Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-18 / 219. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ Baleset vagy gyilkosság? Titokzatos holttest a kuiai országúton Cservenkáról jelentik: Rejtélyes feűntény foglalkoztatja a cservenkai csendőrséget. A kuiai országúton a járókelők egy férfi holttestére akadtak, távolabb pedig egy gazdátlan parasztszekér állott, amely faládákkal volt megrakva. A járókelők értesítésére a csendőrség nyomban kiszállt a helyszínre, hogy a nyomozást megindítsa és ekkor megállapították, hogy az országút porában Mayer Károly harmincnégyéves cservenkai tojáskereskedö holtteste hever. Az első pillanatban az volt a feltevés, hogy szerencsétlenség történt, a körülmények azonban csakhamar arra a meggyőződésre vezettek, hogy Mayer Károly tojáskereskedőt meggyilkolták. A helyszíni nyomozás alkalmával megállapították, hogy a holttest, amelynek a fejére és a lábára egy-egy láda nehezedett, körülbelül négy méternyire feküdt a kocsitól, ami kizárja azt a feltevést, hogy a leguruló ládák lökték volna le a kocsiról és ütötték volna agyon Mayert. A holttesten a kabátot és a mellényt kigombolva találták, a nyakon pedig fojtogatás nyomai láthatók. Minden valószínűség szerint Mayer rablógyilkosság áldozata és a holttestén talált ládákat a gyilkosok helyezték oda. hogy ezáltal véletlen szerencsétlenség látszatát keltsék. A csendőrség széleskörű nyomozást indított a titokzatos bűntény felderítésére. TQ25. augusztus ÍS. TINTA készítenek, ezeknek a régi ismerőseimnek, kiket már ismertem névről, könyvekből s most megemelintem előttük kalapomat. Órák hosszat beszél egyetlen tárgyról egyszerűen, elmésen. Tudom-e,, hogy a fa háncsa észak felé mindig vastagabb s a kéreg az eleven iránytű? Tudom-e, hogy a sáfránytól nevetőgörcsöt kap az ember? Tudom-e, hogy a spanyol paraszt nem nyálazza meg a ciga retta papírját, hanem két ujja között tartja, összesodorintva, mindaddig, mig el nem szivja? Tudom-e, hogy a. mókushus a legjobb csemege ? Mig históriáit adja elő formásán, józanul, mindig ügyelve a szerkezetre, a kajánság egy csipetnyi fűszerével ízesítve mondókáját. Maupassant-ra gondolok, aztán a mi parasztunkra, ki a szív humorával aranyozza szavait és úgy bölcselkedik, mint Mikszáth. Mennyire különbözik egymástól ez két fajta. Az egyik cseveg, a másik mesél. Az egyik szellemes, csupa rend és értelem, a másik szemlé lődő, csupa kedély és humor. Ha a lugasban Írok, a jávorfa alatt, odatelepszik mellém, sörrel kínál, melybe édes limonádét önt, hogy ne legyen keserű. Aztán elkerget sétálni. Nem szabad az embernek agyondolgozni magát. Szeme szögletében kedves gúnnyal jegyzi meg, hogy a sok sohasem elég . . . Kosztolányi Dezső. Újabb vasúti katasztrófa Franciaországban Kisikloíi a milánói gyorsvonat Párisból jelentik: A kőin—brüsszel— párisi expresszvonat Saint-Denisbeu összeütközött a Liliéből jövő expresszvonattal. Hat ember életét vesztette, harmincnyolcán megsebesültek, közülük négyen súlyosan. A lillei gyorsvonatnak 22 óra 16 perckor ' kellett volna Parisba érkeznie és 16 perc késése volt. Creií állomás után kellett kereszteznie a kőin—brüsszel—párisi gyorsvonatot, amely menetrend szerint 22 óra 52 perckor érkezik Parisba. Saint Denis állomás elhagyása után látta a lillei gyorsvonat vezetője, hogy a szemafor tilosra áll, tehát a vonal nem szabad és azonnal megállóit. Néhány perc múlva lassan elindult s ekkor történt, hogy a kölni gyorsvonat hátulról jövet teljes sebességgel nekirohant. Egy perccel később ugyanazon a sínpáron közeledett egy másik személyvonat és bizonyosan nekirohant volna a két öszszeütközött gyorsvonatnak, ha egy váltóőr az utolsó pillanatban meg nem őrzi lélekjelenlétét és ezt a vonatot más sínpárra nem vezeti. A kölni és a lillei gyorsvonatok mozdonyvezetőit letartóztatták. A vasúti katasztrófák nagy izgatottságban tartják a francia közvéleményt és a sajtó erélyes intézkedéseket és szigorú büntetést követel. Milánói jelentés szerint Monza közelében vasárnap délután a Chiassóból Milánó felé robogó 304. számú gyorsvonat hibás váltóállítás következtében belefutott a Motteno felől jövő gyorsvonatba. A moltenói gyorsvonat három utolsó kocsija darabokra -törött. A romok alól eddig 23 sebesültet ástak ki. akik közül 6 utas sebei, halálosak. Több utas könynyebb sérüléseket szenvedett. Francia földmives Itt lakom egy kétemeletes házban. Szőlőtőkék, gyümölcsfák veszik körül, meg egy konykakert, mely ebédünket szolgáltatja. De a kert beteg. A venyigék leveleit rozsda marja, a törzsek ágait hernyó pusztítja, ennélfogva a család aggódó szeretettel ápolja a kertet, folyton kénezi-gyomlálja, lábujjhegyen járkál, mint a lázas beteg körül és sopánkodva beszél róla. Reggelente megkérdezik tőlem, hogy aludtam, én viszont megkérdezem tőlük, hogy aludt a kert. Udvariasságunk tehát kölcsönös. Öregapó, monsieur Joseph Devaux a főidet túrja. Nekünk a franciákról elnagyolt fogalmunk van. Ha említik nevüket, többnyire egy montremartrei kabarédalt hallunk, vagy egy szalont látunk. Ez az aggastyán hetvenegy éves, de alig görnyedt, haja szőke, csak bajuszában csillámlik egy-egy zuzmarás szál, kék szemében nyugalom tündököl. Én szabadidőm javát az ő társaságában töltöm. Mit tud az öregur ? Sokat, de nem azt, amit mi. Ismeri a betűt s ha fölteszi orra nyergére a pápaszemet, tud silabizálni, a betűvetéshez azonban nem ért. Hallott Victor Hugo-ról, meg Corneille-ről, Racine-ről. Egy sort se olvasott tőlük. Párisban nem járt. Huszonkét éves korában készült fölmenni egy cimborájával, aki megbetegedett, igy a kirándulás abbamaradt. Színházba sem jutott el, soha. Csodálatos azonban, hogy mennyire érzi a földet, eget, hegyet, az Alpeseket, melyeknek havas ormai ebben a melég nyárban is ide fehérlenek. Bemutat a virágoknak, növényeknek, a kakukfünek és zsályának, melyből a zöld teát főzik az oldalnyilalás ellen, a bükszakálnak, melyet salátaalakban találok asztalomon, eperparéj'nak, melyből tejföllel főzeléket Fegyházra ítéltek két szentai gabonakereskedőt Pollák Zoltán és Pollák FíÜöp csalási pere Szentárói jelentik: A szubotici törvényszék hétfőn tárgyalta Szentén Pollák Zoltán és Pollák Fülöp szentai gabonakereskedő bünperét, akiket csalás, lopás és közokirathamisitás miatt helyezett vád alá az ügyészség. A tanácsnak, melyben Pvlovics István törvényszéki .elnök elnökölt, Cárevics Vlaho és Diamant Ernő dr. törvényszéki bírák voltak a tagjai, mig a közvádat Gjenero Márkó dr. államiigyész képviselte. A védelmet Ludaics Milos dr. ügyvéd látta el. A vádirat szerint Pollák Zoltán és Pollák Fülöp lopást követtek el, mert 1924 december 12-én Kovács Albert szentai malomtulajdonos íávdlétében — tudta ás beleegyezése nékül — elvitettek malmából huszonegy mázsa lisztet, amiről tudták, hősi’ nem Kovács Albert, hanem őröltető gazdák tulajdona. A második vádpont szerint. 