kivegye belőle a viaszbábot, aki lehajtotta a fejét, s hagyta magát az ágy szélére ültetni. Jó hideg volt a viaszbáb tenyere, s jól esett a forró homloknak, .amikor rásinmít A lámpa égett, az este töltötték meg petróleummal. A kályhában már kezdett alábbhagyni a. tűz zuhogása, nein volt, aki rárakjon. Kinn hóvihar kezdődött, a szél besivitott az ablakon és tombolt a kürtőben. A jegyző egy nagyot hördült, mereven elnyujtózott az ágyban, s a viaszbáb keze lejebb csúszott a homlokáról. Megáit a szeme héján és lefogta.
