Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-18 / 219. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ Baleset vagy gyilkosság? Titokzatos holttest a kuiai országúton Cservenkáról jelentik: Rejtélyes feűntény foglalkoztatja a cservenkai csendőrséget. A kuiai országúton a járókelők egy férfi holttestére akadtak, távolabb pedig egy gaz­dátlan parasztszekér állott, amely faládákkal volt megrakva. A járó­kelők értesítésére a csendőrség nyomban kiszállt a helyszínre, hogy a nyomozást megindítsa és ekkor megállapították, hogy az országút porában Mayer Károly harminc­­négyéves cservenkai tojáskereskedö holtteste hever. Az első pillanatban az volt a fel­tevés, hogy szerencsétlenség tör­tént, a körülmények azonban csak­hamar arra a meggyőződésre vezet­tek, hogy Mayer Károly tojáskeres­­kedőt meggyilkolták. A helyszíni nyomozás alkalmával megállapítot­ták, hogy a holttest, amelynek a fe­jére és a lábára egy-egy láda nehe­zedett, körülbelül négy méternyire feküdt a kocsitól, ami kizárja azt a feltevést, hogy a leguruló ládák lök­ték volna le a kocsiról és ütötték volna agyon Mayert. A holttesten a kabátot és a mellényt kigombolva találták, a nyakon pedig fojtogatás nyomai láthatók. Minden valószínű­ség szerint Mayer rablógyilkosság áldozata és a holttestén talált ládá­kat a gyilkosok helyezték oda. hogy ezáltal véletlen szerencsétlenség látszatát keltsék. A csendőrség szé­leskörű nyomozást indított a titok­zatos bűntény felderítésére. TQ25. augusztus ÍS. TINTA készítenek, ezeknek a régi ismerő­seimnek, kiket már ismertem névről, könyvekből s most megemelintem előttük kalapomat. Órák hosszat be­szél egyetlen tárgyról egyszerűen, el­mésen. Tudom-e,, hogy a fa háncsa észak felé mindig vastagabb s a ké­reg az eleven iránytű? Tudom-e, hogy a sáfránytól nevetőgörcsöt kap az ember? Tudom-e, hogy a spanyol paraszt nem nyálazza meg a ciga retta papírját, hanem két ujja között tartja, összesodorintva, mindaddig, mig el nem szivja? Tudom-e, hogy a. mókushus a legjobb csemege ? Mig históriáit adja elő formásán, józanul, mindig ügyelve a szerkezetre, a ka­­jánság egy csipetnyi fűszerével íze­sítve mondókáját. Maupassant-ra gon­dolok, aztán a mi parasztunkra, ki a szív humorával aranyozza szavait és úgy bölcselkedik, mint Mikszáth. Mennyire különbözik egymástól ez két fajta. Az egyik cseveg, a másik mesél. Az egyik szellemes, csupa rend és értelem, a másik szemlé lődő, csupa kedély és humor. Ha a lugasban Írok, a jávorfa alatt, odatelepszik mellém, sörrel kínál, melybe édes limonádét önt, hogy ne legyen keserű. Aztán elkerget sétálni. Nem szabad az embernek agyondol­gozni magát. Szeme szögletében ked­ves gúnnyal jegyzi meg, hogy a sok sohasem elég . . . Kosztolányi Dezső. Újabb vasúti katasztrófa Franciaországban Kisikloíi a milánói gyorsvonat Párisból jelentik: A kőin—brüsszel— párisi expresszvonat Saint-Denisbeu összeütközött a Liliéből jövő expressz­­vonattal. Hat ember életét vesztette, harmincnyolcán megsebesültek, közülük négyen súlyosan. A lillei gyorsvonatnak 22 óra 16 perc­kor ' kellett volna Parisba érkeznie és 16 perc késése volt. Creií állomás után kel­lett kereszteznie a kőin—brüsszel—pá­risi gyorsvonatot, amely menetrend sze­rint 22 óra 52 perckor érkezik Parisba. Saint Denis állomás elhagyása