1924 december 13-án, ugynesak Kovács Albert tudta és beleegyezése nélkül a szentai vasútállomásról behozattak 190 métermázsa lisztet, amely a malomtulajdonos nevére érkezett. Pollák Zoltán és Fülöp a lisztet később eladták, a pénzt pedig saját céljaikra fordították. A harmadik vád az, hogy december 13-án felajánlották Kovács Albertnek, hogy szereznek neki 250.000 dinár kölcsönt és átvettek tőle egy kitöltetlen váltóürlapot. Kovács abban állapodott meg a kereskedőkkel, hogy a váltót csak abban az esetben töltik ki, ha a pénzt Kovács Albert már megkapta. Pollák Zoltán és Fülöp nem is kerestek kölcsönt Kovács részére, a váltót azonban kitöltötték 125.000 dinárra és ezt az összeget betábláztatták a malomtulajdonos ingatlanaira. Ezzel csalást követtek el. A vádirat negyedik pontja ugyan csak a kölcsönszerzéssel elkövetett csalással foglalkozik. Pollák Zoltán és Fülöp ugyanis a 125.000 dinárt Kovács Albert tudta nélkül tábláztatták be annak ingatlanaira, holott ehhez szükséges lett volna a maJcmtulajdonos engedélye. A terjedelmes vádirat ismertetése után megkezdődött a szabadlábon levő két vádlott kihallgatása. Pollák Zoltán kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek az ellene emelt vádak egyikében sem. Vallomása szerint nem állott üzleti összeköttetésben a Kovács Alhert-féle malommal és az üzleteket bátyja, Fülöp intézte és ő mindenben annak az utasítása szerint jártéi. Poüák Fülöp az elnök kérdésére szintén kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Bűncselekményt — mondotta — egyáltalában nem követett el. üzlettársa volt Kovácsnak és mint ilyennek szabad rendelkezése volt az áruk fölött A 125.000 dináros ügy szerinte tisztán hitelezési ügy, amely különböző üzleti elszámolásból eredt és nem minősíthető csalásnak. A vádlottak kihallgatása után kezdetét vette - a bizonyítási eljárás. Kovács Albert, mint' tanú. adatokat sorolt fel annak bizonyítására, hogy a vádak mind igazak. Utána kihallgatta a biróság tanúként Sik Béla és dr. Boschán Samu ügyvédeket. Boros Pált, Milosevics Milánt és Lálics Ivánt, akik az egyes üzleteket ismertetik. A tanúkihallgatások déli egy' óráig tartottak, amikor Pavlovics István elnök szünetet rendelt el. A délutáni tárgyaláson Kovács Albert anyját hallgatták ki tanúként. A bizonyítási eljárás befejezése után a sértett képviseletében Aradszki Iván idr. ügyvéd előterjesztette a sértett kárigényeit. Gjenero Márkó dr. ügyész i vádbeszédében elmondta, hogy a főtár5- oldal. gyaláson elhangzott és eskü alatt teit. vallomások által igazolva latja. ;r vádat, és kérte mindkét vádlottra a bűnösség kimondását.