Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-18 / 219. szám

6, oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ IP?5. augusztus 18, Filmbur! eszk Először csak egy nagy kerék látszik, amely gurul. Aztán kibontakozik a kocsi alsó teste, inaid lassú ünnepélyességgel kiderül, hogy ez a villamos. Vasárnap van a városban, az uccán karonfogva sétáló párok és a rodók le vannak húz­va kivétel nélkül, hogy a kcresjiedőse­­'sédek is szívesen üljenek a moziban. Ez volt az előjáték. Most jön a tulaj­donképpeni első szírt: villamosmegálló, ki van írva egy táblán: »ez a villamos­­megálló.«!: Arra megy egy kövér elége­dett ember és fenhangon olvassa: (kísé­rő szövés): »ez a villamosmegálló.® — Nagyszerül Kimegyek PaÜcsra fü­rödni! (Kép): Tömeg nő a megállónál. Dupla kocsik jönnek. A kövér ur igy szól ma­gában ravaszul: (teUrat): — Ha bolond lennék tolakodni iiyen rumliba. Minden­ki az első kocsit rohanja meg — és hagyja futni az első villamost. Ugyan­ekkor hirtelen kék szikrák pattannak ki a fejéből, mint a morze jelek és látni, ahogy áttáviratozza gondolatát a többi koponyákba. Mindenkinek kigyut. a szé­nié, mint a villamosíámpák. őnteíten ra­gyognak az arcok. A/, első kocsi tehát mellőzve les/ és az sértődötten robog tovább. Jön 3. második. Mikor meglátja a sok embert, megbokrosodik, akár 3 csikó és vissza akár szaladni. A kalauz egy szakajtó kukoricával csalogatja, majd pányvát dobnak a nyakába és erő­szakkal a megállóhoz vontatják. Kövér ar fel van háborodva, (felirat): Mit ug­rál. hiszen megfizetjük! És gőgösen belerúg a villamosba. A villamos Vlsszarugjé. Roham. Köyér ti* légtornász mutatványai agyontaposott gyerekek, véres kebfü családanyák és egyéb attrakciók. Aztán egy banális szimbólum: heringes doboz, amely las­san átalakul villamossá. Második szia a kocsi belseje. Jön a kalauz, (leiirat): — Tessék jegyet vál­tani! Nagy bugyeilúrisok és sok apró pénz. Kövér ur feje szikrázni kezd. amint egy rádió apparátus, aztán ki­mondja a viccet: (fcUrat): — Nekem már van jegyem! És letolja a batisayá­­át és a ballábán kikeresi az anyajegyét. Örült röhögés támad. Mindenki prüsz­köl, látni erős nagyításban, ahogy egy­mást össze-vissza prüszkölik az embe­rek. Egy csinos özvegy a balsarokban ezt mondja: (felirat) — Szeli eines em­ber. Egy vöröshajt» kislány: (felirat) — Piuj, de ronda. A 13-as számú villamos, amely a fü­leit hegyezi egy modernebb ceruza* (legyezővel, iájdalmas grimásszal ezt mondja: (felirat) — Nem lehet eligazod­ni a nőkön. És látni egy fiatal, jóképű női villa­moskocsit, amint visszautasítja az előtte térdepelő 13-as kocsit. Keret: egy nagy, égő piros szív. Két diáklány diskuráí. Rövid szok­nya és formás térdek. Egy szemüveges ur gusztálja őket és aljas gondolata igy alakul képpé: két finom kalács lesz a térdekből, amit a szemüveges mohón megzabál. Még a morzsákat is felhab­zsolja. Az egyik kislány dicsekedve: (felirat) — Tizenketten kértek fel táncolni a bá­lon és köztük három hosszunadrágos fiú volt! A másik (felirat fehér betűkkel): — Hogy neked micsoda sikereid vannak! Ezt a feliratot keresztben átüti egy zöld betűs szöveg, úgy mint a íelülnyo­­másos bélyegeket: úgy éljen a te fejed! És ennivalóan