után lát­ta a lillei gyorsvonat vezetője, hogy a szemafor tilosra áll, tehát a vonal nem szabad és azonnal megállóit. Néhány perc múlva lassan elindult s ekkor tör­tént, hogy a kölni gyorsvonat hátulról jövet teljes sebességgel nekirohant. Egy perccel később ugyanazon a sínpáron közeledett egy másik személyvonat és bizonyosan nekirohant volna a két ösz­­szeütközött gyorsvonatnak, ha egy vál­tóőr az utolsó pillanatban meg nem őrzi lélekjelenlétét és ezt a vonatot más sín­párra nem vezeti. A kölni és a lillei gyorsvonatok mozdonyvezetőit letartóz­tatták. A vasúti katasztrófák nagy izgatott­ságban tartják a francia közvéleményt és a sajtó erélyes intézkedéseket és szi­gorú büntetést követel. Milánói jelentés szerint Monza közelé­ben vasárnap délután a Chiassóból Mi­lánó felé robogó 304. számú gyorsvonat hibás váltóállítás következtében belefu­tott a Motteno felől jövő gyorsvonatba. A moltenói gyorsvonat három utolsó kocsija darabokra -törött. A romok alól eddig 23 sebesültet ástak ki. akik közül 6 utas sebei, halálosak. Több utas köny­­nyebb sérüléseket szenvedett. Francia földmives Itt lakom egy kétemeletes házban. Szőlőtőkék, gyümölcsfák veszik kö­rül, meg egy konykakert, mely ebé­dünket szolgáltatja. De a kert beteg. A venyigék leveleit rozsda marja, a törzsek ágait hernyó pusztítja, ennél­fogva a család aggódó szeretettel ápolja a kertet, folyton kénezi-gyom­­lálja, lábujjhegyen járkál, mint a lá­zas beteg körül és sopánkodva be­szél róla. Reggelente megkérdezik tőlem, hogy aludtam, én viszont meg­kérdezem tőlük, hogy aludt a kert. Udvariasságunk tehát kölcsönös. Öregapó, monsieur Joseph Devaux a főidet túrja. Nekünk a franciákról elnagyolt fogalmunk van. Ha említik nevüket, többnyire egy montremartrei kabarédalt hallunk, vagy egy szalont látunk. Ez az aggastyán hetvenegy éves, de alig görnyedt, haja szőke, csak bajuszában csillámlik egy-egy zuzmarás szál, kék szemében nyuga­lom tündököl. Én szabadidőm javát az ő társaságában töltöm. Mit tud az öregur ? Sokat, de nem azt, amit mi. Ismeri a betűt s ha fölteszi orra nyergére a pápaszemet, tud silabizálni, a betűvetéshez azon­ban nem ért. Hallott Victor Hugo-ról, meg Corneille-ről, Racine-ről. Egy sort se olvasott tőlük. Párisban nem járt. Huszonkét éves korában készült fölmenni egy cimborájával, aki meg­betegedett, igy a kirándulás abba­maradt. Színházba sem jutott el, soha. Csodálatos azonban, hogy mennyire érzi a földet, eget, hegyet, az Alpe­­seket, melyeknek havas ormai ebben a melég nyárban is ide fehérlenek. Bemutat a virágoknak, növényeknek, a kakukfünek és zsályának, melyből a zöld teát főzik az oldalnyilalás el­len, a bükszakálnak, melyet saláta­alakban találok asztalomon, eper­­paréj'nak, melyből tejföllel főzeléket Fegyházra ítéltek két szentai gabonakereskedőt Pollák Zoltán és Pollák FíÜöp csalási pere Szentárói jelentik: A szubotici tör­vényszék hétfőn tárgyalta Szentén Pol­lák Zoltán és Pollák Fülöp szentai ga­bonakereskedő bünperét, akiket csalás, lopás és közokirathamisitás miatt he­lyezett vád alá az ügyészség. A tanács­nak, melyben Pvlovics István törvény­széki .elnök elnökölt, Cárevics Vlaho és Diamant Ernő dr. törvényszéki bírák voltak a tagjai, mig a közvádat Gjene­­ro Márkó dr. államiigyész képviselte. A védelmet Ludaics Milos dr. ügyvéd látta el. A vádirat szerint Pollák Zoltán és Pollák Fülöp lopást követtek el, mert 1924 december 12-én Kovács Albert szentai malomtulajdonos íávdlétében — tudta ás beleegyezése nékül — elvitet­tek malmából huszonegy mázsa lisztet, amiről tudták, hősi’ nem Kovács Albert, hanem őröltető gazdák tulajdona. A második vádpont szerint. 1924 de­cember 13-án, ugynesak Kovács Albert tudta és beleegyezése nélkül a szentai vasútállomásról behozattak 190 méter­mázsa lisztet, amely a malomtulajdonos nevére érkezett. Pollák Zoltán és Fülöp a lisztet később eladták, a pénzt pedig saját céljaikra fordították. A harmadik vád az, hogy december 13-án felajánlották Kovács Albertnek, hogy szereznek neki 250.000 dinár köl­csönt és átvettek tőle egy kitöltetlen váltóürlapot. Kovács abban állapodott meg a kereskedőkkel, hogy a váltót csak abban az esetben töltik ki, ha a pénzt Kovács Albert már megkapta. Pollák Zoltán és Fülöp nem is kerestek köl­csönt Kovács részére, a váltót azonban kitöltötték 125.000 dinárra és ezt az összeget betábláztatták a malomtulajdo­nos ingatlanaira. Ezzel csalást követtek el. A vádirat negyedik pontja ugyan csak a kölcsönszerzéssel elkövetett csalással foglalkozik. Pollák Zoltán és Fülöp ugyanis a 125.000 dinárt Kovács Albert tudta nélkül tábláztatták be annak in­gatlanaira, holott ehhez szükséges lett volna a maJcmtulajdonos engedélye. A terjedelmes vádirat ismertetése után megkezdődött a szabadlábon levő két vádlott kihallgatása. Pollák Zoltán kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek az ellene emelt vádak egyikében sem. Vallomása sze­rint nem állott üzleti összeköttetésben a Kovács Alhert-féle malommal és az üzleteket bátyja, Fülöp intézte és ő min­denben annak az utasítása szerint jártéi. Poüák Fülöp az elnök kérdésére szin­tén kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Bűncselekményt — mondotta — egyáltalában nem követett el. üzlet­társa volt Kovácsnak és mint ilyennek szabad rendelkezése volt az áruk fölött A 125.000 dináros ügy szerinte tisztán hitelezési ügy, amely különböző üzleti elszámolásból eredt és nem minősíthető csalásnak. A vádlottak kihallgatása után kezdetét vette - a bizonyítási eljárás. Kovács Albert, mint' tanú. adatokat sorolt fel annak bizonyítására, hogy a vádak mind igazak. Utána kihallgatta a biróság tanúként Sik Béla és dr. Bo­­schán Samu ügyvédeket. Boros Pált, Milosevics Milánt és Lálics Ivánt, akik az egyes üzleteket ismertetik. A tanú­kihallgatások déli egy' óráig tartottak, amikor Pavlovics István elnök szünetet rendelt el. A délutáni tárgyaláson Kovács Albert anyját hallgatták ki tanúként. A bizonyítási eljárás befejezése után a sértett képviseletében Aradszki Iván idr. ügyvéd előterjesztette a sértett kár­igényeit. Gjenero Márkó dr. ügyész i vádbeszédében elmondta, hogy a főtár­5- oldal. gyaláson elhangzott és eskü alatt teit. vallomások által igazolva latja. ;r vádat, és kérte mindkét vádlottra a bűnösség kimondását.- Ludaics Milos dr. védő ki­fejtette, hogy itt sem lopásról, seri csa-' lásról, sem pedig közokifatkahiiskásről nem lehet szó, hanem tisztán üzleti el-' számolásokról. Védencei felmentését kérte. A biróság hosszas tanácskozás után hirdette ki az Ítéletet, mely szerint a vádlottakat csalás bűnt etében mon­dotta ki bűnösnek és egyenként 2—3 évi fegyházra ítélte. A lopás és közok­irathamisitás vádja alól a biróság a vád­lottakat felmentette. Az ügyész súlyos-, bitásért, a védő a bűnösség kimondása miatt felebbezett. ........ ...—■-------------------------------­Ä száz éves Matica Az ünneprendező bizottság1 ülése — A királyi párt s a külföldi irodalmi egyesületeket is meghívjak — A Matica díszes almanachot és albumot ad ki A Matica Srpska a jövő év tavaszán ünnepli meg fennállásának századik év­­fordu'óját. Ez a legrégibb délszláv iro­dalmi társulat nagyszabású ünnepségekre készül, amelyre a királyi párt, a beo­­gradi akadémiát, a jugoszláv 1; u’luregye­­siilcieket, irodalmi társulatokat, a kül­földi akadémiákat és irodalmi testülete­ket is- meg fogják hivni. Az ünnepség előkészítésére kiküldött rendezőbizoltság vasárnap tartott ülésén állapította meg széles keretekben az ünnepély lefolyásának módozatait,? ame­lyeknek részleteit csak később fogják megállapítani. A rendezőbizottsig már most megállapodott abban, hogy az ünnepség alkalmából díszes a'raanach­­ban meghatja a Matica Szrpszka száz­éves történetét. A Matica megalapításától 1826— 1864-ig terjedő idő történetét dr. Ivies Alexa, a suboíicai jogakadémia tanára, 1864—1926-g terjedő idő történetét pedig Ba'ugdzsics Mirkó novisadi fő­gimnáziumi tanár fogja megírni. A harminc ive's Almanach a legneve­sebb szerb íróktól fog a Maticára vo­natkozó közleményeket tartalmazni. Vrhovac Radi%roj, a Matica Szrpszka ein ike „A Matica és a nyelvtudomány“ C’mmel fog egy értekezést írni, dr. Radojsics Ni! óla ljubljanai egyetemi ta­­n r „A Matica és a történetírás“, Stales Vásza novisadi főgimnáziumi tanár „A Matica és ai irodalom és a népoktatás fejlődése“, dr. jovanovics Batut Milán beogradi orvosegyetemi tanár „A Ma­tica és a Népegészség“, dr. Petrovics Milán novisadi főgimnáziumi tanár „A Matica és a klasszicizmus“, dr. Koszics Mirkó egyetemi tanár, a novisadi ke­reskedelmi és iparkamara főtitkára „A Matica és a szociális és gazdasági pro­blémák“, dr. Petrovics Milán és Bánira Szvetiszláv novisadi főgimnáziumi taná­rok „A Matica és a külföldi szépiroda­lom“, dr. Hadzsi Jován ljubljanai egye­temi tanár „A Matica és a természet­tudomány“, Csorics Kamenko okleveles gazdász, az agrárszövetség főtitkára „A Matica és a mezőgazdasági kultúra“, dr. Kirilovics Mita, a skopljei bölcsé­szeti fakul ás főkönyvtárosa „A Matica és a filozófia“, Rajkovics Dusán novi­sadi pénzügyigazgatósági inspektor „A Matica alapítványai“, Lotics Ljubomir ny. tanfelügyelő „A Matica és jótevői“, Maletin Márkó, a Matica Szrpszka fő­titkára „A Matica századik évforduló­ján, dr. Szuboticski Kamenko, a Matica könyvtárosa „A Matica könyvtára" című cikkekkel fognak az Almanach szerkesztésében résztvenni. A Matica az Aimanachon kívül díszes Albumot is fog kiadni, amelyben dr. Petrovics Veljko, a közoktatásügyi mi­nisztérium művészeti osztályának főnöke j összeállítja a vajdasági képzőművészetet j képekben, mig a szobrászat fejlődéséről ! Kassanin Milán, a közoktatásügyi mi­­nis. térium művészeti osztályának inspek­tora fog képes beszámolót írni. Ilymó­­don úgy az Almanach, mint az Album ; értékes dokumentumai lesznek a vajda­sági szerb kultúrának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom