Bácsmegyei Napló, 1925. augusztus (26. évfolyam, 204-232. szám)
1925-08-15 / 217. szám
1925 augusztos 15. BACSMEGYEI NAPLŐ 15. gfefadL Aki Péter királlyal együtt harcolt a hercegovinál kegyekben Nesics Petar elmondja visszaemíéke zéseit Petar Mrkonyicsru A beogradi uccákon zeneszó mellett, régi csataviseii Icbogókkal vonultak fel az elmúlt héten az 1875. évi hercegovinál fölkelés még élő önkéntesei. Üreg, ezer ránccal megbarázdált arcok, lengő hófehér vagy barna szakállak, régi török bugyogókban, pittoreszk hercegóvinai népviseletben. Ezek a íölkelök valaha egy sorban küzdöttek Karagy orgy c vies Peíárral a későbbi Péter királlyal, aki Mrkonyics álnév alatt l.ika-megyében szervezte üteg a csapatát, és egy csomó bátor legénnyel állott a fölkelők közzé, hegy küzdjenek a török elnyomatás ellen Karagyorgyevics Petár hercegóvinai szereplését néni látta szívesen Ausztria, de az akkori szerb kormány sem és többször is felszólítottak Mrkuuyácsot, hogy hagyja abba a harcot. Tie Petár Mrkoisyics csak .anny it üzent. Beogradba: — Akinek nein tetstik, hogy harcolok ;t testvéreimért, a?, jöjjön ide és fogjon e:. Természetesen nem ment senki érte. de többször akartak az életére törni. Ez a fölkelés amelyet a szerbek Névesinjska puskát néven ismernek, telve volt kalandokkal, hőstettekkel, vakmerő haditcvékeuységekkcl. A hercegóvinai felkelés egyik résztvevőié. Nésics Petár, aki valaha a montenegrói határ közelében volt az egyik járásban knéz és aki itt külön csapatot szervezett, most Bccgradban a Kralt Mitana uccában lakik egy alacsony, még a régmúlt' időkből ideszakadt házban. Fent a villamosok dübörögnek, modern paloták emelik magasra kőfej ükét néhány lépésre odébb rozzant kis balkáni viskóban régi emlékeibe mélyedve él a hetvenhét éves öreg fölkelő, aki arról nevezetes, hogy egy sóiban küzdött Petar Mrkonyicscsal, a későbbi Szerbia majd az SMS államának első királyával. Mikor elmondjuk neki, miért jöttünk, szélesre derül az arca, reszkető kezekkel szedi elő képeit és Írásait a fiókból. — Szeretem a magyarokat — mondja mikor hallja, hogy magyar lap kereste {öl, — köztük is vannak jó emberek, köztünk is rosszak. Minden vetésben akad konkoly. A jó emeberek pedig mindig megférnek egymással. Hiszen magyarok, szerbek valaha együtt küzdöttek fenn Beograd várfalain a törökök ellen és az a különös, hogy később egymás ellen fordultak. — Mrkonyics Petárt az egyik hegyi csatánk előtt ismertük meg. Én is ott voltam a fölkelőimmel Pop Karan parancsnoksága alatt. Pop Karan bátor, szenvedélyes ember volt, aki nem tudott taktikázni. Ekkor jött Mrkonyics a likaiakkal, meg egy csomó szerbbel és horvátiak Mig Pop Karan rá akart rohanni az ellenségre, Mrkonyics egy másik tervvel hozakodott elő. Kijelentette, hogy az egyenlőtlen küzdelemben sok emberünk esne el. Be kell csalni a törököt az egyik szorosba és itt aztán rajtaütni. Így is tettünk. Mikor Pop Karan látta Mrkonyics tehetségét, átadta a. parancsnokságot neki . — ötven évvel ezelőtt augusztus ha7 vában, mivel kitünően beszélek törökül, bementem a- török táborba és ellestem a hadi tervüket. Sok vereséget köszönhettek ennek. Mivel közülünk is sokan voltak török ruhában, bizony sokszor megtörtént, hogy az arnauták,* meg a törökök bennünket is jóbarátnak néztek. — Ekkor történi az is, hogy csaknem megölték Mrkonyics Petárt. A bécsi kormány orgyilkosokat fogadott fel, akik j kinyemoszták a. táborunkat. Péter király j egy Szava Klerut nevű szerb születésű I osztrák katonának köszönheti az életét, aki megszökött a csapatától és elmon I dotta a merénylet tervét. így történt az- i tán, hegy este, mikor a merénylők körülfogták azt a helyet, ahol Mrkonyics tartózkodott, csak az égő tábori tüzet találtak. Mrkonyicsot a környékbeliek már régen elbújtatták egy hordóba, amit kocsin vittek át az ellenséges vonalakon. Mikor később Karagyorgyevics Petár király lett és Száva Klerut audencián jelent meg nála s felséges untak szólítva a királyt, Péter király így. szólt: —Ne mondd, hogy felség, te megmentetted az életemet, mi testvérek vagyunk. — Ilyen kedves volt hozzánk is — mondja lelkesülten az öreg felkelő — élete végéig mindig szívesen beszélgetett el velünk. Bátor ember volt. Nésics Petar megmutatja 'még a régi és laz uj képeket, elmondja, hogy Novisad ! határában földje is van, amit mint dobro- Ivc-ljác kapott. Megmutatja az aranysujtájses hercegóvinai ruhákat, amilyenekben ő valaha harcolt. A felesége, egy fehérhajó jasszony nevetve mondja: — Jaj, uram, miket tud a férjem mesél-I ni. Sokszor ránézek és csodálkozom nogy ez az ember fiatal korában kegyetlen volt és embervért ontott. Ez az ember? Igaz. Nésics fehér szakállába mosolyog, mint valami jó öreg nyugdíjas iaiusi tanító. (cs, z.) Modem ország, amelyben ismeretlen a pénz fii a „zsidó nemzeti alap?“ irta: Mordechaj Avi-Shau! (Jeruzsálem) Az egész kulturvilág érdeklődéssel tekint arra a munkára, amellyel az ősi hazájából' 2000 év előtt kiűzött, zsidó nép hazát épit Palesztinában (héberül: Érce Israel), ahol a Biblia született és ahol a népek prófétáivá emelkedett zsidó erkölcsprédikátorok éltek és tanítottak. Két szempontból is figyelemreméltó ez az országépitő munka, amely példátlan a világ történetében — akar körülményeit, akár formáit, akár pedig céljait és .lehetőségeit vesszük számba. Az egyik szempont pusztán politikai és reorganizációs: hogyan válik egy nép. amely évezredekig nemcsak, hogy államélctet nem élt, hanem jogfosztott, sőt üldözött is volt, — államalkotó, sőt államépitő elemmé? A másik szempont szociológiai és erkölcsi: hogyan rendezkedik be a XX. században egy nép, ... újonnan felépített hazájában? hogyan formálja uj társadalmát egy nyugati és keleti kultúrával átitatott nép egy oly korban, amely mögött utópiák és szociális álmok végtelen és megvalósítatlan lánca húzódik. Két óriási feladatot kell megvalósítani. Egyrészről vissza kell vezetni a hontalan, gettónevelte, könyvmoly és kalmárkodásra szorított népet a földhöz és a két kézzel végzett munkához, másrészt pedig — a szó legegyszerűbb értelmében meg kell váltani a földet. Ez utóbbi — a föld megváltása — nemcsak feladat, hanem egyúttal eszköz is a nép vezetőinek kezében. Oly eszköz, amely képes egyúttal meg is valósítani az előbbi feladatot. Palesztina földje., az egykor tejjel és mézzel folyó . ország, ma kopár, sziklás, liomoksivatagos, mocsaras kis földrész, amely évszázadok óta« külömböző hódítók által csak pusztulást és kizsákmányolást szenvedett. A zsidó nép két. nagy .pénzalapot teremtett, amelyeknek segítségéve! végre kell hajtani az országépités munkáját. Az egyik