mosolyognak. Mintha felakarnák falni egymást. Harmadik szín a pótkocsi perronja. Egy anya karján két üvöltő kéthetes csecsemővel versenyt üvölt: (felirat) — Kalauz! Micsoda disznóság! Le akarok szállni és tovább visznek! Állítsa meg azonnal a kocsit. A csecsemők fejei szikrázni kezdenek és a zöld szikrák ezt táviratozzék: (fel­irat): didit! Marra te egy smueig nő vagy! ■ A kalauz keresi a füíyiilőjét. Nem ta­lálja. Ekkor rózsaszínű fény dereng a fejében: korcsma, citer&szó. tamburás lányok és ahogy utána kap az egyiknek, a fütyülő beleesik a nagybőgőbe. Kalauz legyint (felirat): krach. Odafordul egy utashoz (felirat): — Van önnek íütyülője? Utas szófián ki­fordítja a tenyerét. Senkinek sincs fü­­iyülője az egész pótkocsiban. Végül egy j csibész ajánlkozik (felirat): — Öt dinár-j ért fütyülök magának. Kalauz boldogan beieesip (felirat): — í Megkapod, csak rajta! A csibész olyan J arcot vág, amely azt mondja: engem t nem lehet lóvá tenni és igy szól: (fel-1 irat) — Kiguberáini előbb a pénzt! A kalauz körülnéz, đe az anya haját tépve bömböl, mint egy koplaló oroszlán és a csecsemők haldokolnak, tehát le­számolja a pénzt, csupa egykoronás­­fcan. A gyerek utána számolja, majd jól elrejti az ingében. Aztán két ujját a szá­jába dugva, mint a pásztorok, nagyot füttyent kétszer. .4 villamosvezető az első kocsiban te­­mületesen káromkodik (felirat): ... azt ismeretes — kemény küzdelem indult meg a gazdák és a kereskedők között a hegemóniáért. Az engedélyt a tőzsde létesítésére tudvalévőén a Bácsmegyei Gazdasági Egyesület kapta a kormány­tól és ezen az alapon a gazdák tartot­tak igényt a tőzsde irányítására. Meg­választották a tőzsde igazgatóságát, amelyben kizárólag gazdák szerepeitek, ami a sombori kereskedőket arra bírta rá, bogy az alapítás munkálataitól távol tartsák magukat, A kereskedőknek az volt az álláspontjuk, hogy hozzáértésük­nél és érdekeltségüknél fogva elsősor­ban őket illeti meg a majoritás úgy az igazgatóságban, mint a tőzsdebíróság­­ban annál is inkább, mert véleményük szerint csak igy biztosítható, hogy a sombori tőzsde hivatásának minden te­kintetben megfelelhessen ’és ne a ter­melők egyoldalú érdekei irányítsák an­nak működését. Ezek miatt az ellenté­tek miatt késett mindeddig a sombori tőzsde megalapítása, míg most kölcsö­nös engedékenység folytán létrejött a megegyezés a Bácsmegyei Gazdasági Egyesület és a kereskedők között. hiszi a parasztja, engem becsap! És nem áll meg. Anya emlői elapad­nak. A pótkocsi feldúlt darázsraj. A ka­lauz úgy álí aztán, mint aki az utolsó Ítéletet várja. Nép skalpolásra feni a bicskáját. Aztán a kalauz fejében illa fény (felirat): A becsületem! Neki ugrik a korlátnak és a száguldó kocsi fölött, küllőkön, tengelyeken, üt­közőkön. hason, ülve, állva, halva, élve átcsúszik az első kocsiba. Ez ötperces izgalom. Utasok tapsolnak. Aztán a ko­csi megáll és a kalauz udvariasan ki­nyitja Anya és a csecsemők előtt az aj­tót. Anya nyájas mosollyal (felirat): Köszönöm, most már tovább megyek a strandig. * És pusz't dob a kalauznak. Mindenki örül, csak a kéthetes csecsemők zúgo­lódnak és ezt gondolják hangosan (fel­irat): Micsoda bolond egy cirkusz ez a világi It 1.) A Bácsmegyei Gazdasági