Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)

1925-08-01 / 204. szám

1925. augusztus 31. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet mm» A csúcsai paktumról beszélgetést folytatott az Adeverul munkatársa Koos Károllyal, a kalotaszegi magyarok ve­zérével, aki tudvalevőleg mint a magyar párt balszárnyának egyik vezetője ellen­zője a néppárttal kötött titkos egyez­ménynek. — Kedvezőtlennek tartja ön a paktu­mot? — kérdezte Koos Károlytól a ro­mán újságíró. — Teljesen haszontalannak és káros­­• nak tartom, — felelte a Koos — mert a paktum nem ad semmit, még abban az esetben sem, ha a néppárt uralomra, is kerül. A magyar párt által kötött pontok ugyanis csak kiegészítik a néppárt programúját, de nem garantálják ennek a programmtiak valóságos beteljesedé­sét. Ha már csak programról van szó, akkor legyen az inkább a nemzeti párt programja, amely sokkal előnyösebb reánk nézve, mert magában foglalja a gyulafehérvári határozatokat és sokkal szélesebb teret nyit a magyarság köve­teléseinek, mint az avareská,Húsok Pro­gramm] a. — Mit tart ön a magyar párt jelenlegi vezetőségéről? — kérdezte tovább az Adeverul munkatársa. —Mi kalotaszegiek egyszerűen nem ismerjük el. — Miért nem keresték önök az egyet­értést mindjárt az elején a nemzeti párttal a néppárt helyett? — Most két éve, egészen a paktum megkötéséig, a magyar párt végrehajtó bizottsága a. passzív rezisztencia hitét 'és a románságtól való elszigetelődés po­litikáját vallotta magáénak. A balolda­liak nyomására kényszerültek később ennek az iránynak a megváltoztatására és elhatározták, hogy tárgvalásokat kez­denek az összes pártokkal — kivéve a parasztpártot, amelytől félt a magyar­ság. Ugyanegy időben kezdődtek meg a tárgyalások a nemzeti párttal, a liberá­lispárttal és a néppárttal. Nem tudom, hogy ki vezette be a tárgyalásokat a liberálisokkal és azt sem, hogy kivel 'tárgyaltak. Csak úgy tudom, hogy a li­berális párt visszautasította a magyal­pári közeledési kísérletét, mert szerin­te a .magyar párt nem a magyarságot képviseli. (Tatarescu később kijelentet­te, hogy hajlandó tárgyaim a magya­rokkal, de nem hajlandó a mágnásokkal.) A nemzeti párttal a magyarság egyik vezetőembere tárgyalt. A tárgyalások lefolyása a lehető legkedvezőbb volt és már a végső stádiumba jutott, amikor váratlanul paktumot kötöttek a néppárt­tal. A beszélgetés végén Koos kijelentette, hagy a csúcsai paktum remélhetőleg ha­marosan nem lesz egyéb, mint az erdé­lyi magyarság politikájának történelmi emléke. Angol nyelvű röpiratot adott ki a csehszlovák kormány a köztársaság kulturális helyzetéről. A röpiratban, amelyet elsősorban Angliában terjeszt a hivatalé^ csehszlovák propaganda, igen érdekes adatok vannak összegyűjt­ve Csehszlovákia közoktatásügyi intéz­ményeiről. A bevezetőben a röpirat szer­zői halálos nyugalommal állapítják meg, hogy a népesség, nemzetiségre való tekintet nélkül megkapta a szabad kulturális fejlődés lehetőségét. De a röp­irat adatai ezt a megállapítást nem igen igzolják, annak ellenére, hogy a szerzőknek szemel!áthatóan az volt a törekvésük, hogy ezt elhitessék az an­gol közvéleménnyel. A röpirat szerint 1921—22. évben 19.239 iskolából 942 volt magyar intézet. A 368 középiskolából csak hat magyar van, ami 1.6 százalék­nak felel meg. A szakiskoláknál a keres­kedelmi iskoláiknál és, tanitóképezdéknél a röpirat nem emleti a nemzetiségi meg­osztást, pedig érdemes leit volna közöl­ni, hogy 507 mezőgazdasági iskolából csak egy, magyar van, ami 0,19 százalék, 318 kereskedelmi iskolából kettő a ma­gyar, ami 0.6 százalék, 252 ipariskolá­ból pedig égy a magyar, ami 0.4. száza­lék. A röpirat végül megállapítja, hogy a csehszlovák köztársaságban csupán 7 százalék az’ analfabéták száma. ' « Az amerikai evangélikusak dele­gátusai Macfarland és Beack befejezték erdélyi kőrútjukat. Beack a körút, ta­pasztalatairól a következőket mondotta az egyik