az »Újjáépítési Alap«, amely a bevándorlás, a telepítés, a népnevelés külömböző kiadásait fedezi s csaknem úgy kell dolgoznia, mint eg5r kis államháztartásnak (kb. 500.000 font évi budget-vel), a másik a »Zsidó Nemzeti Alap«, amely a föld megváltásnak és részben az Újjáépítési Alappal karöltve, a telepítésnek kiadásait is fedezi, ma már szintén kb. negyedmillió fontos évi budget-vel, amely évről-évre emelkedik. Ehhez a két pénzügyi erőhöz szervezett a cionista zsidóság még egy harmadik erőt, a kivándorló munkáselemet, amely a magán-, iparos-, kis és nagy- i tőkés kivándorlókon kívül oly fiatalembereket foglal magában, akik félredobva eddigi életmódjukat, ne.m keresve egyetemi vagy egyéb intellektuális végzettségüket, a legsúlyosabb és legveszedelmesebb munkákat végzik az épülő or szagban, mint pl. útépítést, inocsárlecsapolást, ültetvényezést stb. Fiatal embereket chalucok-nak nevezik. (>Chalucs bibliai szó s modern értelemben úttörőt jelent.) A kulturközönség szélesebb rétegeit bizonyára a szociális berendezkedésnek érdekes problémái, utjai, eszközei és eredményei fogják érdekelni. Ezek pedig többnyire a földmegváltáshoz és a telepítés munkájához kapcsolódnak. A biblikus zsidóságnak van egy igen fontos alaptörvénye, amelyet a Biblia röviden igy foglal össze: A főid pedig ne adassék el örökbe, mert Enyém a föld.« (Móz. Ili. 25—23.) E szociális törvénynek értelme az, hogy a szerencse és kapzsiság segítségével ne gazdagodjék egyik ember a másik rovására. Ha zsidó ember eladja földiéi, mert elszegényedett, úgy jogot ad neki a Biblia arra, hogy bármikor visszaválthassa birtokát a vevőtől s ,a visszafizetendő vételárból az elmúlt évek haszonbére le számittassé'k. Ha sem az eladó, sem annak vérrokona vissza nem váltotta a földet, úgy az a »jóvél«-év (jubileum) bekövetkezésével, tehát- minden ötvenedik évben automatikusan visszaszármazik eredeti tulajdonosához, úgyhogy a vételár nemcsak haszonbérnek tekirrte tik. Mózes törvénye megakadályozni a nagyobb vagyonhalmozásokat és vagyoneltolódásokat. Ez az ősi szociális törvény adta meg a »Zsidó Nemzeti Alap« eszméiét, amely hivatalos programra szerint '»a zsidó nép örök tulajdonául váltja meg az ősi földet.« A »Zsidó Nemzeti Alap« az egész világon szétszórt zsidóság filléreiből gyűl össze s teljes egészében a föld megváltására, szanálására, mocsárterületék lecsapolására, homokos és sziklás talaj erdősítésére fordittatik. A megvásárolt és szanált föld nem magántulajdon, az összesség tulajdonát képezi, amely magánkézbe sem egészében, sem részekben el nem adható. A nemzeti birtokon létesített földműves telepesek haszonbérbe kapják a földet, örökösödési joggal ugyan, de anélkül, hogy azt akár hérbeadhatnák. akár átengedhetnék, akár elzálogosíthatnák. Mégis miképp lehet e földeken uj telepítéseket létesíteni oly emberekkel, akik e rendszerrel szemben idegenül álló ideológiában nevelkedtek? Természetesen szükséges volt az uj telepeseknek a lélektani előkészítése is. de szükség volt másrészt arra, hogy a nemzet földjén való letelepedés bizonyos előnyöket nyújtson a telepeseknek. Melyek ezen előnyök? Ha magánember le akar telepedni Palesztinában és mint kis paraszt akar megélni, úgy először is szüksége v*n egy bizonyos, helyenként változó aetzszegre, amelyből földet vásárol, házat és istállót épít, állatokat és szerszámokat szerez be.-De ha már meg vaa az. ezekhez szükséges pénz, hogyan fog kutat fúrni, vízvezetéket, öntöző csatornákat lefektetni, mocsarat lecsapolni, utat építeni? Ezek mind olyan roppant kiadások, amelyeket csakis egy közösség bir elviselni. A Zsidó Nemzeti Alap földjein a letelepedés is közösségi alapon történik, ugv, hogy még a szigorúan vett ma-, gánszükségletek beszerzése is némely telepen a közösség gondját képezik. A Zsidó Nemzeti Alap ilyen módon nem csak a föld megváltását vette a kezébe, hanem a szó szoros értelmében egy uj zsidó paraszttípus megteremtését is lehetővé teszi. Kétféle típusa lehet e telepeknek. A magángazdaságok elvén épült fel a »munkástelepülés«. E telepeken minden kisparaszt egyenlő területet kap, melyet kizárólag családjának munkaerőivel szabad megművelnie. Bérmunkások tartása meg van tiltva. Nem is. kaphat a kisparaszt nagyobb birtokot, mint amennyit egy család meg tud művelni intenzív gazdálkodással. E mellett azonban a beszerzés és termékek értékesítése kooperatív szövetkezetek által történik. E telepeken nincs boltos, hanem a közösség felügyelete alatt álló beszerzési kooperáció. A parasztasszony nem viszi be a városba a tejet, tojást, hanem a kooperativ tejgazdaság gondoskodik a termékek értékesítéséről. Az egyes telepesek kölcsönöket kapnak az: »Újjáépítési Alaptól« istálló és házért-' tésre, állat- és szerszámbeszerzésre. Ezekén kívül közös tulajdon a vető és szántógépek (legmodernebb traktorok) a vízmű, az iskolaépület és kultúrintézmények. A Zsidó Nemzeti Alap végzi a mocsárirtást és erdősítést. A nacionált földön való telepítés; másik típusa az úgynevezett »cspporttelepülés«. Minden, ami közbirtok és köztulajdon a munkástelepülésen, közös a »csoporttelepülésen« is. De ezenkívül centralizálva, ljogy úgy mondjuk, »kommunikálva«, (nem a banalizált európai értelemben!) Van a munka is. A csoport tagjai közös földön közösen dolgoznak. Idizöscn étkeznek (de nem laknak)!, közös cipészeiben készül a cipőjük, közös szabóműhelyben a ruhájuk. , Úgy itt, mint a munkástelepülésnél ismeretlen fogalommá lett a pénz. A csoporttelepen, ha különleges szükséglete van a »társ«-nak, utalványra kapja meg. E telepeken megvalósult az ideális kommün, — erőszak, kényszer és felsőbb hatalom nélkül. E csoportokban intellektuális emberek dolgoznak együtt, élnek együtt — ideálisan, szépen, mint egy-egy csatád. így valósul meg az uj Palesztinában a Biblia magasztos és tiszta erkölcsisége, mentesen az álhumanizmustól, a kapzsiságtól s önzéstől. Juhász Gyula: ÉLETÉRZÉS Már annyiszor döbbentem meg halálos Mély döbbenéssel a csodán, hogy élek. Hogy én vagyok e különös, talányos Bus és gúnyos valaki, aki évek Hosszú során át megy az ismeretlen Örök sötétbe és közben dalolgai. Akit elhagytak ifjúság, szeerelmek S elnézi hosszan rokonát, a holdat. Az is magányos, mint én, az is éjnek Éjén tündöklik szelíden s magáitól Elsápad, ha jön a zaj és az élet. Már annyiszor döbbentem meg halálos Mély döbbenéssel a csodán, hogy élekf VÉDJEGY: VÖRÖS LÓTUSZVIRÁG ,4Z ETIKETTRE RAGASZTVA Az é I ők el ö ésmüv e It világ csak és kizárólag o? / cy ,. ^ mgyártmányt használ KAPHATÓ EREDETI GYÁRI ÁRON MINDEN ELŐKELŐBB ÜZLETBEN Í VÉDJEGY: VÖRÖS LÓTUSZVIRÁG AZ ETIKETTRE RAGASZTVA 5S5?