Egyesület vasárnap ülést tartott a tőzsde ügyében, amelyen ar egyesület által kiküldött bi­­zottság beszámolt a kereskedőkkel foly­hatott tárgyalásokról és közölte a ke® reskedől: által megállapított feltételeket az együttműködésre vonatkozóan. A gyűlés a bizottság jelentése után úgy határozott, hogy megfelelő arányban he­lyet biztosit a tőzsde igazgatóságában és bíróságában a gabonakereskedőknek, E fen- szerint a kereskedők köréből nyolc, a terme(ök közül pedig hét tagot válasz­tanak a tőzsde igazgatóságába és a tózs­­debiróaágbnn is többséget kapnak a ke­reskedők. E határozat folytán a Gazda­sági Egyesület tagjai közül — kereske­dők mellőzésével — a régebben megvá­lasztott igazgatóság lemond és szeptem­ber 6-ihán tartandó rendkívüli közoyü­­lésen választják meg az uj igazgatósá­got és a választott bíróságot. A tőzsde elnöke a megegyezés értel­mében továbbra is dr. Páíics Emil marad. E határozat fo'ytán a gazdák és ke­reskedők közt felmerült ellentétek elsi­multak és az uj vezetőség megválasz­tása után a sombori tőzsde előrelátha­térbetnek Jugoszláviába. Horvat Cvetko dr. rendöríőkapitáuy kijelentette a Bácsmegyei Napió munka­társa előtt, hogy kizárólag idegen állam­polgárokat — csehszlovák, osztrák és német állampolgárokat épugy, mint 1 magyarokat — utasítottak ki, akiknek j tartózkodási engedélye már lejárt és I akiknek a további ittariózkodásra a bet­­j ügyminisztérium nem adott engedélyt, » A főkapitány kijelentette, hogy tudo­mása szerint senkit sem utasítottak ki, aki Magyarország javára optált, mert ezek a magyar kormánnyal kötött köl­csönös megállapodás alapján 1926. jú­lius 21-ikéig maradhatnak eddigi ottho­nukban úgy az SHS. királyságban, mint Magyarországon. A kiutasítottak közül hétfőn hárman már eltávoztak Suboticáról, a többiek­nek pedig szerdáig kell elhagyniok az az Ország területét. „Isten vele Mihály“ a bíróság előtt j Györffy órnagy-hodbiró rágalmazást pőre Pikier képviselő ellen Budapestről ide útik: A büntetőtör­vényszék Töreky-tanácsa. megszakít­va nyári szabadságát, szerdán három olyan port tárgyal, amelyek mindegyi­kében nemzetgyűlési képviselő a vád­lott. Ezek közül a legérdekesebbnek az a pör ígérkezik, amelyet Pikier Emil képviselő ellen fölhatalmazásra hiva­talból üldözendő rágalmazás vétsége elmén indítottak. Ebben az ügyben tíyörffy László őrnagy-hadbiró a sér­tett, aki — mint emlékezetes — az »is­ten vele, Mihály« szállóigévé lett Szá­vákká; búcsúzott az orgoványi bünpör katonai főtárgyalásán a tanúképpen be­idézett Francia-Kies Mihály tói. A ba­ráti bucsüzkodás miatt akkoriban az őr­nagy-hadbírót ei is helyezték Budapest­ről s a parlamentben Pikier Emil tette szóvá* a Különös incidenst. Pikier íöl­­szólaláéát nem hagyta válasz nélkül az örnagv-hadbiró, aki igy nyilatkozott az újságírók előtt: 'Pikier Emil kép­viselő a mentelmi jog biztos fedezékéből köpköd felém.