- Ludaics Milos dr. védő kifejtette, hogy itt sem lopásról, seri csa-' lásról, sem pedig közokifatkahiiskásről nem lehet szó, hanem tisztán üzleti el-' számolásokról. Védencei felmentését kérte. A biróság hosszas tanácskozás után hirdette ki az Ítéletet, mely szerint a vádlottakat csalás bűnt etében mondotta ki bűnösnek és egyenként 2—3 évi fegyházra ítélte. A lopás és közokirathamisitás vádja alól a biróság a vádlottakat felmentette. Az ügyész súlyos-, bitásért, a védő a bűnösség kimondása miatt felebbezett. ........ ...—■-------------------------------Ä száz éves Matica Az ünneprendező bizottság1 ülése — A királyi párt s a külföldi irodalmi egyesületeket is meghívjak — A Matica díszes almanachot és albumot ad ki A Matica Srpska a jövő év tavaszán ünnepli meg fennállásának századik évfordu'óját. Ez a legrégibb délszláv irodalmi társulat nagyszabású ünnepségekre készül, amelyre a királyi párt, a beogradi akadémiát, a jugoszláv 1; u’luregyesiilcieket, irodalmi társulatokat, a külföldi akadémiákat és irodalmi testületeket is- meg fogják hivni. Az ünnepség előkészítésére kiküldött rendezőbizoltság vasárnap tartott ülésén állapította meg széles keretekben az ünnepély lefolyásának módozatait,? amelyeknek részleteit csak később fogják megállapítani. A rendezőbizottsig már most megállapodott abban, hogy az ünnepség alkalmából díszes a'raanachban meghatja a Matica Szrpszka százéves történetét. A Matica megalapításától 1826— 1864-ig terjedő idő történetét dr. Ivies Alexa, a suboíicai jogakadémia tanára, 1864—1926-g terjedő idő történetét pedig Ba'ugdzsics Mirkó novisadi főgimnáziumi tanár fogja megírni. A harminc ive's Almanach a legnevesebb szerb íróktól fog a Maticára vonatkozó közleményeket tartalmazni. Vrhovac Radi%roj, a Matica Szrpszka ein ike „A Matica és a nyelvtudomány“ C’mmel fog egy értekezést írni, dr. Radojsics Ni! óla ljubljanai egyetemi tan r „A Matica és a történetírás“, Stales Vásza novisadi főgimnáziumi tanár „A Matica és ai irodalom és a népoktatás fejlődése“, dr. jovanovics Batut Milán beogradi orvosegyetemi tanár „A Matica és a Népegészség“, dr. Petrovics Milán novisadi főgimnáziumi tanár „A Matica és a klasszicizmus“, dr. Koszics Mirkó egyetemi tanár, a novisadi kereskedelmi és iparkamara főtitkára „A Matica és a szociális és gazdasági problémák“, dr. Petrovics Milán és Bánira Szvetiszláv novisadi főgimnáziumi tanárok „A Matica és a külföldi szépirodalom“, dr. Hadzsi Jován ljubljanai egyetemi tanár „A Matica és a természettudomány“, Csorics Kamenko okleveles gazdász, az agrárszövetség főtitkára „A Matica és a mezőgazdasági kultúra“, dr. Kirilovics Mita, a skopljei bölcsészeti fakul ás főkönyvtárosa „A Matica és a filozófia“, Rajkovics Dusán novisadi pénzügyigazgatósági inspektor „A Matica alapítványai“, Lotics Ljubomir ny. tanfelügyelő „A Matica és jótevői“, Maletin Márkó, a Matica Szrpszka főtitkára „A Matica századik évfordulóján, dr. Szuboticski Kamenko, a Matica könyvtárosa „A Matica könyvtára" című cikkekkel fognak az Almanach szerkesztésében résztvenni. A Matica az Aimanachon kívül díszes Albumot is fog kiadni, amelyben dr. Petrovics Veljko, a közoktatásügyi minisztérium művészeti osztályának főnöke j összeállítja a vajdasági képzőművészetet j képekben, mig a szobrászat fejlődéséről ! Kassanin Milán, a közoktatásügyi minis. térium művészeti osztályának inspektora fog képes beszámolót írni. Ilymódon úgy az Almanach, mint az Album ; értékes dokumentumai lesznek a vajdasági szerb kultúrának.