kolozsvári újságírónak: ^Kö­zölhetem önnel, hogy mindazt, amit a kisebbségi kérdésről a távolban jobbról és balról is meg lehet tudni, megtudtam. Azonban teljesen más dolog a dolgokat közvetlen közelről látni. Megírhatja: rendkívül szomorú és lesújtó dolog az, amit a szászvárost Ktmn-kollégiumban tapasztaltunk«.. Uj íj szövetségi szerződés készül Jugoszlávia és Görögország között Nincsics külügyminiszter nyilatkozata Beogradból jelentik: Vekiarelisz, a pörög félhivatalos lap főszerkesztője különös misszióval Beogradba érkezett. Nine ács külügyminiszter az újságíró lapja számára nyilatkozatot adott, amely­ben hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia is meg akarja újítani a szövetséget, ’de az ilyen szövetség megkötésénél mind a két félnek áldozatokat kel! hoznia, sok­szor olyan áldozatokat is, amelyek a szuverénitás rovására mennek. Minden katonai konvenció ilyen lemondás a szuverenitásról, mert csorbítja a szer­ződő feleknek azt a jogát, hogy a há­ború és a béke kérdésében szabadon dönthessenek, miután ilyen szövetség bizonyos, esetekre magában foglalja a háborúra való kényszert. Jugoszlávia továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a gevgeli—szalonikii vasútvonalat saját igazgatásába vegye át, mert csak igy tudja biztosítani a szabad forgalmat Szaloniki felé. Jugoszlávia el akar in­tézni minden olyan kérdést, amely ké­sőbb esetleg nézeteltérésre adhat okot. Semmi kétség természetesen nem lehet aziránt, hogy Szaloniki a görögöké marad. — Most már — mondotta j külügy­miniszter — nyíltan megmondjuk, hogy Jugoszlávia 1913-ban Görögországgá kötött szövetségi szerződést 1915 óta nemlétezőnek tekinti, mert Görögország akkor vonakodott a háborúban részt venni. Jugoszlávia ezt nyilvánosan sohasem mondta meg, nehogy Görögországnak nehézségeket okozzon, sőt tovább ment: úgy tett, mintha ez a szövetségi szerző­dés még fönnállana. Hogy tehát a múlt évben ezt a szerződést fölbontottuk, ezzel nem követtünk el ellenséges cse­lekedetet, mert hiszen egy nemiétező szövetség fölmondásáról volt szó. Mind­két országnak érdeke, hogy minél előbb megállapodásra, jussunk, de ezt csak úgy érhetjük el, ha mindkét fél meg­találja benne vitális érdekeinek biztosí­tását és eleve kiküszöböljük a későbbi nézeteltérések lehetőségét. Váratlan fordulat az angol bányászkrizisben Baldwin bejelentette, hogy a kormány tavaszig segélyt ad a bányáknak — A bányatulajdonosok tizennégy napra fel­függesztették az eddigi megállapodás felmondását Londonból jelentik : B :ldw n miniszterelnök közvetítésivel pén­tek délelőtt újabb megbeszélések kezdődtek a bányamunkások és a munkaadók között. A tárgyalá­sok azonban ezúttal sem vezettek eredményre, mert a munkások nem voltak hajlan­dók belemenni sem a munkaidő felemelésébe, sem a munkabérek leszállításába, a munkaadók vis iont B :'dwh felszólalása ellenére nem enged­tek álláspontjukból. A tárgya á­­sok után a munkások képviselői kijelentették, hogy miután az utolsó kísérlet is kudarccal vég­ződött, az általános bányászsztrájk szombaton reggel megkezdődik. BildW.n miniszterelnök a ber­­mozgalom állásáról jelentést tesz az alsóháznak, ahol előrelátható­lag heves viták fognak lefolyni arról, hogy ki a felelős az ango gazdasági életre o y súlyos szén­­krízisért. A munkáspárt, hir sze­rint, követelni fogja, hogy az állam szocializálja a bánya­üzemeket, amelyek magánkezekben évröl­­évre zavarokat támasztanak a gazdasági életben. A munkás­párti szónokok rámutatnak arra is, hogy ha a kormány nem mer szembeszállni n bányabérlőkkel, az angol munkásság kénytelen lesz a töke és munka harcában teljes erővel résztvenni. A trade-uniósojk valamennyien a bányászok mellett foglaltak ál­lást. A szakszervezetek végrehajtó­­bizottsága, mely Londonban ülést tartott, elhatározta, hogy megad minden támogatási, beleértve a pénz beli segélyt is, a sztrájkoló bányá­szoknak. A polgári pártok közt nagy megdöbbenést keltett az a hir, hogy az orosz szakszervezetek érte­sítették a bányászszövetséget, hogy sztrájk esetén számíthat az orosz munkások anyagi tá­mogatására is. Cook, a bányamunkások szövet­­egének litkárn kijelentette, hogy nagyon tévednek a munkaadók, ha azt hiszik, hogy megtörhetik az angol bányamunkások erejét. A bányamunkások készek a har­cot kíméletlen elszántsággal folytatni akár hónapokig, de a munkaidő felemelésébe nem mennek hete, A konzervatív pórt bizonyos elemei arra próbálják rábírni a kormányt, hogy a legvégső esz­közöket alkalmazza a bányatulaj­donosokkal szemben, mert attó félnek, hogy a sztrájk kiélesedése esetén a kommunisták ragadják kezük be a mozgalom vezetését. Újabb jelentések szerint pén­teken délután az angol bánya krízisben cseknem az utolsó pil­lanatban, váratlan fordulat követ­kezett be. Miután az összes meg­előző tárgyalások és megbeszé ’esek eredménytelenül végződte! B itdwin miniszterelnök mégei y szer összehívta a nosok és a bányamunkások kép­viselőit. Az egybegyűltek előtt Baldwin azt a váratlan kijelentést tette, hogy az angol kormány hajlandó a széniparnak jövő tavaszig állam­segélyt folyósítani. Egyidejűleg uj vizsgálóbizottsá­got küldenek ki, amely a kor­mány közreműködésével behatóan megvizsgálja a bónyatermés javí­tásának minden rshetsőégét. Baldwin egyidejűleg felkérte a bányatulajdonosokat, hogy a bérszerzödések felmondását két hétre vonják vissza. Baldwin közlés.: s főleg az a kijelentése, hogy a bányák meg­kapják nz állami támogatást, a sajtóban a legnagyobb meglepetést keltelte, mert B ildwin utolsó pilla­natig azt hangoztatta, hogy a se­gélyt a kormány semmiképpen nem adja meg. Az állami támogatást a tervek szerint rddig nz időpontig kap­ják a bányaművel:, amíg az emlí­tet t vizsgálóbizottság be nem ter­jeszd jelentését. Miközben az egyezkedő tárgya­lások fo yta!:, a munkásság minden előkészü­letet megtett a legélesebb sztrájkra, A vasutas szakszervezetek hi­vatalosan bejelentették, hogy csü­törtök éjszaka 12 óra után egyet­len vagon szenet sem kapcsolnak a villátokhoz.. Közben azonban létrejött a megegyezés.- A bányamunkások Baldwin mi­niszterelnök közvetítő javaslata értelmében tizennégy napra felfüggesztették az eddigi megállapodás felmon­dását, hogy a közbeeső időben a kor­mány ideiglenes pénzügyi se­gélyének hovaforditásátó! határoz­hassanak. Kiélesedett a kínai helyzet Az amerikai szenátus foglalkozni fog a kínai zavargásokkal Londonból jelentik: Pekingből érke­ző jelentések szerint Kínában a helyzet újból kiélésedéit. Több kinai városban a felkelők most már nemcsak az idegenek ellen fordulnak, hanem a csőcselék meg■* gyilkolt sok olyan kinai kereskedőt is, akiket angol-barátoknak tartottak. Tokiói jelentés szerint Feng kinai tábornok a japán tőkésekhez felhívást intézett, hogy jöjjenek az ö hatalmában evő területre és kezdjék meg gazdasági munkájukat. A felhivás Japánban ked­vező benyomást kelt. Mint Washingtonból jelentik, Borah szenátor, a szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke kijelentette, hogy az ame­rikai szenátus legközelebbi ülésszakán a kinai helyzettel foglalkozik, még pedig nem azért, mintha a szenátus nehézsé­geket akarna támasztani, hanem mert azt hiszi, hogy az akadályok elhárítá­sának ez az egyetlen útja. A külföldi hatalmaknak Kínával szemben tanúsított magatartása akadályozza meg a kinai népet a fejlődésben és a rend fentartá• sában. Hir szerint a kormány augusztus 5-ig előkészületeket tesz a Kínára vo­natkozó kilenc hatalmi egyezmény ratifi­káló okmányainak kicserélésére. Mint Washingtonból jelentik, az angol kormány hivatalos közlés szerint elfo­gadta azt az amerikai javaslatot, hogy a kinai területenkívüliség kérdésében é akezletet tartsanak. Á javaslathoz Jap ín is csatlakozott. A konferenciát i az ősz végén Pekingben fogják meg­­bánvatulajdo- tartani

Next

/
Oldalképek
Tartalom