* Pikier egy lap hasábjain válaszolt Győrffynek s többek között igy nyilat­kozott : »Lemondok a mentelmi jog adta elő­nyökről és egy szociáldemokrata uép­­gyiilésen leszögeztem már, hogy Győr­­fiy hadbíró egy többszörös gyilkossal, Francia-Kiss Mihállyal szolidaritást vál­lalt és őt becsületes embernek jelentette, ki, aki a barátságára méltó. Sehol a vi­lágon nem szokásos, hogy a tárgyalást vezető bíró egy tanútól hasonló módon búcsúzzék el és iránta érzett rokonszen­­vét ily föltűnően fejezze ki. tóan megkezdheti működését. Negyvenöt külföldi állampolgárt kiutasítottak Suboticáról A szombori terménytőzsde-fronton megkötöttél; a békét Megegyeztek a gazdák és a kereskedők — Lemond a tőzsde igazgatósága — A kereskedők nyolc, a gazdák hót helyet kapnak az igazgatóságban Somborból jelentik: Á sombori ter­­ménytőzsde engedélyezése után — mint A belügyminisztérium nem hosszabbította meg tartózkodási engedélyeiket — A kiutasítottak csak távozásuk után kér­hetik ügyök revízióját A belügyminisztériumtól néhány nap­pal ezelőtt a suboticai főispánhoz ren­delet érkezett, amelyben a minisztérium negyvenöt Snboticán lakó idegen állam­polgártól megtagadja a tartózkodási en­gedély további meghosszabbítását és el­rendeli, kogy az illetőket utasítsák ki az ország területéről. A főispáni hivatal a rendeletet végre­hajtás céljából továbbította a rendőr­­kapitánysághoz, amely a kiutasitottakat felszólította, hogy nyolc napon belül hagyják el Suboiicát és az ország terü­letét. A váratlan intézkedés nagy pánikot idézett elő a kiutasítottak között, akik közül többen évek őtaSuboticán laknak, itt üzletük, illetőleg olyan foglalkozásuk van, amely Suboticához köti őket és a kiutasítás létalapjukat, exisztenciájukat teszi tönkre, annál is inkább, mert a rövid batáridő alatt nincs módjuk ügyei­ket felszámolni és ttj elhelyezkedést keresni. Választó, akit kiutasítanak A belügyminiszteri rendelet alapján kiutasítják Ganes Árpád suboticai rö­vidáru-kereskedőt is,-akinek esete külö­nösen kirívó azért, mert több mint tíz év óta Subolicán lakik, cégét 1921-ben 239/1. szám alatt a törvényszéknél be­jegyeztette és az ezévi választásokon felvették a választók névjegyzékébe, aminek alapján, mint teljes joggal bíró jugoszláv állampolgár le is szavazott. Gunes a kiutasítás ellen felebbezést akart a főispáni hivatal utján a belügy­minisztériumhoz felterjeszteni, azonban a főispáni hivatal a beadványt nem fo­gadta el, azzal az indokolással, hogy a rendelet a minisztériumtól eredt és azt a közigazgatási hatóságoknak végre kell hajtaniok. A főispán és a főkapitány nyilatkozata Gyofgyevies Dragosziáv főispán a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt ki­jelentette, hogy nem áll módjában a minisztérium kiutasító rendeletének végre­hajtását felfüggeszteni. — Akiket sérelem ért — mondotta — azok a SHS királyság követségei utján leendő uj tartózkodási helyükről jog­orvoslatot kérhetnek és kérvényük kedvező elintézése ntán újból vissza-Györíty őrnagy-hadbiró provokáltatta Pikier képviselőt, aki azonban, mint szo­ciáldemokrata, a lovagias elégtételt megtagadta. Erre a honvédelmi minisz­ter felhatalmazást adott az ügyészség­nek, hogy Pikier ellen hivatalból üldö­zendő rágalmazás vétsége Ciliién indít­sák meg a bűnügyi eljárást. A szerdai főtárgyalásost Pikier Emi! állításainak bizonyítására Csdhy Károly, gróf honvédelmi miniszternek a Győr­­fíy-ügyben elmondott parlamenti be­szédére fog hivatkozni és kérni fogja a beszéd felolvasását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom